Heves Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-22 / 18. szám

Hm 2001. Január 22., hétfő MEGYEI KÖRKÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal Barbi konkurensei A világszerte népszerű Barbi ba­ba vetélytársakat kapott a gyer- mekjátékpiacon. Megjelentek a sportbabák, akik épp oly szé­pek, mint a példaképük. Van amelyik szörfözik, kosárlabdá­zik, jégdeszkázik. A tervező a sajtó érdeklődésé­re elmondta: a kislányok figyel­mét az üres cicománál többre szeretné ráirányítani. A figurák­kal arra buzdít, hogy a babázást a mozgással kössék össze. Ezt itthon is jó lenne megfo­gadniuk ama lánykáknak, akik Barbi konkurenseit kapják aján­dékba... (M. K.) FOGAD A HONATYA. Bányász Róbert, az egri 3-as választókör­zet képviselője január 24-én, szerdán fogadóórát tart 18 órá­tól. A megyeszékhely említett térségének lakói a polgármeste­ri hivatal 2-es termében keres­hetik fel. EZER ÉV ÜZENETE. Ma 15 órakor Gyöngyösön, a Mátra Művelődési Központban a ma­gyar kultúra napja alkalmából az Ördögszekér Néptáncegyüttes műsorát láthatják. A millenni­um előtt tisztelegve táncban ele­venítik fel történelmünk sors­fordulóit. IMAHÉT. Tegnap az egri Bazili­kában bevezető könyörgéssel kezdődött az idei imahét a Krisz­tus-hívők egységéért. Ma 17 óra­kor a megyeszékhely református templomában dr. Seregély István érsek, a Magyar Katolikus Püs­pöki Kar elnöke mond beszédet az érdeklődők előtt. KÖNYVTÁRAVATÁS. A ma gyár kultúra napja alkalmából ma 14 órakor az egri Móra Fe­renc Általános Iskolában új könyvtárat avatnak. Ebből az alkalomból dr. Nagy Imre, a me­gyeszékhely polgármestere mond ünnepi köszöntőt. LAKOSSÁGI FÓRUM. Január 24-én, szerdán 17 órakor a szar­vaskői községházán lakossági fórumot rendeznek. Az esemé­nyen ismertetik az elmúlt idő­szak eredményeit, az idei esz­tendő főbb terveit, feladatait. A rendezvényen az egri polgár- mesteri hivatal irodavezetői is részt vesznek. ISMERETTERJESZTÉS. Érdé késnék ígérkező előadást tarta­nak holnap, kedden 17 órától az egri Ifjúsági Házban. A Világjáró Klub tagjainak Farkas Tamás be­szél Indonézia vulkánjairól. TrAFFIPAX VEZÉNYLÉS 06.00-14.00: Gyöngyös belterület, Vachott Sándor út. 14.00-22.00: M3 autópálya. A kultúra nem kolbászhegy és nem is demonstráció Síposhegyi: Kevés értékálló alkotás született a millennium kapcsán A magyar kultúra napja tenki ünnepének volt vendége a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője, Miinka Ágnes és Síposhegyi Péter drámaíró. Irodalmunk két jeles művelőjével beszélgettünk kultúránk jelenéről és jövőjéről.- A magyar szó, a szép kiej­tés komoly csorbát szenve­dett, amióta a kereskedelmi rádió- és tévécsatornák el­indultak. Ön a Magyar Rá­dió irodalmi szerkesztője­ként hogyan értékeli a leg­alizált raccsoló, hadaró szó­áradatot? Miinka Ágnes: - A Magyar Rádióban évtizedek óta működik nyelvi bizott­ság, amely a mikrofon elé kerülők számára előzsűri. Áanak idején Montagh Imre volt az elnöke. Aki átcsúszott e vizsgán, máris előadó- művészi engedéllyel rendelkezett. Akár irodal­mi estre is vállalkozhatott. Volt tere a pódium- művészetnek, az irodalmi estnek. Áprily Lajos­tól Kosztolányiig bármikor hallhattak a fiatalok érző és élő magyar szót. Ma, ezek híján, meg­nőtt a tanárok felelőssége. A szakmai tudás mellett minden magyar irodalomtanárnak egy­ben előadóművésznek is kell lenni, hogy pótoljá a pódiummüvészetek hiányát. Meggyőződésem, a magyar nyelvben élő szóképeket nem lehet magolással elsajátítani! Azt látni, érezni kell! Sokat adhat a felnövekvő nemzedéknek az is, hogy szaporodnak a színitanodák, a drámaisko­lák, ahol megtanulják a fiatalok a tiszta magyar beszédet. Nem véletlenül indítottuk el a Petőfi- adón szombatonként a Memoritert. Évfolya­monként dolgozzuk fel a kötelező irodalmakat, előadóművészek közreműködésével. Bizonyos, hogy a dramatizált hangzó változat sokat segít a beszédkészség fejlődésében, a szó értelmének megtalálásában.- Említette a tanárok felelősségét. Ma­napság igen leterheltek. Elvárható, hogy előadóművészi készségüket is számon kér­jük rajtuk?- A családban, a médiában hallható rossz ki­ejtést könnyen elsajátíthatja a gyerek. Ezeket a hatásokat tompítani kell. A beszéd lényege min­dig az értelem, az érzékletesség és a folyamatos­ság. Már ha csak ennyit kap a tanuló, akkor so­kat kapott. De ha ez nem adatik meg, akkor még mindig ott a lehetőség, hogy mondjuk a Memoriteren keresztül megértsék, hogyan hangzik Ady vagy Kosztolányi nyelve.- Kultúránk alapjára, a magyar szóra nagy idegen hatás nehezedik...- Sosem elleneztem az idegen eredetű sza­vak, szakkifejezések használatát. Igenis meg kell tanulni, mi az a Windows vagy az egér. Az vi­szont már baj, ha a hétköznapi beszédben is túl­tengnek e kifejezések, vagy ha szándékosan ide­gen változatot mondunk akkor, amikor van ma­gyar megfelelő. Én nem vagyok ellene annak, ha a nyelvünk bővül. Nagyon is támogatom azt, hogy legalább egy világnyelvet sajátítson el az, aki ezt megteheti. De mindig tisztában kell len­nünk azzal, hogy mikor, melyik nyelv hangján szólalunk meg.- A millenniumot ünneplő országban nem panaszkodhatunk arra, hogy a kultúra kike­rült a látószögünkből. Ön a Tenken elhang­zott köszöntőjében ezt nem így látta... Síposhegyi Péter. - A magyar millennium vándorcirkusszá vált és tömény demonstrációba fulladt! Nem alkottunk, hanem demonstráltunk. Jelentős, érték­álló mű nem született az elmúlt években. Nem tudom, miért kellett mondjuk három Jézus passiót írni.- Ha mégis említenie kel­lene pár művet, melyeket emelné ki?- Nem tudok ilyet. A film, a dráma, a szín­ház területén biztosan nem született, íródtak vi­szont álkegyeleti művek, értéktelen történelmi fi­gurákkal. A szándék jó volt, de az eredmény si­ralmas. A szobrokat nem említem, a több ezer alkotás között bizonyára vannak értékesek. Na­gyon veszélyesnek látom azt a tendenciát, hogy a kultúra ismét centralizálódik. Nincs már meg az a szabadság, hogy ha neked nem tetszik, a másik még bemutathatja.- Mennyire szakította szét az írótársadal­mat a politikai hovatartozás?- Vannak egy irányba mutató tendenciák, de ez önmagában nem baj. Régen a király is tartha­tott udvari írókat. Sokkal nagyobb baj, hogy megszűnt a decentralizáció. Összességében úgy érzem, véget ért a szentév, felavattunk sok szob­rot, demonstráltunk eleget, megetettek velünk óriási kolbászhegyeket, de értéket nem szültünk. Tatarozásban, felújításban viszont jók voltunk. Van zászlónk és címerünk, de nincs értékünk. Talán ha a demonstrálásra fordított pénz felét a kultúrára szánják, akkor néhány értékkel mi is büszkélkedhetnénk, hogy lám, lám: nemcsak 1896-ban tudtak maradandót alkotni, hanem százegynéhány év múltán is. szuromi rita Korszerű szennyvízhálózat épül Segített a megyei területfejlesztési támogatás Gyöngyösoroszi- Már befejeződött a közsé­günkben az általános iskola és a művelődési ház fűtésének kor­szerűsítése. Ez a beruházás 12 millió forintos költséggel vált valóra, amelyet a Heves Megyei Területfejlesztési Tanács csak­nem másfél millió forinttal tá­mogatott. A hiányzó összeget kedvező kamatozású hitel felvé­telével pótolta az önkormányzat - mondta el a Hírlap érdeklődé­sére Tóth Tibomé, a település polgármestere. Az idén tovább folytatódik a faluban a közművesítés korsze­rűsítése, amely már a XXI. szá­zadi legmodernebb követelmé­nyeknek is megfelel. Az év első negyedében az elképzelések szerint elkészül a tovább bőví­tett csatornahálózat és a felújí­tott szennyvíztisztító. A számí­tások alapján több mint 30 mil­lió forintba kerül majd minden­nek valamennyi munkája, amelynek megvalósítását vissza nem térítendő támogatással se­gítette a