Heves Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-09 / 34. szám

8. oldal - Heves Megyei Hírlap H O R I Z O N T 2001. Február 9., péntek Ha rosszkor fáj a fog Noszvaj, Eger Tűrniük kell a fájdalmat, vagy fi­zetniük kell még a foghúzásért is azoknak a panaszosoknak, akik nem a falubeli szakrendelésen, vagy nem az ügyeleti időben ke­resik fel a városi fogorvost. Olva­sónk észrevételét hitetlenkedve fogadtuk, pedig nagyjából való­ban ez a helyzet. A történet dióhéjban: miután Noszvajon csak heti két alkalom­mal rendel a fogorvos, a beteg szerdán reggel beutazott Egerbe, szabadítsák meg a kínjaitól, húz­zák ki a fogát, de rögtön. A szak­rendelőben tudta meg, hogy eme kívánsága ingyenesen csakis dél­után kettő után teljesülhet. Akkor kezdődik ugyanis az ügyelet. Dél­előtt kizárólag azokat illeti meg a díjtalan kezelés, akik egriek vagy Eger körzetében élnek. Dr. Hasvéti Helga fogorvostól megtudtuk, azért eme szigorú­ság, mert a Megyei Egészségbizto­sítási Pénztár csak a lakhely sze­rint finanszírozza az alapellá­tást, továbbá az ünnepnapi és a hétvégi ügyeleti munka után fi­zet. Ha a körzethatáron kívülről érkezik valaki, annak gyógyításá­ért semmiféle térítést nem kap­nak a fogorvosok. Ilyenformán az ő költségük az egyszer hasz­nálható fecskendő, a fájdalom- csillapító injekció, s a munkáju­kat is merő emberszeretetből végzik. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál dr. Bogi István ellen­őrző főorvos elmondta: a finan­szírozástól függetlenül is el kell látni azt a beteget, aki sürgős se­gítséget kér. Nem szabad elkülde­ni a rendelőből még akkor sem, ha a gyógykezelés költsége utóbb a fogorvost terheli. Molnár Lászlótól, a MEP fi­nanszírozási osztályvezetőjétől arra a kérdésre vártunk választ: - Miért nem lehet a megyeszékhe­lyen legalább egyetlen fogorvosi rendelőben délelőtt ügyeletet tar­tani, s a szerint foglalkoztatni az orvost, hogy ő se „húzzon rövi- debbet", ha kihúzza egy körzeten kívüli panaszos fogát? Az osz­tályvezető azonban nem kívánt nyilatkozni. Azt kérte, írja le a beteg a panaszát három mondat­ban, s az ügyet kivizsgálják. ______________________________INÉGYESSY) A nyugdíjemelés vége (Folytatás az 1. oldalról) Egyebek közt munkás életük vé­gén, rosszkor vesztették el állásu­kat, koruk miatt nem volt mód­juk munkahelyszerzésre vagy éppen átképzésre. Rajtuk eddig a kivételes elbánás, a méltányos­ság lehetősége segíthetett. Mint a Heves Megyei Nyugdíj- biztosítási Igazgatóságtól meg­tudtuk: sokan nincsenek tisztá­ban a változással, még idén janu­árban is számta­lan ilyen irányú kérelem érkezett. Ugyanakkor azt is elmondták, bár a kivételes nyug­díjemelés való­ban ez évtől szűnt meg, ám ta­valy májustól már annyi válto­zás történt ez ügyben, hogy a beérkező igénye­ket nem helyben bírálták el. Ek­kortól elosztható pénzkeretük sem volt a megyében erre a célra, s az Országos Nyug­díjbiztosítási Főigazgatóságon születtek meg a döntések. A kivé­teles nyugdíjemelés eltörlésével egyidejűleg nem szűnt meg a se­gély intézménye. A korábbi for­ma helyett, amikor emiatt úgy­szintén a megyei nyugdíjbiztosí­tóhoz lehetett fordulni, a döntés a Szociális és Családügyi Minisz­Emelés, segély: 1999-ben Heves megyé­ben 4506 igénylő közül 2301 -en részesültek átla­gosan havi 1119 forintos nyugdíjemelésben. A tava­lyi tört évben májusig a 2292-böl 678-an kaptak átlag 1126 forintos eme­lést - még a megyei nyug­díjbiztosítótól. 1999-ben 3225 kérelmező közül 2267-et segélyeztek, átla­gosan 5160 forinttal. 2000 első fél évéig helyi döntéssel az 1556 kére­lemből 419-en átlag 5168 forint segélyhez jutottak. tériumhoz került. A központosí­tás nyomán a tárcánál bírálják el a beérkező segélykérelmeket. A kérelmezők az igénylőlapokat az önkormányzatoknál találják meg, a megyei nyugdíjbiztosító­nak gyakorlatilag semmilyen sze­repe nincs az elbírálásban. Mint megtudtuk: a korábbi gyakorlat szerint a kivételes nyugdíjemelést az átlagosnál alacsonyabb nyugdíjjal rendel­kezők háromévente kérelmez­hették - aki ka­pott, az három évig nem része­sülhetett újra be­lőle -, segélyért pedig évente egy­szer lehetett a nyugdíjbiztosító­hoz fordulni. Se­gélyt eddig az ön­hibáján kívül - pl. gázbevezetés, egyéb elkerülhe­tetlen kiadás mi­att - nehéz anya­gi helyzetbe ke­rült nyugdíjas kaphatott. A ma­gas gyógyszer- költség és egész­ségügyi kiadások miatt az egészségbiztosítóhoz le­hetett fordulni. Pillanatnyilag az elosztás szempontjait a tárcánál szabják meg. Korábban a megyei nyugdíj- biztosítási igazgatóságnak ese­tenként külön segélyekre is volt lehetősége. _________________________IM P énz ifjúsági programokra Tavaly óta duplájára emelkedett a keretösszeg Megtartotta ülését Miskolcon az Észak-magyarországi Regionális Ifjúsági Tanács. Mint azt Hudák Tamás, a tanács Heves megyei tagja elmondta, az összejövete­len döntöttek az ez évi pályázati kiírásokról, s ezek időpontjairól. Az adatlapok február 28-án je­lennek meg, s március 31-ig lehet beadni a pályázatokat több kate­góriában. Idén is lehet pénzt kémiifjúsági közösségfejlesztő is segítik. Meghívásos pályázat- a tavalyi munka tapasztalatairól programok, öntevékeny ifjúsági ként szerepel a regionális ifjúsá- beszélt. Az ülésen elfogadták a csoportok, gyermek és ifjúsági gi koncepció kidolgozását élőké- tanács ez évi működési tervét, s médiaprogramok, ifjúsági szer- szító és segítő programok lebo- beszámolót hallgathattak a feb- vezetek működési költségeinek nyolításának támogatása. A ta- ruárban Heves megye több váro- kis értékű eszközbeszerzéseinek valyihoz képest több mint dup- sában is megrendezendő elő- támogatására. Újdonság, hogy Iájára növekedett a keretösszeg, adás-sorozatról, amely az Ifjú­ebben az évben a gyermek és if- így idén 53 millió 684 ezer forin- ság 2000-2006 elnevezésű nem- júsági foglalkoztató jellegű sza- tot osztanak szét. zetközi pályázati rendszerről badidős táborok és szünidei ren- Kovács Zsolt, a Regionális If- szól. dezvénysorozatok lebonyolítását júsági Szolgáltató Iroda vezetője _________________________y A kár csődbe is mehet a falu A testület a polgármester menesztését szeretné Tizenhatmillió forint eltűnt, az idei költségvetésünkben mintegy 27 millió forin­tos hiánnyal kell számolnunk. A falut a csőd fenyegeti, és ebben meglátásunk szerint a polgármestert komoly felelősség terheli - mondják a falu képviselői, pénzügyi bizottságának tagjai. VÉCS Legutóbb a polgármester úgy nyilatkozott: vélhetően történtek kisebb szabálytalanságok. Megítélésünk szerint viszont komoly törvény- sértések történtek. Ezt talán jelzi az is, hogy az ügyészség - a képvisel&testület jelzése alapján - vizsgálatot folytat az árvízi pénzek felhasználása ügyében - mondja Szlovencsák Attila önkormányzati képviselő, a pénzügyi bizottság tagja. A faluatya két képviselőtársa, Huszár Endre és dr. Galgóczy Béla társaságá­ban fogad. Mint mondják: bár „csak” hárman vannak jelen, a teljes képviselő-testület nevé­ben fogalmazzák meg állításaikat és kérdése­iket. Ezt támasztja alá a 173/2000. számú, ta­valy december 7-i keltezésű önkormányzati határozat is, amely szerint a képviselő-testület ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz, több