Heves Megyei Hírlap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-03 / 2. szám
HEVEST EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 2001. JANUÁR 3., SZERDA ÁRA: 49 Ft ELŐFIZETVE: 35,50 Ft XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM MAI SZÁMUNKBÓL ORRCSONTTÖRÉS, GÁZOLÁS Bár az ezredforduló - legalábbis bűnügyi szempontból - „csendesen” telt, azért akadt munkájuk a rendőröknek. A szilveszteri szeszes toroköblögetés ugyancsak felerősített jó néhány honfitársunkat. (2. oldal) ÚJ OKMÁNYIRODA Két hónap alatt több mint 30 millió forintért alakították át azt az épületet, amelyben a megye- székhely okmányirodája működik az új esztendőtől. A Szvorényi úti, egykoron mező- gazdasági boltként funkcionáló ingatlanban az iroda dolgozói Egerrel együtt 32 település mintegy 110 ezer lakóját fogadhatják majd. (3. oldal) MEGHALT A „KIRÁLY” Főbe lőtte magát Zámbó Jimmy. Az első hírekkel el- lentétben nem öngyilkosság, hanem véletlen baleset áldozata lett az otthonában, a családja és barátai körében szórakozó popsztár. (4. oldal) ÉRTÉKELÉS A hatvani képviselő-testület nehéz két esztendőt tudhat maga mögött. Az eredmények mellett olykor politikai villongások, személyi ügyek, helytelennek minősített döntések jellemezték a városvezetés munkáját. A településről kialakult kép talán sötétebb, mint a hasonló, vagy akár komolyabb gondokkal szembesülő önkormányzatok imázsa. (5. oldal) 9 / / O U _> JÍ.UU J J Ev eleje: ismét drágább az élet Heves megye Új évezred ide vagy oda, az idei január sem hozott újdonságot, legalábbis az áremelések tekintetében. Legfeljebb az okozhat némi - kellemetlen - meglepetést, hogy az alapvető élelmiszerek árai a tervezett infláció mértékét is meghaladóan nőttek. De többet kell fizetnünk - egyebek mellett - a közlekedésért, a kommunális szolgáltatásokért, a villamos energiáért, az italokért és a cigarettáért is. Körképünkben annak jártunk utána, hogy a termelők, szolgáltatók, kereskedők miként gondolkodnak az idei áremelésekről. Kétségkívül az egyik „legérzékenyebb” pont az élelmiszerek, ezen belül is a pékáruk árának változása. Erről érdeklődtünk Szlávik Flóriánnál, a pará- di Szlávik Pékség vezetőjénél, aki meglepő hírrel szolgált: ők egyelőre nem emelnek árat januárban. (Folytatás a 3. oldalon) Az év első napjaiban bőszen kattognak az árazógépek Szennyvízprogram: újabb százmilliók PÉTERVÁSÁRA ÉS TÉRSÉGE A környezetvédelmi miniszter december 27-i döntése értelmében a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatból Pétervására önkormányzata 467 millió 300 ezer forint támogatást kap. Bár a Magyar Közlönyben még nem jelent meg az információ, s hivatalos értesítés sincs, az már bizonyos, hogy a Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet által közreadott közleményben foglaltak tényként kezelhetők, azok a december 30-i országos napilapokban már olvashatók. Az összeggel tovább nőttek az esélyei a térségi szennyvízcsatornázás megkezdésének. Az ösz- szesen 2,6 milliárdos beruházáshoz az eddigi pályázatok útján jelentős összeget sikerült megszerezni, s arra is mód nyílt, hogy április 1-ig újra pályázzanak a céltámogatási keretre. Jelenleg a teljes beruházás végösszegének mintegy 40 százalékával rendelkezik az önkor- mányzat. __________________a C sőd után jutalom Térségi szennyvízberuházást terveznek Év végi jutalmat kapnak a község intézményeinek dolgozói. Mindez nem is olyan rég még elképzelhetetlen volt, hiszen az önkormányzat csődbe került, és volt olyan hónap, hogy fizetést sem tudtak osztani. Pedig a dinnyéjéről híres települést gazdag falunak tudják. Csány A csőd, az adósságrendezési eljárás négy évvel ezelőtt kezdődött, és egy éven át tartott. Morvái István polgármester akkor még a falu jegyzőjeként tevékenykedett:- Önerőből kezdtük el a gázberuházást, semmiféle támogatást nem kaptunk, mindenhol kikosaraztak bennünket, így nem csoda, hogy beleroppantunk - mondja a polgármester, arra is emlékezve, hogy volt olyan hónap, amikor bért sem tudtak fizetni az önkormányzati alkalmazottaknak. Egy év múltán sikerült 41 millióért értékesíteni a gázvagyont, s így törleszteni tudták az akkor még fennálló 45 milliós tartozást. Az önkormányzat kikerült a csődhelyzetből, ám pénzügyi helyzete most sem rózsás: a 135 milliós éves költségvetésből nem könnyű boldogulni. Most viszont - hosszú évek után először - a bérmaradványból jutalmat oszthattak az önkormányzati intézményekben dolgozóknak és a gyermekeknek, valamint a 70 év felettieknek is telt karácsonyi csomagokra mintegy 600 ezer forint értékben. Az önkormányzat pénzügyi helyzete nem rózsás, pedig a köztudatban Csányt - a dinnyéjének köszönhetően - gazdag faluként tartják számon. Az utcákon szép porták sorakoznak, és a legtöbb udvaron sem Trabant vagy Lada parkol, hanem többmilliós nyugati autómárka. Ennek ellenére a település adóbevétele nem nagy, hiszen a mezőgazdasági őstermelők jelentős adókedvezményben részesülnek, s ezt a családok igyekeznek is kihasználni. (Folytatás a 3. oldalon) A szemléletváltásra áldozni kell Érezhető lesz-e a millenniumi pályázati pénzek csökkenése? Tavaly a kormány több milliárd forintot áldozott az ezeréves államiság megünneplésére. A pályázati pénzek a kistelepüléseket is olyan, főképp kulturális lehetőségekhez juttatták, amelyekre nemigen telt volna nekik. Körkérdésünkben arról érdeklődtünk, mennyi pénzt sikerült kicsípni a községeknek az országos büdzséből, mire fordították? A pályázati pénzek csökkenését érzik-e majd idén? Szükséges volt-e identitástudatunk erősítésére ennyit fordítani, avagy az életfeltételek javulásának nagyobb erkölcsi baszna lett volna? Dél-Heves Tamamérán Bencze László polgármester szerint a község vezetése tavaly nem is pályázott millenniumi pénzekre, hiszen a zászlóátadást 2001-re tervezik. Ám 2000-ben sem ültek tétlenül. Elkészült egy helytörténeti kiadvány, létesült emlékdomb és felszentelték az emlékoszlopot. Ezeket viszont nem pályázati pénzből sikerült megvalósítani, hanem önerőből, illetve alapítványi támogatással és gyűjtéssel. Egy köztéri szobor elkészítéséhez 700 ezer forintot nyertek a Képzőművészeti Lektorátustól, de ez sem millenniumi pénz volt. Arra, hogy idén mire tudnak pályázni a csökkenő ösz- szegből, azt a választ kaptuk: a zászlószentelésre és a szoboravatásra próbálnak pályázatot nyerni. S hogy szükség volt-e milliárdokat fordítani a nemzeti tudat ápolására? Erre ez volt a felelet:- A szemléletváltás mindig pénzbe került. Az idősebb korosztály esetében még erősebben él a nemzeti hovatartozás, ám a közép- és ifjabb korosztály számára igenis szükség volt arra, hogy megtörténjen a szemléletváltás - mondta a polgármester. - Tény az, hogy lehetett volna másra költeni a milliárdokat, de a múltat ápolni és megőrizni is értelmes, sőt fontos dolog. Hevesvezekény polgármestere, Balogh Sándomé arról tájékoztatott, hogy félmillió forintot kapott a község millenniumi rendezvények címén.- Háromszázötvenezer forintot nyertünk az emlékpark kialakítására, ötvenezret egy emléktábla avatására és százezret a millenniumi nap megrendezésére. Hasznát láttuk ezeknek a pályázati forrásoknak, mivel költségvetésből nagyon nehéz lett volna erre elkülöníteni. Az idén még egy nagyobb összegre számítunk: a falu központjában lévő kastélyt szeretnénk helyrehozni augusztus 20-ra. Ha tíz évig lenne millennium, akkor is találnánk olyan feladatot, ami megoldásra vár, így érezzük majd a pályázati lehetőségek csökkenését. (Folytatás a 2. oldalon) Az Egertej Kft.-nél a tavaly vásárolt új csomagológéppel töltik a tejet FOTÓ! PERL MÁRTON Vállalkozók az új században Heves megye Nehéz átmeneti időszakot tudnak maguk mögött a vállalkozók. Az elmúlt évtized az új társaságok létrejöttének, megerősödésének vagy megszűnésének időszaka volt. Tegnap, az új évszázad első munkanapján arról érdeklődtünk, hogyan kezdték, illetve folytatták azt a tevékenységet, amelyet pár napja abbahagytak.- Mi meg sem álltunk - mondta Ötvös Imre, az Egertej Kft. ügyvezető igazgatója. - Karácsonykor és szilveszterkor is szállítottuk a tejet és a tejtermékeket. Amióta a vállalkozásunk működik, a harmadik legjobb évet zártuk 2000-ben. A hazai megrendelőinknek 20 millió liter tejet értékesítettünk, emellett ötmillió litert exportáltunk. (Folytatás a 2. oldalon) C í i i
