Heves Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-09 / 34. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEG Y E I KÖR KÉP 2001. Február 9., péntek Milliárdos beruházások nélkül Gyöngyös- Magyarország népességi helyzete aggasztó, s különösen elgondolkodtató, hogy a lakos­ság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország gazdasági helyzetéből következne - fo­galmazta meg bevezető beszédében dr. Monya Kristóf, a mátraaljai városban tartott fórum házigazdája. A Heves Megyei Orvosi Kamara elnöke, dr. Mánya Kristóf - úgy is, mint országgyűlési képviselő - arra hívta fel a figyelmet, hogy fő­ként a férfiak esetében alacsony az átlagos életkor, s a középkorú férfiak körében magas az idő előtti halálozás. A daganatos, szív- és érrendszeri betegségekben a magyar halálo­zási adatok vezetik az európai listát. Mint hozzátette, ennek súlyosságát a politikai gya­korlat alulértékeli. Ebből fakad az az igény, hogy gigászi erőfeszítéseket kell tenni a hely­zet javítására, s ehhez - idézte dr. Mikola Ist­ván véleményét - jelentős szemléletbeli vál­tozásokra van szükség. Előadásában az egészségügyi tárca új ve­zetője megerősítette, hogy március elején egy tizenhárom pontból álló programot tesz le a kormány asztalára. A legfőbb cél a nép- egészségügy helyzetének a javítása. Ezt azonban az ágazat, ezen belül az orvostársa­dalom egyedül, a kormány támogatása nél­kül nem tudja végigvinni. Konkrétumokról szólva dr. Mikola István elmondta, hogy elengedhetetlen a 18 éven fe­lüliek egészségügyi állapotának a felmérése, amelyre a későbbi megelőző tevékenységet alapozhatják. (Ez többek között azért is sür­gető, mert a katonai sorozások idején egyre több olyan fiatalt találnak, aki részben alkal­matlan a szolgálatra, másrészt számosán visznek olyan igazolást, miszerint komoly betegségben szenvednek.) A gyógyítómunka átfedéseinek elkerülése érdekében fontos a szakmai informatika Dr. Mikola István. Most még csak az út kezdetén vagyunk FOTÓ: SUHA PÉTER egyesítése, illetve az „intelligens betegkár­tya” használata. Elengedhetetlen az alapellá­tás - a házi orvoslás - privatizálása, ehhez alapvető az önkormányzatok megfelelő tá­mogatása. Ugyancsak nagy feladat lesz az or­szágos intézmények stabilitása, mert - a mi­niszter meglátása szerint - azok egyre inkább eltávolodnak eredeti rendeltetésüktől, s szin­te azt csinálnak, amit akarnak, másrészt pe­dig a nagy gyógyintézmények már-már „ma- gángebinné” alakultak át. Fontos tehát an­nak a szigorú és pontos meghatározása, hogy kinek mi a teendője a gyógyítás hierar­chiájában: az adott feladathoz kell rendelni az eszközöket, majd számba venni azok amortizációját, s mindezt az októbertől indu­ló minőségbiztosítás jegyében. A program­ban szerepel még a gyógyszeriparral és - kereskedelemmel való új kapcsolat kialakítá­sa.- Lényegében egyik sem új keletű teendő - jegyezte meg a miniszter -, csak eddig nem igazán haladtak a dolgok. Az előadást követő kérdésekre válaszolva dr. Mikola István megerősítette: az egészség­ügy reformjához elsősorban nem milliárdos beruházások kellenek, hanem olyan feltéte­lek, hogy a mentők ne agyonhajszolt autók­kal járjanak. A korszerűsítés lényege, hogy időben a kórházba juttathassák a beteget, akit ott azonnal megfelelő ellátásban részesít­hetnek. Legyen 24 órás sürgősségi ellátás, tudni lehessen, hogy ki az ügyeletes, aki átve­szi, s folytatja a gyógyítást. Dr. Pintér Alán megbízott országos tiszti főorvos az Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat feladatairól szólva hangsú­lyozta: az egészségpolitikai célok megvalósítá­sában komoly szerepet vállal a szervezet, első­sorban cselekvési programok kidolgozásá­ban, illetve megvalósításuk szervezésében. Kiemelt területként kezelik a daganatos, az emésztőszervi, az alkohollal összefüggő és a keringési okból bekövetkezett halálozások növekedésének megállítását, illetve hosszú távon ezen halálokok csökkentését. Mint el­hangzott: ehhez jelentős Phare-fonásők