al­kalommal elkövetett, nagy összegű, jogosulat­lan kifizetések miatt. Mint a képviselők mondják: csak azért tudják megmutatni a ha­tározatot, mert „szereztek" belőle egyet. A polgármester ugyanis nemhogy iratokkal, de alapvető információkkal sem látja el a falu vezető testületét. A bajok fonása az árvíz, amely öt alkalom­mal mosta el a falut. Vécs mintegy 71 millió fo­rintot kapott a magán-, illetve községi tulaj­donban esett károk helyreállítására Ebből a pénzből - állítják a képviselők -16 millió sorsa ismeretlen, a testület tudta felhatalmazása nélkül használták fel ezt az összeget, nem tud­ni, hogy mire.- A polgármester több esetben utólag ismer­tetett meg szerződéseket a testülettel, ám még ezektől is eltért később - mondja Szlovencsák Attila. - A jogosulatlan kifizetések számítása­ink szerint meghaladják a hatmillió forintot. Enől legalább már tudunk. De még így is ren­geteg pénz hiányzik.- Az újjáépítések még nem fejeződtek be, a vállalkozó 13 millió forintos számlájára viszont már nincs pénz. Erre mindenképpen hitelt keü felvennünk. Ha a vállalkozót nem fizetjük ki, akkor a területfejlesztési tanácsnak keÚ vissza­utalnunk a pénzt, amit tehát mindenképpen elő keü teremtenünk áprilisig. Kérdezem: mi­ből, honnan? Eleve 14 millió forintos működé­si hiánnyal indulunk neki az évnek. Tekintve, hogy 40 millió forint körüli az éves költségve­tés, ez a majd' 27 millió forint egyértelműen csőd - mondja dr. Galgóczy Béla. Azt is szóvá teszik: bár kétségtelen, hogy sok minden elkészült az árvíz után, ám példá­ul az útépítési számlákat - illetve a szerződés­ben szereplő összegnél többet - műszaki át­adás nélkül fizették ki. De magát a szerződést is vitatják, a dokumentumban ugyanis szere­pel, hogy az csak az I. és II. mellékletekkel ér­vényes, ám ez utóbbi melléklet nem létezik. A felépült, illetve most épülő családi házak ese­tében ugyancsak hiányzik a műszaki ellenőr, az egyik képviselő kérésére a helyszínen még építési naplót sem tudtak mutatni. A lakók pe­dig joggal kifogásolják az épületek műszaki ál­lapotát. A képviselő-testület az önkormányzati tör­vény adta lehetőséggel élve kezdeményezte a polgármester felfüggesztésé. Arra hivatkozva, hogy a falu első emberét sorozatos törvénysér­tések, mulasztások terhelik, s folyamatosan szembehelyezkedett a képviselő-testülettel. Ám a szavazáson nem született minősített többségű eredmény, így a felmentési indít­ványt kénytelenek voltak elvetni.- A sikertelenséghez nagyban hozzájárult, hogy a polgármester is szavazott, természete­sen nemmel a saját felfüggesztéséről És sajnos két tartózkodás is volt. A tartózkodók utóbb azt mondták: ők is a menesztés mellett állnak, ám a szavazás eredményén ez már nem vál­toztat - említi Szlovencsák Attila. Huszár Endre azt fűzi hozzá mindehhez: egyrészt most már mindenképpen tisztán sze­retnék látni, hogy milyen kifizetések is történ­tek, kinek az utasítására Másrészt - és ez a legnagyobb probléma - azt lenne jó tudni, hogy Vécs hogyan vészek át az esztendőt. Végezetül azt is hozzáteszik: csak a leglé­nyegesebb szabálytalanságokról ejtettek szót, hiszen a sort nagyon-nagyon hosszan lehetne folytatni A testület elhatárolja magát a történ­tektől, hiszen nem vettek részt a döntésekben. Most viszont az idei költségvetésről kellene határozniuk, ám teljesen tanácstalanok, nem látnak kiutat.- Elképesztő ez az egész történet - sum­mázzák, azt is hozzátéve: mindeddig csupán az árvízi pénzekről beszéltek. Pedig szót lehet­ne - és reményeik szerint előbb-utóbb keü is - ejteni a gázvagyon, a Mátrai Erőműtől kapott „füstpénz”, a szennyvízberuházáshoz félretett önrész sorsáról. Merthogy nagy valószínűség­gel ezek a - mindent egybevéve 30 milliót is meghaladó - tételek is hiányoznak. A felvetésekről megkérdeztük Simon Endre polgármester véleményét is, aki elöljáróban azt szögezte le: nem óhajt a megye nyilvános­sága előtt személyeskedő vitába bonyolódni.- Mindannyian azt vállaltuk, hogy a faluért dolgozunk - mondja a polgármester -, tény, hogy voltak hibák, ám valótlan ezekért kizáró­lag egy embert, személyemet felelőssé tenni. Én is kérdezhetném, hogy miért nem emlé­keznek a - talán valóban nem mindig megfele­lő - testületi döntésekre a képviselő urak, de ettől nem halad előre semmi. Ami tény: egyet­len fillér sem került ismeretlen helyre, min­dennel elszámoltunk, mindenről számla van.-Ha ez így van, akkor miként lehet csődről, hiányzó pénzekről beszélni?- Nézze, a falu évek óta csődközeli helyzet- ben van, mint nagyon sok hasonló település. Az utóbbi két évben nem vettünk fel működé­si hitelt, ellentétben a korábbi évekkel. Abban valóban hibáztunk, hogy nem figyeltünk kel­lőképp a pénzek mozgására...-Ez azt jelenti, hogy árvízi pénzeké műkö­dési célokm fordítottak?- Igen, ez történt. Ez hiba volt, de csak az nem hibázik, aki nem csinál semmü. Fel kel­lett volna vennünk a működési hitelt, és akkor most nem tartanánk itt. Nem lenne ügy. De erre azt mondani, hogy kizárólag a polgármes­ter felelőssége... Nos, ez így egyáltalán nem állja meg a helyét. Kedvezőbb lett volna, ha mindkét évben hitelt veszünk fel, hiszen most egyben keü az összegé megszereznünk, s ez nyilvánvalóan nagyobb terheket jelent majd.- A képviselő-testület az ön felfüggesztését kezdeményezte. Bár ez sikertelen maradt, vél­hetően a viszonyukm rányomja a bélyegé. Ho­gyan tudnak együttműködni ebben a helyzet- ben? Hogyan tudnak kilábalni az egyébként is nehéz helyzéből?- Együttműködni? Nehezen, ez kétségtelen. De még egyszer mondom: nem szeretnék sze­mélyeskedni. A nehéz pénzügyi helyzetről szólva: az általános iskola évről évre 7-8 mil­lió forint hiányt jelent. Emellett a közös kony­ha és az óvoda működtetése is jóval többe ke­rül, mint amit az állami normatíva fedez. Arról már döntött a képviselő-testűié, hogy az új há­zak építésének befejezéséhez hitelt kell felven­nünk - ez az a bizonyos 13 millió forint -, s hogy a működési hiányt hogyan tudjuk lefa­ragni, arról szintén a testületnek keü döntenie. Természetesen az általános iskola kérdése megkerülhetetlen, és persze nagyon kényes. Egy azonban biztos: rövid időn belül el keü fo­gadni a költségvetésünket. Megjegyzem: konk­rét számokról megítélésem szerint csak eztán lehet majd beszélni. ______ iespé) M egválaszolatlan kérdések Bükkszéken (Folytatás az 1. oldalról) A falugyűlést követően a bükkszé- ki falufórum megbízott szóvivője, Mravik István jelentkezett szer­kesztőségünkben. Mint mondta, a bükkszékiek felhatalmazták ar­ra, hogy a falugyűléssel kapcsola­tos kifogásaikat megfogalmazza, mert sok kérdésre nem kaptak ki­elégítő választ a község vezetésé­től. Ilyen például az a kérdés, hogy kit illet a döntési jog a gáz­pénzzel kapcsolatban? Azt, aki befizette, vagy aki felvette ezt az összeget? Mravik István úgy fogal­mazott, hogy a lakosság továbbra sem bízik a vezetésben, ezért ha nem tárgyalnak partnerként a fa­lufórum tagjaival, szeretnék elér­ni, hogy zárolják a gázvagyont a következő helyhatósági választá­sokig, s azt addig semmilyen célra ne lehessen felhasználni. A jelen­legi testületben azért sem bíznak, mert közülük négyen az előző cik­lusban