Heves Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-18 / 15. szám

HI 2001. Január 18., csütörtök MEGYE» KÖRKÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal Hajzselé helyett Fehéroroszország a napokban piacra dobja saját Viagráját Kasszolin néven. A szert gyártó cég vezetője úgy nyilatkozott, hogy a Viagrával ellentétben a gyógyszer az egész testet stimu­lálja majd. Már látom a minszki férfia­kat, amint égre meredő frizurá- val sétálnak a főutcán. ib. kj KÖZMEGHALLGATÁS. Pétervásárán január 29-én, dél­után öt órakor a helyi művelő­dési házban közmeghallgatást tartanak. A találkozón Pál Lász­ló polgármester tájékoztatja a la­kosságot az elmúlt évi tapaszta­latokról, s az idei esztendő leg­fontosabb feladatairól, különös tekintettel a szennyvízberuhá­zás alakulására. KÉPZÉSI LEHETŐSÉGEK. A Heves Megyei Munkaügyi Köz­pont január 26-án, pénteken délelőtt 10 órakor évindító tájé­koztató értekezletet tart a képző intézmények részére a munka­ügyi központ egri kirendeltsé­gén, a Klapka u. 9. szám alatt. A fórumon az idei támogatott kép­zési lehetőségekről kaphatnak részletes felvilágosítást az érin­tettek. FÜSTMENTES UTAZÁS. A Magyar Államvasutak Rt. felhív­ja az utasok figyelmét, hogy a nem dohányzók védelméről szó­ló törvény értelmében január 15- től nemcsak az IC vonatokon, ha­nem valamennyi motorvonatban nemdohányzó kocsikat közle­kedtet. Ezen időponttól a kocsik utas- és előterében is tilos a do­hányzás. A szabálysértők 500 fo­rint pótdíjat kötelesek fizetni. KEREKES TÁNCHÁZ. A Me­gyei Művelődési Központban ja­nuár 19-én, pénteken este fél nyolctól a Kerekes együttes táncházba invitálja a szórakoz­ni vágyókat. A táncoktató ezút­tal Várkonyi Tekla és Barsi Csa­ba lesz. HADIÁRVÁK FIGYELMÉBE. Január 1-jétől változtak a hadi- gondozásról szóló törvény hadi­árvákra és hadigyámoltakra vo­natkozó rendelkezései. Ettől az időponttól kezdve mindazok jo­gosultak az egy összegű, 50 ezer forintos térítésre, akik korábban politikai okok miatt nem része­sültek pénzellátásban. Az igénybejelentéshez, illetve a bi­zonyítékok beszerzéséhez Oroszy László nyugdíjas hadi­rokkant nyújt segítséget az egri polgármesteri hivatal portáján, naponta 12-16 óráig. TrAFFIPAX VEZÉNYLÉS 6.00- 14.00: Eger belterület. 14.00- 22.00: Gyöngyös belterület, 3. sz. főút. Csökkent a munkanélküliség Heves megye Tegnap délelőtt a Heves Megyei Munkaügyi Központ igazgatója, Kisgergely István tartott sajtótájé­koztatót a tavalyi év munkaerőpiaci folyamatairól, s az idei legfontosabb feladatokról. Megtudtuk, hogy a megyei gazdaság növekedésével párhu­zamosan bővült a foglalkoztatás, s csökkent a munkanélküliek száma. Az év végén a munkanél­küliségi ráta 11,6 százalékos volt megyénkben, a regisztrált mun­kanélküliek száma alig haladta meg a 15.000 főt, ami négy szá­zalékkal (650 fővel) kevesebb, mint az előző esztendőben. Idén főként a Széchenyi-tervnek kö­szönhetően várhatóan tovább bővülhet a foglalkoztatás, s re­mény van arra, hogy több tőke érkezik a megyébe, s ezáltal több munkahely teremtődik. A jövedelempótló támogatás május 1-jei megszüntetése elle­nére a támogatottak létszáma csak fokozatosan csökkent, a tá­mogatásból végleg kikerülők többsége pedig továbbra is re­gisztrált munkanélküli maradt, mint rendszeres szociális segé­lyezett. Tavaly december 20-án számuk 6063 fő volt. Az elmúlt évben 23.299 sze­mély regisztráltatta magát a ki- rendeltségeken, 900 fővel keve­sebb, mint 1999-ben. Ehhez ké­pest az év folyamán 17.600 állás­helyet - a bázisidőszakhoz ké­pest 400 fővel többet - jelentet­tek be. A központ közvetítésével 8838 munkanélküli jutott állás­hoz, közülük 6330-an a verseny- szférában helyezkedtek el. Tavaly 1,2 milliárd forintból gazdálkodott a megyei központ. A források jelentős részét képzé­sekre, bértámogatásra, valamint közhasznú munka támogatására fordították. A tavalyi célok között szere­pelt a regisztrált munkanélküli­ek mielőbbi munkába állítása aktívabb munkakereséssel, a foglalkoztatottak számának nö­velésével, a képzés kiemelt keze­lésével, az alkalmazkodóképes­ség fokozásával és az esély- egyenlőség elősegítésével. A fog­lalkoztatást segítő támogatások­nak köszönhetően az elmúlt év­ben 11 ezer munkavállaló helyez­kedett el. Idén az uniós elvárásoknak megfelelően 1 milliárd 442 mil­lió 850 ezer forint fordítható a foglalkoztatást elősegítő támoga­tásra. Az előzetes becslések szerint az első fél év végére 14 ezer fő alá csökkenhet a munkanélküli­ek száma. A szőlő, a föld és a klíma (Folytatás az 1. oldalról) Tóthné dr. Surányi Klára azt is elmondta, hogy a felső-magyarországi régió borvidékein levő ter­mőhelyeket erőteljesen veszélyezteti az erózió. A térségi talajok vízgazdálkodása nem éri el a 30 százalékot, amely nehezíti a tápanyagfelvételt. Ezért a folyamatos javításukra van szükség. Dr. Diófási Lajos professzor, az FVM Pécsi Szőlészeti és Borá­szati Kutatóintézet nyugalmazott igazgatója a baranyai megye- széldielyen levő Szent Miklós-he- gyi telephelyen kialakított tera­szos és a hegy-völgy irányú szőlőültevények jelentőségét méltatta. A telepítések előtti víz­rendezésre, tápanyag-utánpót­lásra és a biológiailag érett talajállapotra hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az aszályos évek száma az utóbbi két évtizedben növeke­dett. Tavaly viszont ár-, illetve belvíz, valamint szárazság együtt volt jellemző. Ezek ellenére kellő szakmai munkával kiemelkedő hozamokat értek el. Akadtak olyan szőlőfajták, amelyek 21 cukorfokos mustot adtak. Dr. Dula Bence, a Szakszolgálat Kft. ügyve­zetője, az Egri Hegyközség hegybírója rend­szerbe foglalta az eredményes szőlőtermelés­hez nélkülözhetetlen tápanyag-gazdálkodás elemeit. Ehhez szorosan kapcsolódik a talaj­művelés és a növényápolás is. Külön kitért a szakmailag megalapozott és átgondolt szőlőte­lepítés feltételeire, a termőhelyek és a szaporí­tóanyagok megválasztására. Dr. Varga István kandidátus, a Szent István Egyetem gyön­gyösi főiskolai karának tanszék- vezető docense tudományos kí­sérleti tapasztalatok alapján hangsúlyozta, hogy az ésszerű talajművelés és a tápanyag-fel­használás hatással van a szőlő­fürtök mennyiségére. Emellett fontos a talajban levő nedves­ségtartalom megfelelő tárolása is. Az említette­ket svájci és osztrák példákkal illusztrálta. Be­szélt a szőlők téli és tavaszi szalmatakarásának kedvező eredményeiről is. A '90-es évtizedben 10 milliárd forint külföl­di tőke érkezett a tokaj-hegyaljai borvidékre - utalt rá előadásában Marczinkó Ferenc, a Tokaj Kereskedőház Rt. osztályvezetője. Ez elősegí­tette a nagyobb mértékű tereprendezést, a ko­rábbi parlag területek hasznosítását, a fokozott talajvédelmet és az új szőlőtelepítéseket. Hangsúlyozta, hogy a Tokajban, Tarcalon, Tolcsván és Mádon kialakított területek modell- értékűek és a jövőbe mutatnak. Miközben nagy munkát végeztek a borvidék korszerűsíté­se érdekében, kifogásolta, hogy az állami tá­mogatás elmaradt attól, amire számítottak. A délutáni program egyik érdekessége volt dr. Bála Bor­bála előadása, aki Földünk és az európai kontinens klímavál­tozásáról beszélt. Az FVM Egri Szőlészeti és Borászati Kutató- intézetének osztályvezetője azt emelte ki, hogy az említett té­máról szakmai körökben meg­oszlanak a vélemények. Az 1856-1998 közötti időszak mérési ada­tai alapján a Föld északi féltekéjén szezoná­lis hőmérsékleti változásokat észleltek. Külö­nösen az elmúlt húsz évben emelkedett a hő­mérséklet. Az egri kutatóintézetben folytatott mérések szerint a tavalyi április és május jó­val melegebb volt a korábbiaknál. A rendel­kezésükre álló 38 éves adat­sor szerint ez a folyamat már a '90-es évek elején meg­kezdődött. A felmelegedés a következő idő­szakban is folytatódhat, emiatt árvizek, szárazságok, meleg- és hidegrekordok is válthatják egy­mást, amelyek nehezíthetik a szőlőtermelők helyzetét is. A továbbiakban szó volt még a múlt évi növényvédelmi problémákról, a szőlő leg­fontosabb vírusbetegségeiről, valamint a ma­gyar szőlőtermesztési szaktanácsadók brazí- liai tevékenységéről is. mentuszkároly FELSŐ-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ BORVIDÉKEI Név Szőlőterület Település Egri 4000 ha 15 Mátraaljai 6700 ha 22 Bükkaljai 2700 ha 13 Tokaii 6600 ha 28 TOMPA Z. MIHÁLY _____ I zgalmas zónák A belügyminiszter nem jelölhet ki türelmi zónákat. Nyugodtan fellélegezhetnek a pol­gármesterek, az Alkotmánybíróság kimond­ta, hogy még a belügyminiszternek sincs jo­ga beavatkozni az önkormányzatokat megillető igazgatási és szabályozási autonómiába. Az önkormányzatoknak viszont se­hogy sem akarózik türelmi zónákat kijelölni, így aztán a jelek szerint még jó ideig nem lesznek jól elhatárolható területek, ahol a dekoratív hölgyek egyértelmű ajánlattevéssel ostromolnák az utca gyanútlanul sétáló férfiemberét. Persze, a zónaveszély csak az ötvenezernél nagyobb lélekszá­mú településeket fenyegeti. Máshol a törvény nem írja elő a zó­nák kijelölését. Vélhetően a kisebb városokban is akad azért hölgy, aki a legősibbnek tartott mesterséggel keresi mindennapi betevőjét, de hát ezeken a helyeken minden valószínűség szerint nagyobb diszkréció szükséges, hiszen ismerik egymást az embe­rek, még haza sem ér fáradtan a derék férfiú, és a családja már­is tudja, hogy miként próbálta levezetni felgyülemlett energiáját. Zónát létrehozni a kisebb helyeken felér az öngyilkossággal, a megkövezéssel, a kiközösítéssel. Végül is most az a baj a zónákkal, hogy nincsenek. így aztán a sokak által vonzónak talált hölgyek összevissza csatangolnak a nagyvárosi forgatagban, nincs fix munkahelyük, ami ugye minden dolgozónak kijár. Amint viszont felmerül valamilyen zóna kialakításának körzethatára, az ott élők nyomban kemé­nyen protestálnak, hogy nem kémek az efféle földi jóból. Teljes liât a patthelyzet: lépni kellene, de nem lehet. Persze, a kérdés önmagában is megoldódhatna, hiszen itt is a piac törvényei uralkodnak. Ha nem lenne kereslet, akkor előbb-utóbb csendes háziasszonyokká szelídülnének az utca­lányok. Ám a jelek szerint a felkínált bájakra mindig van vevő, tehát aligha nevezhető reális gondolkodásúnak, aki azt hiszi, hogy a prostitúció szép csendben meghal. Prostitúció van, és vélhetően még lesz is. így hát meg kellene oldani az ebből adódó problémákat, csak mifelénk mindenből előbb-utóbb politika lesz. így aztán a prostitúció megfelelő keze­lésének fölvállalásától mindenki elhatárolódik. Mert még a vé­gén összeboronálják azokkal a laza hölgyekkel. Ezt viszont a vá­lasztók nem nagyon bocsátanák meg. Pedig a politikus sincs fából. Nemrég egy kilencvenéves hon­atya kérte ki magának, amikor az ellenpárt egyik képviselője azt feltételezte, hogy őt már nem hozza izgalomba egy szép melltartó látványa. A politikusok tehát izgalomba hozhatók. Ám egyelőre csak ott tartunk, hogy keresik a megoldást. Három év tanúveréséit Kubai követ, Eger Kuba Magyarországra akkreditált nagykövete, Alfredo Leon Alvarez szerint az utóbbi időben divatos lett a világban a kubai kultúra, el­sősorban a festészet és a zene. A diplomata szerdai egri látogatása alkalmával beszélt erről a Város­házán, ahol dr. Nagy Imre polgár- mester fogadta őt. A megyeszékhelyen - civil kez­deményezésre - kubai napokat szeretnének rendezni, amelynek keretében az érdeklődők megis­merkedhetnének a szigetország említett kulturális értékeivel, gasztronómiájával és olyan ha­gyományos termékeivel, mint pél­dául a rum és a szivar. Filmvetítés­re is várnák a közönséget. A konk­rét program egyelőre nem ismert, annyi tűnik bizonyosnak, hogy még ebben az esztendőben lezaj­lik az esemény, amelynek várha­kubai napok tóan az Ifjúsági Ház és az épületé­ben működő Egri Est Café ad ott­hont. Később lehetőség nyílhat ar­ra is, hogy Eger mutatkozzon be az idegenforgalomra, a turizmus­ra egyre nagyobb hangsúlyt he­lyező Kubában. Ki lehetne vinni például a híres egri borokat. Alfredo Leon Alvarez elmond­ta, hogy tavaly szeptember óta dolgozik Magyarországon. Egri útja az eddigi első vidéki látoga­tása hazánkban, miután végzett a legfontosabb kitűzött feladatával, a budapesti kubai nagykövetség átszervezésével. A nagykövet szót ejtett - egyebek mellett - a latin-amerikai szigetország törté­nelméről, majd megjegyezte, hogy az elmúlt tíz esztendőben kevés információ jutott el Ma­gyarországról Kubába és viszont. A kubai napok programja segít­het kitölteni a keletkezett infor­mációs űrt. (RM) Cs. Varga István irodalomtörténész vallott életútjáról, tanítóiról, az olvasás szépségéről, az írás művészetéről az egri Gonda Könyvesbolt baráti körének legutóbbi találkozóján. A Nyitott Könyv sorozat vendégének előadását hangszalagon rögzítették, és 11 egri kötődésű közismert személyiség vallomásával együtt könyv alakban jelentetik meg. fotó; pilist elemér A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVES“|HÍRLAP Újságíró: TARI OTTÓ Telefon - (36)513-600 Fax - (36)513-605 * Hirdetésfelvétel: Telefon - (36)513-628 Fax - (36)513-630 Terjesztő: NYIKES ORSOLYA Telefon - (80)513-646 Hatvan _________ Z sarolás bűntettében és aljas in­dokból elkövetett könnyű testi sértés vétségben bűnösnek talál­ta és három év börtönnel sújtot­ta a Hatvani Városi Bíróság A. Lajos helybeli vállalkozót. Az ügyész súlyosbításért, a védelem felmentésért fellebbezett. A hatvani vállalkozó akkor került kapcsolatba a későbbi sértettel, amikor egy családi há­zat adott el a fővárosból a nyu- godtabb hatvani környezetbe költözni kívánó budapesti famí­liának. A beköltözéshez lehető­séget biztosító szerződés meg­kötése után a büntetett előéletű vállalkozó azt ajánlotta, hogy Mercedesét és 700 ezer forintot ad a budapesti család FIAT Brava személygépkocsijáért. Úgy állapodtak meg, hogy a cse­re tényleges lebonyolítása előtt bemutatják a Mercit az akkor még Budapesten tartózkodó csa­ládfőnek. Ez utóbbi nem járult hozzá a tranzakcióhoz, ezért a fővárosiak vissza szerették vol­na cserélni a Mercedest, amely ráadásul megbukott a főváros­ban elvégzett eredetiségvizsgála­ton is. A hatvani vállalkozó vi­szont közölte, hogy nem adja vissza az autót, és fizetni sem hajlandó. Meg is fenyegette a fő­városiakat, azt tanácsolva, hogy ne is forduljanak a rendőrség­hez, mert neki ott is komoly kap­csolatai vannak. Ám a család a hatvani kapi­tányságon feljelentést tett. Mindezt A. Lajos zokon vette, és később ököllel megütötte, majd megrugdosta a család felnőtt fi­át, aki korábban vallomást tett ellene. A tanúverés után a rend­őrség őrizetbe vette A. Lajost, aki bírósági döntés alapján előzetes letartóztatásba került. Az ügyben a Hatvani Városi Bíróság megalapozottnak találta az A. Lajos ellen felhozott váda­kat, és zsarolásért, valamint al­jas indokból elkövetett könnyű testi sértésért három év börtönre ítélte._________________(T. z. M.)

Next

/
Thumbnails
Contents