Heves Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-17 / 14. szám
2001. Január 17., szerda MEGY E I KÖRKÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal Vágyak és emlékek Addig nem akarok meghalni, amíg nem lesz még egy szerelmem - jelenti ki nagymamakorú barátnőnk. S hogy komolyan vegyük elszántságát, hozzáteszi: - És amíg ez nem következik be, azzal dicsekszem majd, amit korábban illett volna szégyellnem. _____________________________________IN&ZII A GYÓGYTURIZMUSRÓL. Ma 18.30-tól az Egri Városi Televízió Pénzvilág című gazdasági magazinműsorában a Bárány uszoda és környékére tervezett közel nyolcmilliárd forintos beruházásról, az új gyógyászati és idegenforgalmi központ lehetőségeiről lesz szó. A stúdió vendégei: a terv kidolgozója, Rohonczi Zoltán, a svájci és amerikai befektetői kör képviselője, valamint dr. Nagy Imre polgármester és dr. Halmos Péter, aki a sportolókat képviseli. A nézők kérdéseit a 419-999-es telefonszámon várják napközben a televízió szerkesztőségében. ELVESZETT ÁLMOK. Ezzel a címmel jelent meg korábban az a CD, amelyet Zámbó Jimmy és Délhúsa Gjon közösen adott ki. A lemez teljes bevételét a tiszai árvíz károsultjainak ajánlották fel a művészek. A CD az egri Vöröskeresztnél (Klapka utca 9.) kapható. ÚJRA FRAKCIÓVEZETŐ. Az egri önkormányzati képviselő-testület MSZP-frakciójá- ban tisztújító ülést tartottak hétfőn este. A frakciótagok még a helyhatósági választáskor eldöntötték, hogy két év elteltével értékelik a végzett munkát, s újból vezetőt választanak. A gyűlésen úgy határoztak, hogy elégedettek Törőcsik Miklóssal, így újra őt bízták meg ezzel a feladattal. KIÁLLÍTÁS. Pénteken 15 órakor Hevesen, a Móricz Zsig- mond Művelődési Házban az intézmény igazgatójának, Szőke Emilnek nyílik kiállítása kerámiákból, linómetszetekből és fafaragásokból. FIATAL HÁZASOKNAK. Az Interneten segítséget kaphatnak az érdeklődők a háztartás pénzügyeinek kezeléséhez, a családi kassza megtervezéséhez. Kérdéseket is tehetnek fel a témával kapcsolatban a következő e-mail címen: jegyesdPkatolikus.hu TrAFFIPAX VEZÉNYLÉS 14.00-22.00: 25. számú főút; Karácsond - Nagyfüged, 3204. számú főút. Ingyen tanórák az uszodában? (Folytatás az 1. oldalról) Az igazgató ebben arra kéri az iskolák vezetőit, hogy tíz napon belül jelezzék, mikor és mennyi pályát, medencét igényelnek. Nagy Imrétől megtudtuk azt is: bár eredetileg december végéig kellett volna megállapodni, egyelőre nem született meg a szerződés az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM), valamint a város között az uszoda működtetésének támogatásáról. Mint azt már hírül adtuk, a korábbi többszázmilliós ígéretekkel szemben erre az évre összesen tizenhétmillió forintot tervez adni a tárca az uszodának. Tíz évre kötnének támogatási szerződést azzal, hogy minden esztendőben felül kell vizsgálni az összeget. A polgármester tudomása szerint a város néhány kisebb módosítási javaslatát elfogadta az ISM, de a szerződés- tervezet még a minisztérium.jogászainál „pihen”. Ugyanakkor Nagy Imre hangsúlyozta: kérte Eger országgyűlési képviselője, Homa János (Fidesz-Magyar Polgári Párt) közbenjárását annak érdekében, hogy az utoljára ajánlott tizenhétmilliónál több segítséget kapjon a megyeszékhely a tárcáról. Lapunk web-oldalán, a www.hevesmegyeihirlap.hu címen egyébként jelenleg is szavazhatnak az olvasók arról, hogy mi a véleményük az új egri fedett uszodáról. Az eddigi adatok szerint három lehetséges válasz közül a voksolók 21,92 százaléka elégedett a létesítménnyel, mert mindenben kielégíti az igényeit. 57,89 százalékuk kevesli a nagyközönség számára biztosított nyitvatartási időt, 20,17 százalékuk pedig megközelítési, parkolási gondokkal küzd, irmi Megfellebbezett karhatalmi segítség Árulja az ingatlant a kilakoltatásra váró bérlő A jogerős végrehajtási ítélet dacára sem jut tulajdonához az önkormányzat, mivel a volt bérlő megfellebbezte a karhatalmi segítség igénybevételét engedélyező bírósági döntést. Sőt: a korábban pékségként működő ingatlant egy ingyenes hirdetési újságban eladásra kínálja a kilakoltatásra ítélt egykori bérlő. Petöfibánya Több mint egy éve tart a huzavona a település központi részében található épület földszinti részéért. A helyiségekben korábban pékséget működtetett egy vállalkozó, ám a kis üzem még 1999-ben bezárt, a bérleti szerződést is felbontotta az önkormányzat, ám a 2000 januárjában jogerőre emelkedett bírósági döntés dacára a vállalkozó még nem ürítette ki az ingatlant. Sőt: a térség egyik hirdetési újságjában az eladásra kínált ingatlanok között ott található az ominózus petőfibányai ingatlan is. A megadott telefonszámon jelentkező ingatlanközvetítő úgy tudja, hogy az épületrész az eladó tulajdonát képezi. Tehát az adásvételi szerződés megkötésének szerinte nincs akadálya. Fekete László petőfibányai polgármester viszont a tulajdonlapot mutatja, mely szerint az épületrész az önkormányzat tulajdonaként van bejegyezve. A község első embere felháborítónak tartja az egykori bérlő taktikázását, hiszen a kilakoltatásról szóló jogerős bírósági végzés ellenére sem hajlandó kiüríteni az ingatlant. Néhány napja a karhatalmi segítség igénybevételét engedélyező bírósági végzést fellebbezte meg, így újra el kellett halasztani a kilakoltatást. Az újabb jogerős döntés megszületésére vélhetően még legalább egy hónapot várni kell. Az önkormányzat viszont minél hamarabb birtokba akarja venni tulajdonát, mivel az épületben gyermekorvosi rendelőt szeretne kialakítani. A jelenlegi rendelő eredetileg lakásnak készült helyiségekben működik, és csak ideiglenes engedéllyel rendelkezik, mivel az épületrészben nem teljesíthető minden szakhatósági előírás. A volt pékségi épületben viszont kiépíthető lenne a minden szempontból megfelelő rendelő, valamint az anya- és gyermekvédelmi tanácsadó is. Az ügyben természetesen szerettük volna megszólaltatni az ügyben érintett vállalkozót is, de többszöri megkeresésünkre sem érkezett tőle válasz. ________________________________________________________[T, Z. M.| Ú jdonságok a bor világpiacán (Folytatás az 1. oldalról)- Nálunk viszont ez a folyamat még nem jellemző - hangsúlyozta dr. Botos Ernő. - Világosan látni kell, hogy a piaci munkában megerősödött a közösségi, illetve a borvidéki marketing. Sokféle termék van együtt, amelyeket az úgynevezett „esernyő marketing” programmal lehet piacon tartani. Ezt különösen a fejlett piacgazdaságú országokban, mint Itáliában, az Egyesült Államokban vagy Ausztráliában alkalmazzák jól.- És hogy van ez minálunk?- Ennek a formának hazánkban még nem alakult ki az intézményrendszere és nincsenek képzett szakemberei. Ám hosz- szabb távon biztosan lesznek, s erre a szakmai felsőoktatásnak fel kell készülnie. Példaként említem az FVM Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató- intézetét, ahol egy évtizede elkezdődött ez a képzés a párizsi székhelyű Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) irányításával.- Mi az új évezredben a bor- marketing célja?- A piaci verseny alapja kizárólag a stabil minőség és a megbízhatóság. Ehhez elengedhetetlen a technológia folyamatos fejlesztése és az üzleti igényekhez való erőteljesebb alkalmazkodás. A hazai borexport nagyobb hányada még mindig a termelésre irányul. Ezen nagyobb piaci nyitással, az üzleti munka szélesítésével tehet fokozatosan változtatni. Nagyon fontos, hogy a következő időszakban a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezetekben még több magyar szakember képviselje hazánkat. Ez azért lényeges, mert az általuk rendezett fórumokon döntenek az új dolgokról. Az öt nagy nemzetközi szakmai szervezet közül Magyarország jelenleg egyben képviselteti magát. Elengedhetetlen, hogy ez a jövőben bővüljön.- Hogyan léphet tovább a hazai borászat?- Véleményem szerint az elmúlt tíz év kedvező eredményeket hozott a szakmában, de nem állhatunk meg, tovább kell lépnünk. A bormarketing például nagyobb szellemi beruházást igényel, és tökéletesíteni kell a szabályozást is. Ezek formáit jól meg kell választanunk, hogy a segítségükkel további kedvező eredmények születhessenek. __________________________________(MEHTUSZ) S TANGA ISTVÁN Színház Aki figyelmesen követi mindazokat a történéseket, amelyek a Gárdonyi Géza Színház igazgató-főrendezői posztjára kiírt pályázattal kapcsolatosak, érdekes következtetésekre juthat. Nézzük a tényeket. A megyei önkormányzat művelődési bizottsága meghallgatta a tíz pályázót, majd egy pontozás nyomán - a pontok voltaképpen helyezéseket jelentettek - egy „erősorrendet” állított fel. (Akinek tehát a legkevesebb pontja volt, az végzett az élen, hiszen azt tették a legtöbben előkelő helyre.) Ez eddig rendjén is lenne, ám a számok másról is árulkodnak. Nevezetesen: két pályázó a bizottság tagjaitól 3-3 első helyezést kapott, csakhogy egyikük az összetett „versenyben” ezzel az élen végzett, a másik ötödik lett. Hogyan lehetséges mindez? Kizárólag úgy, hogy utóbbit néhányon az utolsó helyek egyikére (ha nem éppen a legutolsóra) tették. S innentől kezdve az egész procedúra komolysága erősen megkérdőjeleződik. Valakit valakik a legjobbnak látnak, mások meg a legrosz- szabbnak? Ugye, senki nem hiszi, hogy tényleg ez történt? Mert nem is. Arról van szó, hogy néhányon a bizottságban kezdtek el színházat játszani (némi ármánykodás, egy kis cselszövés), s csak remélni lehet, hogy ez a gusztustalan darab a megyei közgyűlésben nem folytatódik majd. S ugye, azt sem hiszi senki, hogy kivétel nélkül mindenkit egy jó színház megteremtése motivál? Az ide-oda rohangálások, a titkosnak hitt egyeztetések, a kulisszák mögötti szervezkedések (kis város lévén, ezekről ráadásul majd mindenki tud) zöme egyéni érdekeket szolgál, hiába van akármilyen fedőnévvel (szakértelem, a teátrumért való aggódás stb.) ellátva. A tét nem több, nem kevesebb, mint az: lesz-e Egernek egy jól menedzselt színháza, amelynek előadásairól minden körben - értsd: közönség, szakma - beszélnek majd. (Volt és van ilyesmire példa kis hazánkban.) Egy színházat színházzá a társulat és (uram bocsá' ) az igazgató-főrendező művészi kvalitásai tehetnek. Persze, ezeket figyelmen kívül hagyva is lehet egri színházról beszélni. Ami egy impozáns, egymilliárdos épületet jelent. Híres borok, becses termelők Az a hazai vagy külföldi turista, aki közelebbről szeretné megismerni Felső-Magyarország nevezetességeit, bizonyára jól jár Ez a tájegység igen változatos, és természeti értékekben is gazdag. Olyan kicsiben, mint az országunk nagyban. Van itt magas hegy, mint a Mátra, a Bükk, a Börzsöny, a Cserhát, de akad sík, alföldi rész is. A völgyekben húzódnak meg azok a vonzó apró falvak, amelyek lakói szívesen látják a vendégeket. A városok közül Eger, Gyöngyös, Mezőkövesd, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tokaj, Szécsény vagy Balassagyarmat emlékhelyei páratlan építészeti, irodalmi és művészeti értékeket kínálnak. Ennek a régiónak kiemelkedő része a hegyek szegélye mentén elterülő egri, mátraaljai, bükkaljai és tokaji borvidék. Ezek a legjelentősebb hazai nemes nedűk egy részét adják. Itt érlelik például a messze földön híres egri bikavért, a debrői hárslevelűt, a gyöngyösi szürkebarátot, illetve chardonnay-t, a cserépfalui hárslevelűt és a veltelinit, a bogácsi olaszrizlinget és a borok királyának nevezett tokaji aszút. Köszönhető ez a kedvező termőtalajnak, a sajátos mikroklímának, a páratlan adottságú pincéknek, a termelési és kezelési módszereknek, amelyeket családok generációi vittek tovább a régi időktől napjainkig. így jelentősen meghatározzák ennek az országrésznek a gazdaságában betöltött szerepét. Ezért is dicséretes az a törekvés, hogy mától három napon át a felső-magyarországi régió szőlészei és borászai találkoznak Egerben. Becses termelők, akik nem csupán pénzkereseti lehetőséget látnak a szőlészetben, a borászatban, hanem hivatást és életformát is. A tavaly januári első sikeres együttlét után ismét közösen folytatnak párbeszédet a szakmai teendőkről. Megismerik a szőlészeti és borászati újdonságokat. Szó esik majd az ágazatot érintő legfontosabb jogszabályokról, a piaci értékesítési lehetőségekről. A szervezők - az említett négy borvidék hegyközségi tanácsának vezetői, a TIT Bugát Pál Egyesülete, valamint az FVM Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet képviselői - gazdag programot állítottak össze a résztvevőknek. A közös tennivalók erősíthetik a további együttműködést a négy borvidék termelői között, és utat mutatnak a jövő felé is. MENTUSZ KÁROLY VPOP: orvosolt panaszok A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) 1.850 milliárd forintos bevételével sikeresen zárta a kormány által előírt tavalyi bevételeket - mondta Arnold Mihály altábornagy, országos parancsnok miskolci sajtótájékoztatóján. A vám- és pénzügyőrségtől ebben az évben országos szinten a tavalyihoz képest 10 százalékkal több bevételt vár a központi költségvetés, amit Arnold Mihály szerint teljesítenek is. Hangsúlyozta: az elmúlt évben létrehozott regionális parancsnokságok az átszervezések és a képzések során már teljesítik az Európai Unió által előírt normákat. A VPOP országos parancsnoka szerint a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket magában foglaló észak-magyarországi regionális parancsnokság munkája - mint mondta - kiemelkedő volt, ami várhatóan a regionális értekezleten megfogalmazott tervek teljesülését is jelzi. Rozsnyai Géza alezredes, régióparancsnok elmondta: mivel a régiós parancsnoksághoz három megye négy borvidéke - Tokaj- Hegyalja, Bükk vidéke, Eger és Mátraalja - tartozik, ezért fel kellett készülnie a vámhatóságnak arra, hogy január elsejétől a szőlő és a bor jövedéki termékké vált. Több mint 20 ezer szőlő- és bortermelőnek kellett „megmagyarázni”, hogy számukra a bor jövedéki termékké minősítése miért jó, és miként szolgálja a minőségi bortermelést. Rozsnyai Géza kijelentette: január elsejétől Tokaj-Hegyalja valamennyi bortermelője hozzájutott a borzárjegyhez, és az Eger környéki borvidék néhány termelőjének panaszait is orvosolták. Tizenkét kiadó legújabb tankönyveiből, munkafüzetéiből és segédtankönyveiből tartottak bemutatót Egerben, a Heves Megyei Pedagógiai Intézetben. Az árusítással és tájékoztatással egybekötött szakmai napra az általános iskolákban oktató tanárokat hívták meg, akik szép számban fogadták el a meghívást. fotó: perl marton A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVESM|'HfRLAP Újságíró: BARTA KATALIN Telefon - (36)513-622 Fax - (36)513-605 * Hirdetésfelvétel: Telefon - (36)513-628 Fax - (36)513-630 * Terjesztő: NYIKES ORSOLYA Telefon - (80)513-646