is képviselők voltak, és részt vállaltak abban a döntésben, amelynek során a Salvus-kutak privatizálásakor nem éltek elővé­teti jogukkal, s ily módon idegen tulajdonos kezébe került a falu fel­becsülhetetlen természeti kincse. A pénteki eseményről szóló tu­dósításunkban azt is rögzítettük, hogy dr. Gyula Zoltán polgármes­ter utalt arra, hogy évekkel ezelőtt 650 ezer forintért kínálták a kutat a korábbi önkormányzatnak. Ezzel a kijelentéssel kapcsolat­ban az érintett korábbi testületi tagok is eljuttattak szerkesztősé­günkbe egy korrekciót, miszerint a kutak privatizálásakor az ön- kormányzat éves költségvetése 63 millió forint volt, az elővásárlási jogot pedig 60 millió forintért kí­nálták ekkor. A jelenlegi tulajdo­nos ma 250 millió forintért sem hajlandó az eladásról tárgyalni. A falufórum tagjai azonban ezt a magyarázatot sem tudják elfo­gadni, mivel az akkori végzetes döntés előtt sem kérték a lakosság véleményét. Az önkormányzat el­lenzékében lévő fórum tagjai to­vábbra is követelik az önkor­mányzaton belül a pénzügyi bi­zottság felállítását, hogy a köz­pénzek felhasználását nyomon követhessék. Szeretnének arra is választ kapni a testület minden egyes tagjától, hogy az önkor­mányzati területeket - köztük a parkerdőben lévő egyhektáros in­gatlant - milyen módon értékesí­tették az elmúlt év végén, mivel erről testületi döntés nem szüle­tett. Végül Mravik István leszö­gezte, hogy a turisztikai fejlesz­tésben ők is nagy lehetőséget lát­nak, de ezt csak olyan módon tudják elképzelni, ha a falu lakos­ságát is bevonják a döntésekbe, s azok előkészítésébe. ■k A fenti kérdéseket, észrevétele­ket eljuttattuk dr. Gyula Zoltán polgármesternek is, aki az alábbi­akban válaszolt a felvetésekre:- A falugyűlésen én és Tarjányi Lászlóné körjegyző is választ ad­tunk arra a kérdésre, hogy kit illet a döntési jog a gázpénzt illetően. Az önkormányzati törvény idevo­natkozó passzusa szerint „a helyi önkormányzatok gazdálkodásá­nak biztonságáért a képviselő-tes­tület, a gazdálkodás szabálysze­rűségéért a polgármester felelős”. A teljes falugyűlésről egyébként hanganyag készült, amely bármi­kor meghallgatható. Többször is elmondtuk, hogy a lakosság több­ségének részére a lakossági hoz­zájárulás eddig ki nem fizetett ré­szét kifizetjük. A lakosság 11 év­vel ezelőtt közműtámogatás cí­men 6000 forintot már visszaka­pott. Az akkor munkaviszonyban lévők 9000 forintot levonhattak az adójukból. A 30 ezer forintos hoz­zájárulásból az érintettek többsé­ge 50 százalékot már visszaka­pott. A képviselő-testület most is úgy döntött, hogy a parlamenti döntés után, amikor is a teljes összegről tudomást szerzünk, a többség kérésének eleget te­szünk. Ezek után nem értem, miért kell olyan hangosan döngetni a nyitott kaput, mint ahogy azt sem, miért vagyunk mi kivételek, amikor a települések szinte kivé­tel nélkül a fejlesztés mellett dön­töttek. Bükkszék fejlesztési lehe­tősége a csodálatos gyógyvíz ré­vén adott, ezt ki nem használni bűn. Szerencsés lenne, ha néhá- nyan a magánérdek helyett a falu érdekeit vennék figyelembe. Egyébként a falugyűlés úgy döntött, hogy a gázpénz intézésé­re háromfős bizottságot hoz létre, s a falufórum is három fővel kép­viseltetné magát. Sokan félreértették a 650 ezer forintot, ugyanis 1995-ben egyévi bérleti díj lett volna ennyi, s ezzel egy időben elővásárlási jogot is felkínáltak a falunak. A Salvus- kutak vételára akkor 60 millió fo­rint volt. A pénzügyi bizottság felállítá­sára vonatkozó javaslatot pedig a testület elé viszem. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents