Heves Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-04 / 283. szám
IMII 2°0°- December 4., hétfő H E V E S KÖRZETE Heves Megyei HIrlap - 5. oldal E S Pusztai urak és cselédek jövőbe üzenő emlékezete Hétszáz év történetével szólnak a karácsonyváró tenkiekhez Ritka meglepetést készül átnyújtani Tenk önkormányzata a falubelieknek. A szeretet ünnepének előestéjén, december 16-án a tornateremben rendezik az idei falukarácsonyt. Nem lesz ez szokványos ünnep. A helyi önkormányzat és Török Margit polgármester jóvoltából minden tenki család megkapja a község helytörténeti kötetét, emlékeztetve arra, hogy a múlt a jelenen át a jövőbe üzen, úgy ezen az ünnepen is lélektől lélekig jusson el az összetartozás érzése. Az ünnepségen fellépnek a helyi óvodások és iskolások, s műsorral szórakoztatja a vendégeket a majorettcsoport. A könyvátadást, közös falukarácsonyt még egy esemény színesíti: pazonyi Elek János unokája, dr. Bercsényi Miklós közreműködésével három világháborús hős, Ózsvári Lajos, Dávid István és Tóth István megkapja a Vitézi Rend Emlékérmét. A karácsonyi vásárlási láz közepette gyakran képesek vagyunk elfelejteni azt, hogy a szeretet ünnepére készülünk - mondja Török Margit polgármester. - Ezért is tartottuk fontosnak, hogy ezen a délutánon még tovább erősítsük az összetartozás érzését. A tenki ember megérdemli azt, hogy tudja, honnan jött és hová tart. Most a falu összes családja kézhez kapja az önkormányzat ajándékát, Tenk történetét, amely a település és a dolgos ősök hétszáz évét, s természetesen a mi jelenünket láttatja majd az olvasóval. Prédáimként a pusztában Érdemes tehát a faluünnep előtt fellapozni, mit is tartanak majd kézben december 16-án a tenkiek. Kevesen tudják ugyanis, hogy az első írásos emlék 1310-ből származik, ahol Thenky névalakban szerepel a mai község elődje. Ám azt, hogy a faluhely régebbi, az is bizonyítja, hogy ez a dokumentum már egy peres anyag bizonyítékaként szolgál. Thenk - ahogy ezt latinos változatban használják - a török hódoltság koráig népes faluhely volt. Ám a törökdúlás idején elpusztul, s csak az 1700-as években népesítik be újra az elhagyott Thenket. Önállóságát azonban az elkövetkezendő 250 évben nem nyeri vissza, hanem Erdőtelek lakott külterületi pusztája marad. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy ez egyet jelentett a vegetációval. A XVIII. század két jelentős eseményben is bővelkedett. A térségben itt először - a betelepülő felvidéki családoknak köJellegzetes életkép a századfordulón szönhetően - református gyülekezet alakult, s mindennek mintegy ellentételezéseként 1719-ben gróf Buttler Lajos megépítette a Hanyi kápolnát. A ma is látható hely búcsújáró zarándokhellyé vált, s ezt 1791-ben VI. Pius pápa is elismerte adománylevelében. A lakott puszta történetében jelentős változások kora a XIX. század. Nincs olyan Heves vármegyebeli nemes család, aki ne rendelkezne több-kevesebb földdel Pusztatenken. így a falu történetében a leghíresebb nemesi famíliák nevével büszkélkedhet: itt éltek ugyanis a Soldosok (s töltötte második házasságának éveit a kúriában Blaha Lujza), a Gyulayak, de a Fáy, a Puky családokat, sőt a hevesi vonatkozásban megismert Szerelem családot is köti ide földbirtok. A XX. század történetét azonban már csak két nemesi család jelenléte fémjelzi: a ma is látható Elek-kastélyban vagy Fűzfa-kastélyban él pazonyi Elek János és családja, a most polgármesteri hivatalként használt épületben Papp-Szász Tamás, a híres emlékezetű és nagytermészetű ügyvéd. A falu lakóin, birtokhelyein és az itt zajló gazdaságon e két család osztozik. A község jelenlegi mező- gazdasági arculatát tekintve nehéz elhinni, de a megye legnagyobb mintagazdaságát őrizték a pusztában. Cselédek, zsellérek, summások so- kaságának adott megélhetést a nemesi birtok, s a század közepén már megjelennek az urasá- goktól független béresek, kapások, kukások (dohánytermelők) is. Mindennek a középkori hangulatot árasztó világnak a második világháború vet véget. Papp- Szász Tamás öngyilkos lesz, pazonyi Elek Jánost és családját pedig kíméletlenül internálják - a hevesi szőlőkbe. Faluépítő törekvések A háborút követően megszűnik a nagybirtok, a telekosztás házhelyhez juttatja a cselédek leszármazottaik s 1947-ben a közösség elszakad Erdőtelektől. A Belügyminisztérium Tenk néven engedélyezi a faluvá válást. Az egykori magtár mai formájában A kezdeti lelkesedést követően azonban hosszú évekig a gyakorlat nem követte a faluvá válást. Igaz, hogy az egykori pusztai iskolát a lehetőségekhez képest fejlesztették, ám az egyetlen változás, amelyet az akkori vezetés felmutatott, a kultúrház megépülése. Holott a tenkiek régi nagy vágya egy templom volt. Igaz, az iskolában a korábbi évtizedekben berendeztek egy iskolakápolnát, ám a szertartások egy része nem volt itt elvégezhető. A falu közössége többször is nekirugaszkodott annak, hogy megépítse saját templomát. Ám hol a háborús idők, hol a pénzszűke, hol pedig a diktatúra vetett gátat a megvalósításnak. Tajthy László erdőtelki plébános kitartó akaratát azonban még a diktatúra sem tudta megállítani. A plébános felajánlást tett Istennek, s ebből nem engedett. Külföldi adományokból, s a tenkiek munkájával megépült a faluközpontban a templom. S hogy mennyit változott a világ ez alatt a négy évtized alatt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a tenkiek egy évtized alatt gyakorlatilag két templomot tudhattak magukénak: a kilencvenes években ugyanis felújították a pusztuló Hanyi kápolnát, s ötven év elteltével a puszta Szent Anna ünnepén ismét benépesült zarándokokkal. Az önkormányzatiság 10 éve alatt a település rohamléptekkel fejlődött, bepótolva azt, amire az elmúlt negyven év alatt nem volt lehetőség. Bevezették a lakásokba a telefont, a gázt, iskolát építettek, tornatermet avattak, önálló orvosi körzetet kaptak a lakosok. A látványos beruházások mellett olyan, komfortérzet-javító változások is történtek, mint a ravatalozó építése, könyvtárfejlesztés és a közösségi ünnepek megteremtése. Közösség született A tenki embert nemcsak múltja, hanem hagyományai is összetartják. S ezt az önkormányzat az utóbbi tíz évben tudatosan is erősíti. A már hagyományossá váló iskolai mesemondó verseny, kihívás napi sportünnepség, nyugdíjasnapi megemlékezés és Mikulás-várás mellett ebben az esztendőben több új eseményt is szerveztek a tenki közösségnek. Az emlékezetes millenniumi nap mellett felavatták a falu első köztéri szobrát, a Korsós lányt, pályáztak és nyertek egy emlékfa-ava- tásra, megalakították a polgár- mester asszonyok országos egyesületét, és évzárásként a falu történetét összefoglaló kiadványt is átvehetnek a családok. * A múltidézés és a jelen pillanatnyi képekben történő felvillantása természetesen a teljességre törekvés igénye nélkül íródott. Azt, hogy a tenki ember honnan jött és hová tart, s mi a titka annak a nyáron virágokkal borított falunak, ahol mindenki tudja, hol a helye és mi a kötelessége, azt december 16-a után valamennyi család immár saját kötetének elolvasása után megtudhatja. ISZUROMI) Az 1985-ben felszentelt templom Az iskola homlokzatán látható Szent Imre- szobor Tréning a továbbtanuláshoz Pályaválasztás - erőpazarlás nélkül Boconád Az idei tanév hátralévő részének egyik legfontosabb pedagógiai feladata a nyolcadikos tanulók pályaválasztása. Az elmúlt hét esztendő alatt a többéves felkészítés ellenére is, bármilyen nagy igyekezettel egyengette az iskola- választás útját a szülő, az osztályfőnök, előfordul, hogy a diákok némelyike még „nem érett” meg a végleges elhatározásra. Az akár egy életre szóló döntésben kívánt segíteni a Heves Megyei Pedagógiai Intézet akképp, hogy a középiskolások körében már jól bevált csoportos tréninggel segítette ezúttal az általános iskolásokat e nem köny- nyű döntésben. Legutóbb a boconádi iskola : volt a tréning színhelye. Sándor Tamás vezetésével három foglalkozás keretében csoportos játékokon, önismereti teszteléseken át tisztul a kép egy-egy gyermek személyiségének, adottságának néhány összetevőjéről. A nagy tetszéssel végrehajtott gyakorlat- sor nyomán a helyes pályaorientáció szempontjából kulcsszerepet játszó általános intelligencia, mentális képesség és mozgásügyesség ismeretében a szakember nemcsak a megfelelő irányba terelgette a továbbtanulni szándékozót, hanem egy sor felesleges erőpazarlástól is mentesítette a nebulót. A bevált gyakorlat során nagyobb biztonsággal nevezhetik meg tavasszal a továbbtanulás előtt állók a választott középfokú tanintézetüket és azt a szakmát, amelyet a későbbiekben akár évtizedekig is végeznek majd. CSEH BÉLA A közelmúltban a Belügyminisztérium és a Rendőrtiszti Főiskola millenniumi konferenciát rendezett a tudomány napja alkalmából. A konferencián a BM Tudományos Biztossága dr. Francsics Ottó hevesi rendőrkapitányt A Rendvédelem Tudományáért millenniumi emlékéremmel és oklevéllel, dr. Gulyás István magángyűjtőt tudományos munkájáért emlékéremmel és oklevéllel jutalmazta. fotó: virágh gyula Terülj, terülj... _______Tárnáméra_______ Közel egy évtizedes hagyomány elevenedett fel az iskolában a novemberi egészségnevelési programsorozatban. Az oktatási intézmény az „Egészségesebb Iskoláért" országos mozgalom tagjaként az étkezési kultúrát helyezte a rendezvény középpontjába. A diákok nemcsak széles körű ismeretek, hasznos tanácsok birtokába jutottak, hanem a záróünnepségen asztalterítési versenyt is rendeztek. A tanulók elsősorban a karácsony hangulatát idézőj ízlésesen terített asztalokon a maguk készítette ételeket népszerűsítették. Az intézet tornatermében kiállító 30 asztaltársaság értékelését a diákönkormányzat a közönségre bízta, akik végül is a „vadászvacsora” társaságnak: Csintalan Roland, Szűcsi Albert és Szécsi Gergő alkotóknak ítélték oda a fődíjat: egy hatalmas gyümölcstálat. ■