is rendelkezésre állnak. Ugyancsak kiemelt cél az országban tapasztalható területi egyenlőt­lenségek felszámolása, hiszen akadnak olyan országrészek, amelyekben a tüdőrákkal vagy az alkohollal összefüggő halálozások kiemel­kedően magasabbak az országos átlagnál. Dr. Oberfrank Ferenc, az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár főigazgatója azt hang­súlyozta: alapvető érdek a finanszírozás ál­láthatósága Gondolatébresztőnek szánt elő­adása mottójaként Szent Ágostontól idézte: „Igazságosság nélkül az állam nem más, mint szervezett rablótársaság.” Pozitívum­ként említette, hogy immár a miniszter fenn­hatósága alá került a pénztár, s mint mond­ta: a rendszer átalakításának eredménye a hi­telesség és a hatékonyság kell, hogy legyen. Dr. Gémesi György, a Magyar Önkormány­zatok Szövetsége elnöke a praxis-privatizáció kapcsán azt hangsúlyozta: a helyhatóságok­nak elemi érdekük, hogy a helybeü polgárok komfortérzetét javítsák, s míg az önkormány­zatoknak ellátási felelősségük van, addig jo­gosan akarnak információ- és döntésközei­ben maradni. ______________________________ Eger: a hanyatlás költségvetése? Működőképes a város Az új elnök Heves megye A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) He­ves Megyei Szervezete közgyűlé­sén Bodnár Pált, a Dietiker Egri Bútorgyár Kft. ügyvezető igazga­tóját választották meg a szerve­zet megyei elnökének. A közgyűlésen Csömör Gábor társelnök tájékoztatta a hallga­tóságot a VOSZ terveiről. Tardas János, a Vállalkozói Hitelkártya Rt. vezérigazgatója a bevezetés­re kerülő új vállalkozói hitel- rendszerről beszélt. A VOSZ az érdekképviselet erősítését és taglétszámának nö­velését tűzte ki célul. ■ Növényvédők Nagyréde A Heves Megyei Növény-egész­ségügyi és Talajvédelmi Állo­más, a növényvédő mérnöki ka­mara és a gyöngyösi Almásy Pál Mezőgazdasági Szakképző Isko­la továbbképző tanfolyamot tar­tott Nagyrédén. A 80 órás képzé­sen 21-en végeztek sikeresen, így ők átvehették a „betanított nö­vényvédő munkás” képesítésről szóló igazolást. _____________■ B esurranó tolvaj nő Hatvan A minap a kora esti órákban béké­sen töltötte idejét az egyik helybe­li család, amikor az egyik szom­szédos helyiség felől gyanús neszt hallottak. Óvatosságuk nem volt alaptalan: átmenve egy idegen nőt találtak, aki éppen az asztalon hagyott pénztárcát igyekezett elrej­teni, benne 13 ezer forinttal A háziak a rendőrség megér­kezéséig feltartóztatták az elkö­vetőt. Kiderült, hogy az illető Nógrádbercelen lakik, s máskor is megfordult már a településen. Az elmúlt ősszel két családi ház­ból készpénzt és arany ékszere­ket vitt magával 300 ezer, illetve 116 ezer forint értékben.______■ T erjed a fény Sarud Nem csupán a meglévő régi lámpák cseréjét végzi el az ön- kormányzat, hanem a közvilágí­tás korszerűsítése egyben fej­lesztést is jelent. Kiss István pol­gármester elmondta, hogy a tá­mogatott beruházással immár az üdülőterület is kap oszlopo­kat, valamint világítótesteket. A községben a korábbi 252 lám­pa helyett 292 kerül felszerelésre. A faluban tehát terjed a fény, hiszen sok utcában a réginél összehasonlíthatatlanul erősebb a közvilágítás. A kivitelezés most is tart, a szakemberek je­lenleg a Fő úton, a Petőfi úton és az üdülőterületen dolgoznak. (Folytatás az 1. oldalról) A Fidesz-MDF frakció vezetője, dr. Löffler Erzsébet kifejtette: döbbenettel olvasta a Hírlapban szerdán „A másik oldal költség- vetése” című cikket, amelyben dr. Törőcsik Miklós MSZP-frak- cióvezető és Jékli Sándor városi MSZP-elnök sajtótájékoztatójá­ról tudósítottunk. Löffler Erzsé­bet szavai szerint azt hitte, hogy Eger költségvetése készül, nem a bal- vagy a jobboldalé. Az emlí­tett írást mások is szóba hozták, például Habis László (lokálpatri­óta), a rendelettervezet másik előterjesztője, aki egyenesen úgy fogalmazott: Törőcsik frakcióve­zető beletörölte a cipőjét politi­kai versenytársaiba, agresszív sajtónyilatkozatával megmér­gezte a közgyűlés légkörét. A szocialista politikus ezzel szem­ben úgy érvelt, hogy metafori­kus szóhasználattal élt a sajtótá­jékoztatón. Természetesen Ege­ré a költségvetés, annak készíté­sénél azonban sokkal több kény­szer működött, mint amennyi megengedhető lett volna. E kényszereket nem a szocialista­liberális városvezetés vagy a pol­gármesteri hivatal szakemberei építették be a rendeletbe. Problé­mát jelent, hogy a Fidesz vezette kormány források nyújtása nél­kül hárít jelentős többletfelada­tokat a települési önkormányzat­okra, s probléma persze az is, hogy a fedett uszoda építése kapcsán a megyeszékhely már komoly hitelfelvételre kénysze­rült. Az uszodaépítést pedig a „másik oldal”, a helyi ellenzék szavazta meg. A vitában Deé András (Fi­desz) egyebek mellett azt nehez­ményezte, hogy nincsenek a vá­rosnak egyértelmű prioritásai, az idegenforgalmat is csak szavak­ban tekintik húzóágazatnak, hi­szen erre a területre nem jut ele­gendő pénz. Császár Zoltán (Fi­desz) a Szépasszony-völgy fej­lesztéséhez kérte a 2002-re szánt tízmillió forint átcsoportosítását erre az évre. Flaskay Miklós (MSZP) felhívta a figyelmet, hogy egy-egy ágazat támogatása nemcsak az adott terület köz­gyűlési bizottsága által elosztha­tó forrásoknál jelenik meg. A Bitskey-uszodát, mint neuralgi­kus pontot, senki sem akarja vál­lalni, mindenki a más ágazatánál látná szívesen, holott ez a beru­házás az idegenforgalom, a sport, az oktatás érdekét is szol­gálta. Gallovits László (MSZP) és Nyitrai Zsolt (Fidesz) egyaránt azt szorgalmazta: a városi sport­iskola, amelynek létrehozásáról már döntött a képviselő-testület, kapja meg az idén a megalakítá­sához szükséges összeget. A leg­keményebb kritikával Flaskay László (MIÉP) illette a rendele­tet, amely őszerinte a hanyatlás költségvetése. Mint mondta, Eger elindult a lejtőn lefelé, el­öregedő, a fejlődésben lelassult várossá vált, ahol a vezetésnek nincs koncepciója semmire. Nagy Imre erre úgy reagált: a de­magógiának már viszonylag ma­gas foka, amikor az ember a ka­merába mondja a feketéről, hogy fehér. _________________________IMI) Gyö ngyös Az idei költségvetés legnagyobb kihívása, hogy miként lehet meg­őrizni a működőképességet, illet­ve kezelhető szinten tartani a mű­ködési hiányt - mondta a képvi­selő-testület tegnapi ülésén Sohler Béla, a pénzügyi bizottság elnöke. Az első fordulós tárgyalá­son a költségvetés két változatát vitatták meg. A városatyák úgy határoztak: mindkettőt kifüg­gesztik közszemlére, illetve meg­ismertetik a jövő heti közmeghall­gatáson a helybeliekkel. A máso­dik fordulóra azonban azt a vál­tozatot hozzák vissza - beépítve több, tegnap elhangzott módosí­tási javaslatot -, amelyik 8,75 százalékos bérfejlesztést irányoz elő, a dologi kiadásokat pedig a tavalyi tényleges adatoknál 6 szá­zalékkal magasabbra tervezi. Keresztes György képviselő bí­rálta a tervezetet, mondván: törté­nelmi felelőssége a testületnek, hogy nem él a kormány által biz­tosított lakástámogatásokkaL Ko­vács Róbert pénzügyi igazgató szerint ennek lehetősége benne van a költségvetésben. Az előter­jesztés összeállításakor a tűzoltók elmaradt bérpótlékainak rendezé­se még nyitott kérdés volt, így az erre fordítandó mintegy 50 millió forint a második fordulós tárgya­lásra jelenik meg a költségvetés számai között. A közalkalmazot­tak szakmai szorzóit több képvi­selő egységesen javasolta 1,2-ben megállapítani, az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott tárgyalá­sok után erről is a második fordu­lós tárgyaláson döntenek. A terve­zett intézményfelújítások felül­vizsgálatára, illetve rangsorolásá­ra egy bizottság alakul majd a tes­tület döntése értelmében. A városatyák végül - első for­dulóban - elfogadták a terveze­tet, amely 6.902 milliárd forint bevétellel és kiadással számol, 427,5 millió működési és 283,4 millió forint felhalmozási hiány mellett. Az ülésen tárgyalt egyéb napi­rendekre későbbi lapszámunk­ban visszatérünk. _____________________________________________Pénteki portré_____________.______________________________ A z idővel mindig harcban álltam A Szent Lőrinc Vendéglátó és Ide­genforgalmi Szakközépiskola igazgatóhelyettesét, Mag Lászlónét nagyon sokan ismerik a megyeszéWielyen. Kollégái és egykori tanítványai ugyanazon erényekért tisztelik és szeretik: következetességéért, egyenessé­géért, s töretlen optimizmusáért. Beszélgetésünk elején saját magáról alig-alig ejt szót. A szá­mára fontos emberi kapcsolatok­ról annál többet:- Általános iskolai tanáraim közül Jávori Józsefet és Szállási Gyuláné Bodor Blankát említe­ném meg, akik emberségükkel, szeretetükkel, szakmai tudásuk­kal számomra is kijelölték a ké­sőbbi utat. A Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban töltött évekre is szívesen emlékezem. Remek osz­tálytársaim voltak, akik közül so­kan ma is barátaim. Azon az év­folyamon tizenhármán végez­tünk jeles bizonyítvánnyal, és azonnal felvettek bennünket az egyetemre. Én Debrecenbe kerül­tem, a KLTE történelem-földrajz szakára. Számomra az egyetemi évek alatt is fontos volt a jó tanul­mányi eredmény, hiszen az 500 forintos ösztöndíjból fedezhet­tem a kollégiumi díjat és a megél­hetésemet. Itt ismerkedtem meg a férjemmel is, aki jelenleg a Neu­mann János Szakközépiskolában tanít.- Frissdiplomásként hat évig a Békés megyei Kaszaper község­ben tanított a férjével, majd a Fü­zesabonyi Gimnázium és Posta- forgalmi Szakközépiskolában két évig oktatta a fiatalokat.- E két év legemlékezetesebb élményei közé tartozik a honis­mereti szakkör irányítása. Sokat kirándultunk a diákokkal, akik­kel helytörténeti anyagot is szí­vesen gyűjtöttünk. 1977-ben az egri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépisko­lában folytattam a tanítást, ahol 1993-tól kollégiumvezetőként is dolgoztam. Az itt töltött évek alatt ébredtem rá igazán, hogy szerencsés vagyok, amiért ezt a pályát választottam. A 14-18 éves korosztály neveléséből részt vál­lalni nagy kihívás. Ebben a kor­osztályban figyelemmel kísérni és segíteni a fiatalok személyi­ségfejlődését, jellemük alakulá­sát, nagyszerű dolog. Ez moti­vált akkor is, amikor kidolgoz­tam azt a nevelési programot, amelyet beillesztettek az Ifjúsági Szakképzési Világbanki Prog­ramba is. 1997-től a jelenlegi munkahelyemen is igyekeztem megfelelni. Tanítványaim őszin­te visszajelzéseiből ma már azt is tudom, hogy ha egy kicsit is, de az én gondolataim is beépül­tek a személyiségükbe. Akkor is így van ez, ha gyakran gyötört a kétség, hogy nem tudok igazán mindenhol és mindenkinek megfelelni. Állandó harcban áll­tam az idővel. Felelősséggel tar­toztam a családomért, a tanítvá­nyaimért, ugyanakkor vonzott a helytörténeti kutatás is. így ké­szült el levéltári források alapján az Eger város gazdálkodása a XIX. század első felében című dolgozatom, amivel pályadíjat is nyertem 1987-ben. Két gyerme­kem, László és Edit ma már dip­lomás felnőttek.- Hamarosan nyugdíjba megy. Nem fél a tétlenségtől?- Nem érzem magam öregnek, tele vagyok energiával. Talán a nyugdíjasévek beköszöntével az időbeosztással sem kell többé harcolnom. Hozzáláthatok ismét a helytörténeti kutatáshoz, s ak­tív nagymamaként segíthetek a gyermekeimnek, leendő unoká­imnak. _________________ BARTA KATALIN H áziorvosok konferenciája Mátrafüred Hatodik alkalommal rendezik meg a Vállalkozó Háziorvosok Téti Országos Konferenciáját. A Hotel Avarban mától három na­pon keresztül az ország mintegy 500 háziorvosa tanácskozik, a tudományos program kiemelten foglalkozik a táplálkozás folya­mataival, az elhízással és a ma­gas vérzsír-szinttel, valamint a háziorvosok teendőivel a sür­gősségi ellátásban. Ma délután 3 órakor rendezik meg a konferencia történetében hagyományos egészségpolitikai fórumot, melyen a szakma és a finanszírozás politikai vezetőivel közösen tekinthetik át a résztve­vők az egészségügyi alapellátást érintő aktuális problémákat. A tanácskozás vendégei kü­lönböző szabadidős programo­kon is részt vesznek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents