Heves Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-08 / 33. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2001. Február 8., csütörtök A járműipar a jövő iparága Átalakul a világ, a gazdaság, és ezen belül a járműipar is - hangsúlyozta tegnap Lepsényi István, a Knorr-Bremse Fék­rendszerek Kit. vezérigazgatója, a Magyar Menedzser Szö­vetség elnöke. A cégeknél a fejlesztések és a minőségbizto­sítás mellett az Üzleti Kiválóság modell elérése a cél. Elhamarkodott eladás? Miniszter a fórumon Gyöngyös Ma délután fél háromkor egész­ségpolitikai fórumra várják az ér­deklődőket a Mátra Művelődési Központba. Elsőként dr. Mikola István egészségügyi miniszter tart előadást A népegészségügyi offenzíva lehetőségd címmel. A szervező Heves Megyei Orvosi Kamara elnöke, dr. Mánya Kris­tóf tájékoztatása szerint várható­an ennek keretében a tárca veze­tője több, az ágazat számára meghatározó kormányzati dön­tésről is bejelentést tesz majd. Szó esik a háziorvosi ellátást, Éetve a népegészségügyi szolgálatot érintő legfontosabb kérdésekről, egészségpolitikai aktualitásokról is. A rendezvényre az ország szá­mos szakemberét várják, s az előadók sora is igen rangos: dr. Pintér Alán megbízott országos tiszti főorvos, dr. Oberfrank Fe­renc, az OEP főigazgatója, vala­mint dr. Gémesi György, a Ma­gyar Önkormányzatok Szövetsé- ge elnöke is eljön a fórumra. ■ Boresték Nagyréde A piaci igényeknek megfelelő bor­készítés technikai feltételeiről, a bormarketingről, a szőlőtermesz­tés tapasztalatairól lesz szó töb­bek között a Szőlészeti-borászati esték ma délután 5 órakor, a helyi művelődési ház nagytermében sorra kerülő első rendezvényén. Pál Ferenc hegybíró elmondta, hogy a megváltozott tulajdonvi­szonyok és az új borpiaci körül­mények sok termelőnek okoznak gondot. Mindezt fokozza a jöve­déki törvény előírásai szerint kért adminisztráció, amely jó néhány gazdát állít megoldhatatlannak tűnő feladat elé. ■ Korai földművelők Eger Korai földművelők Európában címmel időszakos kiállítást nyit­nak meg holnap a vár gótikus pa­lotájában. Az emberiség legkoráb­bi kultúráját bemutató kiállítás ér­dekessége, hogy három ország - Hollandia, Spanyolország és Ma­gyarország - közös munkáját az Európai Unió Raphael-programja támogatta. A nemzetközi anyag összeállí­tásában egy hollandiai, egy valen­ciai múzeum és a Dobó István Vár­múzeum vett részt. A 11 órakor kezdődő megnyitó is nemzetközi lesz: a projektet dr. Hdn Kbmpmaker ismerteti, köszöntőt mond Francesc Uop i Bayo, a tárla­tot dr. Ecsedy István helyettes ál­lamtitkár nyitja meg, a kiállítást pe­dig Domboróczki László, a vármú­zeum régészeti osztályvezetője mutatja be. Ősi hangszereken köz­reműködik Alexander Horsch. m Eger A MTESZ Heves Megyei Szerveze­tének Európa-klubjában megje­lent szakemberek előtt azt is el­mondta, hogy gazdaságunk el­múlt tízéves fejlődését az ide te­lepült multinacionális cégek je­lentősen elősegítették. A jármű­ipar is átalakult, és jelenleg az Audi, az Opel és a Suzuki gyárai határozzák meg a tevékenységét. 1999-ben ez az iparág az ipari termelés 15 százalékát adta. Ez­zel szemben a nyugat-európai Sírok - Mátraderecske Mint arról lapunk is részletesen beszámolt, kedden rendezték meg Egerben azt a konferenciát, amelyen egyebek mellett a Szé- chenyi-terv kínálta lehetőségek­ről esett szó. Az eseményen azok az önkormányzati vezetők is részt vettek, akik önerő híján ko­rábban esélytelennek találták helyzetüket, pontosabban a pá­lyázati lehetőségekben rejlő elő­nyök kiaknázását. Őket arról kér­deztük, müyen tapasztalatokkal gazdagodtak, kaptak-e hasznosít­ható tanácsot arra nézve, hogy országokban az összes bruttó hazai termék (GDP) 15 százalékát a járműipar biztosítja. Ezért joggal nevezik a jövő egyik ágazatának is. Az elmúlt évtizedben a jármű­építők és a beszállítók kapcsolata is megváltozott. Az előbbiek a ve­vői igényeket igyekeznek kielégí­teni, az utóbbiak viszont részt milyen módon kapcsolódhatná­nak be a programba. Mátraderecske polgármestere, Zám Ferenc úgy fogalmazott, hogy nagyon nagy szükség volt az egri fó­rumra. Rengeteg olyan információ­val lettek gazdagabbak, amelyek hozzásegíthetik őket a holtpontról való elmozduláshoz. Úgy tűnik, hogy a források koordinációja után reális célként tűzhető ki a faluban is a vidékfejlesztés és a munkahelyié remlés. Derecskén abban is remény­kednek, hogy napokon belül értesí­tést kapnak a községet megillető gázvagyon visszajuttatásáról A tele pülés 100 millió forintnál nagyobb vesznek a fejlesztésekben és in­tegráló szerepet is vállalnak. A fejlődés hatására változott meg a termelés, az értékesítés, az ellen­őrzés, valamint a kutatás és fej­lesztés szervezése. Ez utóbbi kü­lönösen fontos, mert a külföldi érdekeltségű befektető cégek bi­zalmát jelzi. A Bosch, a Ternie, a ZF, a Knorr és az Audi például eredményes fejlesztéseket valósí­tottak meg nálunk. Ezzel együtt sokat változott a hazai cégvezetők szemlélete is. Jellemzőjük - mutatott rá Lepsé­nyi István -, hogy kellő szaktu­dással rendelkeznek, nyitottak, kreatívak, és a rendelkezésükre álló korlátozott erőforrások elle­nére is jól teljesítenek. összegre jogosult. Mivel az államköt­vényeket is elfogadják önerőként, így jó eséllyel pályázhatnak több te­lepülésfejlesztő programra is. Sírok polgármestere, Lakatos Ist­ván is rendkívül hasznosnak ítélte a napokban lezajlott konferenciát. Esetükben kiemelt figyelmet fordí­tanak a várpogramon belül a siroki vár felújítására. Reményt látnak a zöldfelületek növelésére is, még­hozzá pályázati segítséggel. Ennél is több lehetőség nyílik a helyi vál­lalkozók előtt, akik számára tegnap délután egy helyi fórumon vázol­ták fel a konferencián elhangzott hasznosítható információkat. ■ Elhamarkodottnak tartják a városi lokálpatrióták a lak­tanya eladását, szerintük az önkormányzat előnyösebb feltételek mellett is értéke­síthette volna az autópálya szomszédságában található ingatlant. Hatvan Az Ady Endre Könyvtár auláját zsúfolásig megtöltő résztvevők előtt megtartott egyesületi ülésen Berényi Károly a Hatvani Városi Lokálpatrióták elnökeként az el­múlt időszak fontosabb lokálpat­rióta-eseményeit sorolva a Há­rom szombat országos település- szépítési verseny megszervezé­sében és lebonyolításában való részvételt (Hatvan országos első lett), a parlagfű-mentesítési prog­ram támogatását, az egész város­ra kiterjedő faültetési akciót, a fő­téri park-rehabilitáció megkezdé­sét és a környezetvédelem terén kifejtett tevékenységet emelte ki. Ez utóbbit az eljövendőkben to­vább szeretnék erősíteni, ezért az egyesület környezd- és egészség­Tourinform: Heves megye ezek segítségével lehetne elkészí­Tűzoltók pénze Eger Az Egri Önkormányzati Tűzoltó­parancsnokság állományából 79- en indítottak munkaügyi pert, hogy munkáltatójuk három évre visszamenően fizesse meg az el­maradt délutáni és éjszakai ügye­leti pótlékot és az utána járó ka­matot. Mint Fehér Zoltán tűzoltó alez­redes, parancsnokhelyettes lapun­kat tájékoztatta, tekintettel a per­ben állók létszámára, az ügyet két tanács tárgyalja, melyek közül az egyik kedden - negyven felperesre vonatkozóan - első fokon meghoz­ta az ítéletet. Ebben a bíróság meg­állapította a kereset jogosságát, és (250 ezer forinttól félmillió forintig terjedően) az elmaradt járandósá­védelmi munkabizottságot hozott létre. A képviselő-testületben város- szépítési tanácsnokként is tevé­kenykedő egyesületi elnök elha­markodott lépésnek nevezte a volt honvédségi laktanya 134 millióért történő eladását, úgy vélve, hogy az önkormányzat többet is kap­hatott volna az autópálya szom­szédságában található 29 hektá­ros ingatlanért. Az elnök úgy lát­ja, az önkormányzatnak többet kellett volna tennie a konzerv­gyár megmentéséért, majd a kór­házi igazgatóválasztásról beszél­ve kifejtette: több képviselőtársá­val együtt azért nem támogatta az egyedüli pályázó dr. Kosztura ■László kinevezését, mivel az or­vosi kamara, az intézményi köz­alkalmazotti tanács és a négy­száz tagot számláló egészségügyi szakszervezet véleményezésében is felvetésként, valamint javaslat­ként olvasható az egyéves próba­időre történő kinevezés. Dr. Kosztura megbízott igazgatóként most elnyerheti a kórház alkal­mazottainak bizalmát - jegyezte meg Berényi. ___________u. z. m.i k ét új iroda a város hitelez? gok kifizetésére kötelezte a mun­káltatót. Az alezredes szerint a parancs­nokság a perben nem vitatta sem a kifizetés jogosságát, sem annak mértékét. Tényként azonban meg­állapítható, hogy saját költségvetés- ük nem bírja el a kötelezettségek teljesítését, vagy csak azon az áron, hogy működésképtelenné válná­nak. Ezért fontosnak tartják, hogy bírják a városi önkormányzat ígé­retét, ami szerint jogerős pervesztés esdén a város kifizeti az összegd. A város a „meghitelezett” összeget később a Belügyminisztériumtól bírósági úton követeli majd vissza, ugyanis a BM nem utalta át az ügyeleti díjak fedezetét a települési önkormányzatoknak, így az Eger számlájára sem érkezett meg. ■ Népszámlálás: nincs gond Heves megye Már egy hete tart a népszámlálás, amelynek a kezdeti tapasztalatairól kérdeztük dr. Kovács Sándomét, a Központi Statisztikai Hivatal He­ves Megyei Igazgatóságának igazgatóját.- Igazgatóságunk területfelelősei rendre jár­ják a megye településeit - hangzott a válasz. - A felülvizsgálok rétén tájékozódnak az összdrás üteméről, az esetleges gondokról. Ha kell, szak­mai segítséget is nyújtanak, s ellenőrzik a már kitöltött kérdőívek minőségét. Az adatfelvétel jó ütemben halad: a községekben a lakosság 20-30, a városokban pedig 20-25 százalékát ke­resték fel eddig a számlálóbiztosok.- Milyen a fogadtatás? Találkoztak-e vissza­utasítással, bántó viselkedéssel?- Sem a válasz megtagadásáról, sem az össze­író megsértéséről nem érkezdt jelzés. Remélem, így lesz ez az elkövetkezőkben is. Igen nagy munkát fektettünk a helyi önkormányzatokkal együtt a népszámlálás alapos előkészítésébe. Ennek fontos része volt a lakosság széles körű informálása is, melynek alapján az emberek fel­készülhettek a kérdezőbiztosok fogadására.- Adtak-e vissza megbízást a számlálóbiztos­ok közül?- Tudomásunk szerint eddig még nem. A helységek jegyzői bízták meg e feladattal a számlálóbiztosokat, esetleges pótlásuk az ő te­endőjük. A felülvizsgálók közül egy személy lé­pett vissza, ő is betegség miatt. Egy számlálóbiz­tos és egy felülvizsgáló esetében kezdeményez­zük a megbízásuk visszavonását, mert nem megfelelően végezték a munkájukat.- Válaszolnak-e az „érzékeny kérdésekre” a megkeresettek?- Határozottan kijelenthetem: igen! Az eddig megkérdezettek szívesen feleltek ezekre a kér­désekre is.- Információink szerint néhány egri lakos a polgármesteri hivatalban szeretett volna vála­szolni a kérdésekre. Van-e erre mód?- Az alapeset az, hogy nincs. A népszámlá­lásnak ugyanis az a fő célja, hogy teljes körűen számba vegye a lakásállományt, a népességet. Ez viszont leginkább úgy biztosítható, hogy a számlálóbiztos sorra járja körzetének lakásait, és kitöki a kérdőíveket. Név és pontos lakcím nélkül nem követhető, hogy ki az, akit már ösz- szeírtak, s ki az, akit még nem. Az összeírás tel­jeskörűségét veszélyeztetné, ha az állampolgáro­kat vagy egy részüket nem a lakásukon írnák össze. Országosan egyébként 10 millió fölötti személyi kérdőívvel kell számolni, de Egerben is 60 ezer körüli a számuk. Ezért csak nagyon kivételes esetben - például hosszabb idejű el­utazáskor - tehető meg, hogy valaki a polgár- mesteri hivatalban kezdeményezze a kérdőív ki­töltését. (-ROMI} Egy konferencia hozadéka Esély mutatkozik a Széchenyi-terv kiaknázására Az országban 105 Tourinform- iroda működik, köztük a hatvani és a gyöngyösi is, s idén tervezik megnyitni a szilvásváradit és a kis­köreit. Tegnap Egerben a megyei iro­dák vezetői, Gecsd Anikó (Eger), Dala László (Gyöngyös) és Papp János (Hatvan) tartottak megbe­szélést arról a felmérésről, melyet évente elvégeznek. Közel hatszáz kérdőívd küldtek ki a megye ide­genforgalmi vállalkozóinak, intéz­ményeinek, ám ezek nagy hánya­da - legtöbbször érdektelenségből - nem kerül vissza hozzájuk. Pedig teni a prospektusokat, ajánlatokat, s az adatok felkerülnek az Orszá­gos Turisztikai Információs Rend­szerre is. Az irodavezetők szerint elkese­rítő, hogy a belföldi turisták nem használják ki az általuk kínáü te­hetősigeket, s zömében csak kül­földiek keresik fel őkd. Az embe­rekben ugyanis az a tévhit él, mi­szerint a Tourinform is egy utazási iroda, s nem tudják, hogy informá­ció-szolgáltatással foglalkoznak. Szerencsére egyre többen - így a működtető önkormányzatok is - kezdik felismerni munkájuk fon­tosságát: az egri irodában tavaly 38 ezer ügyfél kért segítséget. _______________________ F őként a felső tagozatos iskolásoknak ajánlott, ám korhatár nélkül is érdekes lehet bárki számára az egri Harlekin Bábszínház legújabb produkciója. A társulat ma 14 órától mutatja be a Toldi címó zenés játékát Sziki Károly rendezésében. _______________________________________________________________________________________________________________________________________FOTŐi QALaAEOW A szemét „életútja” Míg a veszélyes hulladék keletke­zésével és kezelésével kapcsolat­ban szigorú nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek voltak már eddig is, a kommuná­id szilárd hulladékokról az új hul­ladékgazdálkodási törvény meg­jelenéséig - mely ez év január 1- jén lépett életbe - nem volt hatá­lyosjogszabály és eljárási jogrend. A tavaly elkészült törvény ugyan jó alap, de működéséhez még számtalan hiányosságot kell pótolni. Ilyen például „a szennye­ző fizet” elve. Vagyis, aki hulladé­kot termel, az fizessen, biztosítsa az általa gyártott termék teljes életútját. Régebben jól működött a termékdíjrendszer, mely szerint egyes alapanyagok (például gu­miabroncs, PET-palack, akkumu­látor) díjterhelt termékek voltak. Az ezek után fizetett járulék nem volt nagy összeg, de legalább volt. Mára ez a rendszer teljesen eltűnt. Pedig ha egyes termékeket nagyobb díj terhelne, akkor az előállító elgondolkodna valami­lyen más csomagolási megoldá­son. Ezt a díjat ugyanis kénytelen lenne beépíteni a termék árába, amely így magasabb lenne. A má­sik hiányosság a „megelőzés elvé­nek” mellőzése. Komolyan kelle­ne venni ez esetben is a prevenci­ót. Ne vásároljunk hulladékot! Persze, ez a mai világban még il­lúziónak tűnik, de szemléletfor­málással és neveléssel talán elér­hető, hogy az emberek jobban fi­gyeljenek arra, milyen terméket visznek haza otthonukba. Amely aztán - jobbik esetben - a kuká­ba, majd a szeméttelepre kerül. Jelenleg átmeneti megoldások születnek. Az önkormányzatok évről évre - legalábbis erejükhöz mérten - megszüntetik az illegális lerakókat, méghozzá rendkívül költséges áron. A már megtelt te­lepülési lerakókat felszámolják, jobb esetben rekultiválják a terü- letd, és újabb, nagyobb, az euró­pai normáknak megfelelő regio­nális hulladéklerakókat építenek ki. Egyes esetekben még a szelek­tív gyűjtéssel is megpróbálkoz­nak. Mindez azonban legtöbb­ször nem hoz végleges megoldást, hiszen minden kezdődik elölről. Vagyis fontos lenne azon gyár­tók támogatása, melyek környe­zetbarát csomagolóeszközöket gyártanak, illetve alkalmaznak. Elengedhetetlen a hulladék-újra­hasznosítás hátterének kialakítá­sa és működése. Amíg ez nem va­lósul meg, addig a szelektív hulla­dékgyűjtés csak egy látványos te­vékenység lesz, melynek folytatá­sa és befejezése nem látható. ________________________|M«|

Next

/
Thumbnails
Contents