Heves Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-15 / 12. szám
Im 2001. Január 15., hétfő H E V E S KÖRZETE Heves Megyei Hírlap - 5. oldal E S Mezővárosi kastélyok, kúriák Betüjeles téglák kerültek elő A Haller-kúriában működött egykor a hevesi Serház Ne álljon a kertekben a szennyvíz 2003 nyarától 15 ezer ember komfortérzete emelkedhetne Intő jelként szolgált a dél-hevesi térségben élőknek az 1999. esztendő nyári bel- és árvize. A lakosoknak és a faluvezetésnek rá kellett döbbennie: mielőbb szükséges az utolsó infrastrukturális beruházás, a szennyvízelvezetés megvalósítása. Ráadásul eddig a szippantott szennyvizet a szántóföldekre eresztették. Ez pedig az uniós normákat tekintve megengedhetetlen... Tenk, Pély, Hevesvezekény, Komló, Átány, Heves- A dél-hevesi térség utolsó nagy infrastrukturális beruházása lesz a szennyvízhálózat kiépítése - mondta Török Margit, Tenk polgármestere, a beruházás gesztora. - Sem az uniós normáknak, sem a higiéniának, sem az életminőségnek nem megfelelő a mostani rendszer. Óvni kell vizeink minőségét, növelni kell a lakosok komfortérzetét. Erre az 1999. évi árvíz-is rádöbbentette az itt élőket. Ezért határozta el 1999 őszén hat önkormányzat, Tenk, Pély, Hevesvezekény, Kömlő, Átány és a befogadó Heves, hogy nekivág a beruházásnak. Még ebben az esztendőben elkészült 7 millió forintos összköltségért a tanulmányterv, amelyet a területfejlesztési tanács támogatott. Tavaly benyújtották a céltámogatásra irányuló kérelmet, de akkor elutasították. Időközben a fejlesztés szükségességét belátta Erdőtelek és Tamaszentmiklós, akik szintén elhatározták, megteszik a lépéseket a csatlakozás érdekében.- A beruházás összköltsége tavalyi árakon számolva - folytatta a gesztor -2,7 milliárd forint. Mindez úgy alakult ki, hogy nekünk nem kell tisztítóművet építeni, hanem Heves a bővítés után befogadja az innen érkező szennyvizet. A beruházáshoz 19 százalékos támogatást a Környezetvédelmi Célalap (KAC), 60 százalékot céltámogatás hivatott biztosítani. A többit lakossági önerőből kell fizetni. Ez a tavalyi árakon számolva a csatlakozó településeken egységesen ingatlanonként 150 ezer forint lenne. (A víziközmű-társulat megalakulása után - más falvakhoz hasonlóan - itt is kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget keresnének.] A fejlesztéshez a lakosok 60 százalékának szándéka kell. Lesz olyan település, ahol ez csak megközelítően lesz meg, de kimaradni nem érdemes, hiszen utóbb csak újabb nehézségekkel és megemelt költségekkel lehet pótolni a hálózatot. A rendszerbe több helyen átemelőt kell beépíteni, mivel a földrajzi elhelyezkedés nem kedvez a gravitációnak, a szennyvíznek viszont meghatározott időn belül a tisztítóba kelUémie. A tervezés során arra is ügyelnek, hogy a sorosan összekötött településekbe ne menjen be a „szomszéd község szemete”, hanem a falu határában kicsatlakozzanak a rendszerből. Amennyiben az idén megérkezik a céltámogatás, úgy a munka elindulhat. Az átadást ebben az esetben 2003 nyarára terveznék, s 15 ezer ember életét könnyítené a beruházás. SZUROMI RITA KALÁSZ történetéből Hevesi KALÁSZ-lányok 1946-ban. A harmadik sorban Medve Károly plébános, KALÁSZ-vezetö Heves Újabb kiadvánnyal jelentkezett a Hevesi Helytörténeti Kiállítóhely. Ahogy azt a helyiek már megszoktatták, ~Gy. Gömöri Ilona néprajzos-muzeológus időnként tartalmas Hagyományőrző füzettel jelentkezik (a sorozatnak most a 6. része látott napvilágot], amely tematikus rendben térképezi fel az egykori mezőváros múltját. A januári kiadványban - s az ezután következő három számban - a hevesi kastélyok és kúriák története elevenedik fel. A helyismeret és hagyományőrzés szempontjából azért is volt pótolhatatlan ez az összefoglaló, mivel az utóbbi száz évben több, építészetileg és történelmileg is jelentős épület elpusztult. A kiadvány készítője mindenekelőtt fogalmakat tisztáz. Hevesen hajlamosak vagyunk minden épületet egyaránt kastélynak nevezni, amely talán abból adódik, hogy ezek méretüknél fogva nagyobbak voltak, de az Újfalussy- kastély kivételével nem felelnek meg a kastély fogalmának, inkább csak kúriák. A város egyik ékes - sajnos, már száz éve nem látható - kúriája a Popovics-kária volt. Ez egykor a mai zeneiskola helyén állt, és kertjét a város ékességének titulálták. Az 1700-as években virágzó vidéki udvarház az 1860-as években semmisült meg, amikor a Szerelem Alfréd és a Baross utcákat kiparcellázták. Szintén az 1700-as években élte virágkorát a mai buszpályaudvar környékén lévő Haller-kúria, amit a helyiek egyenesen palotának emlegettek. Ugyancsak nem maradt fenn az utókornak jelentősebb emléke a Bemáth-kúriáról. Az egykori épületet a család későbbi tagjai kórház céljaira szánták, de a terjedő tbc miatt tüdőgondozó lett. A fokozatosan romló épületet később teljesen átépítették, maradék termeit, falait az új funkció érdekében beépítették. Ugyancsak nem maradt fent a Lubik,- a Csoda- és a Csergheő- kúria, amelyek a benne élő családokkal együtt a XVIII. században jelentős szerepet töltöttek be Heves életében. A megmaradt emlékeket viszont most olvashatják a Hagyományőrző füzetekben. A kiadványban még egy érdekes téma olvasható. A régi gyermekkönyvtár átalakításának munkálatai során előkerült 10 darab betüjeles tégla, amelyek jelentése egyelőre megfejtetlen. Téglaégetéssel egyébként német származású családok foglalkoztak az 1720- as évektől kezdve a városban. Téglaépítő kemencéjük a Petőfi út elején volt. A múzeum birtokába került betűjeles téglák eredetét még vizsgálják. _____________________________________l-ROMI) E mlékek a Az idén is folytatja helyi kutatásait Vörös Dezső. Ezúttal a város életében fontos szerepet betöltő civil szervezetről publikált. A Katolikus Agrár Leányok Általános Szövetsége (KALASZ) 1937- ben alakult. Laczenbacher Rita vezetésével vált kiemelkedő jelentőségű mozgalommá. Alapszabályait a kormányhatóságok 1939- ben hagyták jóvá. A KALÁSZ az elemi iskolából kimaradt és a faluban dolgozó leányokkal foglalkoztatott. Célja az volt, hogy „hitükben erős, erkölcsükben tiszta, nemzeti érzésükben öntudatos és gazdaságilag képzett családanyákat neveljenek a falu fiatal leányaiból." A KALÁSZ-ban 1939-ben 800,1940-ben 950 helyi szervezetében mintegy 25 ezer tag tevékenykedett. Egy év múlva 1200 katolikus tanító és női vezető irányított 60 ezer, elemi iskolából kimaradt falusi leányt. A Hevesi Katolikus Agrár Leányok Általános Szövetsége 1941. szeptember 3-án alakult. Az egyesületnek fennállása első esztendejében 60 tagja volt. A leányok vasárnap délutánonként, litánia után rendezett kultúrdélutánokon színdarabokat adtak elő, valamint népdalokban, játékokban, népi táncokban gyönyörködhetett a közönség, és szavalatokat, ismeretterjesztő előadásokat is hallgathattak az egylet rendezvényeire látogatók. A fiatalok 1942 december végén „A honvédek karácsonya” jegyében rendezett előadáson nagy sikerrel mutatták be Erdélyi Mihály: Sárgapitykés közlegény című háromfelvonásos, zenés operettjét. A rendezvény bevételéből vásárolt szeretetcsoma- gokat elküldték a fronton harcoló hevesi katonáknak. A következő év pünkösdjén a KALÁSZ a nőegylettel együtt rendezte a „Mária koszorúja” című háromfelvonásos, vallásos színdarabot. Ősszel a Leánykor a János vitézt adta elő. A hevesi KALÁSZ 1944-ben felvette IV. Béla király szent életű leányának, Margitnak a nevét, akit XII. Pius pápa ebben az évben avatott szentté. Névadójuk tiszteletére 1944. február 2-án, Gyertyaszén- telő Boldogasszony ünnepén játszották Nagy Ilona „Muhi virága” című, Szent Margitról szóló, négyfelvonásos színdarabját. A leányok a KALÁSZ-ban ismerkedtek meg Bartók Béla és Kodály Zoltán műveivel. Az ismeretterjesztő előadásokon az irodalmon kívül illemtani és higiéniai kérdésekről is hallottak. A KALÁSZ vallásos jellegű közösség volt, ezért összejövetelük alkalmával a jelige eléneklése után - mivel háború volt - imádkoztak a békéért. Ugyanezt tették a lelkigyakorlatokon is. 1945 után gyűjtést rendeztek az árva gyermekek megsegítésére. A hevesi KALÁSZ 1948-ban szűnt meg. így mindössze hét esztendeig működött, mégis úgy hisszük, hogy figyelemre méltó színfoltja volt Heves kulturális életének. ■ HEVES. A Hevesi Rendőrkapitányságon ismét értékelték a rendőrök havi teljesítményét. A Hónap rendőre kitüntetésben részesült Dancz Richard r. törzs- zászlós és Gál János. ÁTÁNY. Január 25-én, csütörtökön ülésezik ebben az esztendőben először a képviselő-testület. A faluvezetők az idei év költség- vetését tárgyalják meg. A fejlesztési tervek között szerepel a szennyvízberuházás, de a köz- világítás korszerűsítését, a csatornázást és a belvízelvezetést is napirenden tartják ebben az esztendőben. TÁRNÁMÉRA. Január 23-án, kedden reggel 9 órától a hevesi kistérség soron következő ülésére -kerül sor Tárnáméra polgármesteri hivatalában. TENK. Január 19-én, pénteken 9 órától a helyi általános iskolában immár 10. alkalommal rendezik meg a magyar kultúra napjának rendezvényeit. A Heves megyéből nevező alsó tagozatosokat szépíró és helyesíró versenyre, a felsősöket mesemondó vetélkedőre várják. A programban kiemelt helyet kap Szent Imre személye, akinek védelmébe ajánlották egykor az iskolát, s akiről augusztusban elnevezik a tanintézményt. A rendezvény részeként kiállítás nyílik az elmúlt 10 év történetéből, bemutatkoznak a környék naiv festői, és lesz kézműves játszóház is. PÉLY. Csatlakozni akar a község a Bursa Hungarica Ösztöndíj Alapítványhoz, amely helyi, megyei és országos források segítségével támogat szociálisan hátrányos helyzetű, felsőoktatásban tanuló diákokat. Pélyen hatan jelezték, hogy az ő esetükben indokolt lenne ez a támogatás. A testület rendkívüli ülésen dönt az országos alapítványhoz benyújtandó kérelemről. MEGHALT BERNA NÉNI. A múlt héten temették el Tornáméra legidősebb lakóját, a 101. életévében elhunyt özv. Suri Mihálynét, Bema nénit. Őt évek óta mint a falu legidősebb lakóját köszöntötte az önkormányzat. Bema néni 1900. augusztus 9-én született. ■ Rendkívül gazdag karácsonyt ünnepelhettek a hevesi Arany János úti óvoda gyermekei és óvodapedagógusai. A karácsonyfa alá egymillió forint értékű játék került, amelyre a költségeket pályázattal biztosították. A gyermekek készség- és ügyességfejlesztő játékokat kaptak, amelyeket azonnal kipróbálhattak. Képünkön - amelyet az intézmény dolgozói küldtek - az ünnepi előkészületek és a gazdagon megrakott fenyőfa látható. ■ Karszalag a rendőröknek Újabb polgári őrség alakult Heves, Tarnazsadány A Hevesi Rendőrkapitányság januári állománygyűlésén Deli Miklós, a Hevesi Polgárőr Egyesület elnöke Budai Sándor alpolgármestertől átvette azokat a karszalagokat, amelyeket a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet készített ajándékként, és amelyek segítségével már messziről egyértelműen látható lesz, kik azok a hevesi polgárok, akik szabadidejüket áldozzák a város közbiztonságáért. A negyvenhét tagú szervezet a napokban együttműködési megállapodást is kötött a hevesi rendőrkapitánysággal - tájékoztatta lapunkat Gottschalk Róbert sajtó- szóvivő. - Ennek értelmében a rendőrök a hét bizonyos napjain a polgárőrökkel együtt teljesítenek szolgálatot. Dr. Francsics Ottó rendőrkapitány ennek kapcsán az állomány előtt hangsúlyozta: a közbiztonság fokozása érdekében közös fellépésre van szükség, a polgárőrök közreműködésével pedig megkétszerezhető a városban a rendőri jelenlét. Deli Miklós pedig bejelentette, hogy január elején Tarnazsa- dányban újjáalakult a polgárőr szervezet, s 24 taggal elkezdte munkáját. A technikai felszereltségüket a hevesi önkormányzat biztosította, amely öt darab hasábrádiót adott a munka segítése érdekében. Azt is bejelentették, hogy a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságtól kapott személygépkocsik üzemeltetésének költségeihez a város a jövőben is hozzájárul a biztonság fokozása érdekében. (27763) A HEVES MEGYEI AGRÁRKAMARA felhívása A kamara elnöksége felhívja az agrártevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek gazdasági érdekképviseleti országos, illetve megyei szervezeteit, hogy a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. tv. 20. par. (2) bekezdése alapján a megyei kamara elnökségébe egy-egy főt delegálhatnak. Az Elnökségbe csak olyan természetes személy delegálható, aki olyan gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja, amely tagja a kamarának. Az elnökségbe delegált tag az elnökség munkájában tanácskozási joggal vesz részt. A bejelentkezés határideje 2001. február 14. A bejelentkezéshez a gazdasági érdekképviselet köteles csatolni érvényes alapszabályát és a bejegyzésre vonatkozó bírósági végzést. A kamara elnöksége a gazdasági érdekképviselet bejelentkezéséről a bejelentkezéstől számított 30 napon belül dönt.
