Heves Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-04 / 3. szám

2001. Január 4., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal Utazás Romániában kötött ki egy sze­relmi bánatában alaposan be- szeszelt férfi. Előbb vonaton Lökösházáig utazott, majd gya­logosan átlépte a román határt - adta hírül a tudósítás. Vagyis ez az úr nagypapa ko­rában már elmondhatja magá­ról: a világ végére mentem bána­tomban... (-ROMI) TÁRLATOK. A képzőművészet kedvelői sem maradnak progra­mok nélkül januárban. Az egri Ifjúsági Ház kísérleti galériájá­ban 12-éig még megtekinthető Karizs Mónika tárlata, aki olaj- és pasztellképeivel mutatkozik be a közönségnek. Január 15-től Riczkó Andrea iparművész fest­ményeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők ugyanitt. ELŐADÁS. A hatvani Ady End­re Könyvtárban január 8-án dél­után fél ötkor Amerika történe­téről angol nyelvű előadást tart Scott Ferguson történelem sza­kos amerikai tanár. TŰZGYÚJTÁS. Erdőkövesden ismét megemlékeznek az első és második világháború hősi ha- lottairól és szenvedőiről. A már hagyományos tél eleji program időpontja január 12., a helyszí­ne a faluközpontban lévő em­lékoszlop. A hálatűz este 6 óra­kor lobban fel. IDEGEN NYELV. Egerben feb­ruár 12-14. között ismét meg­rendezik az idegen nyelvi ver­senyt angolul, németül és fran­ciául tanuló diákoknak. A vers és próza, valamint színpadi já­ték kategóriában nevezők két korcsoportban indulhatnak: 14 éven felüli és aluliak korosztá­lyában. A nevezéseket február 7-ig kell eljuttatni Dér Attilához az egri Ifjúsági Házba. TÁNCSZÍNHÁZ. A nagy sikerre való tekintettel január 10-én is­mét műsorra tűzték az Ezeregyév meséit. A fővárosi Várszínházban megtekinthető produkciót, amely műfaját te­kintve kétrészes történelmi tánc-show, Román Sándor kore­ográfus rendezte. NYUGDÍJASOK. Az Életet az Éveknek Nyugdíjas Szövetség év­búcsúztató összejövetelét ezút­tal Recsken tartotta. A színvona­las műsor és köszöntők végén a nyugdíjasok átvehették a Béres Rt. ajándékát. A cég az idén 9000 Béres-cseppet osztott szét a klubszövetség tagjai között. Tbaffipax vezénylés 06.00- 14.00: Gyöngyös-Mátrafüred, 24. sz. főút. 14.00- 22.00: 25. sz. főút. Ifjú vállalkozók útját egyengetik (Folytatás az 1. oldalról) Később nyüvánvalóvá vált, ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy gimnáziuma is van. így szüle­tett meg az az oktatási struktúra, amely ma is élet­képes. Kiderült azonban, hogy ezt önkormányzati keretek között működtetni nagyon nehéz, hiszen ez folytonos megújulást, alkal­mazkodást követel a gazdasági és tanulói igényekhez. Az ön- kormányzat - részben önhibá­ján kívüli - rugalmatlansága, egyeztetési procedúrája az el­képzeléseink valóra váltását hát­ráltatta. Szakítottunk tehát a fenntartóval, s alapítványi isko­la lettünk. Ennek nem ütkolt célja az volt, hogy a szakmai el­képzeléseink véghezviteléhez, fejlesztéseinkhez minél szélesebb körben tudjunk anyagi támogatá­sokat szerezni.- Vagyis az addig megszokott iskolafelépítés át­alakult, s teljesen új formát öltött. Nem volt ez nagykockázati- Az egyik legnagyobb vállalkozásunk volt, de az elmúlt nyolc év azt igazolta, hogy jól döntöt­tünk. A gimnáziumunk kiválóan működik, az ott érettségizők szinte száz százaléka tovább tanul. A szakközépiskola mindkét terű létén országosan is elismert színvonalon végzi munkáját.- Emellett szeptemberben megnyílt a Neumann Ifjúsági Vállalkozói Központ is.- így igaz, sokat gondolkod­tunk azon, hogyan lehetne egy olyan iskolának, amely maga is vállalkozói intézmény, a vállal­kozások vüágába az áüagosnál lényegesen nagyobb mértékben beépülni. Vállalni egyrészt azt, hogy a vállalkozókat támogas­suk képzésekkel, tréningekkel másrészt hozzájárulni ahhoz, hogy térségünkben a vállalkozói kultúra magasabb szintre kerül­hessen. Azok a fiatalok, akik valamüyen képesítés­sel kikerülnek a középfokú képzésből, sok esetben nem tudnak vagy nem akarnak elhelyezkedni. Ez gyakran még előnyhöz is juttathatná őket, hiszen jó ötleteik vannak, amiket önállóan, vállalkozóként jobban ki tudnának használni. Nincs azonban kel­lő gyakorlatuk, felkészültségük és anyagi hátterük arra, hogy mindezt megvalósítsák. Ezeken a fiata­lokon szerettünk volna segítem akkor, amikor egy budapesti szakközépiskolával közösen felkerestük a Londonban már működő ifjúsági vállalkozói központot, s velük együtt megalakítottuk a Young Business Net csoportot, melyhez már egy ceglédi intézmény is csatlakozott.- A NIVÁK hogyan tud segíteni e fiatalokon?- Elsősorban a 18 és 32 év közötti korosztály­nak szeretnénk egyengetni az útját. Tréningekkel és olyan szolgáltatásokkal, melyek a vállalkozóvá váláshoz feltálenül szükségesek. Ebbe a legkülön­félébb tanfolyamok, ismertetők, előadások, börzék, konferenciák, nyílt napok is beletartoznak. Az első legfontosabb lépés: a fiatal lássa, milyen utat kell végigjárnia, hogy sikeres vállalkozó lehessen. Eh­hez szakszerű tanácsokkal kell ellátni, hogy meg­óvjuk az esetleges csalódásoktól, s valóban elég biztatást kapjon. A központ nem titkolt szándéka az sem, hogy részt vállaljon azokból a feladatok­ból, melyeket az uniós csatlakozás ró hazánkra.- Úgy tudom, a létesítményben akár üzlet- vagy irodahelyiségeket is igénybe lehet venni.- Megpróbáljuk a tárgyi feltételeket is biztosíta­ni, így egyfajta inkubátorházként is működik a központ. Fontos funkciója még, hogy a hátrányos helyzetből indulókat is felkarolja Ebbe a csoportba soroljuk a munkanélkülieket, a kisebbségieket, a fogyatékosokat, a pályakezdőket és a nőket. Arra törekszünk, hogy a kapacitásunk maximálisan ki legyen használva, s így a különböző vállalati és la­kossági képzésekben is részt szeretnénk vállalni. ELEKESZTER Ifjú „kémikusok” nagy betörése Felszeletelte az alwníniumcsónakot a tolvaj Kisköre, Tarnabod Nem jó dolog, ha egy kémiatanár túlzottan elkápráztatja a gyereke­ket, utóbb ez nagy baj forrása is lehet. Történt, hogy az új év első nap­jaiban három kiskörei lakos, a fia­talkorú K. László és Sz. Krisztián, valamint egy gyermekkorú társuk bemászott a zárt általános iskola kazánházának tetejéről az abla­kon át az épületbe. Első útjuk a ké­miaterembe vezetett, mert emlé­keztek arra, hogy az egyik órán lát­ványos „csillagszórós” kísérletet lát­tak, s ennek kellékeit akarták el­vinni. Miután megtalálták a kere­sett alumíniumport, azt maguk­hoz vették, majd egy földszinti tárolóhelyiség felé igyekeztek, hogy a nagyobb értéket, a magnót is megkaparintsák. A szokatlan mozgásra felfigyelt a község új plébánosa, aki riasztot­ta az iskola igazgatóját. A rendőr­ség is megérkezett, így rövid üldö­zés után elfogták a tetteseket. A gyerekek próbálták tagadni a betö­réses lopást, ám az alumíniumpor ott csillogott a cipőjükön, így a láb­nyomok azonosíthatók voltak. A ki­hallgatáskor kiderült: a fiúk már kétszer is jártak tanítási órán kívül az iskolában. A tanárok nem is a gyors intézkedésnek örültek a leg­jobban, hanem annak, hogy a kém­iából nem jeleskedő gyerekek kezé­ben nem robbant be a világításhoz használt borszeszégő, mert akkora januári iskolakezdésre az egész épület leéghetett volna. Az alatkai tavak egyikének part­ján tartotta egy férfi az alumínium­csónakját, amely eltűnt. A nyomok Tamabodra vezettek, N. Csaba há­zába. Bár a férfi tagadta, hogy köze lenne a lopáshoz, a nyomozók megtalálták a baltával feldarabolt alumíniumcsónakot, amit bizonyá­ra színesfém-kereskedőnek akart a tettes eladni. A ház hátsó részében több olyan alumíniumtárgy is előkerült, ame­lyek származási helyéről N. Csaba nem tudott elfogadható magyará­zatot adni. Az eset érdekessége - közölte Gottschalk Róbert, a hevesi kapitányság sajtószóvivője -, hogy a közeli húsüzem is csak a rendőr­ség nyomozóitól tudta meg, hogy a tolvaj ténykedése miatt hiányos lett a berendezésük... i-romd __________SZILVÁS ISTVÁN_______ B ányavíz Én csak az elsodort lábnyomaimat siratom, meg az 1250 méter mélyen bejárt vágatok falában csillogó érckristályokat. Azokat az évmilliárdok óta ott lapuló parányi szemcsé­ket, amelyek ezer- és ezerszámra tűntek fel a kopott kobakra szerelt bányászlámpa fényében. Ezek az élettelen, pokolbéli szentjánosbogarak még azt a páni félelmet is feledtették, amely a csikorgó drótkötélen himbálózó, s a fekete lyuk ismeretlen mé­lyébe ereszkedő kasban elfogta a magamfajta napfényimádót. Engem csak az a különleges fóbiában eltöltött pár óra emléke fűz a hegy gyomrába vájt bányához, mégis fájdalommal tölt el a gazdasági rovat szenvtelenül megfogalmazott híre, miszerint a búcsúzú század utolsó napjaiban a recski bányában beszüntet­ték a vízkiemelést. Ez azt jelenti, hogy elkezdődött az a hétesz­tendős periódus, amely alatt végleg a víz lesz az úr az összes já­ratban. Ott, ahol korábban a föld mélyéhez szokott, izzadt ar­cú, keménykötésű bányászok vájták a függőaknákat, az össze­kötő alagutakat, s nem szégyelltek könnyet ejteni, amikor a két irányból indított vágatok találkoztak. Az évszázados ércbánya új életének kezdetét remélték akkor... És még számos alkalommal, amikor felröppent a hír, hogy la­zul a világpiac szorítása, talán megmenthető a bánya, vissza­térnek a sikták, a dolgos hétköznapok. Aztán mégis szétrobbant minden, először az összeszokott gárda, majd az aknatorony, s vele meghalt a remény is. Ráadásul visszavonhatatlan döntéssel köszöntött be az új esztendő: megkezdődött az ércbánya háttér- intézményeként számon tartott Hungarocooper Rt. mintegy 35 millióra taksált üzletrészéhez tartozó ingatlanok értékesítése. Hogy milyen sikerrel és bevétellel, azt még nem lehet tudni, az egykori l.-es és IL-es akna tornyainak maradványai - mint hírlik - alig több, mint hárommillióért keltek el. Az üzlet az üzlet: a piacgazdaságra nem jellemző sem a hu­manizmus, sem a szemérmesség, az élet ennek jegyében folyik tovább. Akárcsak a víz Recsken... Kiürült a szükséglakás Füzesabony A Laskó-patak áradása annak idején olyan károkat is okozott, ami után néhány családnak el kellett hagynia régi otthonát. Az önkormányzat a kárrendezés ré­szeként öt új házat és egy önkor­mányzati bérlakást építtetett. Gulyás László polgármester elmondta, karácsony előtt négy család már elfoglalhatta új épü­letét, két család költözése a na­pokban - a gáz bekötése után - várható. A témával összefügg, hogy a szükségelhelyezést biz­tosító volt Költségvetési Üzem irodaépülete, a későbbi asztalos­műhely immár felszabadult. Mi­vel annak további hasznosítása nem volt tervbe véve, attól árve­rés útján megvált az önkormány­zat. A Kerecsendi és a Szihalmi út sarkán lévő ingatlant egy he­lyi vállalkozó vásárolta meg. A néhány millió forint a város idei költségvetési pozícióit javítja. Aláírásra vár még az a szerző­dés, amelyben a vevő a kért és megkapott részletfizetés üteme­zéséről nyilatkozik. A volt árvízi szükséglakás később bútorüzlet­ként funkcionálhat. Jó volt-e a buszmenetrend? Eger Mégis, meddig tart az ünnep egy szolgáltatónál? - kérdezte szer­kesztőségünktől Horváth Emőné, aki elpanaszolta: töb- bedmagával majd' egy órát ké­sett a munkahelyéről, mert az Agria Volán helyi járatai kedden szombati menetrend szerint közlekedtek. Úgy vélte: január 2-a az év első munkanapja, s eszerint kellene az utazóközön­séget kiszolgálni. Sem a dolgo­zónak, sem a munkáltatónak nem jó, ha az emberek késnek a munkahelyükről, nem beszélve a fagyoskodva, várakozással töl­tött időről. A Volán igazgatóságán Török Béla helyi járati üzemvezető kö­zölte: nem munkaszüneti, ha­nem tanítás nélküli munkanap­ok szerinti menetrendben közle­kedtek a buszok, hiszen a nebu­lóknak 2-án nem kellett iskolába menniük.- Mi is kaptunk panaszokat a bervai vonalról - tette hozzá. - Csak azt mondhatom: a helyes menetrend alapján jártak a bu­szok, mint tegnap is, tehát a munkanapokra érvényes rend- hez igazodva. ___________iespé) O lcsóbb lesz az uszoda? Nem az emelt minimálbér a sok, hanem a honi gazdaság lassú Eger Az Ifjúsági és Sportminisztérium, valamint a megyeszékhely önkor­mányzata között még nem szüle­tett meg a szerződés az új Bitskey Aladár Uszoda működtetésének állami támogatásáról. A tárca megállapodástervezete szerint az ISM tíz éven át járul hozzá a költ­ségekhez azzal, hogy 2001-re összesen 17 millió forint segítsé­get nyújt, az elkövetkező évek­ben pedig mindig felül kell vizs­gálni a támogatás mértékét. A vá­ros a tervezet kapcsán azt a mó­dosító javaslatot tette, hogy az eredetihez képest hozzák előre az éves felülvizsgálat időpontját. A szerződés egyébként aláírásra kész, januárban remélhetőleg dr. Deutsch Tamás miniszter és dr. Nagy Imre polgármester kézjegye is rákerül - tudtuk meg Gyula Zoltán egri alpolgármestertől. (Mint korábban hírül adtuk, ere­detileg a működtetés minisztéri­umi átvállalásáról, s december végéig megkötendő egyezségről volt szó.) Az alpolgármester elmondta azt is: az idei költségvetési számí­tások szerint várhatóan 120-130 millió forintra rúg a fedett uszoda éves üzemeltetési költsége. A léte­sítmény működtetésére február­márciusban gazdasági társaság alakul, azaz: az uszoda nem in­tézményként funkcionál tovább. A tapasztalatok azt mutatják, a nyitvatartási renden változtatni kell, decemberben csak a töredé­ke volt a forgalom a tervezettnek, főképp mert a lakosság számára éppen munkaidőben nyitott az uszoda. Ezért új üzleti és marke- tingterv készül, az sem kizárt, hogy a jegyárak valamelyest csökkennek. _______________________aüi ( Folytatás az 1. oldalról) * A költségvetés tervezését a rendel­kezés nem érintette, hiszen de­cemberben csak az irányelveket fogadták el. Az idei esztendőre ter­vezett önerős fejlesztéseket azon­ban bizonyos, hogy módosítani kell, s a közhasznú munkások számát is csökkenteni szükséges. Igazi nehézséget okoz a mini­málbér 40 ezer forintra emelése a kisvállalkozók körében. Lőrincz György egri építőipari vállalkozó szerint komoly gond számukra a kormány effajta bérrendezése.- Megyénkben nagyon korláto­zott az építőipari munkák száma, a munkát keresőké viszont magas. Már tavaly is leszorított árakkal dolgoztunk. A béremelés nem épít­hető be a munkáért kért összegbe. E rendelkezésnek akkor lenne po­zitív hatása, ha a gazdaság fellen­dülne, elindulnának a nagy épít­kezések! Akkor nem lenne gond a munkabéremelése. Vagyis, ezekbe a leszorított árakba, amiket egy- egy munka elvégzéséért kérünk, nem építhető be a dolgozók ilyen mértékű fizetésemelése. Az igazán nagy gondokkal nem is a nagyvál­lalatoknak kell szembenézniük, hanem a kicsiknek, akik alvállal­kozóként dolgoznak, és akként kapják az érte járó fizetséget. Úgy gondolom, kisebb létszámmal túl kell élni ezt az időszakot, s meg­várni, amíg a gazdaság fellendül, hogy elbírja ezt a megemelt mini­málbért. Gyöngyösön a Bugát Pál Kórház dolgozóinak felét, azaz közel 400 embert érint a minimálbér emelé­se. Erre fedezetet az ágazati szak­minisztérium biztosít, így létszám­leépítés nem lesz az intézményben. Kérdésünkre, hogy a diplomás orvos és a segédápoló keresetének kiegyenlítődése vagy közelítése okoz-e konfliktusokat, dr. Sebes Gábor igazgató-főorvos a követke­zőket válaszolta:- Nem személyekben, hanem munkakörökben szerencsésebb gondolkodni. Lehetőségeinken be­lül tenni akarunk azért, hogy meg­felelően honoráljuk a későbbiek­ben a szolgálati időt és a szakmai teljesítményt. Ám előbb a mini­málbéreket kell rendezni, és a biz­tonságos működés feltételeinek megtartásával keressük azokat a további lehetőségeket, hogyan dif­ferenciálhatnánk még tovább. SZUROMI RITA A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVES’gHÍRLAP Újságíró: BARTA KATALIN Telefon - (36)513-622 Fax - (36)513-605 * Hirdetésfelvétel: Telefon - (36)513-628 Fax - (36)513-630 * Terjesztő: NYIKES ORSOLYA Telefon - (80)513-646 Ä7 i'ii kn7nnnt knnfprpnr.iák mpnrpnrlp7pçprp is alkalmas

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents