Heves Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-03 / 29. szám

2001. Február 3., szombat R L A P MAGAZIN Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Közvélemény-kutatás Egerben: a mozgalmas hely A jelenlegi önkormányzati képviselőtestület egészének eddigi tevékenységével mennyire elégedett? (* válaszok %-os megoszlása) Iskolaváros, turistaváros A közvélemény-kutatás szerint az egriek valamivel több mint kéthar­mada (69 százalékuk) úgy véli, hogy a megyeszékhelyen vannak olyan problémák, amelyeket az ön­kormányzóinak sürgősen meg kel­lene oldania. Ez jelentős javulás az egy évvel korábbi véleményekhez képest - 1999-ben ugyanis szintén zajlott egy hasonló kutatás -, ami­kor még 84 százalékuk gondolta ezt. Még látványosabb a változás, ha azt is figyelembe vesszük, hogy háromszorosára, 7-ről 21 százalék­ra nőtt azoknak az aránya, akik sze­rint nincsenek ilyen súlyos gondok. A válaszolók az önkormányzat egyik legfontosabb feladatának az infrastrukturális helyzet javítását tartják, 25 százalékuk jelölte meg ezt az első helyen. A nagyobb köz- tisztaságot 15, a jobb közbiztonsá­got 10 százalék igényli. Sorrend­ben ezután a közlekedési gondok enyhítése (9 százalék), a rászorul­tak segítése (8 százalék), valamint az ingatlan- és lakáshelyzet rende­zése (7 százalék) következik. Érte­lemszerűen eltűnt viszont a megol­dandó problémák sorából az uszo­daépítés. Az egriek alapvetően kedvezően értékelik városuk helyzeté. A meg­kérdezettek túlnyomó többsége (84 százalék) úgy látja, hogy a hevesi megyeszékhely fejlődő város. To­vábbi 13 százalék szerint lakóhelye stagnáló, és mindössze 1 százalék szerint hanyatló település. Két szá­zalék nem tudott vagy nem akart fe­lelni az ezzel kapcsolatos kérdésre. Érdekesség, hogy a legfiatalabb korosztály tagjai még az átlagnál is kedvezőbbnek ítélik Eger helyzetét, 94 százalékuk vélte úgy, hogy a fej­lődés jellemző rá. Arra a kérdésre, hogy miért véle­kednek úgy a városukról, ahogy, a megkérdezettek több választ is em­líthettek. A fejlődés jeleként a leg­többen - 61 százalék - a beruházá­sokat, a fejlesztéseket nevezték meg. Huszonhárom százalék a sza­badidős lehetőségek bővüléséből, a város kulturális életének színesedé­séből következtetett erre. Minden ötödik válaszadó (21 százalék) pe­dig a városrendezés ered­ményeké, a virágosításra, a parkosításra, a belváros szépítésére hivatkozott. A munkahelyteremtést 10 százalék, az infrastruktu­rális helyzet javulását 9 százalék említette. A ha­nyatlás jelének rendkívül ritkán (1 százalék) a város szegényedését minősítették. A felmérésben külön kérdéscso­port vonatkozott a lakáshelyzetre. A város lakosságának relatív több­sége (43 százalék) úgy gondolta, hogy bérlakások építésével, s a lak­bérek megállapításánál a szociális szempontok figyelembevételével kellene az önkormányzatnak eny­hítenie a lakásproblémán. A helyi­ek 24 százaléka szerint viszont az lenne a legjobb, ha a kész lakás vá­sárlásához támogatást nyújtana a város. A bérlakások piaci viszo­nyokhoz igazított bérét 10 százalék tartaná célravezetőnek, míg 9 szá­zalék szerint a telekvásárláshoz kellene önkormányzati támogatást adni. Ami a lakásépítés támogatan­dó csoportjait illeti: a megkérdezet­tek a felsoroltak közül egyértelmű­en a fiatalokat részesítik előnyben. Őket 76 százalék preferálja, 9 szá­zalék a szegényeknek, 4-4 száza­lék a biztos jövedelemmel rendel­kezőknek és az őslakosoknak, 2-2 százalék a telekkel rendelkezők­nek és a munkanélkülieknek nyúj­tana főként lakástámogatást. E kör­ben kiderült az is: az egriek két megoldást egyforma mértékben el­fogadnak azokkal a bérlőkkel szemben, akik nem fizetik a lakbé­rüket. Egyaránt 36-36 százalék azoknak az aránya, akik szerint az adósokat szükséglakásokba, ideig­lenes szálláshelyekre kellene átköl­töztetni, illetve akik egyszeri támo­gatással lehetővé tennék, hogy a tartozók megvásárolják a bérlemé­nyüket. A drasztikusabb kilakolta­tás, akár „az utcára kipakolás” híve Utóbbi véleménynek csak egyetlen rétegben, a legfeljebb nyolc osztályt végzettek körében vannak számot­tevő (11 százalék) hívei. Az egriek nagy többsége (84 százalék) azt is támogatná, ha rendszeressé tennék a belváros közterein a turisták és az ön hogy látja, mennyit tesztnek) a(z)... azért, hogy itt, a városban jól menjenek a dolgok? (a "nagyon aokaT és a "sokat" válaszok %-os aránya) 12 százalék, míg a lakottan, piaci áron történő értékesítést 7 százalék vélte helyesnek. A válaszhiány 9 százalék. Az egriek büszkék iskolavárosi mivoltukra, és ennek megtartása érdekében áldozatot is hoznának. A helybeliek szinte egyöntetűen azt szeretnék, ha Eger a XXI. század­ban a többletterhek ellenére is isko­laváros maradna (95 százalék). Öt­venegy százalék egyetértett azzal, hogy a környékbeli települések fi­zessék meg az onnan érkező tanu­lók képzésének többletköltségeit. A városlakók bő egyharmada (36 szá­zalék) úgy gondolta, hogy azt az is­kolát, ahol nincs elég iskoláskorú gyerek, be kell zárni. Azzal az állí­tással, hogy „az önkormányzati is­kolák versenyképességét azon az áron is meg kell őrizni, ha az ehhez szükséges pénzt más feladatoktól kell elvonni”, 64 százalék értett egyet. A megkérdezettek 76 száza­Az MSZP-nek nagyobb, a Fidesznek kisebb a támogatottsága Egerben, mint országosán. léka szerint az önkormányzati ösz­töndíjakkal és tandíjakkal el kell ér­ni, hogy az önkormányzati iskolák ellátottsága és színvonala élje el vagy múlja felül az alapítványi, ma­gán- és egyházi iskolákét. A válaszadók egy ötfokú skála segítségével azt is kifejezhették: mennyire tartják fontosnak, hogy az egri önkormányzat támogassa a fiatalok, a városlakók testmozgá­sát, illetve a versenysportot. A meg­kérdezettek többsége nagyon lé­nyegesnek vélte e területen az ön­kormányzati szerepvállalást. A fia­talokra vonatkozóan az átlagosz­tályzat 4,6 (az 5-ös volt a legmaga­sabb érték), a városlakókra és a ver­senysportra 4,2-4,2. A város pénzé­ből 37 százalék szerint az úszást, majd a vízilabdát (31 százalék), a futballt (21 százalék), a röplabdát (18 százalék), egyéb labdajátékot (9 százalék), valamint az atlétikát, tor­nát (7 százalék) kell támogatni. Szülte minden egri örül annak, hogy a megyeszékhely a turisták városa: 93 százalék pozitív módon viszonyul ahhoz, hogy az ide láto­gatók révén sokszínű, mozgalmas helyen él A Szonda-Ipsos itt meg­jegyzi: más, turisták által kedvelt vi­déki városokban és a fővárosban ez az arány 65 és 80 százalék között szokott alakulni. Nagyon kevesen, mindössze 5 százaléknyian szeret­nék, ha „Eger az egrieké” lenne. itt lakók igényes szórakoztatását. Ezzel szemben 8 százalék gondolja úgy, hogy erre nincs szükség. Ez a nézet is főképpen az alacsony iskolázottságúaknál elterjedt (12 százalék). Frakciók és kompromisszumok A közvélemény-kutatók által fel­keresett helybeliek közel egyhar­mada nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy a város önkormány­zatában a jelérdegi kormánypártok vagy a jelenlegi parlamenti ellenzé­ki pártok képviselői vannak több­ségben. Ugyancsak közel egyhar- mad (32 százalék) azoknak az ará­nya, akik úgy tudják, egyformán van jelen a két erő a testületben. To­vábbi 23 százalék az ellenzéki, 14 százalék pedig a kormánypárti ol­dal fölényét vélte felfedezni. Az önkormányzati frakciók kompromisszumkészségének meg­ítélésében a parlamenti ellenzéki pártok képviselői szerepeltek job­ban. A választók 26 százaléka sze­rint a két oldalhoz tartozók egy­aránt a megegyezésre törekednek, 20 százalékuk az ellenzéki, 10 szá­zalékuk pedig a kormánypártokat tartja kompromisszumkészebb­nek. Közel ugyanennyien (9 száza­lék) viszont azt gondolják, hogy e téren egyik oldal képviselői sem jobbak a másiknál. A válaszadók legnagyobb csoportja (36 százalék) nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben. Az önkormányzat tevékenységé egy ötfokú skála segítségével érté­kelhették a megkérdezettek. Az 5- ös jelentette a „nagyon elégedett” szintet, az 1-es a „nagyon elégedet­len” választ. Az értékelésre 87 szá­zalék vállalkozott, osztályzatuk alapján a képviselő-testülettel való átlagos elégedettség 58 pontos. Ez 8 ponttal magasabb a másfél évvel korábban mért értéknél. Negyven­négy százalék jelölte meg a semle­ges, „elégedett is, meg nem is” fele­letet, 33 százalék elégedettségé­nek, 2 százalék nagyfokú elége­dettségének adott hangot. Öt szá­zalék volt elégedetlen, 2 százalék nagyon elégedetlen. Az egriek szerint a helyi közélet szereplői közül a polgármester so­kat, mások kevesebbet, de még ér­tékelhető mennyiségű erőfeszítést tesznek a városért. Az országos po­litikai tényezőkről azonban ki­mondottan negatív a vélemény. A válaszadók négyfokú skálán érté­kelhették az egyes pozíciók betöl­tőit, aszerint, hogy nagyon sokat, sokat, keveset, esetleg nagyon ke­veset cselekednek Eger érdekében. átlag 1999-ben: SO pont I átlag 2000-ben: 58 pont Műiden esetben magas, átlagosan 22 százalék volt az értékelést elhá- rítók aránya. A teljes elégedettsé­get kifejező válaszok elég ritkák, jellemzően 10 százalék alattiak. Csupán a polgármesterről véleked­nek ennél többen - 27 százalék - nagyfokú elis­meréssel. A vá­laszok pont­számmá alakít­va a következők (a 0 a nagyon rossz, a 100 a kitűnő osztály­zat): Parlament: 19 pont, kor­mány: 24 pont, országgyűlési képviselő: 47 pont, a város polgárai: 49 pont, a helyi vállalkozók: 50 pont, önkor­mányzati képvi­selők: 54 pont, polgármesteri hivatal dolgo­zói: 56 pont, polgármester: 72 pont. Pozitív polgármester A városbeliek 87 százaléka tisz­tában van azzal, hogy dr. Nagy Im­re Eger elsőszámú vezetője. Egy százalékuk más nevet említett, má­sik 1 százalék a névre nem emléke­zett pontosan, de valahogy körülír­ta a polgármester személyét. A kér­dezettek 12 százaléka viszont nem tudott válaszolni. Nagy Imréről az egriek kétharmada (66 százaléka) tudta azt is, hogy a Magyar Szocia­lista Párt színeiben választották meg. Mindössze 5 százalék adott téves feleletet, ők többnyire fideszesnek vagy szabad demokra­tának hitték a városi önkormányzat élén álló politikust A helyiek 28 százaléka nem vállalkozott arra, hogy meghatározza Nagy Imre párt-hovatartozását. A polgármester tulajdonságait il­letően az egrieknek alapvetően jó a véleményük. A legtöbben (40 szá­zalék) nem voltak képesek jelle­mezni őt, a válaszolók 55 százaléka ellenben pozitív vonásokat társított Nagy Imre személyéhez, s csak 12 százalék vélekedett negatívan. Né­hány tulajdonság százalékos emlí­tési aránya: szimpatikus, nyitott: 14 százalék,, sokat tesz a városért, az emberekért: 10 százalék, tisztessé­ges, becsületes: 4 százalék, határo­zott: 3 százalék, gyenge akaratú, mások irányítják: 2 százalék, nem szimpatikus: 2 százalék, tapaszta­latlan, felkészületlen: 1 százalék. nsflyon elégedett elégedett ie-it elégedetlen nagyon elégedetlen nem tudja, válaszhiány den válaszadó öt feladatot jelölhe­tett meg). Nagy Imrét az egriek 52 százalé­ka szerint inkább az ellentétek, a konfliktusok elsimítása jellemzi, csupán 7 százalék gondolja, hogy a polgármester kiélezi a vitákat. Am 42 százalék nem tudott felelni erre a felvetésre. A kutatási eredmé­nyek alapján a helyiek nézete az, hogy a polgármester eddigi dönté­sé elsősorban a fiataloknak ked­veztek (33 százalék). A kedvezmé­nyezett csoportok között vannak még az értelmiségiek (30 száza­lék), a jómódúak (30 százalék), s például a vállalkozók és a borter­melők, kereskedők (27-27 száza­lék). A döntések inkább hátrányo­sak a kiskereskedőkre, a fizikai munkásokra és a mezőgazdaság­ban dolgozókra nézve. Szocialista honatya? Az alpolgármesterek jóval kevés­bé ismertek a városlakók előtt. Dr. Horuezi Csabát a kérdezettek 33, Gyula Zoltánt 16 százaléka volt ké­pes megnevezni. A Horuezi Csabát ismerők kétharmada vállalkozott arra, hogy az iskolában szokásos ötfokú skálán osztályozza az alpol­gármestert, akinek népszerűségi in­dexe e körben magas: 69 pontos. Akik tudják, hogy Gyula Zoltán al­polgármester, 74 százalékban bizo­nyultak hajlandónak az osztályo­zásra. Értékelésük alapján Gyula Zoltánnak 67 pontos a népszerűségi indexe. 2000 decemberében a válaszadók 20 száza­léka tudta megnevezni Homa Jánost a város országgyűlési képviselő­jeként. Közel ugyanennyien (17 százalék) Korózs Lajost hitték az egyéni választókerület nyertesé­nek. Homa János párttagságára is rákérdeztek a kutatók: a kérdezet­tek 58 százaléka erre nem tudott fe­lelni, 20 százalék tudta helyesen, hogy Homa a Fidesz tagja, 22 szá­zalék viszont akként nyilatkozott, hogy információi szerint a honatya szocialista. Ötvenhárom százalék vállalkozott a képviselő tevékenysé­gének megítélésére. Az ötfokú ská­lát transzformálva Homa elégedett­ségi mutatója 54 pontnak adódik, ami a közepesnél valamivel jobb eredményt jelent. A megkérdezett városi polgárok 45 százaléka állította, hogy az él­őn hogy érzékeli Eger fejlődő város, stagnáló város vagy hanyatló város? (a válaszok %-os megoszlása)-nem tudja, válaszhiány stagnáld hanyatló Ahhoz, hogy Egerben jobban menjenek a dolgok, a kérdezettek 72 százaléka szerint a polgármes­ternek az egészségügyi intézmé­nyek támogatásává kellene töb­bet foglalkoznia. Ötvenhét százalék az új mun­kahelyek támogatását, 51-51 szá­zalék a közbiztonságot és a rászo­rulók támogatását, 43 százalék az út- és járdaépítést preferálja. (Min­imált esztendőben járt a polgár- mesteri hivatalban. Az ott folyó ügyintézéssel körülbelül minden ötödik ember nagyon elégedett, 44 százalék elégedett, 27 százalék elé­gedett is meg nem is, s mindössze 5-5 százalék az elégedetlenek, il­letve a nagyon elégedetlenek ará­nya. Az átlagérték 67 pont, ami a közepest jócskán meghaladó elé­gedettséget jelzi. Az egriek 42 százaléka közepe­sen, 12 százaléka erősen, 7 száza­léka nagyon erősen érdeklődik a város ügyei iránt. Az alig érdeklő­dők aránya 20, az egyáltalán nem érdeklődőké 18 százalék. Egy szá­zalék nem válaszolt. A legtöbben a városi televízióból informálód­nak (69 százalék), majdnem ugyanennyien a helyi sajtóból (64 százalék), majd a hivatal által ki­adott Városi Újság (32 százalék) és a helyi rádiók (24 százalék) követ­keznek. Pártpreferenciák A kutatás során a helyiek 79 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elment szavazni az 1998-as parla­menti választások első fordulójá­ban. Ez az érték az általános ten­denciának megfelelően jócskán meghaladja az akkori valós rész­vételi adatot (63 százalék). A vá­lasztás első fordulójában résztve­vők 31 százaléka emlékszik úgy, hogy a Fideszre voksolt, míg 35 százalékuk mai nézete szerint az MSZP-re szavazott. Ez nagyjából megegyezik a Heves megyei terü­leti listás eredményekkel, az ará­nyokra tehát nem gyakorolt torzí­tó hatást a részvétel fokozott em­lítése. Egy most vasárnap tartandó parlamenti választásra az egriek 65 százaléka biztosan elmenne, 13 százalék valószínűleg igen, 3 Értelemszerűen eltűnt a megoldandó problémák soraiból az uszodaépítés. százalék valószínűleg nem, 17 százalék biztosan nem. A bizony­talanok aránya 2 százalék. Az összes választókorú polgár 34 százaléka az MSZP-t, 14 százalé­ka a Fideszt, 3 százaléka az SZDSZ-t, 2-2 százaléka az MDF- et, a MIÉP-et és a Munkáspártot támogatná. A szavazni nem kívá­nók vagy bizonytalanok aránya 40 százalék. A részvételüket biz­tosra ígérő, pártpreferenciával rendelkező választók körében a szocialisták - egyébként az orszá­gos adatokat is jócskán meghala­dó - előnye még szembeötlőbb. Itt a szocialisták 59 százalékot kapnának, szemben a Fidesz mindössze 23 százalékával. A Szonda Ipsos megállapítja: az MSZP-nek nagyobb, a Fidesznek kisebb a támogatottsága Egerben, mint országosan. Akik 1998-ban a Fideszt választották, azoknak csak 42 százaléka szavazna ismét a vezető kormánypártra. A másodlagos pártpreferenciák legfontosabb adata a következő: Egerben a legtöbb másodlagos tá­mogatója az összes megkérdezett körében az SZDSZ-nek van (11 százalék). A legnagyobb ellenér­zést - diszpreferendát - pedig a Független Kisgazdapárt váltja Id, a megkérdezettek 25 százaléka nyi­latkozott úgy, hogy semmiképpen sem voksolna az FKgP-re. Az el­lenszenv-listán nem sokkal marad el a kisgazdák mögött a MIÉP a maga 22 százalékos diszpreferen- ciájával. A megyeszékhely polgárainak 52 százaléka úgy véli: egy mostani országgyűlési választáson orszá­gosan az MSZP kapná a legtöbb voksot. A Fidesz sikerében csak 10 százalék bízik. Egyéb pártot 4 szá­zalék említett, 33 százalék bizony­talan. _________________________________________(RÉMES)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents