Heves Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-10 / 8. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2001. Január 10., szerda ffj§H A szokatlanul enyhe tél furcsa tréfát űz a növényekkel. Mátraderecskéről azt a hirt kaptuk, hogy az elmúlt héten több kiskertben is elvirágzott már a fehér ibolya, Recs- ken pedig a napokban bújtak ki az első hóvirágok. Szőllősi Györgyék Csokonai ut­cai kertjében is a tavasz jöttét ígérik a kis fehér bimbók, pedig a naptár szerint még várni kell a melegebb napokra. _____________________fotó: ötvös imre A jándékcsere feltételekkel (Folytatás az 1. oldalról) Bisztriczki László elmondta: más a helyzet, ha a vásárok termék minő séghibás. A tartós fogyasztásra ren­delt, kötelező jótállással rendelkező nagy értékű termékeket a vásárlás­tól számított három napon belül kötelesek kicserélni hibátlan ter­mékre. A háromnapos időtartamba az üzleteknek az ünnepek, illetve leltár miatti zárva tartási ideje nem számít bele. A kötelező jótállások körébe nem tartozó termékekre a termék szavatossági előírásai az irányadók, amely keretében ezek a jogok a vá­sárlás időpontjától számított hat hónapon bellii érvényesíthetőek. A vásárlók által gyakori kifogásolt árucsoportoknál - mint a ruházati, valamint a cipőipari termékek - mi­nőségi hiba esetében is épp ezen jog érvényesíthető. Ilyen reklamá­ciónál az eladók kötelesek foglal­kozni a vevő panaszával. Amennyi­ben a minőségre vonatkozóan vita merül fel az eladó és vevő között, a vásárló kérheti pártatlan minőség- vizsgáló intézet szakvéleményének beszerzését. Ezt követően a szak- vélemény alapján kell a fogyasztó panaszát elintézni. A cserekötelezettség az áruknak csak egy kis részére áll fenn 2001- ben. 1997-ben a kormány eltörölte azt a rendeletet, ami 8 napot adott mindenfajta áru kicserélésére, mely kötelező jellegű volt a kereskedők ré­szére. Ma önkéntes a csere, nem írja elő jogszabály, így a kereskedő jóin­dulatán és üzletpolitikáján múlik. A fogyasztóvédelmi felügyelő­ség igazgatója felhívja a vásárlók fi­gyelmét ana, hogy amennyiben minőséghibás áru esetében utasít­ják el a reklamációjukat, panaszuk­kal forduljanak a megyei felügyelő­séghez, és a Vásárlók könyvébe is bejegyezhetik észrevételüket. Tanulnak a színi vezetők Eger A Megyei Művelődési Központban amatőr színjátszó csoportok vezető­inek szerveznek képzést. A közel­jövőben induló tanfolyam célja, hogy lehetőséget adjon a közössé­gek vezetőinek szakmai felkészült­ségük elmélyítésére, gyarapítására. A képzés magasabb színvonalú A színjátszó csoportok vezetői szakemberek irányításával sajátít­ják el a szakma elméleti és gyakor­lati ismereteit. így előadást tart Szakai! Judü, a Magyar Drámape­dagógiai Társaság elnöke, Gáli László, Jámbor József és Zala Szi­lárd rendezők, valamint Tóth Zsu­zsa, a Magyar Művelődési Intézet színjátszásért felelős munkatársa. A képzésre január 12-ig lehet je­lentkezni Murguly Mariannái sze­mélyesen, vagy telefonon a 36/510- 024-es számon. ■ Rekordösszegű a hiány Egyeztettek az intézmények vezetőivel Még az év végén megtárgyalta az idei költ­ségvetés irányelveit a városi képviselő-testü­let. Ennek szellemében az intézményvezetők hozzáláttak a saját tervezet kidolgozásához. December végén azonban megjelent a Ma­gyar Közlöny, s emiatt megváltozott minden. Heves- Lehetetlen helyzetbe kerültek az intézményve­zetők, ezért láttuk fontosnak, hogy áttekintsük az új lehetőségeket - jelentette ki Kontm Gyula , polgármester. - Szembesübiiink kellett ugyanis azzal, hogy a 40 ezer forintos minimálbérhez szükséges összeget kétszázalékos létszámleépítés­ből tervezik, ugyanakkor az ágazati minisztériu­mok létszámfejlesztést irányoznak elő. így aztán az intézmények meglehetősen magukra marad­tak: az idén ugyanis az a helyzet állt elő, hogy az önkormányzat kasszája nem gyarapodott, az ál­lami normatíva igen. Tehát az utóbbiból lehetne csak ésszerűen kalkulálni a szükséges összeget. A tárgyalásokon kiderült, hogy 150 millió fo­rinttal több pénzt kértek az intézményvezetők. A 40 ezer forintos minimálbér mellett törvényi köte­lesség a nyolcszázalékos bérfejlesztés, miközben az intézmények rezsije is drasztikusan emelkedik Arra a kérdésünkre: minek tulajdonítható az, hogy a tavalyi 90 millióhoz képest most 150 milliós hiánnyal kezdenek a következő választ kaptuk - A normatív szabályozás bevezetése óta, azaz 1989-től ez minden kisváros problémája - felelte a polgármester. - Ráadásul mi papíron kikerültünk a hátrányos helyzetű települések sorából, a való­ság azonban az, hogy saját bevételeinket illetően nagyon is rosszak a kondícióink. Az intézményvezetők most újabb tervezetet dolgoznak ki, s a közeljövőben ismét leülnek a város vezetésével egyeztetni: mit és miből sikerül lefaragni. ________________________(szuromq H uszonkilenc fok kell az uszodának Eger A városi közgyűlés legutóbbi, de­cemberi ülésén a Heti Hetes című tévéműsor is szóba került napi­rend előtt. A Fidesz-MDF frakció vezetője, ár. Löffler Erzsébet ta­nácsnok kifogásolta, hogy a Heti Hetesben nemrég az új fedett uszodával is „vicceltek”, egyebek mellett azt állítva: a Makovecz Im­re építész által tervezett hatal­mas, fa-szerkezetű épület belső hőmérsékletét állandóan 29 Cel- sius-fokon kell tartani. Ennek kapcsán Merczel József szocialista képviselő, tanácsnok kérte: a kérdésről a polgármesteri hivatal főmérnöki irodája adjon tájékoztatást. Időközben az iroda megbízásá­ból a budapesti Vizaterv Épületgé­pészed Tervező és Szakértő Kft. el­végezte a szakvizsgálatot. Ebből ki­derül: az épülethatároló szerkeze­tek védelme, a párától való biztosí­tása érdekében a versenymedence- csamoknak valóban 29 Celsius- fokra van szüksége, a tanmedence- csarnoknál pedig 32 fokos levegő­hőmérsékletet kell biztosítani. A versenymedence vízhőmérséklete 27 fok, a tanmedencéé 30 fok. A vízfelületen fellépő páraképződé­sek intenzitásának csökkentése ér­dekében a belső levegő-hőmérsék­leteket a vízhőfokok feletti értéken kell tartani. Ennek figyelembevéte­le és a meleg biztosítása mellett is jelentős mértékű nedvességképző­déssel számolhat az üzemeltető - olvasható a szakvéleményben. A nedvesség ellen klímatechnikai eszközökkel lehet védekezni. Az épület fa-szerkezete miatt az üze­meltetés folyamán ügyelni kell ar­ra, hogy a belső tér - a medence­csarnok és az előcsarnok - hőmér­séklet-változása csak igen kismér­tékű lehet: maximum egy Celsius- fok óránként. így például egy hirte­len lehűlést okozó nyári zápor ese­tén a hőszivattyú fűteni fog. _______________________IMS F ogadónap a hadkiegészítőn Eger Mádi János ezredes, a Heves Me­gyei Hadkiegészítő Parancsnok­ság vezetője január 11-én- csü­törtökön - 9 és 12 óra között fo­gadónapot tart a Hatvanasezred u. 3. szám alatt. A hadkiegészítő parancsnoka ezúttal is várja a hadkötelesek és a honvédség nyugállományú tagja­it, valamint azok hozzátartozóit, akik honvédelmi igazgatási, illetve szociális érdekeik védelmével ösz- szefüggő gondjaik, problémáik megoldásához kémek segítséget. Az érintettek egyébként hét­főn és szerdán 8 és 15.30, illetve pénteken 8 és 12 óra között is felkereshetik a parancsnokság ügyfélszolgálatát. Ügyes-bajos dolgaikat nemcsak személye­sen, hanem levélben, továbbá te­lefonon - 36/313-188, 313-235 - is jelezhetik a hadkiegészítő ille­tékeseinek. ■ Talált pénz gazdáját keresik Eger Egy házaspár az elmúlt napok­ban egy bizonyos összeget talált a megyeszékhelyen. A becsületes megtalálók arra kérik a pénz jogos tulajdonosát, hogy kézzel írott levelében jelöl­je meg az elvesztés időpontját, helyét és az összeg nagyságát, s hagyja meg telefonszámát Be­csületes megtaláló jeligére la­punk szerkesztőségében. Az intézet a főiskolai kar része lett (Folytatás az 1. oldalról) Ezzel az intézet elkerülte a csődöt, és nagyobb zökkenők nélkül zárta az elmúlt évet. Közben szakértők tekintették át az intézmény hely­zetét, majd javaslatot tettek a jö­vőjére, amelyet a Szent István Egyetem Tanácsa elfogadott, így a döntés alapján a gyöngyösi főis­kolai kar része lett. Bár az intézet tevékenységi kö­re nem változott, szervezete egy­szerűsödött. Három szakmai osz­tály maradt, negyvenen távoztak, így a korábbi 120 helyett jelenleg nyolcvanan dolgoznak. A kutatók közül senkit nem küldtek el. A nemesítési osztály megbí­zott vezetője, dr. Murányi Ist­ván:- Valameny- nyi növényfaj­tánk nemesíté­sét folytatjuk - erősítette meg. - Az őszi és a tavaszi árpa előállí­tása a húzóágazatot jelenti, emel­lett újraindítjuk a búzanemesítést is. A más országokból származó fajták honosítására is törekszünk. Tavaly például két ősziárpa- és lu- cemafajtánk részesült állami elis­merésben, egy árpánk pedig sza­badalmi védettséget kapott. Az eredményes folytatáshoz adottak a lehetőségeink. Dr. Holló Sándor, a nö­vénytáplálási és környezet­gazdálkodási osztály megbí­zott vezetője:- A kom- polti, az albertmajori és a putnoki telepünkön folytatunk kutatásokat - említette. - A nö­vénytáplálási tartamkísérleteink több évtizedes múltra tekintenek vissza, és országos jelentőségű­ek. A többféle tevékenység során - egyebek között - az a célunk, hogy a trágyázási kísérleteket korszerű matematikai módsze­rekkel dolgozzuk fel, illetve új technológiai megoldásokat ajánl­junk a termelőknek. Várnai Mik­lós, a kutatás­szolgáltatási osztály megbí­zott vezetője:- A nemesi- tőknek, a kuta­tóknak bizto­sítjuk a szüksé­ges technikai feltételeket - mondta. - Földterü­letünk nagy részén az intézetben létrehozott növényfajták magvait vetjük el. Van nagy teljesítményű magtisztítónk, gépparkunk és ja­vítóhelyünk, amelyekben az északi régió termelőinek szolgál­tatunk. Cseh Gábor gazdasági igaz­gató a pénzügyi helyzetet érté­kelte: Szigorú költséggazdál­kodást folyta­tunk, de a szük­séges munkák­ra tavaly is jutott pénz. A terve­zett fejlesztés és a béremelés el­maradt, de a kutatók jóvoltából több pályázati pénz érkezett. Vé­gül 290 milliós bevétel mellett 275 millió forint költséggel gaz­dálkodtunk. Az idei működésün­ket a Szent István Egyetem 69,5 millióval támogatja. Gondolko­dunk, hogy az intézet néhány va­gyontárgyát értékesítjük, és a be­vételből fejlesztést valósítunk meg.- Az eddigi tapasztalatok alap­ján dr. Szabó Lajos professzor re­ménykedik a jövőben.- A gyöngyösi főiskolai kar­nak elismerést jelent, hogy az irányításával működhet a nagy múltú kompolti kutató- intézet. Ez azért fontos, mert egy intézményen belül az ok­tatás és a kutatás jól kapcso­lódik egymáshoz. A hallgató­ink részt vesznek az intézet munkájában, szakdolgozati és tudományos diákköri té­mákat választhatnak. Ám a kutatás mellett a jövőben a termelői szaktanácsadás is fontos tevékenysége lesz az intézetnek. mentusz károly Pénz és üveg segítségül Összefogás a kán szenvedett erdélyi városén Az utolsó napokban lehetőleg ne hagyjuk magára. Egy csa­ládtag feltétlenül mindig le­gyen mellette. Bármi megtör­ténhet. Ne sajnáljuk tőle az időt. Teljesítsük minden kíván­ságát. Egy utolsó szál gyertya, csillagszóró, vagy amit kér, ci­gi, kupica konyak, és ha eset­leg látni szeretné még a folyta­tásos brazil teleregény újabb epizódját, ne tagadjuk meg tő­le, kapcsoljunk át. Először nem tűnik föl semmi. Csak mintha sápadtabb, fakóbb lenne kicsit, mint szokott, mint tegnap volt. Láthatóan gyengél­kedik. De még nem hagyta el magát. Ám ezek az avatott szem számára már csalhatatlan jelek. Hajszálrepedések feszítik a nyu­godt felszínt. Közeledik az elke­rülhetetlen. Minden kisebb lég- huzamra pattanások jelzik az aláterített nejlonon: menthetet­lenül hullik, és reggelre egy-két gömb mindig a földön hever. FÉL HÉT Vér és gyanta Csodálatos módon, teljes épség­ben. Tudjuk, mi .a dolgunk. Tesszük. Gyakorlott kivégzők vagyunk. Elszántak, az élet vi­haraiban megkeményedett szí- vűek. Miközben egy tyúk nya­kát se tudnánk kitekerni. De itt a pillanat. A gyengébb idegzetű- ek, depressziós hajlamúak, ma­gas vérnyomással, szívritmus- zavarral, vagy más pszichoszo­matikus eredetű megbetegedés­sel küszködök ne maguk végez­zék, bízzák másra vagy közösen álljanak neki a feladatnak. Szomszédot megkérni viszont gyakorlatilag gyávaságnak szá­mít, s teljes megfutamodásként hat. Mindamellett aláássa a ház előtti parkgondozással nehezen kivívott lakóközösségi tekinté­lyünket. Úgy közelítsünk hoz­zá, oly gyengéd lélekkel, mint aki most jött az árvaház alapítá­sáról, ahol a kórusban a széki pacsirta szerepét énekelte. A haldokló végső erőfeszítésével védekezni fog. Karmol és csim­paszkodik. Ezzel ne törődjünk, karoljuk át, és keringőzve, apró menüett-lépésekkel, forrón ma­gunkhoz szorítva hátráljunk ve­le az ablak felé. Tegyünk úgy, mintha együtt vesznénk, ha veszni kell. Aztán egy lendület­tel dobjuk ki. Az ennek során szerzett vérző karcolásokat vi­seljük büszkén, akárha szerelmi kaland nyomaiként, a kézen, ruhán lévő árulkodó gyantafol­toktól viszont gyorsan próbál­junk megszabadulni. Amikor ott áll vádlón, zörgő csontokkal, sorstársai között a konténernél, már nem ismer meg. Elfordulok, ha látom. Rossz lelkiismeretid. Hja, az élet harc, és aki ezt nem érti, muzeális habkarikákat rághat nyárig, tavalyi bejglivel. _______ KOVÁCS JÁNOS TVR-műsor: nem volt vicces Tegnap több olvasónk is jelez­te, hogy a lapunkban megjelent heti televízió- és rádióműsor el­ső oldalán, A hét viccei címmel olvasható viccek közül az utol­só nem volt ízléses, durvaságá­val minden bizonnyal sokak ér­zékenységét sértette. Noha a teljes műsormellékle­tet, filmajánlatokkal, viccekkel együtt készen, szerkesztve kap­juk, mégis mi magunk is elné­zést kérünk a történtekért. A hi­bára természetesen a melléklet összeállítóinak figyelmét is fel­hívtuk. Reméljük, hogy a jövőben hasonló, egyáltalán nem „vic­ces” eset nem fordul elő, sem a Heves Megyei Hírlap, sem az ugyanezt a műsorközlő kiad­ványt használó más lapok ha­sábjain. Gyergyószentmiklós, Eger Mint azt korábban hírül ad­tuk: tizenkét lakás teljesen megsemmisült, további húsz pedig lakhatatlanná vált, ami­kor a hevesi megyeszékhely er­délyi testvérvárosában, Gyergyószentmiklóson felrob­bant egy nehéz fűtőolajat szál­lító 21 tonnás tehergépkocsi. A detonáció következtében a ko­csi tartálya egy négyemeletes lakótelepi ház tetejére repült fel. A környéken az összes ab­lak kitört. Személyi sérülés szerencsére nem történt, az anyagi kárt viszont húszmillió forintra becsülik, s ennek kö­rülbelül csak a felét képes fe­dezni a gyergyói polgármeste­ri hivatal, az ottani vállalko­zók, cégek, intézmények se­gítségével. A másik tízmillió összeszedésére gyűjtést ren­deztek. Amint azt az egri Mandák At­tila, Gyergyószentmiklós dísz­polgára elmondta: a Segít a Vá­ros Alapítvány az Eger és Vidéke Takarékszövetkezetnél számlát nyitott az erdélyi település meg­segítésére. Mandák Attilától azt is meg­tudtuk, hogy a testvérvárosok közül Eger és Cegléd 500-500 ezer, Szigetszentmiklós 300 ezer, Budapest XVII. kerülete pedig kétmillió forint támoga­tást nyújtott. Egri magánszemé­lyek 45 ezer forintot adtak ösz- sze, egy miskolci vállalkozó pe­dig felajánlott 1800 négyzetmé­ter ablaküveget. A pénzt ma viszik el Gyergyószentmiklósra, az üveg kiszállítását még szervezik. _____________________ea

Next

/
Thumbnails
Contents