Heves Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-01 / 27. szám

4. oldal - Heves Megyei Hírlap HAZAI 2001. Február 1., csütörtök TŰKOR Sok fegyvernek lőttek... Az európai normákhoz igazodik a szabályozás Torgyáni vizit Orbánnál Budapest A jövőben alaposan leszű­kül azoknak a köre, akik alanyi jogon tarthatnak ön­védelmi fegyvert. A vagyon­őrzéssel foglalkozó szerve­zetek közül ugyanakkor várhatóan „lefegyverzik” az épületek biztonsági őreit. A kormány döntése értelmében hamarosan a parlament elé kerül az a törvénymódosítási javaslat, amely az EU Tanácsának irányel­veivel összhangban megtiltja bi­zonyos lőfegyverek polgári célú használatát. Pontos felmérések ugyan nem készültek, de Borókai Gábor kormányszóvivő szerint várhatóan több ezerrel csökken­het a használatban lévő lőfegyve­rek száma. A törvénytervezet értelmében megszűnne az országgyűlési képviselők, a kormány tagjainak, az államtitkároknak, a helyettes államtitkároknak, a minisztériu­mi főosztályvezetőknek és a pol­gármestereknek a tisztség betöl­tésével járó fegyvertartási joga. A vagyonőrzéssel foglalkozó szervezetek közül kizárólag az értékszállítók fegyvertartási en­gedélye marad meg. Az épületek biztonsági őreitől várhatóan megvonják a fegyvertartás lehe­tőségét. Az új szabályok kidolgo­zása során jelentősen megszigo­rítják a feddhetetlenséggel össze­függő követelményeket is. A szigorítások mellett ugyan­akkor a jövőben könnyebb lesz legális formában gáz- és riasztó- fegyverekhez jutni. A szakembe­rek szerint ezek az emberéletre veszélytelenek, ezért tartásuk­hoz nem kell a jövőben engedély, csupán bejelentéskötelesek lesz­nek. Fontos tudnivaló, hogy még ezek az „ártalmatlanabbnak” mondott fegyverek sem kerülhet­nek fiatalkorúak, illetve szellemi állapotuknál fogva korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőkép­telen személyek birtokába. Magyarországon is várható az európai lőfegyvertartási igazol­vány bevezetése, valamint az egységes számítógépes nyilván­tartás. _____________________________(NÉMETH) B ővülő hatáskör? Már létrehozták a kiemelt ügyek osztályát Budapest A kormány a bűnözés elleni hatékonyabb fellépés indo­kával ki kívánja bővíteni az ügyészség hatáskörét. Amennyiben az elképzelés az Országgyűléstől zöld utat kap, úgy az eddig fel­hatalmazott szervezeteken kívül az ügyészség számára is lehetővé válik a titkos információgyűjtés. 1994-ben a rendőrség, majd az ezt követő években a nemzet- biztonsági szolgálatok, a határ­őrség, a vám- és pénzügyőrség, valamint az APEH ka­pott rendkívüli jogosít­ványokat arra, hogy bűncselekmény alapos gyanúja esetén a szoká­sos nyílt nyomozati cse­lekményeken túl titkos módszerekkel is besze­rezhessen információ­kat. A legegyszerűbb nyomozati cselekmények gya­korlásán kívül - ilyen például az, ha valakit a rendőrség megfi­gyel, követ - az ügyészség hoz­zájárulására, vagy a bíróság en­gedélyére van szükség, ha pél­dául valakinek a lakásába a nyo­mozók titokban szeretnének be­jutni, levelet akarnak felbontani, vagy mondjuk lehallgatót akar­nak telepíteni a szobájába - nyi­latkozta lapunknak Sós László, az Igazságügyi Minisztérium fő­osztályvezetője. A legutóbbi kormányülésen megtárgyalt tör­vénymódosítás az ügyészséget is bevonná a titkos információ- gyűjtésre jogosultak körébe. Az elképzelés szerint az engedély megadása az ügyészi szerveze­ten belül a felettest, legmaga­sabb szinten a legfőbb ügyészt illeti majd meg. A kétharmados parlamenti tá­mogatást igénylő elképzelés le­hetővé tenné, hogy a legfőbb ügyész bármely ügyet bármely nyomozóhatóságtól a saját hatás­körébe vonjon. Az ügyészi jogosítványok ki­bővítésének szándékához igazít­va a Legfőbb Ügyészségen már létre is hozták a ki­emelt ügyek osztályát. Az új típusú, maffiajel- legű bűnözés elleni nyomozás, a kiemelke­dő gazdasági súlyú, vagy rendkívül bonyo­lult, szerteágazó bűn- cselekmények kerül­nek majd az új osztály hatáskörébe - fogalmazott koráb­ban lapunknak az új szervezeti egység vezetője, Cseri Gyula. Az igazságügyi tárca büntető­jogi kodifikációs főosztályának vezetője szerint eddig is lehető­sége volt az ügyészségnek arra, hogy magához vonjon ügyeket, igaz, csak a törvénymódosítás után lesz arra módja, hogy más nyomozóhatóságok technikai eszközükkel, szakértelmükkel közvetlenül segítsék az ügyész­séget. HORVÁTH MAGDOLNA A miniszter a kormányfő segítségével szeretné tisztázni magát FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE Mintegy másfél órát töltött tegnap reg­gel a kormányfő dolgozószobájában Torgyán József. Az agrárminiszter-párt- el nők - az előzetes bejelentés ellenére - nemcsak dél-amerikai útjáról, hanem a fiát, Torgyán Attilát ért korrupciós vádakról, illetve a kisgazdák bel- botrányairól is szót váltott „főnökével”. A találkozó után mind a kormányszóvi­vő, mind maga Torgyán József úgy nyi­latkozott: a koalíciós partnerek között továbbra is töretlen a bizalom. Budapest Torgyán József a miniszterelnöktől távozó­ban elmondta: arra kérte Orbánt, hogy a leg­újabb - immár Torgyán Attilát ért - rágalom­hadjárat leállítása érdekében mielőbb tegye meg a szükséges intézkedéseket. Az FVM első embere szerint tarthatatlan és tűrhetet­len, hogy a Népszava egy nyilvánvalóan összetákolt kazetta hanganyagát kénye-ked- ve szerint „lobogtatva” 3 millió forintnyi ke­nőpénz elfogadásával vádolja a fiát. Ez a bű­nözők által szorgalmazott és segített akció ismételten az FVM, illetve a kisgazdapárt el­ső emberének ellehetetlenítését célozza, mindhiába. Torgyán ezután felelőssége teljes tudatá­ban kijelentette: hamisak a fiára szórt vá­dak, ennek ellenére egyetért a kormányfővel abban, hogy az ominózus kazetta valóság- tartalmát mindenképp meg kell vizsgálni. Arra a kérdésre, hogy - mint azt koráb­Orbán Viktor álláspontja A kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy a kazettaügynek mindenképpen súlyos jogkövetkezményekkel kell járni. Ha igaznak bizonyulnak a vádak, akkor a korrupcióba keveredett érintetteket, ha hamisnak, akkor a valótlanságokat állítókat terheli felelősség. Hozzátette: amennyiben egy kormánytag hozzátar­tozója kormányzati szervekkel össze­függésben követ el bűncselekményt, akkor minden szereplőre ki kell terjed­nie a felelősségre vonásnak, ha e szervektől függetlenül „esett bűnbe” a családtag, akkor az érintett miniszter­nek erkölcsi kötelessége a konzekven­ciák levonása. Torgyán szerint haladéktalanul lépni kell ban maga a miniszter nyilvánosságra hozta- miért kért önmaga és családja ellen titkos- szolgálati megfigyelést, Torgyán kifejtette: nevének bemocskolását az őt „fizikailag” védő Köztársasági Őrezred emberei nem tudják megakadályozni. Egyébként Dél- Amerikából hazatérve is a titkosszolgálatok­hoz fordult - tette hozzá -, mert távollét­ében az egyik ellene felbérelt bűnözői cso­port börtönnel fenyegette meg a mellette dolgozó vezető titkárnőt, illetve anyagi elő­nyöket helyezett kilátásba bizonyos fontos iratok átengedéséért. (Torgyán állítólag ne­veket is említett Orbán előtt.) A miniszter egy másik, az Agrár­innovációs Kht.-től kiinduló, a Népszava szerint a kenőpénz létével kapcsolatos át­utalási számlára vonatkozó kérdésre reagál­va azt mondta: a kht. felügyeletét nem ő, hanem politikai államtitkára látta el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egymilliós értéket meghaladó kifizetéseket is neki kel­lett ellenőrizni. Mivel a kht. felszámolás alatt áll, a felszámoló dolga, hogy utánanéz­zen, elkészült-e egyáltalán az a tanulmány, amelyre állítólag a „kenőpénzt” is magában foglaló 5 milliót átutalták, s hogy volt-e ilyen pénzmozgás. Torgyán - aki szerint az őt és családját bemocskolók ellen haladéktalanul lépni kell- a kisgazdapárt valós helyzetéről is áttekin­tést adott a miniszterelnöknek. Megfogalma­zása szerint az FKGP igen gyors fejlődésé­nek köszönhetően óhatatlanul bekerültek a pártba bizonyos oda nem illő személyek, így elkerülhetetlenül belső mozgás kezdő­dött a frakcióban. Torgyán helyeselte, hogy Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője írásos megállapodást kíván kötni a kormány támo­gatásáról az FKGP-frakcióból távozott hon­atyákkal, hisz - mint mondta - a szavazáso­kon a kormánytöbbséget biztosítani kell. Végül távozóban megerősítette: esze ágában sincs lemondani, s leváltása sincs napiren­den. Orbán Viktor és közötte a bizalom tö­retlen. A miniszter a parlamentből az FVM- be sietett, ahol már várták a rendkívüli or­szágos elnökségi ülésre összehívott párttár­sai, akiknek szintén beszámolt a miniszter­elnökkel folytatott megbeszéléséről. Nagyjából Torgyán kijelentéseit erősítet­te meg újságírók előtt Borókai Gábor kor­mányszóvivő is. Boross Péter (MDF), a mi­niszterelnök főtanácsadója érdeklődésünk­re, hogy adott-e tanácsot, s ha igen, milyet a Torgyán-féle botrányok rendezését illetően, diplomatikusan fogalmazott:- Ha kikérnék ez ügyben a véleménye­met, biztosan elmondanám, mit javaslok, de bizonyos morális tényezők arra késztetnek, hogy egy ilyen kényes ügyben ne osszam meg gondolataimat a nyilvánossággal. Én még abba a poliükusi generációba tarto- zom, amelyik tud hallgatni, takács mariann Kész a fordítás Budapest Elkészült a fordítása a szlovák fél decemberben megérkezett vála­szának, amelyben kifejtik állás­pontjukat a bősi erőmű ügyében. Az 1400 oldalas dokumentum a magyar álláspont szerint értel­met ad a további tárgyalásoknak - jelentette be tegnap Székely László dunai kormánybiztos. Szlovákia kész a magyar javaslat minden kérdését megtárgyalni. A szlovákok például hajlandók tu­domásul venni, hogy nem épül vízlépcső a Duna magyarországi szakaszán, de egyben kártérítési igényüknek is hangot adtak. ■ Tiltakozó kisvárosok Nehéz helyzetbe hozza a településeket az állam, mert a tör­vényesnél kevesebb pénzt ad az önkormányzatoknak egyes feladataik ellátására - vélekedik Magyar Levente, a Kisváro­si Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke. ti, hogy a költségvetés az állami feladatok ellátását közvetve a la­kossággal fizetteti meg. A kisvá­rosok esetében évekre visszame­nőleg ezek a terhek a több milliárd forintot is elérhetik. A nagy kérdés az, hogy a kormányzat által elkö­vetett szabálytalanságokat hogyan lehetne helyrehozni, mert egyelő­re nincsenek megfelelő szankciók. Amennyiben a minisztériu­moknál nem sikerül eredményt elérni a rend helyreállítása érde­kében, az érdekszövetség tagjai készek az Alkotmánybírósághoz fordulni - fejtette ki Magyar Le­vente. -w­Májusban módosul a KRESZ Minden gyereknek kötelező lesz a biztonsági ülés Sokáig tartó szakmai egyeztetés után május elsejétől a mó­dosított KRESZ szerint közlekedünk majd. A módosítások­ról dr. Pausz Ferenc alezredest, az ORFK közlekedésrendé­szeti főosztálya helyettes vezetőjét kérdeztük. Budapest Az egyik legfontosabb változás szerint az autópályán 130 kilomé­teres sebességgel is közlekedhe­tünk. Nagy szakmai vita előzte meg, hogy az autóutakon emeljék- e a megengedett sebességet. Végül a döntés szerint a sebesség felső határa emelkedik, de azokon a szakaszokon, ahol az utat üze­meltetők megítélése szerint az út­viszonyok nem kielégítők, a régi sebességhatár marad, amit táblá­val jelölni kell. Ugyancsak időszakos táblával jelzi az út kezelője azt az útsza­kaszt, ahol a hólánc használata legalább a meghajtott tengelyek gumiabroncsain kötelező. Ha va­lahol az országban ez a tábla meg­jelenik, azzal egy időben a határo­kon is kiteszik azt. Azután csak olyan járművek léphetnek be az országban, amelyeknél a hólánc készenlétben van. P ZÓNA Várakozási övezet, illetve vége tábla Megváltozik a kisgyerekek szál­lításának rendje is. Eddig a KRESZ csak a hátsó ülésen utazó gyer­mek biztonsági üléséről tett emlí­tést, ezután ha három kisgyerek utazik az autóban, három bizton­sági ülést kell felszerelni. Ez a ren­delet csak január elsején lép élet­be, az érintettek így be tudják sze­rezni a megfelelő üléseket. _______________________________________UÇTJ Ú t melletti kerékpár- Kerékpárosok által is út táblája használható buszsáv HÍREK RÖVIDEN Meghívott ellenzékiek Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos Vigadó-beli évértékelésére ez évben először kap­tak meghívást az ellenzéki pártok és frakciók ve­zetői. Szili Katalin szocialista politikus szerdán el­mondta: kettős minőségében lesz jelen, a parla­ment alelnökeként és az MSZP elnökhelyettese­ként. Csurka István, a MIÉP elnöke, a parlamenti frakció vezetője ugyancsak elfogadta a meghívást. Demszky Gábor sem főpolgármesteri minőségé­ben, sem az SZDSZ elnökeként nem kíván részt venni az eseményen. Környezetvédelmi lemaradás Magyarországnak becslések szerint egy év alatt mintegy 2800-3000 milliárd forintot, azaz a nem­zeti jövedelem negyedét kellene környezetvédel­mi beruházásokra fordítania ahhoz, hogy elérje egy közepesen fejlett nyugat-európai ország kör­nyezeti minőségét - mondta Illés Zoltán, az Or­szággyűlés környezetvédelmi bizottságának el­nöke szerdán. Elfeledett pedagógusok? A kormány halogató magatartása következtében februárban biztosan nem kapják meg a 3 százalé­kos bérkiegészítést a pedagógusok - erről Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára beszélt szerdán. Az érdekvédelmi tömörülés veze­tője közölte: a végrehajtás részleteiről, a szakszer­vezeti várakozásokkal ellentétben, a keddi kor­mányülésen nem született döntés. Kezdődik a népszámlálás Mától három héten át általános és teljes körű lakás- és népesség-összeírást tart a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A népszámlálás során mindenkit összeírnak, aki Magyarországon él, vagy az ország­ban bejelentett lakcímmel rendelkezik. Az egy ház­tartásban élők nyilatkozhatnak családtagjuk adata­iról is. MSZP: a vidékre figyelnek Az MSZP parlamenti frakciója csütörtökön kezdő­dő kétnapos ülésén megvitatja munkatervét - nyi­latkozta Nagy Sándor. Kiemelten kezelik majd töb­bek között a mezőgazdaság és a vidék helyzetét, és feladatuknak tekintik a szegénység elleni küzdel­met, a nyugdíjasok és a családok helyzetének javí­tását. Monitoring-rendszer felállítását tervezik a szövetkezeti üzletrészről elfogadott törvény követ­kezményeinek ellenőrzésére. Budapest- Mit várjunk az állampolgároktól, ha az állam is kibújik a kötelezett­ségei alól? - tette fel a költői kér­dést Magyar Levente, aki elsősor­ban a tűzoltók munkabéreinek ki­fizetése körüli törvénytelenségek­re hívta fel a figyelmet. A kisváro­sok érdekeit képviselő szakember elmondta, hogy álláspontjuk sze­rint az állam nem tesz eleget az önkormányzati törvénynek, amely kimondja, hogy a tűzoltó­ságok működésének és fenntartá­sának költségeit a központi költ­ségvetésnek, illetve a Belügymi­nisztériumnak kell biztosítani. Vissza-visszatérő probléma, hogy az előírt összegeknek az ál­lam csak egy részét adja oda, ezért a városok kénytelenek saját zse­bükbe nyúlni - akár az eladósodás árán is. Ez gyakorlatilag azt jelen-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents