Heves Megyei Hírlap, 2001. február (12. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-14 / 38. szám

G A 2 P A S Á G I TÜKÖR Heves Megyei Hírlap - 7. oldal 2001. Február 14., szerda Heti tőzsdei összefoglaló: Csökkent a BUX, zuhant a Matáv A BÉT HIVATALOS RÉSZVÉNYINDEXE A Budapesti Értéktőzsde hivata­los részvényindexe, a BUX az el­múlt héten 3,75 százalékkal csök­kent, 7681,12 ponton zárt. A rész­vénypiac forgalma 36,75 milliárd forint volt, ez 3,24 százalékkal kevesebb az előző hetinél. A hat vezető részvény 31,78 milliárd forint értékben cserélt gazdát, ez az összforgalom 86,48 százaléka. A vezető részvények közül csak a Richter zárta nyere­séggel a hetet. Az elmúlt öt nap vesztese a Matáv volt. A Richter 2,10 százalékkal 15.825 forintra emelkedett. A társaság az elmúlt héten tette közzé a 2001. éves eredményét. A Matáv árfolyama 10,24 százalékkal 1131 forintra esett, habár kedden két neves elemző cég is felminősítette a pa­pírt. Tőzsdei szakértők a távköz­lési szektor ágazatába tartozó papírok árának csökkenésével magyarázták a magyar társaság részvényeinek árfolyamesését. A Mól ára 3,68 százalékkal 5110 fo­rintra mérséklődött. A TVK pa­pírja 2,97 százalékot veszített ér­tékéből, 4580 forinton zárt pén­teken. Az OTP árfolyama 3,19 százalékkal 15.195 forintra csök­kent. A több mint 47 százalékos profitnövekedésről számot adó BorsodChem papírjainak ára 3,20 százalékkal 6050 forintra csökkent. A Matáv forgalma 11,85 milliárd forint, a Mólé 3,48 milliárd, a Richteré 6,21 milliárd, az OTP-é 9,78 milliárd, a BorsodChemé 418,1 millió, a TVK-é pedig mindössze 47,6 mil­lió forint volt. A legnagyobb árfolyam-növe­kedést az EMÁSZ-részvények tu­lajdonosai könyvelhették el. A pa­pír pénteki 4700 forintos árfolya­ma 5,26 százalékos növekedés az előző heti záróárhoz képest. A Pannonplast csütörtökön tette közzé a 2000. évre vonatkozó gyorsjelentését, részvényei 4300 forintot értek a hét utolsó napján, ami 3,48 százalékos árfolyam- csökkenés. A hét nagy vesztese a Gardé­nia volt, amelynek részvénye 17,36 százalékot veszített értéké­ből, és 200 forinton zárta a hetet. CIB Csoport: nagyobb profit A CIB Csoport a magyar számvi­teli szabályok szerint 2000-ben 9,8 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el, ami 26,5 szá­zalékkal haladja meg az előző évit - jelentette be Zdeborsky György, a CIB Bank elnök-vezér­igazgatója. A csoport mérlegfőösszege több mint 22 százalékkal emel­kedett az elmúlt évben, az 1999- es 558,8 milliárd forintról 683,8 milliárd forintra nőtt. Mind­eközben a hitelállomány 31 szá­zalékkal 473 milliárd forintra emelkedett, a betétállomány pe­dig 23,2 százalékkal 467,7 milli­árd forintra nőtt. A tavalyi telje­sítményt értékelve elmondta: nagyon dinamikusan, 30 száza­lékkal emelkedett 2000-ben a vállalati hitelállomány, melynek összege az elmúlt év végén 465,4 milliárd forintot tett ki. A lakossági kölcsönök összege egy év alatt 2,5-szeresére emel­kedett, bár az 1999. év végi bá­zis még csak 3 milliárd forint volt, tavaly december végén a la­kossági hitelállomány 7,6 milli­árd forintra rúgott. A CIB Cso­port teljes betétállományán be­lül a vállalati források 340,8 mil­liárd forintot tettek ki, ami 27,1 százalékos emelkedést jelent, a lakossági betétek összege pedig tavaly év végén 14 százalékkal növekedve 126,9 milliárd forin­tot tett ki. Az elmúlt évben a képzett céltartalékok összege az 1999-es 2,4 milliárd forintról 3,7 milliárd forintra nőtt. A tavalyi év végén 42 fiókkal rendelkezett a bank. A lakosság körében egyre népszerűbb a CIB: a lakossági ügyfelek száma tavaly 58 százalékkal 77.400-ra emelkedett, és idén januárban újabb 3 ezer lakossági ügyfél csatlakozott a CIB partnereihez. Pénz - Tőke - Befektetés Lakáshitelek: a támogatott kamat Ezen a héten folytatjuk sorozatunkat, amely­ben a lakáscélú támogatásokat és hiteleket vesszük szemügyre, hozzátéve azt, hogy min­den részletről természetesen nem tudunk be­számolni. Az előző részben az egyik legnép­szerűbb lehetőségről, az úgynevezett „szociál­politikai kedvezményről” szóltunk, ezúttal pe­dig egyrészt a lakásbővítési kedvezmény (ezt hívják sokan „fél szocpolnak”), másrészt a ki­egészítő kamattámogatás tudnivalóival ismer­tetjük meg olvasóinkat. Elöljáróban azt kell elmondani, hogy a la­kásbővítési támogatás egy egyszeri juttatás, amelynek során a pénzt nem kell visszafizetni, s amelyet (mint ahogyan a neve is jelzi) az ott­hon bővítésére lehet kérni. Ennek egyik legfon­tosabb feltétele az, hogy a kérelmező legalább egy, minimum 12 négyzetméter alapterületű, szobát kell hogy hozzáépítsen a meglevő laká­sához. Ezt a lehetőséget bárki igénybe veheti, ha még nem kapott szocpolt. Összege egy gye­rek esetén 100 ezer forint, a második és harma­dik gyerek után 500-500 ezer forint (ez az ösz- szeg pont a fele a lakásépítési kedvezmény­nek). A támogatás az eltartott gyermek után jár, így aztán ha a szülők elválnak, az új házas­ságban született kicsit is megilleti az említett kedvezmény. Egy másik forma - a kiegészítő kamattámo­gatás - lehetővé teszi, hogy az igénylő 8 száza­lékos kamatot fizessen a banki hitel törleszté­sének első tíz évében. Ez a maximum 8 száza­lék - banktól függően - 6,5-7 százalékos ka­matból és 1-1,5 kezelési költségből tevődik össze. Az említett kölcsön összege egyébként legfeljebb 10 millió forintig terjedhet. Jó tudni, hogy ezt a támogatást házaspár vagy gyerme­két egyedül nevelő személy kérheti új lakás építésére, illetve használt lakás megvételére, valamint felújításra. Ugyanakkor az a vállalko­zó is igényelheti azt, aki a felépített lakást érté­kesíti. Az építés költsége ugyanakkor nem ha­ladhatja meg a 30 milliót. Aki benyújtja kérelmét, arra számíthat, hogy a hitelbírálatnál főként az igénylő jövedelmét veszik figyelembe: itt is érvényes az az általá­nosnak mondható szabály, hogy a törlesztő­részlet nem lehet több a jövedelem 33 száza­lékánál. Előfordul, hogy fiatal házaspárok ese­tében enged a bank, akkor azonban kezest vagy kezeseket kémek a pénzintézetek. Persze, több okmány beszerzésére is szük­ség van. Ezek közé tartozik az egy hónapnál nem régebbi munkáltatói igazolás (vállalkozó esetében APEH-igazolás). Megkövetelik a saját erőt is, amely lehet építőanyag, de akár kész­pénz is, mégpedig a vételár vagy az összkölt­ség 30 százaléka. Fontos tudni azt is, hogy - eltérően a koráb­bi gyakorlattól - csakis az eltartott gyerekre ve­hető igénybe a kedvezmény. Nyilvánvaló, hogy a később megszülető családtag után is jár a pénz. Ezekben az esetekben a bankok az újabb kedvezmény összegével csökkentik a hitelt. Meg kell jegyezni azonban azt is, hogy ha a tartozás kevesebb, mint maga a kedvezmény, akkor csupán a fennálló tartozás kiegyenlítésé­re elegendő pénzt kapja meg az igénylő. Végül talán érdemes néhány példát mondani azzal kapcsolatban, hogy a kiegészítő kamattá­mogatással nyújtott hitel törlesztőrészlete mi­ként alakulhat. Aki egymillió forintot vesz fel tíz évre, körülbelül 12,5 ezer forintot fizet ha­vonta. Hárommillió forintnál ez az összeg Három gyerek Ma már nem járható az az út, miszerint vala­ki két meglévő gyerekre bevállalja a harma­dikat, s így kéri a támogatást. Erre régebben volt lehetőség, ám a mai szabályok ezt már nem teszik lehetővé. mintegy 37,5 ezer forintra rúg, ám ha mindezt 35 év alatt szeretné visszafizetni valaki, akkor nagyjából 21 ezer forintra tehető a havi tör­lesztőrészlet. Az ennél nagyobb, például 5 millió forin­tos kölcsön ugyanakkor tíz éven keresztül ha­vonta mintegy 62-63 ezer forinttal terheli meg a családi kasszát, ám amennyiben ugyanezt a summát harmincöt évre (ez a ma­ximális futamidő) hitelezi meg a bank, akkor ezért az összegért havonta majdnem 70 ezer forintot kell fizetni. A legismertebb pénzintézetek A lakosság többsége nem rendelkezik megtakarítással Évek óta változatlanul OTP Bank, Postabank, takarékszövet­kezetek, Budapest Bank, valamint Kereskedelmi és Hitel­bank a legismertebb pénzintézetek sorrendje - állapította meg a GfK Piackutató Intézet a pénzintézetek ügyfeleiről végzett vizsgálata során. A felmérés szerint a lakosság több mint fele egyáltalán nem rendelkezik megtakarított pénzzel. A GfK Piackutató Intézet 2000. de­cemberben, a felnőtt lakosságot reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezése alapján végzett fel­mérésében megállapítja: az átla­got meghaladó mértékben tesznek félre a diplomások, a havi 100 ezer forintnál nagyobb nettó jöve­delmű háztartásban élők, a 49 évesnél idősebbek és az 50 ezer la­kosnál népesebb városokban élők. A kutatás szerint a megkérde­zettek 45 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással. A vá­laszadók érdekes módon oszla­nak meg a spórolás különböző céljai szempontjából; különösen életkor szerint nagyok az eltéré­sek abban, hogy ki mire gyűjt. A legfiatalabb, 15-19 éves korosz­tály fő motívuma az üdülés, uta­zás; ezt a célt az ő körükben há­romszor annyian nevezték meg, mint a megkérdezettek átlaga. A lakásra való megtakarítás kimon­dottan az utánuk következő kor­osztályra jellemző: a 20-29 éve­sek háromszor, a 30-39 évesek kétszer annyian nevezték meg ezt a célt, mint az országos átlag. A 30-49 éves korosztály a gyerekek jövőjére takarékoskodik az átla­got jóval meghaladó mértékben. A váratlan kiadások azért kerül­tek országosan az első helyre, mert ez a megtakarítási célja az 50-59 évesek közel felének és az 59 évesnél idősebbek kétharma­dának. A megtakarítók egyharmada még mindig a készpénzt részesíti előnyben, kétharmaduk tartja bankban a megtakarításait. Utóbbiak körében továbbra is ki­magaslóan legnépszerűbb a fo­rintbetét, amelyet jóval kisebb aránnyal az életbiztosítás, majd az értékpapír követ. A felmérés szerint az elmúlt évek során meg­változott a bankok ismertségének mértéke. 1998 decemberben a vá­laszadók tíz százaléknál kisebb része ismerte spontán módon az ABN Amro Bankot vagy a Citiban­kot, múlt év decemberében pedig már 12, illetve 10 százalékuk. A névről ismert bankokra irányuló kérdésre spontán a válaszadók szintén 12 százaléka nevezte meg az Erste Bankot 2000-ben. Némi­leg csökkent viszont az elmúlt két év során a CIB Bank spontán is­mertsége, 18-ról 14 százaléka. Ugyanakkor évek óta változatla­nul az öt legismertebb bank sor­rendje a következő: OTP Bank, Postabank, takarékszövetkezetek, Budapest Bank, Kereskedelmi és Hitelbank. Nyisson számlát 'é'ÿ ) az AGRIA Takarékszövetkezetben februárban! forint! Számlavezetés havi magánszemély 250 Ft vállalkozások 2%o min. 1300 Ft alapítványok 2%o min. 300 Ft Várjuk Önt: Éger-Piactéren, g Bélapátfalván >. és többi fiókunkban! ^ AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 415,47 Cseh korona 7,69 Euró 265,69 Német márka 135,85 Osztrák schilling 19,31 Lengyel zloty 70,07 Svájci frank 172,73 Szlovák korona 6,10 USA-dollár 286,06 Eladásokra készül a vagyonkezelő Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (ÁPV Rt.) megkezdte az idei értékesítési terv összeállítá­sát, amelyet már az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottságával is ismertettek. Budapest Az összefoglaló szerint kedvező nemzetközi tőkepiaci helyzet esetén újra megkísérlik az An­tenna Hungária tőkeemeléses ér­tékesítését az állam stratégiai ér­dekeinek megfelelően. Jelentős bevételt remélnek a Budapest Bank (BB) mintegy 24 százalékos részvénycsomagjá­nak értékesítésétől is. A múlt héten hivatalosan bejelentett részvényvásárlási tranzakcióval így lezárulna a Budapest Bank Rt. állami tulajdonrészének el­adása. Az ÁPV Rt. és a General Electric (GE) Capital képviselői között folytatott több hónapos tárgyalássorozat végén a GE Capital nyilvános ajánlattétel keretében 133,37 százalékos ár­folyamon tett vételi ajánlatot a bank összes részvényesének. Az állami részvénycsomag érté­kesítése mintegy 6,13 milliárd forint bevételt hozhat a vagyon­kezelőnek. Várhatóan a Bábolna Rt. priva­tizációja is megkezdődik az idén. A koncepció szerint az egyes üzletrészek önállóan ke­rülnének privatizálásra, a cég tu­lajdonában lévő termőföldeket ezt megelőzően az ÁPV Rt. kivá­sárolná. A ménesbirtok és kap­csolódó részei 100 százalékos tartós állami tulajdonban marad­nak. Továbbra is állami tulajdon­ban marad a Dunaferr Rt. Ezt Or­bán Viktor miniszterelnök is megerősítette nemrég. A Mól­ban meglévő állami tulajdonrész elvileg értékesíthető, ám erre idén bizonyosan nem kerül sor az olajpiacon tapasztalható ked­vezőtlen tendenciák és a Mól stratégiai jelentősége miatt. A társaság jelentős osztalékot fizet az állami tulajdonosnak, és fon­tos, hogy a jelenlegi kiélezett helyzetben az állam befolyásolni tudja a cég döntéseit. A Mahart 50 százalék plusz egy szavazat mértékéig marad tartós állami tulajdonban, jelen­leg azonban nincs olyan állapot­ban, hogy megfelelően lehessen értékesíteni. A kormány ezért azt kezdeményezi, hogy a társa­ság leányvállalatának, a Balatoni Hajózási Rt.-nek 50 százalékos tulajdonhányadát a part menti önkormányzatoknak adják át. A többség már intemetezik A cégek versenyképessége is függhet a világhálótól Budapest VISZONYUK AZ INTERNETHEZ A GKI Gazdaságkutató Rt. átfogó kutatást indított a múlt év végén, hogy meg­vizsgálja az internet és a kapcsolódó üzleti alkal­mazások ismeretének, el­terjedésének fokát, az internetalapú kereskede­lemre és az információtech­nológiai piacra vonatkozó várakozásokat. A válaszadó, hálózattal nem ren­delkező kis- és nagykereskedel­mi cégek többsége rendelkezik internet-hozzá­féréssel, a kereske­delmi hálózatok esetében még jobb a helyzet, mind­egyik megteremtet­te a feltételeket. Kö­zülük minden ne­gyedik az összes számítógépen ál: landó jelleggel elér­hetővé teszi az al­kalmazottak számára a világhá­lóhoz történő csatlakozást. A ke­reskedelmi hálózatok többsége üzemeltet már belső számítógé­pes hálózatot (intranetét) is, de meglehetősen nagy azoknak az aránya, akik idegenkednek ettől. A hálózatok 75 százaléka mű­ködtet saját honlapot is. A kereskedelmi cégek az intranet legnagyobb előnyének a belső információáramlás gyorsí­tását tartják. Második helyre a hatékonyabb munkamegosztást sorolták, míg a költségcsökken­tés a harmadik helyre került. Vé­leményük szerint az internet leg­nagyobb előnye a külső kommu­nikáció javulása, ezt követi az eredményesebb ügyfélkapcsolat, a harmadik helyre pedig a ver­senyképesség javulását sorolták. A tanulmány rámutat; a ke­reskedelmi cégek és hálózatok egyelőre nem várják, hogy az internet elterjedése gyökeresen megváltoztatja vállalatuk piacát. Az internet lehetőségeit bevallá­suk szerint még nem tudják kel­lőképpen kihasználni, viszont úgy gondolják, hogy egy-két éven belül a vállalati működés számára az internet döntő jelen­tőségűvé válik. A válaszoló kis- és nagykeres­kedelmi cégek többsége alkal­maz számítógépes árukészlet­nyilvántartási rendszert is, min­den negyedik cég rendszere tá­mogatja az automatikus után­rendelési. A válaszadók csak­nem fele a következő egy-két év­A BELSŐ HÁLÓZATOK ALAKULÁSA ben internetalapúvá kívánja ten­ni készlet-nyilvántartási és áru- rendelési rendszerét. A kis- és nagykereskedelmi szektornál talán a leglényege­sebb kérdés az interneten keresz­tül történő értékesítés. A közvet­len fogyasztói eladások nagysága a vizsgált kereskedelmi cégeknél 2000-ben megközelítette a 200 millió forintot, a reprezentáltsá­got alapul véve tehát országosan a forgalom értéke 2,4 milliárd fo­rintra becsülhető. Az eladott ter­mékek leginkább papír- és író­szerek, könyvek, cd-k, számítás- technikai eszközök volt. A kapott válaszok a forgalom - a GKI szerint kissé túlzott opti­mizmussal várt - nagyarányú ja­vulását jelzik: 2001-ben a keres­kedelmi cégek forgalmuk 2,5 szá­zalékát, 2002-ben már 6,5 száza­lékát szeretnék majd interneten keresztül bonyolítani. istsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents