Heves Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-21 / 44. szám

■ ■■ 2001. Február 21., szerda TÜKÖR Heves Megyei Hírlap - 7. oldal GAZDASÁGI _______Heti tőzsdei összefoglaló_______ M atáv: a hét vesztese ____________________________Pénz - Tőke - Befektetés___________________________ J elzáloghitel és adó-visszatérítés A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 4,58 százalékkal csökkent, 7329,20 ponton zárt. A részvény- piac forgalma 62,64 milliárd forint volt, ez 70,45 százalékkal haladja meg az előző heti volument. A hat vezető részvény 52,11 mil­liárd forint értékben cserélt gazdát, ez az összforgalom 83,19 százalé­ka. A vezető részvények közül az előző héthez hasonlóan csak a Richter zárta nyereséggel a hetet. Az elmúlt öt nap vesztese ismét a Matáv volt. A blue chipek közül az elmúlt héten tette közzé tavalyi eredményeit a Matáv, a Richter, a Mol, a TVK és az OTP. A Matáv ár­folyama a múlt heti 10,24 százalék­kal szemben ezen héten 13,17 szá­zalékot veszített értékéből, és 982 forinton zárt. A társaság tavalyi nettó eredménye 12,6 százalékkal 68,76 müliárd forintra csökkent, miközben az elemzők 79 milliárd forintos nettó eredményt vártak. A Richter 5,62 százalékkal 16.715 fo­rintra emelkedett. A cég 13,72 mil­liárd forint adózott eredményt ér el, 20,5 százalékkal magasabbat, mint egy évvel korábban. A Mól ára 6,46 százalékkal 4780 forintra mérséklődött. A Mol-csoport ered­ménye jelentősen elmaradt az elemzők által várt 27 milliárd fo­rinttól, ugyanis 19,5 milliárd forint lett a nyeresége, ami 45 százalék­kal kevesebb az egy évvel korábbi­nál. A TVK papírja 6,66 százalékot veszített értékéből: a cég 3,86 milli­árd forint nettó eredményről szá­molt be, az 1999. évi 7,19 milliárd forint után. Az OTP árfolyama 0,95 száza­lékkal 15.050 forintra mérséklő­dött. Az OTP-csoport eredménye 26,7 százalékkal nőtt egy év alatt, és meghaladta a 18,9 milliárd forin­tot. A BorsodChem papírjainak ára 6,03 százalékkal 5685 forintra csökkent. A Matáv forgalma 17,71 milliárd forint, a Mólé 5,43 milli­árd, a Richteré 15,48 milliárd, az OTP-é 7,49 milliárd, a BorsodChemé 505,4 millió, a TVK- é pedig 112,48 millió forint volt. A legnagyobb árfolyamnyeresé­get a Hűmet részvények tulajdono­sai könyvelhették el. A papír pénte­ki 159 forintos árfolyama 11,19 szá­zalékos növekedésnek felel meg. A hét nagy vesztese a Pick volt, a rész­vény 17,63 százalékot veszített érté­kéből. m K & H: nyereség A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 2000-ben 2,962 milliárd forintos adózás és kisebbségi részesedés előtti nyereséget könyvelt el, míg a megelőző évben az adózás előt­ti vesztesége 8,8 milliárd forintra rúgott. A bank mérleg szerinti nyeresége 2,508 milliárd forint volt tavaly, szemben az egy évvel korábbi 8,42 milliárd forintos veszteséggel. A pénzintézet mér­legfőösszege egy év alatt 9,7 szá­zalékkal nőtt, 2000. december végére 619 milliárd forint fölé. A pénzintézet jegyzett tőkéje de­cember 31-én 34.089 milliárd fo­rint volt, 32 százalékkal maga­sabb, mint egy évvel korábban. A saját tőke egy év alatt 61,72 szá­zalékkal nőtt 32,8 milliárd forint fölé. A hitelállomány mintegy 40 százalékkal bővült, meghaladta a 348,8 milliárd forintot. A bank kamatbevételei 4,72 százalékkal csökkentek, míg a kamatráfordí­tások 19 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól. így a K & H kamatfedezete tavaly 20,7 mil­liárd forintra, több mint 33 szá­zalékkal nőtt. A befektetések 9 százalékkal mérséklődtek. Jelentősen, több mint 50 százalékkal 238 millió forintra csökkentek az immater- iális javak, és az egyéb eszközök állománya is hasonló mértékben, 9,7 milliárd forintra mérséklő­dött. A bank kötelezettségei 7,87 százalékkal emelkedtek 586 mil­liárd forint fölé. A Kereskedelmi és Hitelbank részvényeinek 98,51 százaléka van jelenleg a belga KBC Bank tulajdonában. Mint ismeretes, a Kereskedel­mi és Hitelbank Rt. és az ABN Amro (Magyar) Bank Rt. részvé­nyesei a két bank egyesülése mel­lett döntöttek. A Kereskedelmi és Hitelbank lesz a jogutód gazda­sági társaság. Sorozatunk eddig közölt részeiben felsoroltuk azokat a lehetőségeket, amelyek a lakáshitelek és támoga­tások területén állnak az igénylők rendelkezésére, már amennyiben megfelelnek bizonyos feltételek­nek. Szóltunk az egyik legnépsze­rűbb konstrukcióról, a lakásépítési (közismertebb nevén a „szociálpo­litikai”) kedvezményről, ezt köve­tően a lakásbővítési kedvezmény (ez az úgynevezeti „fél szocpol”) részleteivel ismertettük meg olvasó­inkat, az elmúlt héten pedig a ki­egészítő kamattámogatással össze­függő tudnivalókkal foglalkoztunk bővebben. Cikksorozatunk most befejező szakaszához érkezett, ennek so­rán szót ejtünk a jelzáloghiteiről, az adó-visszatérítési (egészen pontosan ez az áfa-visszaigénylés lehetősége) és az akadálymentesí­tési, valamint az önkormányzati támogatásról is. A jelzáloghitelről először is azt kell tudni, hogy ez a hitelkonst­rukció csakis ingatlanfedezet mel­lett adható. Lényege, hogy az in­gatlan (ház, lakás, telek, üzlet stb.) tulajdoni lapjára az adott bank jelzálogot jegyeztet be bizto­sítékként. Ha azonban a tör­lesztőrészletek huzamosabb időn keresztül elmaradnak (ez a gya­korlatban körülbelül 3 hónapot je­lent), avagy fizetésképtelenné vá­lik az adós és nem sikerül átüte­mezni a hitelt, akkor a pénzinté­zet külön bírósági eljárás nélkül értékesítheti az ingatlant. Az emlí­tett kölcsönt bárki igényelheti, amennyiben rendelkezik jövede­lemmel, s természetesen vállalja ezeket a kemény feltételeket. Az is jogosult a hitelre, aki korábban már igényelte a szociálpolitikai kedvezményt vagy a kiegészítő kamattámogatást. Kikötés, hogy a megkapott pénzt lakás építésére, használt lakás vagy ház vásárlásá­ra, felújítására lehet fordítani. Érdemes szólni az igénylés részleteiről is. Természetesen ki kell tölteni a banktól kapott nyomtatványt, be kell nyújtani a 30 napnál nem régebbi eredeti tu­lajdoni lapot, s be kell fizetni az értékbecslés díját. Ezt követően az adott pénzintézet értékbecslője felméri a szóban forgó ingatlan ér­tékét. Kedvező elbírálás esetén a szerződést közjegyző jelenlét­ében kell aláírniuk a feleknek. (A közjegyzői illeték nagysága attól függ, hogy mekkora a hitel össze­ge.) Fontos tudni, hogy a jelzálog­hoz kötött kölcsön kamata évente avagy ötévente változhat, az igénylő dönti el, hogy melyik megoldás a kedvezőbb számára. Az állam február elsejétől (mind­erről lapunkban már beszámol­tunk) 4,5 százalékos támogatást nyújt az első 5 évben, a második 5 esztendőben sem nőhet az ügyfél fizetési kötelezettsége. Ez a ked­vezmény egyébként azoknak is jár, akik 30 millió forint feletti ér­tékben vásárolnak új ingatlant maguknak. A jelzálog bejegyzésé­ről a földhivatal írásban értesíti az ingatlan tulajdonosát. Egy másik forma az úgyneve­zett adó-visszatérítési támogatás. Itt lényegében egy vissza nem térí­tendő állami támogatásról van szó, amelynek során a kifizetett szám­lák, szolgáltatások általános forgal­mi adójának 60 százalékát - de leg­feljebb 400 ezer forintot - igényel­het vissza az, aki új lakást épít ma­gának, avagy új lakást vásárol. Eb­ben az esetben ugyanakkor kizáró­lag a költöző személyek számához viszonyítottan méltányolható la­kásnagyság (az ehhez tartozó költ­ség) igényelhető vissza. Például, a rendelkezés szerint két ember ré­szére három szoba a hivatalosan elfogadott lakásnagyság. Ezt a tá­mogatást bankhitel nélkül is meg­kaphatja az igénylő, ugyanakkor a pénzt csakis bankon keresztül fo­lyósítják számára. Talán némi se­gítséget jelenthet az építkezőknek az is, hogy a számlákat folyamato­san be lehet nyújtani a pénzinté­zethez, nem szükséges a munkák befejezését megvárni, így időköz­ben is hozzá lehet jutni a visszaigé­nyelt összeghez. Az akadálymentesítési támoga­tás is egy olyan állami támogatás, amelyet nem kell visszatéríteni. A Mozgáskorlátozottak Országos Szövetsége által kiadott igazolás birtokában ugyancsak banknál igényelhetik a mozgássérültek, vagy az ő elhelyezésükről gon­doskodó hozzátartók. Feltétel a munkaképesség minimum 67 százalékos elvesztése. Új lakás építése, vásárlása esetében 250 ezer forint, a meglévő lakás aka­dálymentesítésére 150 ezer, hoz­zátartozó elhelyezésekor pedig 100 ezer forint jár. Végül szót kell ejteni az önkor­mányzat által nyújtott támogatás­ról is. Ez lehet vissza nem téríten­dő, de lehet kamatmentes kölcsön is. A pénzt az önkormányzat adja az arra rászoruló családoknak la­kás építésére, vételére, felújításá­ra, bővítésére avagy akár fenntar­tására is. A kérelmeket ennél a támoga­tási módozatnál nyilvánvalóan a lakóhely szerinti önkormányzat- hoz szükséges beadni. ________■ I EB: a minőségi ügyfelekért Optimista kereskedők Élénkülő takarékoskodási kedv Az Inter-Európa Bank vezetése nem elégedett azzal az árfolyam­mal, amelyen most a hitelintézet részvényei forognak a BÉT-en - mondta Ezio Salvai, az Inter- Európa Bank vezérigazgatója. Napjainkban az IEB részvényei­nek árfolyama a névérték alatt, 800-900 forint körül mozog a BÉT-en. Ezio Salvai elmondta: ha csupán a bank könyv szerinti értékét vennénk alapul, akkor is az 1000 forintos névérték fölött, már 1400 forinton kellene a pa­píroknak gazdát cserélniük. A menedzsment azonban azzal lenne elégedett, ha a könyv sze­rinti értéknek megfelelő, mint­egy 1400 forintos árfolyamnak a dupláján forognának az IEB- részvények. Az idei évben a vezérigazgató szerint tovább erősítik a hitelin­tézet minőségi szolgáltatásait, és inkább a lakossági ügyfelek igé­nyeire, valamint a kis- és köze­pes vállalkozások szempontjaira figyelnek. Tavaly szinte a nullá­ról indulva a lakossági hitelek az év végére 4,5 milliárd forintra nőttek, a múlt év utolsó napján mintegy 44 milliárd forintos la­kossági betétállománya volt az egyébként mintegy 35 ezer la­kossági ügyféllel rendelkező banknak. Az átlagos betétek ér­téke 1 millió forint fölött van. Ta­valy jelentős mértékben mérsé­kelni tudták a bank hitelezési portfoliójában jelentkező kocká­zatokat, ennek megfelelően az év közepétől új hitelminősítési rendszert vezettek be, és a vi­szonylag alacsony jövedelmező­ségű, nagy kockázatokat képvi­selő nagy hitelek helyett elsősor­ban a lakossági kölcsönökre, va­lamint a kis- és középvállalkozá­sok számára nyújtott hitelkonst­rukciókra koncentráltak. Az idén is egyre több új termé­ket kínálnak a jobb jövedelmező­séget biztosító lakossági, vala­mint mikro-, kis- és középvállal­kozói rétegnek. Ennek érdekében a hitelintézet az interneten virtu­ális fiókkal jelentkezik majd, már bizonyos próbák elkezdődtek a fiók szolgáltatásaiban, áprilisban zajlik majd a teljes körű teszt, és az Interneten bankolni kívánók­nak május közepétől áll rendel­kezésükre az IEB virtuális fiókja. A vezérigazgató közölte: idén sem tervezik a teljes hitelállo­mány jelentős növelését, ezen belül azonban a lakossági kölcsö­nök állományát a múlt évihez ké­pest 40 százalékkal kívánják emelni. Az anyabank, az IEB ta­valyi adózás előtti nyeresége több mint 1,025 milliárd forint volt, szemben az előző évi, 3 mil­liárd forintot is meghaladó vesz­teséggel. Ezzel szemben a hitel- intézet bankcsoportja a múlt évet mintegy 638 millió forintos, kon­szolidáltan számított adózás előt­ti nyereséggel zárta, szemben az előző évi hasonlóan kimutatott 2,813 milliárd forintos veszteség­gel. Az érdekeltségek mintegy 400 millió forinttal rontották az anyabank adózás előtti nyeresé­gét. Ezzel kapcsolatban a vezér- igazgató kifejtette: az érdekeltsé­gi körbe tartozó IE-New York Broker Rt. mintegy 180 millió fo­rintos veszteséggel zárja a múlt évet, ebből azonban 100 millió forint a folyamatban lévő perekre félretett tartalékból adódik. A szintén az érdekeltségi körébe tartozó Europool várhatóan null- szaldóval fejezi be a múlt évet. A hét minden napján Önnél vagyunk! Hirdetését több mint 150 ezren olvassák naponta! Lapunkat megrendelheti a 06-80/513-646-os ingyenes telefonszámon. Hirdetését feladhatja a36/513-628-as telefonszámon. lippe IILAP Egyoldalú a szociális párbeszéd Az Unióm hivatkozva nem érheti sérelem a dolgozókat Elégedetlen a magyarországi szociális párbeszéd gyakorla­tával az Európai Szakszervezek Szövetsége - hangsúlyozta Emilio Gabaglio, a szervezet főtitkára magyarországi láto­gatása alkalmával tartott sajtótájékoztatóján. Budapest A főtitkár hivatalos útja során találkozott a hat országos ma­gyarországi szakszervezeti kon­föderáció vezetőivel, illetve Stumpf István kancelláriami­niszterrel. Elismerte, hogy a mi­niszter a találkozón nem osztot­ta a szövetség véleményét, mert szerinte a szociális párbeszéd magyarországi gyakorlata meg­felel annak, amit az európai or­szágok folytatnak. A főtitkár ennek ellenére úgy látja, szükség lenne arra, hogy a magyar szakszervezetek ér­demben hozzászólhassanak az országos gazdasági, szociális és a pénzügyi kérdésekhez, s ne csak ágazati, helyi ügyekkel foglalkozzanak. A nemzetközi szövetség osztja a magyar szak- szervezeti konföderációk véle­ményét abban, hogy helytelen az uniós jogharmonizációra hi­vatkozva a munkavállalói érde­kekkel ellentétesen módosítani a Munka törvénykönyvét. Éppen ezért a szövetség kez­deményezte az Európai Unió Bi­zottságánál, hogy ellenőrizze Magyarországon a kormányzat, a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek közötti part­neri viszonyt. Emilio Gabaglio rámutatott: az európai integrá­ció során nem csupán a gazda­sági tényezőket kell figyelembe venni, hanem legalább ennyire a társadalmi, szociális vonatko­zásokat is. Álláspontja szerint Magyarországon korábban eredményesebb volt a szociális párbeszéd, mint jelenleg. Hang­súlyozta: az Európai Unió és a tagországok is érdemi párbe­szédre törekednek. Az Európai Szakszervezetek Szövetségének véleményére nem csupán az Unió kormánya, a bizottság kí­váncsi, hanem a pénzügymi­niszterek tanácsa, és több más testület is. A közösségben nem­zeti szinten is biztosítják az ér­demi párbeszédet, igaz, - kü­lönféle formákban - mutatott rá a szakszervezeti vezető. Budapest Januárban emelkedett a konjunktúraindex érté­ke, s ezzel - bár a változás nem túl jelentős - 1998 óta nem tapasztalt szintet ért el. Figyelmet érdemel, hogy a javulás a kereskedelem­ben következett be, míg az iparban romlottak a vá­rakozások - derül ki egye­bek között a GKI Gazda­ságkutat ó Rt. most közzé­tett jelentéséből. Az ipari bizalmi index értéke a januári csökkenés ellenére vi­szonylag magas, s nagyjából megfelel az elmúlt év átlagá­nak. A belföldi és külföldi ve­vők rendelésállománya az el­múlt hónapban kisebb volt a ta­valy decemberinél, a saját ter­melésű készletek nagysága vi­szont csökkent. A kereskedelmi cégeket a múlt év végén még a pesszimizmus jellemezte, vára­kozásaik az év elején ugrássze­rűen javultak; az ezt jelző index mutatója januárban magasabb volt, mint két éve bármikor. A lakosság az év elsején élénkebb áremelést érzékelt mint tavaly ilyenkor, de az inf­lációs várakozások lassan to­vább mérséklődnek. A válasz­adók változatlanul a munkanél­küliek számának stagnálására számítanak. Nem változott a családok vé­leménye arról, hogy érdemes-e jelenleg tartós fogyasztási cik­ket vásárolni, így a vásárlási kedv a novemberi gyengülés óta számottevően nem erősödött. Az idén viszont a tartós cikkek iránti keresletük kismértékű nö­velését tervezik. A múlt év vé­gén kezdett erősödni az embe­rek megtakarítási kedve, azóta a megkérdezettek közül egyre többen jelzik, hogy kedvező az alkalom a takarékoskodásra. U. G. A GKI RT. KONJUNKTÚRAINDEXE 2000. február - 2001. január II. III. IV. V Vf VII. Vili. IX. X. XI. XII. 2001.1. es(V)=3 lakossági bizalmi ai J m üzleti bizalmi (") GKI konjuktúra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents