Heves Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-24 / 47. szám
s TA f ‘ r.J' r,J CjS r y r 2001. Február 24. szombat AZ ÚJ ÉVEZREDBEN Heves Megyei Hírlap - 11. oldal Polgármester: Farkas László Márton Alpolgármester: Gyetvai Árpád A képviselő-testület tagjai: dr. Barabás Miklós, dr. Illyés György, Lipkovics Tibor, Macz Péter, Márton Mihály, Uzelman Zoltán. Tófalu Polgármester: Kerek József Alpolgármester: Farkas Ferenc A képviselő-testület tagjai: Bocsa Ferenc, Lénárt Ernő, Schmidt Zoltán, Sztankó Elemér, Uzelmanné Molnár Éva, Szabó Tibor, Várkonyi Ervinné. TOfAtU Együttműködés a Tama-völgyben Aldebrö Tófalu Tíz éve polgármestere a településnek Farkas László Márton. Visszatekintve az egy évtizedre, így emlékezik:- A feladat ellátása ugyan sok gonddal-bajjal jár, de azt tapasztalom, hogy az emberek odafigyelnek az önkormányzatra. Ez pedig mindenért kárpótol. Ráadásul külön is büszkeséggel tölt el, hogy a maiak őrzik az ősök pedantériáját, rend- szeretetét. Az iménti hitvallás bizonyságaként Aldebrő 1997-ben a „Virágos Magyarországért” környezetszépítő versenyben a minisztérium fődíját nyerte el. A képviselő-testület ápolja a hagyományokat. Talán nem mindenki tudja, hogy a múlt század hatvanas éveiben a falu Mocsáros részén honfoglalás kori leleteket tártak fel. A régészeti anyag féltett kincsei múzeumban vannak, de a helytörténeti kiállítás fotóin ma is láthatók. Aldebrő az új iránti fogékonyságot is érzékeltetve néhány éve úttörő vállalkozásba kezdett:- Heves megyében nálunk avattunk elsőként Teleházat, amely az informatika vívmányait kínálja, és szolgáltatásainak népszerűsége töretlen - mondja a polgármester. Az önkormányzat évek óta forráshiányos, de a működőképesség gondjával tavaly is megbirkóztak. Remélhetően ezzel az idén is így lesznek. Pályázat révén befejezéshez közeledik a polgármesteri hivatal rekonstrukciója, és az ÁMK felújításához is hozzáfogtak. A polgármester, Kerek József pedagógusként tért vissza földijei közé, az ÁMK-ban közművelődési igazgatóhelyettes is volt. Az önkormányzati munkába a rendszerváltáskor mint képviselő kapcsolódott be:- Az 1996-os időközi választás idején az alpolgármesteri tisztet töltöttem be, és úgy érzem, nem térhettem ki a falu még teljesebb szolgálata elől. Tisztában voltam és vagyok a polgármesteri hivatás nehézségeivel, buktatóival, de az általa elnyert megbecsülés kötelezettségeivel is. Örülök annak, hogy a hasonló nagyságú településekkel összehasonlítva megálljuk a versenyt az infrastrukturális fejlettségben. Sajnos, a térségben tapasztalható munkahelyhiány miatt elöregedőben van településünk. Az önkormányzat szűkös lehetőségei miatt pedig csak meglehetősen kis lépésekben tudunk előrehaladni. A polgármester a jövő egyik meghatározó céljának tekinti a hulladékkezelés problémájának körzeti összefogásra épülő megoldását. A megáradt Tárná utáni árvízvédekezési munkákban az Ifjúsági és Sportminisztériummal alakult ki jó kapcsolata a településnek. A miniszter, Deutsch Tamás többször megfordult azóta Tófaluban. Ő adta át a millenniumi zászlót is. Kerek Józsefnek a szülőföldjéhez természetes, érzelmi indíttatású a kötődése, hiszen mint fogalmazott:- Családom mindkét ágának felmenői a falu temetőjében nyugszanak... AZ ÖNKORMÁNYZAT 2001. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TERVE Forráshiány 9 millió 749 ezer forint Bevétel: 95 858 000 R Kiadás: 105 607 000 Ft AZ 0NK0RMANYZAT 2001. EVI KOLTSEGVETESI TERVE Forráshiány 6 millió 710 ezer forint Bevétel: 35 816 000 R Kiadás: « 536 000 R 15% Saját bevétel: 5 381000 Ft 33% Igazgatás, település működtetés: 14110000 Ft j Honvédhalom: a tüzérállás Tófalu legkeletibb oldalán a síkságból egy dombvonulat emelkedik ki. Az 1849-es kápolnai csata idején a szabadságharc hős tüzéreinek itt voltak az ütegei.- Nagyszüleim emlékezete szerint az ütközet után kapta az egykori Baglyos a Honvédhalom nevet - idézi idős Bori Árpád. - A csatában elesett honvédek közül ugyanis sokat temettek itt el. A hely talán azért is bizonyult táborütésre alkalmasnak, mert a domb falu felé eső részén forrás fakadt fel, amit kimélyítettek, hogy meríteni lehessen belőle. Itt tartottak később Mária-ünnepe- ket, zarándoklatokat, a betegeknek innen volt szokás vinni a forrás vizéből. Az 1848/49-es szabadságharc emlékét korábban is jelképezte a fák között meghúzódó emlékmű, amit néhány éve - az itt 1849 februárjában zajló csata évfordulóján - a két önkormányzat költségén újjáépítettek, és hangulatos ünnepség keretében szenteltek fel. Az utókor hálája jeléül felcsendültek a Kossuth-nóták, s emelkedett hangvételű volt Kerek József beszéde is. ■ Aktív járőrözés Mindkét településen működik polgárőr egyesület, amelyek tagjai a megyei szövetségnek. Aldebrőn tíz évet fognak át a tapasztalatok: a községben azért kevés a bűncselekmény mert éberek a polgárőrök. Ezt a megállapítást az önkormányzati vezetés fogalmazta meg. Köszönetét kifejezve a most 65 fős tagság korábbi vezetőjének, Márton Józsefnek és az egyesület jelenlegi elnökének, Stekkelpach Györgynek. Tófalun - ahol viszonylag kevesebb aktivistával számolhat Lénárt Ernő, a polgárőrök vezetője - szintén visszatartó erő a bűnelkövetésre gondolóknak a szervezet járőrözése. Ez az alkalomszerű megelőző intézkedés a környéken ismert ténnyel, hogy működik a polgárőrség, segíti a rendőrség munkáját is. _____■ A grófnak köszönhetik Aldebrőt gróf Grassalkovich Antal alapította 1743-ban, aki megvette a már elpusztult Debrő várát és a hozzá tartozó uradalmat. Főleg német telepeseket hozatott Baden-Württemberg tartományból, akik meghonosították a fejlett szőlőkultúrát. A faluban 1827-ben éltek a legtöbben, akkor a népesség közel volt a kétezerhez (1829 fő). Több régi szobor látható a közterületeken, így a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló. A község a Mátra délkeleti lábánál, a Tárná völgyében fekszik, s a patak két oldalán terül el À településen a 62 év felettiek aránya most 22,8 százalékos, ami a megyei átlagot is meghaladja. Jelenleg 803 az “állandó lakosok lélekszáma, ami az utóbbi tíz évben 19 fős gyarapodást jelent. A 353 ház zöme összkomfortos. Kedvező a szociális összetétel, kevés a támogatásra szoruló család. Csak 15 személy munkanélküli, ami a kistérségben a legkedvezőbb. ■ Az Aba-nemzetségből Tófalu nevét először 1352-ben tüntették fel hivatalos írásbeli emlékben. Ekkor a neve még Tóthfalu volt, és az Aba- nemzetségből származó Debrei- család birtokolta. Később a faluhoz tartozó uradalomnak voltak birtokosai a Rákócziak, a Grassalkovichok és a Károlyiak. A török hódoltság alatt háromszor elnéptelenedett a falu, majd szlovák és német ajkúak is megtelepedtek itt. A település 1860-ban volt a legnépesebb, akkor 1424-en éltek és dolgoztak a környék magas aranykorona-értékű földjein, amelyet a Tama-patak mentén öntözni tudtak. Jelenleg 676 lakos él itt. Az infrastrukturális fejlesztésből a szennyvízcsatornázás lehet a következő időszak nagy kihívása az önkormányzat számára. ■ Szent Donát kegyes volt A Debrői Hárs Hegyközségnek mindkét falu határában van termőterülete. Az aldeb- rői szőlőhegyen nemrég - a megmentett régi szobor talapzatán - avatták újra a szőlőtermelők és borosgazdák védőszentje, Szent Donát szobrát. A hegybíró, Virág István a minapi hagyományos Debrői Hárslevelű-ünnepen a szakmai közönség előtt értékelve a legutóbbi termést, a következőket jegyezte meg:- Korán fakadtak a rügyek, korai volt a virágzás, és a szüret is három héttel hamarabb kezdődött. A késői érésű hárslevelűt október 10-re már leszüretelték. A mennyiség - a hektáronkénti 76 mázsa - ugyan kevesebb lett a vártnál, de a mustfok 19 feletti volt. A sok napsütés, a meleg és fény hatására egészséges aszúsodás jellemezte a szemeket, amelyeknek a savtartalma is kedvezően alakult. Nem véletlen, hogy a hárslevelű 2000-es évjáratát a borosgazdák egyöntetű véleménye szerint sokáig megemlegetik. Március 2-án rendezik az Egri Borvidék debrői körzeté- nek borversenyét. __________■ K özélet - pártokkal Aldebrőn négy párt (FKgP, MDF, Fidesz-MPP, KDNP) helyi szervezete működik. Tavaly megalakult a Fidelitas aldebrői csoportja. A közéletben fontos szerepet tölt be a Gazdakör, az Ifjúsági és Szabadidő Sportegyesület, a Polgárőrség, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Horgászegyesület és a Vadásztársaság. Tófalun a pártok közül csak az FKgP-nek működik alapszervezete. A helyi közéletben fontos szerepet töltenek be a Polgárőrség, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Gazdakör és a Sportegyesület aktivistái. _ ■ Összeállításunk a két önkormányzat, Szabó János, Tóth József és Gecse István támogatásával készült. Utóbbiak vállalkozásait a március 2-án megjelenő Grátiszban mutatjuk be. Horgászparadicsom A három bányató 5,6 hektáros vízfelületet kínál a pecázóknak. Szákoltak itt már közel 5 kilós süllőt és fogtak 36 kilogramm súlyú harcsát. Aki utóbbiból legalább 15 kilósat akaszt horgára, annak az egyesület egy évre ingyen adja a területi jegyet. Ahol kötelező tanóra a néptánc A két község gyerekei megismerik a népszokásokat, hagyományokat A Szélkiáltó együttes két aranydiplomát nyert nemzetközi néptáncfesztiválon A Sporthorgász Egyesületnek mindkét településről szép számmal vannak tagjai. A rendezett vízpart már eddig is számos rendezvénynek adott helyszínt. A horgásztanya a két önkormányzat és az egyesület tulajdona. Az elképzelések szerint itt majd pihenőparkot szeretnének kialakítani. Uzelman József, az egyesület pénztárosa a tavak halállományáról mondja:- Évente kétszer telepítünk pontyot és a télen is jól horgászható csukát. Különben nagyon szépen fejlettek a süllőink, amiből egy 4 kiló 50 dekás a hazai rekordlistára is felkerült. Van még kárász, törpeharcsa és folyami harcsa a tavakban. Az igazán kapitális méretű, 36 kilós példányt igaz, hét éve fogták, de annak, aki legalább 15 kilós harcsát szá- kol, jutalomból a következő évre ingyen jár a horgászjegy. A három tóra érvényes napijegy 2000 forintba kerül, ami napkeltétől napnyugtáig engedi a pe- cázást. Éjszaka csak egyesületi taggal lehet együtt horgászni - harcsára -, ennek az ára a vendég számára ezer forint. Csónak használata tilos, csak a partról lehet dobni a kialakított horgászállásokból. A horgásztanya 12 személy elszállásolására alkalmas, amit májustól szeptember végéig szinte a fél országból keresnek a családok. Az Általános Művelődési Központ szinte a két összenőtt település határán épült. Az intézményt közösen működtetik az önkormányzatok, s az iskola padjait is a két falu diákjai koptatják. Az ÁMK nemzetközi sikerrel büszkélkedő csoportja a Szélkiáltó együttes, amely a törökországi Kusadasiból kétszer hozott el aranydiplomát. A sikernek biztos alapjai vannak:- Nálunk a NAT bevezetése óta a tantervben a néptáncoktatás is szerepel - tájékoztat Inklovicsné Sneider Judit köz- művelődési igazgatóhelyettes. - A heti egy órában Tomory Gábor nemcsak tánclépésekre tanít, hanem a gyerekeket megismerteti a népszokások, hagyományok világával is. Persze, a jobb képességű- eknek a tánccsoportban a helyük. Éppen most érett be náluk a generációváltás. Ennek jelzésértékű állomása: a Tomory-koreográfiával az újabb fesztiválokra készülő gárda immár a Szemfiles nevet viseli. A „kiöregedett” néptáncosok közül többen az egri Lajtha együttesben folytatják, nem elhallgatva, hogy az alapokat hol tanulták. Testvérek Erdélyben Aldebrő már 1992-től ápol kapcsolatot a Maros megyei Nagykend lakosságával, a település vezetésével. Elsősorban kulturális jellegű találkozók adják a keretét az ottani magyarsággal való találkozásnak. Az önzetlen segítség példáját bizonyítja: Fülöp Kálmán nagykendi költő első verseskötete - amely az „Egyedül a parton” címet kapta - aldebrői gondozásban jelent meg. A tavalyi millenniumi ünnepségeken itt járt Máté János polgármester vezetésével Nagykend elöljárósága. A családok is keresik egymást. Tófalu az elmúlt évben Zetelakával készített elő aláírásra váró szerződést. A határokon túl is ismert Hargita megyei településen Sándor László polgár- mester fogadta a kapcsolatfelvétel érdekében érkezett tófalusi önkormányzati delegációt. Idén tőlük várnak idelátogatókat.