megyei területfejleszté­si tanács. Tavasszal pedig meg­kezdődik a Táncsics utca felül- kezelése, melynek során új borí­tást kap az útszakasz. SZALAY ZOLTÁN___ „Múlt s jövendő’’ Nem kell nagy belátással lenni annak elfoga­dásához, hogy Kölcsey Ferenc Himnusza mindaddig iránymutató nekünk, míg ma­gyar él e világon. Bárhol legyen is a Földön. Ezért is nemes gondolat, hogy a számunkra minden körülmé­nyek között lámpásnak számító költemény XIX. századi megszü­letésének időpontjában - január 22-én - a magyar kultúra napja keretében emlékezünk évről évre nemzetünk szokásaira, hagyo­mányaira. Kitűnő alkalom ez egyfajta mérleg megvonására is az éppen adott időszak honi kultúrájáról. Ha az évezred fordulójához köze­li esztendőket vesszük számba e szempontból, bizony nem szív­derítő a kép. A mai rohanó-törtető, folyton anyagi javakat, pénzt hajszoló életünkből mindinkább hiányzik, mind szűkebb térre szorul vis­sza történeti, irodalmi, tudományos, néprajzi és népművészeti remekeink ismerete, szeretete. Megdöbbentő olykor felnőttek és serdülő gyermekek teljes tájékozatlansága, amikor fogalmuk sincs rég- vagy közelmúltunk jeles közéleti személyiségeinek, vi­lágszerte híres-neves alkotóinak, tudósainak, művészeinek a munkásságáról. Egy-két évtizede még az általános iskolában, a gimnáziumban a diákok azon versengtek, melyikük tud elmon­dani könyv nélkül minél többet a magyar irodalom gyönyörű ver­sei közül. Mások abban vetélkedtek, ki ismer több hazai klasszi­kus zenei művet, mű- és népdalt, s belefértek ebbe könnyűzenei életünk kiválóságainak slágerei is. Megint mások kapásból sorol­ták országunk sorsfordító és jeles dátumait, eseményeit, a legko­rábbi történelmi időket is visszaidézve. Jócskán akadtak,'akik nyelvünk szépségeit elevenítették fel nagy-nagy kedvteléssel. Ma ez sajnos - ahogy bugyután, fölényesen odavetik jó páran -, nem sikk, nem nyerő, ebből egyébként sem lehet megélni. Pe­dig dehogynem! Minden nemzet lányainak-fiainak csakis ez je­lend az indíttatást, az alapot, amely végigkíséri őket egész létük során. Szomorú, de aggasztóan sokan vannak, akik megelégszenek a kulturális sekélyességgel. Jó néhányon elmerülnek a giccses és kommersz dáridózások, a szirupos, életszerűden tv-sorozatok andalító, ám igencsak csalóka világában. Mások az ordenáré, durva kifejezésektől hemzsegő, minden emberi értéket és érzel­met nélkülöző, sokszor magyartalan fércmunkákon élvezkednek, legyenek azok bármilyen műfajúak is. Csoda-e hát, ha terjed - példamutatás helyett - a honi politikai közéletben is a legócskább kocsmai stílus, a gyalázkodó kommunikálás?! Ezek után már nem is meglepő - szerintem meg elképesztő -, ha a megérthetnél sokkal nagyobb indulat és fájdalom övezi a kétségtelenül különleges hangú popénekes titokzatos halálát, mint azét a nemzet színészéét, aki utolsó leheletéig az igazán ér­tékes, klasszikus színdarab megszerettetésén fáradozott. Itt az ideje elővenni újra és újra Himnuszunk sorait: „Isten, áldd meg a magyart/ Jó kedvvel, bőséggel,/ Nyújts feléje védő kart,/Ha küzd ellenséggel./Balsors, akit régen tépj Hozz reá víg esztendőt,/Megbünhődte már e nép/A múltat s jövendőt!”. Segítséget is nyújtanak Gyöngyös Az általános célok mellett konk­----------------------------------rét segítséget nyújtanak majd ön­A Mátraalji Térségfejlesztési és Eu- kormányzatoknak, civil és gazda- rópai Integrációs Egyesületet tavaly sági társaságoknak az európai uni- júliusban alapította 11 magánsze- ós támogatási lehetőségek, pályá- mély és két gazdasági társaság. A zatok felkutatásában, fejlesztési el- közhasznú egyesület a napokban képzeléseik menedzselésében és megnyitotta irodáját a városban, összehangolásában, pontosabban aRóbertKároly út 19. Az egyesület tagjai kedden és szám alatt, közismertebb nevén az csütörtökön 15 órától érhetők el az Energia Szállóban. irodában személyesen vagy tele­A szervezet elsődleges céljá- fonon a 37/311-363-as a 30/281- nak tekinti, hogy elősegítse a mát- 5813-as, vagy a 30/349-7690-es raalji térség és a megye civil szer- számokon, vezeteinek és vállalkozóinak eu- Az iroda munkatársai várják rópai integrációját, a térség gazda- azoknak a jelentkezését, akiknek a sági lehetőségeinek kihasználá- Széchenyi-terwel, illetve a Sapard- sát, továbbá az itt működő vállal- vagy az ISPA-programokkal kap- kozások érdekegyeztetésen ala- csolatban ugyancsak segítségre puló belső integrációját. van szükségük.____________■ Az erdőtelki Mikszáth Kálmán Általános Iskolában nyílt napokat tartottak az elmúlt héten. A nyolcosztályos oktatási intézmény valamennyi évfolyamát meglátogathat­ták a szülők egy-egy tanóra erejéig, s ismerkedhettek a tanintézet mindennapi éle­tével, a diákok elé állított követelményekkel. Ebből az alkalomból egyébként megje­lent a Sulidili című újság is, amely játékos feladványokkal szórakoztatja az iskola ta­nulóit. A négy napon át tartott rendezvény pénteken ért véget, amikor is sakkver­senyre, a kézilabdakupa mérkőzéseire és játszóházba várták a gyermekeket. Ké­pünkaz egyik játékos foglalkozáson készült fotó: ötvös imre „A szürke eminenciásokra is fény vetül” (Folytatás az 1. oldalról)- S vajon van-e kit ünnepelni? A magyar kultúrának e napján - folytatta Homa János, Eger fideszes egyéni országgyűlési képviselője - megemlékezünk mindazokról, akik ismertséget szereztek a magyaroknak a vilá­gon, de azokról a szürke eminen­ciásokról is, a pedagógusokról, a kutatókról, a népművelőkről, akikre az Orbán-kormány az el­múlt időszakban a lehetőségek­hez képest igyekezett áldozni, s az életkörülményeiket javítani. Ezt követően Homa János a következőkkel zárta mondandó­ját:- Szükség van a magyar kultú­ra napjára, hiszen ezen alkalom arra is lehetőséget, okot ad, hogy a trianoni határokon kívül reked­tek is újra számba vegyék gyöke­reiket. Ezután Réti Árpád színművész előadásában hallhatták a megje­lentek a nemzeti imádságot, Köl­csey Ferenc költeményét, majd dr Cs. Varga István irodalomtörté­nész szólt a Himnusz születésé­ről és jelentőségéről. A Forrás Gyermek-szabadidő Központ Ötágú síp üzenete cím­mel hirdetett versmondó ver­senyt a magyar kultúra napján. A megjelent diákokat és tanárokat dr. Lisztóczki László főiskolai ta­nár köszöntötte. Az elhangzott művek értékelésekor a zsűrinek - dr. Lisztóczki László, Nagyné dr. Lőrincz Julianna főiskolai docens és Réti Árpád színművész - nem volt könnyű dolga. így a szoká­sostól több helyezést adtak ki. El­ső lett Ágoston Katalin (Eger, Ti- nódi-iskola), Énekes Réka (Felsőtárkány) és Szabó Eszter (Besenyőtelek.) Második helyen végeztek Csík Klaudia (Tarnazsadány) és Tardy Anna (Eger, 2. számú gyak. ált. isk.) Harmadik helyezéssel térhetett haza Somody Katalin (Eger, 2. számú gyak. ált. isk.) és Telek Ta­más (Sírok). A zsűri 12 különdíjat is kiosztott. Vasárnap este a Megyei Műve­lődési Központban Emlékezzünk címmel rendeztek művészeti es­tet. A magyar kultúra napjának előestéjén a Heves Megyei Köz­gyűlés emlékplakettjeit is átadták. Több évtizedes művészi munká­jáért vehette át ezt a magas me­gyei kitüntetést az irodalmi. est szerkesztője, Szívós József. Éne­kes Istvánt az Ezer év táncai című produkcióért jutalmazták emlék­lappal és emlékplakettel. A har­madik kitüntetett, Ombódi And­rás A Dunánál című táncproduk­cióért pedig ma veszi át Hatvan­ban az elismerést. __________________1SZUROMQ A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVES "g'HÍRLAP Újságíró: SIKE SÁNDOR Telefon - (36)513-600 Fax - (36)513-605 * Hirdetésfelvétel: Telefon - (36)513-628 Fax - (36)513-630 * Terjesztő: NYIKES ORSOLYA Telefon - (80)513-646

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents