Heves Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-08 / 33. szám

8. oldal - Heves Megyei Hírlap HORIZONT GAZDASÁG 2001. Február 8, csütörtök Egyre több az illegális lerakó A panasz jogos, de a pince beázik A város és környékének hulladéklerakójá­ban az egy köbméter alatti mennyiségű hul­ladék ingyen elhelyezhető. Mégis: a külterü­leti részeken egyre szaporodnak az illegális szeméttelepek. Leggyakrabban vegyes, épí­tési és kommunális hulladékok, autóalkat­részek és háztartási gépek „ékesítik” a hal­mokat, melyek felszámolására az önkor­mányzat évente több százezer forintot költ. Eger Az illegális hulladéklerakók megszüntetésére Szőke Tibor, az önkormányzat vagyongazdálko­dási osztályának munkatársa szerint két megol­dás létezik. A rövid távú lehetőség az összegyűlt szemét elszállítása, a lerakók megszüntetése, a hosszú távú cél pedig az, hogy elérjék: ne ala­kuljanak ki újabb szemétkupacok.- Hogyan lehet megelőzni az illegális szemét­lerakásokat?- A prevencióhoz hozzájárul többek között a mezőőri szolgálat, mely folyamatosan ellenőrzi az érintett területeket. Ezenkívül gyakran érke­zik hozzánk lakossági bejelentés is, ám legtöbb­ször ezek az emberek tanúskodást már nem vállalnak. Ha valakit rajtakapnak a szabálysér­tésen, feljelentést teszünk - ta­valy mintegy 15-öt - a hatóság fe­lé, a büntetés azonban már nem a mi feladatunk.- Az önkormányzat gyakran szervez különböző akciókat. Ezek milyen eredményeket hoz­nak?- Az elmúlt év őszén rengeteg konténert helyeztünk el a külte­rületeken, s meghirdettük, hogy ezekben ingyen el lehet helyezni mindenféle hulladékot. A konté­nerbérletet, a szállítást és min­den egyéb költséget az önkor­mányzat magára vállalta, a lakosságnak csak az lett volna a feladata, hogy a szemetét ezekbe a tárolókba he­lyezze. Természetesen azt nem várhattuk el, hogy a már kidobott holmikat összeszedjék, de nem gondoltuk volna, hogy a friss hulladékot is a konténer mellé fogják szórni. Mindebből az kö­vetkezik, hogy az első és legfontosabb tennivaló a szemléletformálás. Nehezen tudom ugyanis megérteni, hogy ha a város határában lévő sze­métlerakóra egy köbméterig ingyen lehet szállíta­ni a hulladékot, miért kényszerülnek egyesek ar­ra, hogy - talán egy sokkal messzebb lévő - ille­gális helyre vigyék a szemetet. Nem is beszélve arról, hogy a helytelenül „tárolt” hulladék nem csupán kellemetlen látvány, de fertőzésveszé­lyes, szennyezheti a levegőt és a vizet. Legtöbb­ször egyébként a hajléktalanok és a guberálók azok, akik az éghető, használható anyagok el­hurcolásával csökkentik a kupacok nagyságát.- Eger környékén hol találhatók feltérképezett illegális lerakók?- Sajnos, egyre több helyen, összesen 61 ilyen területet találtunk. Az egyik legnagyobb az Északi-lakótelep felett található egykori ho­mokbányánál alakult ki, mintegy kétszáz négy­zetméteren. Ezenkívül több ilyen telep van a Szépasszony-völgynél, a Rác-hegyen, és a kem­ping és a Shell-kút környékén. Az Életfa Környezetvédő Szövetség Környezeti Tanácsadó Irodájába is számos olyan lakossági megkeresés érkezik, amely a hulladék helytelen elhelyezéséről, tárolásáról szól. A dolog súlyát jelzi, hogy a bejelentések közel 10 %-a foglalko­zik ezzel a problémával. A szövetség évek óta foglalkozik ezekkel az ügyekkel. Megpróbálnak hatékonyan fellépni a probléma megszüntetése érdekében. Támogatják a szelektív hulladékgyűj­tés megvalósítását. Szakértőink segítségével le­hetőség szerint részt vesznek a jogalkotásban, véleményezik a hulladékkal kapcsolatos törvé­nyeket, rendeleteket. Állásfoglalásaikat eljuttat­ják az önkormányzatokhoz és a környezetvédel­mi minisztériumhoz. ______ ELEK ESZTER H ulladékgazdálkodási koncepció Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség felmérései alapján egész megyénkben jelentős az illegális le­rakók száma. A korábban kialakított lerakók műszaki védel­me nem megoldott, legtöbbjük erősen kifogásolható körül­mények között üzemel, többségük betelt vagy hamarosan megtelik. Ezért is dolgozták ki a megyei hulladékgazdálkodá­si koncepciót, melynek egyik fő célkitűzése, hogy Heves me­gyét teljesen lefedve, a szomszédos megyékkel együttmű­ködve területi szintű, maximum 3-4 körzeti hulladékkeze­lő, -lerakó létesítmény valósuljon meg. Persze, ez még nem jelenti azt, hogy ezzel megszűnnek az illegális telepek, de a szakszerű létesítmények sokat segítenének a probléma meg­oldásában. Eger Tóth Istvánná 1999 márciusában tu­domásul vette, hogy a szomszédsá­gában társasház-építkezésbe kezdett az Új Otthon Lakásépítő Szövetkezet. A kezdet kezdetén nem is zavarta ez a körülmény, ám a csapa­dékos idő beálltával azt vette észre, hogy a pincéje minden egyes esős nap után megtelik vízzel Biz­tosra vette, hogy mindez az új építkezés következ­ménye, ezért felkereste a polgármesteri hivatal ille­tékeseit, győződjenek meg személyesen a prob­lémájáról, és szólítsák fel a szövetkezetei a csapadék­elvezetés megoldására. Ezt követően egymás után szüledek a hivatod jegyzőkönyvek és határo­zatok, melyekben rögzítet­ték: a hölgy panasza ala­pos, és a kivitelezőnek va­lóban segítenie kell a gond orvoslásában. Jártak az említett ré­szen a főmérnöki iroda il­letékesei, vizsgálódott az ügyben az igazgatási iroda vezetője, ám az említett pincében azóta is fel­feltör a víz. Ilyenkor Tátimé vödör- számra meregeti az iszapot, és abban reménykedik, hogy legalább addig nem esik eső, amíg a falak megszik­kadnak egy kicsit. Egyéves remény­telen utánajárás után szerkesztősé­günket is felkereste segítség remé­nyében. Dósa László, a szövetkezet veze­tője úgy fogalmaz, hogy ő véüennek érzi magát az ügyben. Mint mondja, arról nem tehet, hogy a Mátyás király út jóval magasabban fekszik a szó­ban forgó kertes háznál. Aki a fizikai törvényszerűségekkel valamelyest is tisztában van, az tudhatja, hogy a víz általában lefelé folyik, s ez ellen nincs mit tenni. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt húsz évben vajon miért nem ázott be a panaszos pincéje, s miért csak az építkezés óta fordul elő a be­ázás, úgy válaszolt, hogy sajnos, az elmúlt években hatalmas mennyi­ségű csapadék zúdult a városra, Mint mondja, valóban igaz, hogy az úttól hátrafelé lejtenek a kertek, így a csapadék útja is erre vezet. A legnagyobb gondot azonban az okozta, hogy az építkezéskor kiter­melt, féltomyozott föld - amit ké­sőbb kertrendezésre használnak Nagyobb esőzések után iszap marad a pincében amit a vízelnyelők máshol sem tud­tak elvezetni. Véleménye szerint a Mátyás király úton sok helyen nincs megoldva a csapadékelveze­tés, ez is oka lehet a problémának. Ugyancsak gond, hogy harminc­éves épületről van szó, ahol annak idején nem szigetelték rendesen a pincä, így a talajvíz időnként fel­törhet. A fenti indokok miatt Dósa László úgy gondolja, nem az ő fel­adata a beázást megszüntetni. Az üggyel kapcsolatos hivatali határo­zatokban pedig az áll, hogy csupán az építkezés befejeztével kell az új házak körülkerítését, a tereprende­zést megoldaniuk. Turn Róbert, a polgármesteri hi­vatal illetékes osztályának vezetője ismeri panaszosunk problémáját. FOTÓ: GÁL GÁBOR majd a tulajdonosok - megemelte a talaj szintjä, ráadásul a nagyobb munkagépek Tóthék kerítését, csa­tornáját is megrongálták. A hivatal felszólítására azóta a földréteget egyenletesen elterítették, és arra is ígéretet tettek a kivitelezők, hogy a végleges telekkialakításkor az ere­deti talajszintet is visszaállítják. Er­re legkorábban a jó idő beköszönté- vel, idén márdus-áprilisban kerül­het sor. Tuza úr hangsúlyozta, hogy az új épületre mindaddig nem adnak használatbavételi enge­délyt, amíg a kivitelező nem rende­zi a terepet. A közeljövőben pedig újra felkeresik panaszosunkat, hogy megnézzék, mennyire ve­szélyeztetett az otthona. ________________________(Bjy A grártámogatások: csak a PM egyetértésével Az agrártámogatás összege jelentősen növekszik az idén, a támogatási jogcímek azonban ötödével csökkennek. Ezzel együtt kizárt, hogy egyes területek - például a baromfi- és a sertéságazat - szubvenció híján hátrányba kerüljenek - tudtuk meg Tállai András politikai államtitkártól a Pénzügyminisztériumban (PM). ___ Budapest T árcák közötti egyeztetésen van az agrártámoga­tásokról szóló kormányrendelet módosítása. A költségvetési törvény egyetértési joggal ruház­ta fel a PM-et az idei agrárszabályozási kérdé­sekben, ami azt jelenti, hogy egyetlen támoga­tásról sem születhet megállapodás a PM-mel tör­ténő előzetes egyeztetés nélkül - mondta la­punknak Tállai Ándrás államtitkár. A Földművelési és Vidékfejlesztési Miniszté­rium (FVM) most készítette el a harmadik terve­zetet, ám a PM ebből még csak egyet látott janu­ár közepén. Kérdésünkre, hogy az érdekszerve­zetek tiltakozását kiváltó elképzeléssel, nevezete­sen a baromfi- és a sertéságazat export- és minő­ségtámogatásának megszüntetésével egyetért-e a tárca, az államtitkár elmondta: egyetlen ágazatot sem lehetetleníthet el az új szabályozás. Az tény viszont, hogy átfedések, aránytalanságok vannak a korábbi szabályozórendszerben. Évek óta probléma az úgynevezett „finanszírozási fenn­akadások” felszámolása is. A földművelési tárca tavaly a PM szerint 20-30 milliárddal, az FVM szerint 50-51 milliárd forinttal túlköltekezett, amire az idei 309 milliárd forintos költségvetés­nek kell fedezetet nyújtania. A további túlkölte­kezést az idén mindenképpen el kell kerülni. Az új rendszerrel szemben mindezek mellett alapvető feltétel az is, hogy megfeleljen a nem­zetközi előírásoknak, így Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 2002-től hazánkra is érvényes elvárásainak. Ez természetesen az exporttámo­gatások visszaszorítását, az e téren mutatkozó aránytalanságok megszüntetését is jelenti, Idén növekszik a szubvenció összege, de csökkennek a támogatási jogcímek: számuk a tavalyi 120-ról idén a PM elképzelései szerint 100-ra, 102-re zsugorodik. Az agrárium működő- képességét fenntartó források azonban ebben az évben is időben eljutnak a gazdálkodókhoz - mondotta a PM államtitkára. ____________________________________________( CSERNYÁK SZKY) E llenőrök az interneten A fogyasztóvédők az idén külön ellenőrzik az e-kereskedel- met és az internetszolgáltatókat. Az első ízben tavaly vég­zett felmérés során mintegy kétszáz virtuális üzlet tevé­kenységében találtak szabálytalanságot - hangzott el egye­bek között a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FvF) tegnapi tájékoztatóján. Budapest Eredményes a vidék bankja Növekedett az agrárágazati hitelek összege FELVESSZÜK A RITMUSÁT c $ CIB BANK 3300 EGER, ÉRSEK U. 1. Telefon: (36) 510-560 3200 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 1. Telefon: (37) 505-010 Érrênyw; 2W1, február 5-tW BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE UMMU6 Éym kamt. 1UR Matt (\) (EBKM) 1 hét 5,750 (5,83) 2-3 hét 7,250 (7,35) 1-2 hó 8,250 (8,36) 3 hó 8,000 (8,11) 6 hó 7,750 (7,86) 12 hó 7,250 (7,35) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE MER-SMFI MOHR 10II Fl tatet! LakMM Mt évtt kamat (%) EBKM érts kamat (%) EBKM év*» kamt (%| EBKM 1 hó 9,500 (9,63) 9,875 (10,01) 10,250 (10,39) 3 hó 8,250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 6 hó 8.250 (8,36) 8,625 (8,74) 9,000 (9,13) 12 hó 7,750 (7,86) 8,125 (8,24) 8,500 (8,62) Lajárat előtt visszaváltás esetén a kamat a mindenkon CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sivos kanntet: éves kamat (%) EBKM 0-100 E Ft-ig 2,500 2,56/2,56 100 E Ft—1 M Ft 3,000 3,08/3,08 1M Ft felett 6,000 6,26/6,22 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kantet: év*» kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 2,500 2,56 50 E Ft-1 M Ft 6,500 6,79 1M Ft felett 9,500 10,07 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) évts kamat (\) EBKM 1 hónap 9,600 9,73 3 hónap 8,500 8,62 6 hónap 8,500 8,62 12 hónap 8,000 8,11 Lajárat előtt visszaváltás esetén a bank kamatot nem fizet KINCSEM 2003 kötvény (min. 10 E R) 1 hónap *"9750™ 975 3 hónap 8,500 8,50 6 hónap 8,500 8,50 12 hónap 8,000 8,00 'Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezően HTELEK Érvényes; 2001. tebruáf 1-t6l Magánszemélyek részére Folyószámlahitel 20,00 THM: 22,67-29,34% 1 évre, hó végi kamatfizetéssel Betétórzó hitel 15,00 THM Betétórzó hitelnél: 16,51% 1 évre, 300.000 Ft-ra, negyedéves kamatfizetéssel Betétórzó folyószámlahitelnél: 16,31-16,73% 1 évre hó végi kamatfizetéssel Lombardhitel 18,00 THM: 20,821 évre, negyedéves kamatfizetéssel Ingatlanfedezet mellett nyújtott- lakáscélú hitel kamata 16,00- egyéb célú hitel kamata 18,00 THM: 20,54-24,61%, 1-10 éves futamidőre CIB Otthonteremtő Hitel 1 éves kamatperiódus 12,80 5 éves kamatperiódus 10,90 CIB Új Otthon hitel 6,75 CIB Személyi kölcsön 25,00 THM: 30,48-40,58%, 1-5 éves futamidőre Év*»kmte(%) HUF prime rate 13,75 CIB^06402«242 A BANCA COBáEUCIALE ITAUANA-CSOPORT TAGJA Huszay Gábor, az FvF főigazgató­ja elmondta: az eddigi próbavá­sárlások alkalmával kiderült, hogy nehezen azonosíthatók az internetes kereskedők. Alig lehet elérni őket, nem adnak teljes kö­rű tájékoztatást az általuk kínált termékről a vásárlónak, s nem tüntetik fel a nyolc napon belüli visszavásárlás lehetőségét sem. Ezért 2001-ben kiemelten kíván­ják ellenőrizni a virtuális szol­gáltatókat. A főfelügyelőség múlt évi tevé­kenységéről szólva Huszay kifej­tette: az országban összesen 35 ezer kereskedelmi és szolgáltató egységet ellenőriztek, 48 százalé­kuknál állapítottak meg jogsér­tést. A fogyasztóvédelmi felügye­lők összesen 545 millió forint bír­ságot szabtak ki, közel kétszere­sét az 1999-ben kirótt 285 millió forintos összegnek. A pénzbírság­nak általában a nyolcvan százalé­kát fizetik be. A be nem fizetett büntetés behajtása érdekében az FvF együttműködési megállapo­dást kötött az APEH-hal. A főigazgató tájékoztatásul el­mondta: a kirótt pénzbüntetés 35 százaléka az állami költségvetés­be, 30 százaléka a civil fogyasztó­kat támogató alapba, 15 százalé­ka a Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőséghez, 20 százaléka pedig a megyei felügyelőségekhez kerül. _________________________________(ÚJVÁRI) Budapest __ A takarékszövetkezetek az elmúlt három évben kima­gasló eredményt értek el a magánszemélyek, a vállalko­zások és az önkormányzatok kiszolgálásában. A vidék bankjai az előzetes adatok alapján 2000-ben is a bank- rendszer legdinamikusab­ban fejlődő szereplői voltak. Az integrált takarékszövetkeze­tek összesített mérlegfőösszege az előzetes adatok szerint 18,52 százalékkal, azaz 69,4 milliárd forinttal nőtt tavaly az 1999. évi­hez képest, és elérte a 441,1 mil­liárd forintot. Ez a növekedés az előző két évhez hasonló mérté­kű, és jelentős reálértékű növeke­dést mutat, várhatóan ismét meg­haladja majd a bankszektor átla­gos növekedését - jelentette ki tegnap Szőke András, az Orszá­gos Takarékszövetkezeti Szövet­ség elnöke. Év végére, a takarékszövetke­zetek lakossági hitelállománya 32,5 milliárd forinttal, 88,5 mil­liárd forintra növekedett. Ez azt jelenti, hogy az integrált vidéki pénzintézetek 20 százalékos pia­ci részesedésükkel az OTP Bank után a második legnagyobb la­kossági hitelállománnyal rendel­keznek. A szektor 2000-ben a lakás­célú hitelezés terén érte el a leg­kiemelkedőbb eredményt. A la­káshitelek állománya 17,2 mil­liárd forinttal, 122 százalékkal emelkedett. Összhangban az új lakástámogatási rendszer bein­dulásával, a kihelyezett lakáscélú hitelek összege a második félév­ben a duplájára nőtt. A vállalkozói hitelek közel 18,5 milliárd forinttal növeked­tek, ennek dinamikája azonban lelassult - mondta Szőke András. Ezzel együtt is a takarékszövet­kezetek 20 százalékos piaci ré­szesedéssel rendelkeznek a mik­ro- és kisvállalkozások finanszí­rozásában. Az integrált takarékszövetke­zetek agrárhitelezését 2000-ben is erőteljes fejlődés jellemezte: egyrészt növekedett az agrárága­zat részére adott takarékszövet­kezeti hitelek összege, másrészt újabb hitelkonstrukciókba (ki­bontakozási hitel, gazdahitel­program) is bekapcsolódtak. A mezőgazdasági hitelek állomá­nya a 2000. év végén meghaladta a 24 milliárd forintot. (STSI MRD FT AZ integrált takarékszövetkezetek MÉRLEGFŐÖSSZEGÉNEK ALAKULÁSA hiM) .............................................................................................« 199 6. 12. 31. 1997. 12. 31. 1998. 12. 31. 1999. 12. 31. 2000. 12. 31.

Next

/
Thumbnails
Contents