Heves Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-19 / 16. szám
4. oldal - Heves Megyei Hírlap 2001. JanuAr 19., péntek KÖR KÉP Meghalt Sinkovits Imre Életének 73. évében, hosszan tar- marty Csongor és Tünde című tó súlyos betegség után elhunyt darabjában a Tudóst alakította a Sinkovits Imre Kossuth-díjas, ki- Magyar Színházban. A színház váló művész, a Nemzet Színésze, és a kulturális minisztérium a Egészsége már korábban meg- színművészt saját halottjának rendült, de nem hagyta el a szín- tekinti, temetéséről később intéz- padot: a halála előtti estén Vörös- kednek. ____________________■ E sélyegyenlőséget mindenkinek Budapest A kisebbségi ombudsman, az MSZP és az SZDSZ is szorgalmazza az úgynevezett antidiszkriminációs törvény megalkotását, ám a háromféle - több ponton megegyező - elképzelés egyelőre nem talált egymásra. Mint megtudtuk, a jogszabály- tervezetről várhatóan hatpárti egyeztetést tartanak. Míg Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman tervezete csupán a nemzeti és etnikai csoportok védelméről szól, addig - derült ki egy tegnapi sajtótájékoztatón - az SZDSZ minden negyven év feletti magyar állampolgárra kiterjesztené a leendő antidiszkriminációs jogszabály hatályát. Ahogy Demszky Gábor pártelnök fogalmazott: a probléma súlyosságára utal, hogy például az álláshirdetések többségében eleve kikötik a negyven év alatti korhatárt. A kezdeményezés az idősebbek képzési lehetőségeinek javítását, a múnkáltatókra háruló másfél százalékos szakképzési hozzájárulás emelését, az összeg felhasználásának ellenőrzését, illetve egy etikai kódex kidolgozását is tartalmazza. Lamperth Mónika MSZP-s képviselő szerint a Kaltenbach- és az SZDSZ-féle elképzelések részben megegyeznek az MSZP „Magyarország mindannyiunké” címet viselő tervezetével. Igaz, a szocialisták elsősorban a nők esélyegyenlőségének javítására összpontosítják figyelmüket. Úgy vélik: tarthatatlan, hogy a gyengébb nem ugyanazért a teljesítményért még mindig kevesebb bért kap, mint a férfiak, s az sem helyénvaló, hogy a nők nem választhatnak a főállású anyaság és a munkavállalói státus között. Az MSZP ugyanebbe a törvénybe foglalná bele a szegény és a gazdag, illetve a kétkeresős és a válás után lévő családok közötti esélykülönbségek megszüntetését is. Lamperth úgy véli: mivel többen ugyanazt akarják, csak kicsit másként, a háromféle tervezetnek találkoznia kellene. A szocialisták ezért a szakértőik által tavaszra elkészített csomagot hatpárti egyeztetésre kívánják bocsátani. A képviselőnő információi szerint a kormány elkövetkező féléves munkatervében nem szerepel ez a téma, s nagy a valószínűsége, hogy az idén egyáltalán nem kerül sorra a törvény megalkotása. takács mariann Fajta, termőhely és márkanév Meghatározó jegyek a borpiacon A jó borok népszerűek, nemcsak a fogyasztók kedvencei, hanem sokaknak a megélhetést is jelentik - hangsúlyozta Kállay Miklós tanszékvezető professzor, a Magyar Bor Akadémia elnöke. Azt is hozzátette: a szakma jövője szükségessé teszi az új technológiák alkalmazását. Eger A felső-magyarországi régiós borvidékek szakmai napjainak tegnapi eseménysorozatán a borászokat érintő aktuális témákat vitatták meg. Dr. Kállay Miklós előadásában az említett új technológiák lehetőségeiről beszélt. Összefoglalta a fehér- borkészítés nemzetközi tapasztalatait. A világ élenjáró szőlő- és bortermelő országaiban kétféle típusú fehérborról beszélnek. A friss gyümölcsös illa- túakról, illetve az úgynevezett ászkolt illatú fehér nedűkről. Noha a fogyasztás az elmúlt időben inkább a vörösborok felé tolódott el, a nemes fehér italok is versenyképesek. Emlékeztetett: az egyes borkészítési technológiákat a pincék felszereltsége és technológiája, valamint a termelők szakértelme határozza meg. Dr. Kerényi Zoltán, az FVM Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet osztályvezetője a borászatban használt speciális fajélesztők szerepéről beszélt. Ezek olyan nemesített anyagok, amelyek kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek és elősegítik a borok fajtajellegére jellemző aromák kiemelését. Rámutatott, az élesztők, a szőlők, valamint a borászok szaktudása együtt hozhat eredményeket ezek alkalmazásakor. Napjainkban a fahordók reneszánszukat élik - emelte ki előadásában Gál Lajos, az FVM Egri Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet osztályvezetője, az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. A fahordókat már az időszámítás utáni 6-7. században alkalmazták és nagyon sok típusát használják ma is a bortermelő országokban. Beszélt az úgynevezett barikkos hordókban érlelt borok jelentőségéről, azok íz- és zamatanyagáról, jellegzetes fajtaösszetételéről is. Francia és német példák alapján olyan pincéket mutatott be, ahol a hordók valóságos ékszereknek számítanak. A felsorolt témák mellett szó volt még a borászati üzemek méretéről, továbbá a borászati technológiák és az üzemméretek közötti öszszefüggésekről egri, mátraaljai és tokaj-hegyaljai vállalkozások példái alapján. Délután a jövedéki törvény aktuális kérdéseivel foglalkoztak. Fehér Károly ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának főosztályvezetője rámutatott, hogy 2000. augusztus 1-jétől a bor jövedéki termék lett. Nálunk is meghatározóvá vált az adóraktári rendszer, amely az Európai Unió országaiban már régen működik. Jövedéki terméket csak az említett helyeken állíthatnak elő. Idén január 1-jétől fontos követelmény, hogy a borokat adó- és zárjeggyel is lássák el. Kitért azokra a gondokra, amelyeket a törvény bevezetése óta tapasztaltak. Elsősorban az Alföldön, ahol a borászati adóraktárak nem felelnek meg az EU-előírások- nak. Ezután a jövedéki törvény végrehajtásának vámügyi, illetve termelői tapasztalatait ismertették egri, bükkaljai és tokaj-hegyaljai szakemberek. Nagy érdeklődés kísérte dr. Herpay Balázsnak, a Magyar Borgazdaságok Szövetsége ügyvezető igazgatójának tájékoztatóját a magyar boroknak a világ borpiacán elfoglalt helyéről. Kijelentette, hogy az utóbbi két évtizedben 25 százalékkal csökkent a fogyasztás a nagy bortermelő országokban. Az Európai Unió államaiban élők viszont a legnagyobb fogyasztók maradtak az évi 38,5 literrel. Nálunk évenként 3,5-4 millió hektoliter bort termelnek, és ebből egymillió hektót exportálnak. A világpiacon kiélezett a verseny a termelők között. A vásárlók a minőség mellett az ismert borfajtákat vásárolják, amelyeknek ismerik a termőhelyét és a márkanevét. Ilyen a felső-magyarországi régió borvidékein a Tokaji aszú, az Egri bikavér és a Debrői hárslevelű. _______MENTUSZ KÁROLY G yógyításra szoruló egyetem Kincstári biztos tesz javaslatot az adósságok rendezésére A Semmelweis Egyetemen kincstári biztos kezdte meg munkáját, aki javaslatot tesz majd az orvosképzés fellegvárának tartott intézmény adósságállományának rendezésére. Az oktatókórházban műtétek eddig sem maradtak el, ezután sem fognak - ígéri az egyetem rektora. Budapest Komoly anyagi gondokkal küzd a Semmelweis Egyetem, 60 napon túli tartozása meghaladja a 180 millió forintot. A rektor megnyugtató fejleménynek tartja, hogy a gazdálkodás rendezése végett két nappal ezelőtt kincstári biztos kezdte meg működését. A kincstári biztos nem csődbiztos, így feladata az intézmény átvilágítása után az, hogy javaslatot tegyen a gazdasági gondok megoldására. Sótonyi Péter rektor tegnap hangsúlyozta: az egy évvel ezelőtt, Semmelweis Egyetem néven egyesült Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Hay- nal Imre Egészségtudományi Egyetem és Magyar Testnevelési Egyetem külön-külön is tartozást hozott a házasságba. Az oktató, gyógyító munka elégtelen finanszírozása miatt a tartozások nem csak összeadódtak, de növekedtek is. Az egyetemi klinikák magas szintű gyógyító munkát végeznek, az ország valamennyi szegletéből ide küldik a legsúlyosabb betegeket. Az intézmények csúcsán álló Semmelweis Egyetem ezeket a betegeket már máshová nem küldheti, gyógyításukat - bármennyibe is kerül - itt kell megoldani. Évi mintegy 15-17 ezer orvos továbbképzését is a budapesti intézménynek kell lebonyolítania - hangsúlyozta az egyetemi vezető. Sótonyi Péter szerint a valamennyi egészség- ügyi intézményt egyformán lehetetlen helyzetbe hozó finanszírozási rendszeren mihamarabb változtatni kell. Például forrást kell találni az elhasználódott gépek, berendezések, műszerek cseréjére, hiszen ezt jelenleg a működési költségből kell fedezni. h. m. CÁFOLAT. A 2002. évi választási együttműködési megállapodással kapcsolatban nincs új fejlemény, a Fidesz nem kíván reagálni a minden valóságalapot nélkülöző álhírekre - hangsúlyozta csütörtökön Farkas Attila, a Fidesz sajtófőnöke. Az egyik napilap csütörtöki száma szerint a párt megszakította a kisgaz- dálckal a választási együttműködésről szóló tárgyalásokat. VASUTAS MEGÁLLAPODÁS. Megegyezett tegnap az idei bér- fejlesztésről a MÁV Rt. és a szakszervezet. A megállapodás szerint 8,75 százalékos átlagbérfejlesztést hajtanak égre ezévben; ebből 7,35 százalékot minden vasutas megkap, a többit a minimálbér bevezetésére, teljesítmény-ösztönzésre és pályakezdők elismerésére fordítják. ADATVÉDELEM. Az adatvé delmi biztos, Majtényi László a közérdekű bejelentésekről szóló törvény módosításának kezdeményezésére kérte fel az igazságügy-minisztert annak érdekében, hogy érvényesüljön a közérdekű bejelentőknek a személyes adataik védelméhez fűződő alkotmányos joga, azaz az eljárás során az érintett maga rendelkezzen adatai felett. ÖSSZEHANGOLT MUNKA. Megalakult a Területfejlesztési Régiók Egyeztetési Tanácsa csütörtökön Budapesten - jelentette be Ivanics Ferenc, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. Kifejtette: fontos feladat a hét magyarországi régió munkájának összehangolása. Megindult a szakmai érdek- egyeztetés például a legfejlettebb nyugat-dunántúli és a leginkább elmaradott észak-magyarországi régió között, hogy jobban megismerjék egymás munkáját. KÉSLEKEDŐ JÓLÉT. A kor mány törekvései esélyt adnak arra, hogy stabilizálják a magyar társadalmat, biztosítsák a sikeres csatlakozást az Európai Unióhoz. Erről Stumpf István kancellária- miniszter beszélt csütörtökön üzletemberek előtt Budapesten. A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar gazdaság a régió egyik legerősebb gazdasága, azonban a társadalom néhány rétege ezt még nem érzékeli.___________■ AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 416,02 Cseh korona 7,52 Euró 265,10 Német márka 135,54 Osztrák schilling 19,27 Lengyel zloty 68,72 Svájci frank 173,18 Szlovák korona 6,06 USA-dollár 282,68 A privatizáció folytán a magyar cementgyárak teljes egészében külföldi - német, illetve svájci - tulajdonba kerültek. A váci gyár, a beremendi a Heidelberger Zementwerke (német) tulajdona, Hejőcsaba és Lábatlan a Holderbank tulajdona, s a mostanra bezárt bélapátfalvi gyár 50 százalékban a Holderbank és 50 százalékban a Heidelberger tulajdonában van. A cementgyár 1990-ig a Cement és Mészipari Művek (CEMÜ) gyáregységeként működött, amikor is a CEMÜ megalapította a Bécem Rt.-t, amelynek tulajdoni szerkezete a következő volt: A külföldi tőke megoszlása a két konszern (Holderbank és Heidelberger) között a kezdetektől 50-50 százalékban volt jelen, ellentétben a többi cementgyárral, ahol ugyanezek a csoportok a privatizációban külön-külön vettek részt. 1994-ben értékesítésre került az ÁVÜ-53,31 százaléknyi hányadából 43,31 százalék. A részvéHáttér Büntetés Németországban nyekre két vevő jelentkezett. Egyikük a Holderbankhoz tartozó Breitenburger GmbH, valamint a magyar konzultáns Kft., amelyet 1994. 04. 25-én 1 millió forint törzstőkével hoztak létre a cementgyár telephelyén, feltételezhetően a privatizációs ügyletek „hatékony” lebonyolítására. A Konzultáns Kft., amely kulcsszerepet játszott a hazai vállalkozásokat megillető kedvezmények ( E-hitel, kárpótlási jegy) megszerzésében a privatizáció lezárását követően, miután tulajdonrészét átadta a fenti külföldi cégcsoportoknak 1999.01.15-én végelszámolással megszűnt. A privatizáció lezárásaként a még meglévő 10 százalék állami tulajdonrész 1994 végén dolgozói részvények formájában került értékesítésre. A későbbiek során ezen dolgozói részvények is a fenti cégek tulajdonába kerültek. A bélapátfalvi gyár privatizációja kapcsán összegzésképpen megállapítható, hogy az állami tulajdon magánosításának időszakában a kedvezményes lehetőségekkel és a jóhiszemű állami és dolgozói szándékkal maximálisan visz- szaélve, nevezett cégek minimális készpénzbefektetéssel jutottak mintegy 4,3 milliárd forint értékű állami vagyonhoz. A gyár bezárásának eltervezett volta a két konszern részéről a folyamatot végigkövetve nyilvánvaló. Napvilágra került információk alapján valószínűsíthető, hogy nem gazdasági megfontolások indokolták az üzem bezárását, sokkal inkább a gazdasági erőfölényt érvényesíteni akaró monopol törekvések állnak a háttérben. A magyarországi privatizációhoz hasonló folyamat zajlott le a közép-európai térség egészében. Miután Szlovákia, Csehország, Románia, Szlovénia, Horvátország Lengyelország és a legutóbbi időkben Ukrajna fontos gyárai is a német és a svájci cégcsoportok ellenőrzése alá kerültek, megvalósult a piac teljes ellenőrzése. A minél nagyobb profit realizálása érdekében a fent nevezett cégcsoportok Nyugat-Európában már nem egy esetben különböző kartell megállapodások révén próbálták korlátozni a piaci versenyt. Az Európai Bizottság Legfelsőbb Bírósága és a Német Szövetségi Versenyhivatal már korábban pénz- büntetést szabott ki többek között a Holderbank és a Heidelberger cégcsoportokra tisztességtelen piaci magatartásuk miatt. (1999-ben pl. 250 millió márka büntetést szabott ki a Német Szövetségi Versenyhivatal!) Sajnálatos, hogy akkor kerül bezárásra egy nagy múlttal rendelkező, korszerűen felszerelt, jó minőségű termékeket előállító cementgyár, amikor az utóbbi évek legkedvezőbb konjunktúrája tapasztalható az építőiparban. Részvényesek Összes részvény (db) Túl. hányad (%) ÁVÜ 80740 53,31 Breitenburger GMBH (Holderbank érdekeltség) 25100 16,57 Heidelberger Zement AG E. Schwenk Zementwerke (Heidelberger érdekeltség) 12550 12550 8.29 8.29 BCM (Heidelberger érdekeltség) 9730 6,42 HCM (Holderbank érdekeltség) 8230 5,43 Egyéb 2550 1,69 Összesen 151450 100,00
