Heves Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-08 / 6. szám
2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGYEI K Ö R K É P 2001. Január 8., hétfő Körúton a képviselő Tájékozódik az elképzelésekről Heves és körzete Godó Lajos [MSZP), az 5-ös számú választókerület országgyűlési képviselője a következő napokban felkeresi körzetének településeit, ahol önkormányzati vezetőkkel találkozik. Beszélgetést folytat a falvak életéről, a költség- vetési és területfejlesztési elképzelésekről. A képviselő holnap Tarnaörsre, Visznekre, Vámosgyörkre, Adácsra, Kará- csondra látogat. Január 10-én Kömlőt, Atányt, Teriket és Erdőtelket keresi fel. Január 11-én kiskörei, tamaszentmiklósi, pélyi és hevesvezekényi látogatás szerepel a programjában. Január 12-én délelőtt 10-12 óra között Hevesen tart fogadóórát. Január 15-én Tamabodon, Boconádon, Tiszanánán, Zárónkon és Erken, január 16-án pedig Nagyfügeden, Tamazsa- dányban, Ludason, Detken és Halmajugrán folytat megbeszéléseket a helyi vezetőkkel. Megújuló roma művelődés Heves Megye A Megyá Művelődési Központ kiemelt feladatai közé sorolja a kisebbségi közművelődéssel való foglalkozást, miután szűkebb hazánkban nagy számmal élnek romák. A cigány kultúra megismertetésére szervezett keretek között elsőként az 1970-es évek végén történtek lépések, a kezdeményezésben az intézmény úttörő szerepet vállalt. Az utóbbi időben viszont azt a formát keresték, melynek keretében a kisebbségi művelődés érdekében a legtöbbet tudnak tenni. Fontosnak tartják például, hogy a folklórzene- karok kellő szakértelemmel végezzék munkájukat. Az MMK-ban éppen ezért február 2-án kezdődik az a képzés, amelyet a cigány hagyományőrző együttesek vezetőinek szerveznek. A tervek szerint ez komoly változást hozhat mind a csoportok életében, mind pedig az amatőr művészeti mozgalomban. A képzés végén az együttesek egy-egy 15-20 perces műsorral lépnek színpadra, ahol lemérhető, hogy mennyit sikerült elsajátítaniuk a tanfolyamon tanultakból. A képzésre Nagyné Váradi Annánál lehet jelentkezni személyesen, vagy a 36/510-024-es telefonszámon. ■ Módosul a rendezési terv Eger A polgármesteri hivatal aulájában - mint arról tájékoztatást kaptunk - az érdeklődő helybéliek megtekinthetik a Lajosváros keleti területére vonatkozó részletes rendezési terv módosítását. Ez a Madách Imre és a Liszt Ferenc utca közötti tömbre vonatkozik. Ugyanitt tették közszemlére a Rác hóstya részletes rendezési tervének módosítását is, amely a 2694. és a 2761. helyrajzi számú telkekre vonatkozik. Az elképzelésekkel kapcsolatos észrevételeket a helyszínen, illetve a hivatal főépítészi irodájában tehetik meg az érintettek. Kalendárium a Dunán Budapest A Kalendáriumot minden áldott nap érdemes kinyitni - vallották a régebbi korokban, s ez a jelmondata a Duna Televízió új szolgáltató műsorának is. A harminc tematikus blokkot tömörítő, a honi televíziózás történetében gyakorlatilag előzmény nélkül való délutáni magazin, hétköznapokon 16 és 18 óra között, szombaton pedig 17 és 18 óra között jelentkezik. A gazdaságtól a kútárán, a kertművelésen és a gasztronómián át a környezetvédelmi és településfejlesztési kérdésekig számos aktuális témát ölel fel, a szerkesztők szándékai szerint oldott, mégis igényes formában. Itt jelentkeznek olyan korábbi, népszerű blokkok is, mint a Gazdakör vagy a Postabontás. A hét legjavát tartalmazó válogatás vasárnaponként 5.30 és 7 óra között látható. A Kalendárium különös gondot fordít a vidék, illetve a határon tát magyarság problémáim, de igyekszik eligazítani a nézőket az oktatásügy, az adórendszer és a civü szfém aktuaUtásai között is. Már ismert és most debütáló riporterek együttesen vezetik a műsorokat: ők nyolcon a Kalendárium „arcai”. A stúdió és a látvány szervesen illeszkedik a Duna TV arculatváltásához, tartalmilag pedig magáénak vallja az „egy cseppnyi változás" szlogenjét. A Kalendárium számú a nézők aktív részváelére az aktuális témák feldolgozásában, ugyanakkor tartózkodni igyekszik az aktuálpolitikai vonatkozásoktól, hogy valóban érdemes legyen naponta megnézni. Gettósítás vagy olcsó lakás? Vitát kavarnak az épülő szociális lakások Csikós Lajos: „Örülünk, hogy ideköltözhettünk, itt végre van fürdőszobánk” FOTÓ: ÖTVÖS IMRE (Folytatás az 1. oldalról) Másként érez a szomszédja, Krémer Győző:- Emberek vagyunk mi is. Itt nincs hely a gyerekeknek az udvaron, játszótér pedig sehol. Az önkormányzat nem engedhette volna, hogy egyetlen kis telekre három lakás épüljön. Balogh Bertalannak nem csak ez a kifogása. Ő a lakás minőségével is elégedetlen. A bejárati ajtót képtelenek becsukni, a fürdőszobában jön fel a víz, az ablakok alatt úgyszintén. A konyhában rossz a csap, a szoba mennyezetén repedezik a vakolat, a falak több helyütt vizesek. Miután a gázt nem tudták bevezettetni, arra már nem telt a hitelből, egyetlen helyiséget lakik és fűt a fatü- zelésű kályhával a tíztagú család. Baloghné, munkahelyi ügyvédje tanácsára az Építésügyi Minőség- vizsgáló Intézethez fordult, s levélben kérte, jöjjenek ki a mérnökök, állapítsák meg: valóban any- nyiba kerülhetett-e az építkezés, mint amennyit a vállalkozó kért érte.- Két műszakban takarítok - mondja az asszony -, de a fizetésem semmire sem elég. A családi pótlékot is a banknak adjuk. Nálunk nem volt se karácsonyfa, se főznivaló. Mi húsz százalékra kaptuk a hitelt, mert a szerződést előbb íratták alá velünk, mint ahogy néhány nappal később lement a kamat 8 százalékra. A polgármesteri hivatal igazgatási irodájának vezetője, Tuza Róbert átlagos műszaki színvonalúnak értékeli az épületeket. A hibák orvosolhatók, s a vállalkozó ígéretet is tett, hogy tavasszal kijavíttatja a mennyezeti repedéseket. Hanem a gépészeti szerelvények cseréjére nem kötelezheti az önkormányzat a vállalkozót, mert azok már nem tartoznak az engedélyezési kategóriába. A lakóknak polgári pert kell kezdeményezniük, ha nem sikerül megegyezniük a kivitelezővel. Az önkormányzatnak különben is csak két ház, s azokban összesen hat lakásban volt szerepe. Ők adták a telket ahhoz, hogy megépülhessenek a szociális lakások. A többi házat azokra a telkekre húzták fel, amelyeket a vállalkozó megvásárolt. Konkoly Dezső építési vállalkozó meggyőződése - s ezt Tuza Róbert is megerősítette -, hogy azért vizesek falak, mert a lakók csak egyetlen helyiséget fűtenek. Holott a teljes épületben meleg kellene ahhoz, hogy kiszáradjon a friss ház. A vállalkozó elismerte, hogy az ácsok nem végeztek lelkiismeretes munkát, azért jön be a tetőtéri ablakoknál a víz. Meglehetősen hanyag volt a vízvezeték-szerelő is, az egyik lakás fürdőszobájában repedt csövet rakott a kádhoz. A páralecsapódás következménye az ajtók megvetemedése, de ezen a lakók is segíthetnének.- Egyszerűen leemelik, és megcsiszolják őket - tanácsolja Konkoly Dezső. - Az idejükbe belefér, egyikük se dolgozik a bányában, otthon ülnek egész nap. Óhajuk, sóhajuk van, de a kisujját egyik se mozdítja. Ennyi pénzből, 3,5-4 millió forintból képtelenség jobb lakást építeni. A jó szakmunkások ennyiért nem dolgoznak. Senkire se volt rákényszerítve, hogy ideköltözzön. Senkire se volt rákényszerítve, hogy hitelt vegyen fel, amit törleszteni kell. Akinek van pénze, az építkezhet a Hajdúhegyen is, vagy akár a Dobó téren, de akinek nincs, az ne rám haragudjon. Szó sincs gettósítás- ról. Mindenki olyan lakást vásárol, és odaköltözhet, amilyet meg tud fizetni. Ötmillió alatt már én se vállalok több lakást. Sőt, valószínű, hogy nem is építek több szociális lakást. Mert ezt a magatartást, ezt a követelőzést nem lehet idegileg bírni. NÉGYESSY ZITA A bölcsőde nem csomagmegőrző A múlt év szeptemberében - az Egészségügyi Alapellátást és Bölcsődéket Irányító Intézet közreműködésével - a megyeszékhely bölcsődéinek gondozói szakmai csoportokat alakítottak, hogy megoszthassák egymással tapasztalataikat A hét végén az egyes műhelyek tagjai először fejthették ki véleményüket a választott témákban. Eger Bimbó Zoltánná, az Egészségügyi Alapellátást és Bölcsődéket Irányító Intézet igazgatója szerint egy szakmának akkor van jövője, ha az abban dolgozók minőséggel végzik a munkájukat. Ez talán különösen igaz a bölcsődékben dolgozó gondozónőkre, miután a legkisebb gyermekekhez kellenek a legfelkészültebb nevelők Ha figyelembe vesz- szük, hogy a neveléstudomány területén napról napra újabb és újabb módszerekre van szükség, akkor ebben a hivatásban különösen fontos a folyamatos megújulás, a szakmai fejlődés. Ennek egyik része az a munka, amelyet a négy bölcsőde gondozónőiből álló tíz szakmai műhely végez. A szeptemberben alakult csoportok szalonai napokon osztják meg egymással az általuk feldolgozott téma fontos tapasztalatait. így például lényeges és sokat tárgyalt téma a kisgyermek beszoktatása a bölcsődébe, továbbá az, hogy miként kell kezelni egy agresszív gyermeket, s mi a feladata a szülői csoportoknak. Hell Anna, a Módszertani Bölcsőde vezetője hangsúlyozta: a továbbképzések eddig is folyamatosak voltak a gondozónők körében, ám ez idáig még nem találtak rá alkalmat, hogy mindezt mások számára is hasznosítsák. A bölcsődevezető szerint a szülők nem ismerik eléggé a gondozónők munkáját, ezért is fontos számukra, hogy betekintést adhassanak ebbe a tevékenységbe. Különösen lényeges ez azért, mert a bölcsődei nevelési szisztéma a leghumánusabb. A bölcsődei ellátás viszonylag fiatal szolgáltatás, amely valóban gyermekcentrikus, a kis emberke fejlődéséhez igazodó módszereket vesz igénybe. Ezeket pedig szívesen megmutatnák, átadnák nemcsak a szülőknek, hanem az óvodákban, iskolákban dolgozó kollégáiknak is. A mostantól rendszeres fórumok tehát lehetőséget adnak a szakmai megmérettetésre, s arra, hogy a gondozónők felhívják a figyelmet munkájuk fontosságára Az első - s az elmúlt hét végén rendezett - összejövetelükön ugyan még csak maguk között voltak, ám ez nem csökkentette munkájuk értékét. Az előadásokban többek között szó volt az anyákat segítő baba-mama klubról, a bölcsődei társas kapcsolatok alakulásáról, a szülőkkel folytatandó csoportos beszélgetésekről, továbbá a játékról, mint az értelmi fejlesztés eszközéről. Számos érdekesség hangzott el a zenei nevelésről is. A tanácskozáson jelen volt dr. Horuczi Csaba alpolgármester, aki úgy fogalmazott: a bölcsőde nem egyszerűen „csomagmegőrző", a szülőknek igenis fontos, hogy milyen érzelmekkel bízzák a gondozónőkre legféltettebb kincsüket. A bölcsőde az egyik legfontosabb színtere a szocializációnak. Az itt eltöltött idő az első alkalom arra, hogy a kisgyermek találkozhasson társavai, s ez hozzásegítheti ahhoz, hogy a későbbiekben könnyebb legyen számára a beilleszkedés az új közösségekbe. ELEK ESZTER Lélekvándorlás, közelről Eger A magyarországi Krisna-tudatú- ak közössége nemcsak humanitárius elveket hirdet, s ezekhez igazodva cselekszik, hanem őrzi az ősi Kelet legalább ötezer 'évés szellemiségét, amely sok szempontból ma is igen korszerűnek és aktuálisnak tűnik. Lélekvándorlás-tanuk is sokrétű és elgondolkodtató. Nem is szólva annak magasrendű etikai vonatkozásairól. Minderről szó lesz majd január 10-én, szerdán délután háromnegyed négytől - az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében - a Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola ebédlőjében (Mátyás király út 52). A szerteágazó témakörről dr. Nagy Péterrel, a budapesti Kris- na-templom vezetőjével készít nyilvános interjút Pécsi István újságíró. A vendég kész a vitásnak vagy bonyolultabban látszó kérdések elemzésére, alaposabb taglalására is. Ezen a programon kezdődik egyébként az új esztendőre szóló tagsági igazolványok érvé- nyesítése is. ___________ __■ E xpo-mérleg: pénz helyett dicsőség Még be sem zárta kapuit a 2000-es esztendő talán egyik legnagyobb szenzációja, a Hannoveri Világkiállítás, az olvasók máris kézbe vehették a magyar pavilon történetét bemutató kiadványt. A kötet elkészítését a Gazdasági Minisztérium támogatta. S miként az előszóban is megfogalmazódik: nem a kiadások vagy a nehézségek összegzését szolgálja e könyv, hanem nemes egyszerűséggel a magyaröntudat növekedését. Ezért adták ki, és ezért került forgalomba - a Molnár Pál által írt - A dicsőség pillanatai című kötet, amelyet Matolcsy György gazdasági miniszter ajánl az olvasóknak. Bevallom, izgalommal kezdtem lapozgatni, miután azon szerencsés kevesek közé tartozom, akik láthatták a világkiállítást. Még az sem vette el a kedvem az emlékek felidézésétől, hogy ez a kötet azért született, hogy az önbizalmunkat növelje. Néhány oldal átlapozása után azonban igencsak csöldcent a kedvem az emlékidézésre. A magyar pavilon történetét felidéző könyv ugyanis nem más, mint a kormány tömény propagandája. Az olvasó vajmi keveset tud meg abból a világméretű show-ból, aminek Hannover adott otthont. Annál többet olvashat viszont a mi más nemzetekkel összehasonlíthatatlan dicsőségünkről, nagyszerűségünkről, zsenialitásunkról. Nem vitatom, a magyarok tudását, tehetségét szerte a világban elismerik. Ám, ha a többi kiállító nemzetről csak felszínes ismereteket kapunk, akkor nincs mit mivel összehasonlítani... A helyszínen járva nemcsak a világ népeinek gondolkodását, a ter- mészet-technika-ember kápcsolatát érzékelhettem, hanem tudomást szerezhettem a menet közben felvetődött nehézségekről is. Erről a könyv gondosan hallgat. így aztán az az érzésünk támad, hogy itt minden szép és jó, legfeljebb némi bírálat „az 1994-ben kormányra kerülő urakat érheti, akik a világkiállítás lemondásával Budapestet a világvárossá válás lehetőségétől fosztották meg". Ez utóbbi megjegyzés viszont igen gyakran olvasható, ami a pavilontörténetet egyszerű propagandává és túlzott image-építési szellemmé silányítja. A túlzó jelzőkről már nem is szólva. A nagyszerű, fantasztikus, zseniális a legenyhébb, amit a kötet szerzője alkalmaz. A dicsőséget bemutató jelzőket olyannyira túlfokozza, hogy néhol már a muzsika, a festészet hangjain próbál megszólalni, a képzavartól sem riadva vissza. Tartalmilag pedig szintúgy lehetnek aggodalmaink. Az írás jelentős része idézethalmaz, persze jól megszűrve, csak az országimagéba beleillőt kiragadva. Aki ezt a könyvet végigolvassa, nem lesz tőle okosabb. Nem tudja meg, hogy miről szólt a hannoveri világkiállítás, hol tartanak technikában, tudásban a nemzetek, s közöttük hol vagyunk mi. Azt viszont világosan érzékeli, hogy a mostani „urak” igencsak éles támadást indítanak azok ellen az „urak ellen”, akik miatt nem jöhetett létre a budapesti expo. Erre e kötet kiválóan alkalmas. Arra viszont nem, hogy az expóra ki nem jutó, ám az utána érdeklődő százezrek kíváncsiságát objektiven kielégítse. (szúrom:) A dicsőség pillanatai - a könyv címlapja
