Heves Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-23 / 46. szám

8. oldal - Heves Megyei Hírlap BŰNÜGYI K A LEIDOSZKÓP 2001. Február 23., péntek Nyugdíjban éji nyugalmunk őre Kocsmár Ferenc: „Nem fokozni, feloldani kell a konfliktusokat” „Nevem kíber, zsemyák, zsaru, varga... / Nevem a sötét éjszakák nyugalma” - e versidézetet tart­ja hitvallásának Kocsmár Ferenc r. alezredes, az Egri Rendőrkapi­tányság e hónapban nyugállo­mányba vonult közrendvédelmi osztályvezetője. Olyan ember fe­jezte be majd' három évtizedes szolgálatát, aki a megyeszékhely közismert és megbecsült szemé­lyisége.- Egész életpályámon szolgál­tam - eleveníti fel az elmúlt évti­zedeket. - Miután a Gárdonyi gimnázium egészségügyi tagoza­tán tanultam, a mentőknél vál­laltam munkát. A körülmények hozták magukkal, hogy végül gyerekkori álmomat, a rendőri hivatást választottam. Az is hoz­zájárult, hogy katonai főiskolás­ként értem meg az 1970. évi ti­szai nagy árvizet, annak minden tragédiájával. Úgy gondoltam, valamilyen formában segítségére kell lennem az embereknek. Az Egri Rendőrkapitányságon csontcsillagos szakaszvezetőként kezdte a járőrözést. Mindjárt el­ső évében elkezdhette hitvallá­sának teljesítését, hiszen akkor tombolt Egerben a tífuszjárvány, a környéket újabb árvíz sújtotta. Könnyen teremtett kapcsolatot az állampolgárokkal. Rövid idő alatt szinte mindenkit megismert az egri belvárosban, ahol járőrö- zött. A rendőrtiszti főiskolai dip­loma megszerzése után egy ideig csapatszolgálati és légirendészeti előadóként dolgozott az egri kapi­tányságon, amely rendőri pályá­jának egyetlen munkahelye volt. Különféle ren­dezvények biz- __________ t osítása és a légibalesetek ki­vizsgálása volt a munkája. Utá­na a közlekedé­si alosztály munkájának irányításával bízták meg. 1983-ban újabb parancsnoki feladat követke­zett: a közrend- védelmi alosz­tályt vezette, ké­sőbb osztályve­zető-helyettes, majd osztályve­zető lett.- Az én irá­nyításom alá tartoztak - me­séli - a járőr- szolgálatok, az egri kapitányság csaknem fél megyényi illetékességi területén a körzeti megbízottak, s a fog­daszolgálat. Szoros kapcsolatot tartottam az önkormányzatok­kal, a társadalmi segítőkkel, a polgárőrséggel és a társszer­vekkel. NÉVJEGY Kocsmár Ferenc: „Kiderül, ki köszönt ne­kem, s ki az egyenruhának..." FOTÓ: PERL MÁRTON Kocsmár alezredes azt, vallja, pályáján az egyéni küzdés kísér­te végig, soha nem tartozott semmilyen körhöz. Külön is hangsúlyozza:- A nap szinte minden szaká­ban együtt éltem a beosztottaim- mal. Nem a címek megszerzése érdekelt, hanem a nevelés, mun­katársaim védelme. Mindig igye­keztem arra nevelni az irányítá­som alá tartozó rendőröket, hogy ne fokozzák, hanem oldják fel a konfliktusokat! E szemlélet eredménye: az általa felügyelt és nevelt járőrök közül többen azóta már pa­rancsnoki beosztásban dolgoz­nak a főkapitányságon, illetve a megye más ka­__________ pitányságain. K özülük is Verebélyi And­rás nevét emlí­ti, aki a főkapi­tányság bűn­ügyi-technikai osztályán tevé- kenykedik, Kiss Gábor a füzesabonyi kapitányság osztályvezető­je, Faragó Sán­dor szolgálat­irányítási pa- rancsnok Egerben. Az ő keze alatt for­málódtak iga­zán zsarukká az egri váltás­parancsnokok, vagy a mai egri rendőrkapi­tány tiszafüredi szolgálati he­lyének közrendvédelmi osztály- vezetője. Mindeközben hét egri kapitányságvezetőt segített munkájával - Orosz Illéstől Bulla Ferencig. Számba vesszük azokat a mo­mentumokat, amelyekre még Kerecsenden született 1949-ben. 1967: az egri Gárdonyi Géza Gimnázium egészségügyi tago­zatán érettségizett. 1968- tól mentőápoló. 1969- től a Kossuth Lajos Kato­nai Főiskola hallgatója. 1974-től az Egri Rendőrkapi­tányság (ERK) járőre. 1979: diplomát szerez a Rend­őrtiszti Főiskolán. 1980-83: közlekedési alosz­tályvezető az ERK-n. 1983-2001: közrendvédelmi al­osztályvezető, osztályvezető-he­lyettes, osztályvezető ugyanott. Család: párja anyag- és pénz­kezelő a rendőrségen, Emese lánya az okmányirodán dolgo­zik, Anett kereskedő. büszke lehet a szolgálattól bú­csúzó alezredes:- Talán nem túlzás, a tömeg- rendezvények speciális szakértő­jévé váltam. Szívesen emlék­szem arra a munkára is, aminek során 1995-ben országos kísérle­tijelleggel itt indítottuk el a szol­gálat-irányító parancsnoki rend­szer gyakorlati kivitelezését. A '90-es évek elején a megyeszék­helyen lezajlott tömegdemonst­rációk során sikerült mindig megnyernem az állampolgárok támogatását a jogkövető maga­tartáshoz. Ugyanezt sikerült el­érnem az eltűnt személyek - gyermekek és idős emberek - fel­kutatása során: tucatjával je­lentkeztek a polgárok, hogy se­gítsenek megtalálni őket. Élen­jártunk a fejlesztésben is, hi­szen a régi írógépek után ma már a legkorszerűbb számítógé­pekkel dolgozunk. Ferencet még az sem keseríti el, hogy az utóbbi időben a raz­ziák után többször megfenyeget­ték. Ám ő tartotta és tartja magát fent idézett hitvallásához. Ahogy egész munkásságát vé­gigkísérte a nagyfokú felelősség- érzet, ez tükröződik az utódok­kal való törődésében is.- Sikerült megtalálnom a kel­lő hangnemet az ifjú kollégák­kal is - hangsúlyozza. - Sokan közülük már a Rendőrtiszti Fő­iskolán koptatják az iskolapado­kat. Bízni kell a fiatalokban, nem szabad magukra hagyni őket. Pozitív késztetéssel többet elérhetünk velük, mint az eset­leg elfásult, belefáradt emberek­kel. Csak egy dolgot sajnálok: Egerben még nem sikerült létre­hozni a térfigyelő rendszert, pe­dig már több éve dolgozunk en­nek kialakításán. S azt is tu­dom, hogy Eger hóstyáin igen­csak erősítené ez a lakók biz­tonságérzetét. Kocsmár Ferenc harmincévi szolgálatot tűzött maga elé pá­lyája kezdetén. Hogy két évvel előbb nyugállományba vonult, azt ekképp indokolja:- Magam számára is váratla­nul döntöttem így, ám a kizsige­relt szervezet jelezte: ideje meg­állni. Szomorúan láttam több pályatársam nevét is gyászkeret­ben... Még nem döntöttem el, mivel foglalkozom ezután. Visz- szatérek-e az ebtenyésztéshez, amellyel korábban hosszú időn át foglalkoztam, vagy kapcsola­taimmal összefüggő tevékenysé­get végzek. Nem tartom kizárt­nak a politikai szereplést sem. A nyugdíjasnapok hozzák el azt is, hogy megtudjam, ki köszönt an­nak idején nekem, illetve ki az egyenruhának... Egy biztos: sze­retném a hátralévő kétszer 25 évemet is aktív munkával, de nyugalomban eltölteni. ___________________________________(SZALAY) D urvul a bűnelkövetés módja Beszélgetés a megyei büntetőkollégium elnökével A Heves Megyei Bíróság büntetőkollégiumának elnöke, dr. Egri Zoltán szerint a büntető­ügyekben meghozott városi bírósági ítéletek szigorodása volt a jellemző a tavaly hozott bírósági döntésekre. Az első fokra érkező ügyek száma ugyan csökkent, ám az elkövetés módját tekintve durvulás tapasztalható. Heves megye Lapunk folyamatosan beszámolt az elmúlt esztendőben is azok­nak a bűncselekményeknek a bí­rósági eljárásairól, amelyek - je­lentős tárgyi súlyuk miatt - a köz­vélemény érdeklődését is felkel­tették. A törvényszéki tudósítá­sok döntően az élet és testi épség ellen irányuló bűntények tárgya­lásairól, illetve az ott megszüle­tett ítéletekről szóltak, noha számszerűen ezek az esetek a bí­róságra került bűnügyek kisebbik részét teszik ki. Dr. Egri Zoltánt, a Fleves Megyei Bíróság büntető­kollégiumának elnökét az elmúlt év tapasztalatairól kérdeztük, an­nak tudatában, hogy a bíróságra került esetek száma, azok belső arányai viszonylag pontosan tük­rözik a honi „közállapotokat”.- A megye legnagyobb bírósága az Egri Városi Bíróság. Azt lehet mondani, hogy az ide érkező ügyek számának alakulása tükrö­zi azt is, miként alakult az elmúlt időszakban a bűnözés, ületve an­nak felderítése szűkebb környe­zetünkben. Az adatok alapján 2000-ben mintegy 10-12 százalé­kos csökkenés volt megfigyelhető ennél a bíróságnál, ami annyit je­lent, hogy 250-300 üggyel keve­sebb érkezett, mint a korábbi esz­tendőben. Ez a tendencia termé­szetesen megfigyelhető volt a többi városi bíróságon is. A kollégiumi elnöktől meg­tudtuk azt is, hogy a csökkenés­sel párhuzamosan szigorodtak az ítéletek. Ez részben egyenes következménye volt a Btk. mó­dosításának, illetőleg annak, hogy 2000. március 1-jétől beve­zették a „középmértékes” bünte­téskiszabást. Ez a változás any- nyit jelent, hogy az új ítélkezési gyakorlat szerint például a 2-8 év közötti büntetési tétellel fe­nyegetett rablás öt évről indul, míg korábban az alsó határt vet­ték figyelembe a bíróságok. Dr. Egri Zoltán elmondta: az ügyek számának csökkenésével párhuzamosan 10 százalékos nö­Dr. Egri Zoltán: „Megjelent a bérgyilkos­ság, a fegyveres elkövetés” FOTÓ: PERL MÁRTON vekedés tapasztalható a fellebbe­zések tekintetében. Ennek oka el­sősorban a szigorításért való ügyészi fellebbezésekben kere­sendő. Erre a lépésre a Legfőbb Ügyészség utasította a vádható­ság helyi szerveit, amelyet azok a jelek szerint be is tartanak.- Ami a bíróságok által tárgyalt bűncselek­mények kü­lönféle terü­leteit illeti, azt tapasztal­tuk, hogy alapvetően nem növeke­dett az élet és testi épség el­leni cselek­mények szá­ma, s ezen belül is (országos ösz- szevetésben) csekély a befejezett emberölések száma. Jellemzően inkább az élet kioltására irányuló kísérlet, vagy életveszélyt okozó testi sértés bűntette az, amit a bí­róságnak el kell bírálnia. Ugyan­akkor ezek mellett a viszonylag kedvező adatok mellett nem sza­bad megfeledkezni arról, hogy durvul az elkövetés módja. Megje­lent a bérgyilkosság, a fegyveres elkövetés. Ebbe a kategóriába so­rolható a közel­múltban tár­gyalt, de még 1994-ben elköve­tett kápolnai eset, vagy a hat­vani rendőr két ember sérelmére elkövetett tette, de a jelenleg még nyomozati vagy ügyészi szakban lévő ügy, a tófalusi vállalkozó megölése is. Fentiek azok az esetek, amelyek hatáskör és illetékesség szerint első fokon a megyei bíróságra tartoznak. A városi ügyeket áttekintve azt lát­juk, hogy megszaporodott a kábí­tószerrel való visszaélések száma. Változatlanul jelentős mértékű a gépkocsifeltöréses esetek, csökke­nő tendenciát mutató a lakásfel­törések száma, „stagnálóak” a rablás és egyéb erőszakos cselek­mények érkezési adatai. A kollégiumi elnök szerint a kábítószerrel való visszaélések el­szaporodása azt tükrözi, hogy kezdenek kiépülni és elterjedni a hálózatok, s ezzel párhuzamosan szaporodnak a rendőrségi rajta­ütések is.- Amennyiben összképet kí­vánnánk kialakítani, akkor azt mondhatom, hogy a megye bűn- ügyileg kevésbé fertőzött, jóval ke­vesebb a bűncselekmények szá­ma, mint a környező nagyobb megyékben. Ebben a statisztiká­ban fő okként az játszik közre, hogy Heves megyének nincs or­szághatára. Nem jellemzőek így az „átjáró” bűncselekmények, va­lamint az ember- és fegyvercsem­százalékkal is kedvezőbbé teheti a mutatókat, s jelenleg a bűnügyi staüsztikák végén, Nógrád, Zala és Vas megyékkel egy csoportban vagyunk találhatók. Ha a megyén belüli helyzetet nézzük, akkor azt látjuk, hogy a déli részre, He­ves város és környékére a „megél­hetési lopások” a jellemzőek, Gyöngyösön pedig 1-2 család uralja a terepet szervezett bűnöző­inek mondható módszerekkel. Tudomásom szerint a rendőrség ez utóbbi esetben is kemény erő­feszítéseket tesz kiszorításukra. Ami a büntetőeljárási törvény új rendelkezéseit illeti, dr. Egri Zoltán elmondta, hogy a törvény bevezette a vádalku intézményét, ám vádalkura Hevesben idáig nem került sor. Nem különöseb­ben elterjedt a védett tanú intéz­ménye sem. Ilyen tanúvallomást ugyan vettek fel a hatóságok, de a későbbiekben ennek bizonyíték­ként való felhasználására nem ke­rült sor. síké Sándor ÉRKEZETT BÜNTETŐÜGYEK 500 479 446* 1| 400 11 1999 I 300 11 2000 200 100 42 31 1 .1.1 _______ 1 megyei elsőfokon megyei másodfokon pészet. Ez a „hiány” akár 20-25 Hatályon kívül Az elmúlt esztendőben az első fokon a me­gyei bíróság által tárgyalt perek közül a Legfel­sőbb Bíróság egy ügyet helyezett hatályon kí­vül, az egri Nagy János utcában történt gyil­kosságét. Időközben az új eljárást is lefolytatta a bíróság egy másik büntetőtanácsa, és ismé­telten felmentő ítéletet hozott - bizonyítékok hiányában - P. Tamással szemben. Az egyik hajat ciháit, a másik rúgott Közlekedés gyermekszemmel A baleset-megelőzési testület pályázata Amikor majd a vádlottak padjára ül a két mátraderecskei polgár - egy huszonéves lány és egy hat­vanadik évéhez közeledő fér­fi -, bizonyára elmorfondí­roznak azon, hogy „jól sike­rült-e” a tavalyi majálisuk. A vádirat, amelyben az akkor történtek miatt mindketten vádlottak, immár elkészült. László másodrendű vádlottak a ma­jális napi rendezvényen együtt szó­rakoztak Mátraderecskén. Alkoho­los nedűvel is bőven locsolták a tor­kukat, kiszáradás ellen. Beszélget­tek, s a férfi egy ezüstláncot nyújtott át a hölgyikének. Este tíz óra tájban döntöttek úgy, hogy hazatérnek. Traumas léprepedés ház elé érkeztek - innen csak két háznyira lakik Cs. Szilvia -, amikor a veszekedésük tettlegességbe for­dult át. A feldühödött uraság ennek során cibálni kezdte a nő ruházatát és haját. Olyannyira elmérgesedett a helyzet, hogy ismerőseik is szük­ségét látták az azonnali beavatko­Mátraderecske, Eger A Heves Megyei Főügyészségen megszületett vádiratról dr. Konkoly Thege László főügyészségi ügyész tájékoztatta lapunkat. Az ügy - mint sajnos, nagyon sok másik - ezúttal is szoros ösz- szefüggésben van a szeszes italtól bódult állapottal. A vádindítvány szerint az elmúlt esztendőben, má­jus 1-jén Cs. Szilvia első- és Cs. A lábbal történt támadás nyomán Cs. László hasfalzúzódást és traumás léprepedést szenvedett el. Utóbbi sebesülését a kórház­ba szállítása után csak lépének eltávolításával tudták kezelni. Ily módon maradandó fogyatékosságot eredményezett a sérülése. Útközben azonban valami apró­ságon összevitatkoztak, s az addig gáláns úriemberként viselkedő Cs. László kérte vissza a korábban át­adott ékszert. Erről azonban a lány hallani sem akart. Szidalmazni kezdték egymást, majd dulakod­tak. A Kanázsvár utca 45. számú zásnak, megkísérelve a hadakozók szétválasztását. Míg ezen iparkod­tak, s már úgy tűnt, eredményesen, Cs. Szilvia váratlanul egy alkalom­mal, közepes erővel belerúgott vere­kedőtársa hasába. Az orvos szakértői vélemény szerint a létfontosságú szervben erőhatással bekövetkezett változás miatt hasűri elvérzés lehetősége is fennállt, ezt csupán a szakszerű be­avatkozás akadályozta meg. Ez te­hát azt jelenti, hogy Cs. László ese­tében közvetett életveszély alakuü ki. A dulakodás és a kölcsönös bán­talmazás folytán egyébként mind­két vádlott könnyű sérüléseket is szenvedett. A megyei főügyészség vádirat­ban megfogalmazott álláspontja szerint a történteket Cs. László vád- lotti vallomása, a tanúk elmondása, a szakértői vélemények és Cs. Szil­via gyanúsítotti közlése bizonyít­ják. Mindezek alapján Cs. Szilviát a főügyészség életveszélyt okozó testi sértés bűntettével, míg Cs. Lászlót garázdaság vétségével vádolja. Az ügyben az elsőfokú döntés megho­zatalára a Heves Megyei Bíróság­nak van illetékessége és hatásköre. ____________________MQ A Heves Megyei Baleset-megelő­zési Bizottság gyermekrajz-pá- lyázatot hirdet 3-6, 6-10 és 10-14 éves korosztály számára „Közlekedésbiztonság gyermek- szemmel” címmel. A pályamű­vek mérete: A/4 vagy A/3. Be­küldési határidő: 2001. márci­us 15. Külön kategória indul csak felső tagozatosoknak, mellyel színesíteni kívánják a művészi munkák sorát, lehetőséget adva az A/4 és A/3 mérettől eltérő (tűzzománc, kerámia, bőr stb.) pályamunkák beküldéséhez. A munkákat a Heves Megyei Baleset-megelőzési Bizottság cí­mére (3300 Eger, Eszterházy tér 2.) kérik eljuttatni. Azok hátol­dalán fel kell tüntetni a gyermek nevét, címét, születési adatait, iskolája nevét, címét és rajzta­nára nevét. A zsűri korosztá­lyonként az első öt pályaművet díjazza, s felküldi az Országos Baleset-megelőzési Bizottság­hoz országos elbírálásra. Itt zsű­rizés után korosztályonként a legjobb pályamunkák értékes jutalomban részesülnek. Fődíj: korosztályonként egy kerékpár. Az országos értékelésre felkül­dött rajzokat (egyéb művészi munkákat) zsűrizés után nem küldik vissza, azokból kiállítást rendeznek Budapesten 2001 áp­rilisában. A pályázat nyertesei írásban kapnak értesítést. A pályázattal kapcsolatos további információ­kat a Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság Közlekedésbizton­sági Osztálya biztosít (Erdélyi Róbert r. hdgy. vagy Tarjányi Gézáné a 36/522-125, a 36/522- 111/14-25 vagy 11-58 mellékén).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents