Heves Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-08 / 33. szám
6. oldal - Heves Megyei HIrlap HIRDETÉS 2001. Február 8, csütörtök A G R A R F O R U Növényvédelmi előrejelzés 2001-re Bajzáth Antalné a növényvédő szerek minőség-ellenőrzését végzi az állomáson FOTÓ: PIUSY ELEMÉR Kevés fertőző anyag lévén, csapaJelen összeállításunkban tájékoztatást adunk a téli időszak időjárásainak hatásairól a növényi károsítok tö- megviszonyaira, vagyis mely kártevők fellépésére kell számítani 2001 tavaszán. Őszi búza A gabonalisztharmat számára a sok helyen fejletlen, ritka őszibú- za-állományok nem biztosítottak megfelelő mikroklímát. Ennek okán a tünetek ősszel csak szórványosan, néhány fejlettebb búzatáblában jelentek meg. Kevés mennyiségű szaporító képlet telel át, és bár enyhe a téli időjárás, kicsi az esélye a kora járvány kialakulásának. A rozsdabetegségek közül őszszel csak a vörösrozsda jelent meg tüneti szinten az alföldi körzetekben. A kedvező telelési körülmények ellenére kora tavaszi járványveszéllyel nem kell számolni. A későbbiek során viszont, május-június hónapban a lehullott csapadéknak nagy jelentősége lesz. Ameny- nyiben a csapadékos időjárás magas léghőmérséklettel társul, a vörösrozsda - hűvös időjárásban a sárgarozsda - járványszerű fellépése várható. A búzafuzárium tavaly az aszályos időjárás hatására teljesen visz- szaszorult (1,3 százalék belső mag- fertőzöttség). A kórokozó gomba fellépésének erősségét a csapadékos napok száma határozza meg a búza virágzás-betakarításig terjedő időszakában. Amennyiben ez az idén a 20-25 napot eléri, járványveszély következik be. A helminthosporiumos levélfoltosság és levélszáradás az elmúlt esztendőben az őszi és tavaszi árpa mellett az őszi búzában is egyre több helyen gondot okozott. Kora tavaszi megjelenésével (sárguló állományok) számolni kell mindhárom kultúrában. A gabonafutrinka ősszel az állományok 5 százalékán már gyenge fertőzést okozott az alföldi körzetekben. Nem kizárt, hogy az enyhe téli időjárásban a talaj átnedvesedésével a tojásrakás és a lárvakelés tovább folytatódott. A 6 C-fok fölötti hőmérsékleteknél a lárvák táplálkozása zavartalan. A fagyok elmúltával ajánlatos átvizsgálni a gabonavetéseket, és a kezdeti, „csócsároló” okozta kártételek észlelése esetén a védekezéseket haladék nélkül el kell végezni, mert a megkésett védekezés szinte eredménytelen. Kukorica A kukoricabarkók kártétele a megyében a vetésterületeknek csak 5 százalékán volt észlelhető. Évek óta csekély az egyedszámuk, ezért kedvező telelési körülmények ellenére sem várható veszélyes mértékű kártételük. A kukoricamolyok őszi szárfer- tőzöttsége a területek 39 százalékán gyenge, 10 százalékán közepes volt. A fertőzöttség az előző évek száraz időjárása miatt folyamatosan csökkent. Mérsékelten meleg, csapadékos időjárás esetén a szárfertőzés emelkedni fog. Gyapot-tok bagolylepke, ez a vándorlepke-faj 1986-ban jelent meg először az országban. Azóta folyamatos megjelenését és károsítását tapasztaljuk a kukoricán kívül a paprikában, paradicsomban, dísznövényeken is. A tőlünk délre eső területekről származó meleg- kedvelő faj a száraz évjáratokban nálunk is kedvező életfeltételeket talál. Elsősorban a csemegekukoricát termelők figyelmét hívjuk fel erre a kártevőre, amely az idén - amennyiben nem lesz esős a nyár - igen komoly károkat fog okozni a kukoricacsöveken. Cukorrépa A répalisztharmat a területek 30 százalékán járványveszélyt okozott (35-40 százalék károsított levélfelület). Az ősszel felhalmozódott fertőző anyag meghaladja az előző évit, ezért az idén a járvány koraibb kialakulása várható, kedvező környezeti feltételek esetén. Cerkospórás levélfoltosság, mint nedvességigényes kórokozó a száraz őszi időjárásban csak gyenge-közepes fertőzést okozott. Kevés az áttelelő spóra, ezért nem kell korai fellépésével számolni. Répabarkókra, répabolhákra az enyhe téli időjárás kedvező átte- lelési feltételeket teremt. Népességük azonban alacsony szintű. De ez a kis egyedszám is érzékeny károkat tud okozni gócokban, a szikleveles répában, ha a kelési időszakban száraz és meleg lesz az időjárás. Napraforgó Fehérpenészes szár- és tányérrothadás megbetegedés a citromérésben lévő állományok 15 százalékában okozott gyenge fertőzést. Kevés a talajban az áttelelő fertőző anyag, ezért korai, veszélyes mértékű fellépésével nem kell számolni. A csapadéknak itt is nagy szerepe van. Ha a bimbós állapot és a betakarítás között a csapadékos napok száma meghaladja a 25-öt, járvány alakulhat ki. A szakmaüag indokolt 5 éves vetésváltást ajánlatos betartani. Szürkepenészes szár- és tányérrothadás, ezt a szintén nedvességkedvelő kórokozót a tavalyi aszály teljesen visszaszorította. A betegség fellépése mindig az időjárás függvénye. Meghatározó a citromérés és betakarítás közötti csapadékos napok száma. Terjedését a jégverés, homokverés és a kártevők (levéltetvek, mezei poloskák) okozta sebzések elősegítik. Diaportés bélsorvadás, az állományok alacsony szintű fertőződése 2000-ben a kórokozó számára kedvezőtlen, csapadékszegény, aszályos időjárásnak köszönhető. dékos júliusi időjárást feltételezve gyenge v. közepes fertőzés alakulhat ki. Őszi káposztarepce A repceállományok elég heterogén fejlettségűek, a fejlettebbek 6-8 leveles állapotban érték el a téli időszakot. A repce szárormányos bogarak kártételi jelentősége az elmúlt években felértékelődött. A megye repceterületei tavaly 60-80 százalékban fertőződtek közepesnél erősebb mértékben. Kedvező, száraz, meleg időjárásban 10-30 db lárva is előfordul a növény szárában, melynek következtében a növény megdől, a termés mennyiségileg és minőségileg is kárt szenved. Az enyhe tél igen kedvező az áttelelésük- re, és viszonylag nagy egyedszám- ban telelnek. Védekezni akkor kell, amikor betelepedtek a repceállományba. A repcefénybogarak elsősorban a termést veszélyeztetik. Egyedszámuk a repceterületek növekedésével jelentősen felülmúlja a kártételi veszélyszintet. A fő káro- sítási időszak a bimbós állapot, amikor ezek a bogarak a táplálékul szolgáló pollen megszerzése közben kiodvasítják a bimbókat, közben megsértik a porzókat és a bibét. A védekezést ezért már akkor el kell kezdeni, amikor a károsított bimbók aránya eléri a 10-15 százalékot. Nagy létszámú, korai betelepedés várható a repceállományokba száraz tavasz esetén. Paradicsom A fitoftóra megbetegedés az elmúlt évben a területek 10 százalékán jelent meg, gyenge mértékben a lombozaton. A nedvességigényes szeptória szintén alacsony szinten maradt. A meleg- és szárazságigényes altemáriás foltosság sem tudott fellépni járványosán, valószínűleg a csekély relatív páratartalom miatt. Ezen kórokozó gombák áttelelő képletei tehát kis mennyiségben telelnek át, így ez évi korai fellépésük nem valószínű. Szőlő A szőlőültetvényekben a 2000. év időjárása rendkívüli növény-egészségügyi helyzetet teremtett. Szüretig egészséges maradt a szőlő. A kései fakadást (április 17-20.) gyors fenológiai változások követték. Június elejére befejeződött a virágzás, és az így kialakult 2-3 hetes fejlődésbeni előny a szüretig (augusztus elejéig) megmaradt. A tartós csapadékhiány, a rendkívül alacsony páratartalom, a „hőségnapok” (30 C) magas száma összességében igen kedvezőtlen volt a szőlőt károsító gombákra. A szőlőlisztharmat első tünetei a levélen már korán, május 25-én megjelentek Egerben. Virágzás után - június elején - az ültetvények 43 százaléka gyenge, 28 százaléka közepes mértékben fertőződött. Júliustól a szőlőzsendülés kori fenológiába került, és a kórokozó fürtfertőzése visszaszorult. A szeptemberi meleg idő és az éjszakai harmatok hatására a lombozat fertőződött gyenge-közepes mértékben. Az áttelelő gombaspórák nagy tömegben képződtek. Kedvező a telelési viszonyuk, ezért az idén is az ültetvények korai fertőződésével kell számolni. A szőlőmolyok a megye ültetvényeinek 38 százalékát gyenge, 11 százalékát közepes mértékben károsították. A mostani enyhe téli időjárásban báb állapotú áttelelé- sük szinte zavartalan. Amennyiben gyors kitavaszodás, korai tavaszi felmelegedés lesz, a lepkék intenzíven és nagy egyedszámban fognak kirajzani. Nagy egyedszámú népességük elsősorban az egri borvidéken okozhat komoly károkat a fürtkezdeményeken. A szőlőlevél- atkák állal okozott kártétel valamelyest csökkent az 1999-es évhez viszonyítva. A szüret előtti felmérések szerint az ültetvényterületek 24 százalékán gyenge, 3 százalékán közepes szinten fertőződtek a hajtások. A közepes létszámú népesség most igen kedvező körülmények között telel a szőlőrügyekben. A kártevő elleni okszerű védekezés alapja az adott ültetvényből származó szőlővesszők rügyvizsgálata a tél végi időszakban. Heves Megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás SZERDA CSÜTÖRTÖK KEDD min hogyan nyerheti meg fődíjunkik a 10 000 000 forintot érő lakást, \ * % kénük hívja az alábbi telefonszámot HJA AZ ON ES KÖRNYEZETE EGE 10/0.7 mg kótrány/nikorin / / /
