Heves Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-20 / 297. szám

X, 6. oldal - Heves Megyei Hírlap VILÁG TÜKÖR 2000. December 20., szerda A 43. elnök: George W. Bush A katonai együttműködés jövőjét elemzi az EU és Oroszország Helyi idő szerint hétfőn az Egyesült Államok 50 tagálla­mában és a szövetségi főváros­ban, Washingtonban megtar­tott elektori elnökválasztással hivatalosan is rákerült a pe­csét George Bush győzelmére. A republikánus jelölt megkap­ta mindazt a 271 elektori vok- sot, amely biztosította számá­ra a felettébb szerény (a mini­málisan szükségesnél csupán eggyel nagyobb) többséget. Washington - Moszkva Bush a nap folyamán Washing­tonban számos gazdaságpoliti­kai témájú megbeszélést folyta­tott. Szóvivője, Ari Fleischer sze­rint a megválasztott elnök aggó­dik az amerikai gazdaság növe­kedésének érezhető mértékű lassulása, illetve az esetlegesen fenyegető energiaválság miatt. Alan Greenspan, az amerikai szövetségi jegybank elnöke nem nyilatkozott részletesen a Bush- sal folytatott hétfői megbeszélé­séről. Számos szakértő úgy véli, hogy belátható időn belül szük­ség lehet az amerikai irányadó kamatlábak csökkentésére. Re­publikánus források szerint egyébként a legutóbbi személyi latolgatások nyomán úgy látszik, hogy Paul O’Neill, az Alcoa nevű alumíniumipari óriáscég elnöke a leg­esélyesebb az amerikai pénzügyminiszteri tisztség betöltésére. Az EU-elnökséget betöltő Franciaország államfője, Jacques Chirac a világon az első vezető politikusként találkozott a meg­választott amerikai elnökkel. A találkozót követően Washingtonban kijelentette: az Európai Unió és az Egyesült Államok vi­szonya a katonai együttműködés területén nem fog változni George Bush elnöksége alatt. Az Egyesült Államok és az EU csúcs- találkozóján Chirac elmondta: jóllehet az EU-amerikai kapcsolatok egyik legkénye­sebb szelete a védelmi szféra, az érdekek közösek. A francia államfő szerint semmi­lyen különösebb gond nem várható a kato­A megválasztott amerikai elnök üdvözli első külföldi vendégét nai együttműködésben, hiszen a felek alap­vető célja a stabilitás és béke világméretű erősítése. Chirac megbeszéléseket folyta­tott Bili Clinton leköszönő amerikai elnök­kel is, aki ezúttal 15. alkalommal - utoljára - vett részt az EU-amerikai féléves csúcs- találkozón. Az európai államok úgy értékelik, hogy Clinton megértést mutatott aggodalmaik és érdekeik irányában, Bush azonban olyan tapasztalt politikus, aki hajlamos az el­szigetelődés politikájára. Erre utal, hogy a Bush által vezető külpolitikai posztokra kijelölt személyek már több ízben kijelen­tették: az amerikai katonai erők túlzott mértékben vannak jelen külföldön. Igor Ivanov orosz -külügyminiszter ... „ konstruktív légkörű párbeszédet” remél Colin Powell-lel, George Bush megválasz­tott amerikai elnök külügyminiszter­FOTÓ: EUROPRESS/EPA jelöltjével. Ivanov kedden Moszkvában először nyilatkozott a washingtoni admi­nisztráció tervezett személycseréiről. Szándékai szerint „aktív együttműködést” akar kialakítani az új amerikai külügy­miniszterrel, akit Oroszországban „tapasztalt és kiegyensúlyozott politikus­ként” ismernek. Az orosz külügyminiszter leszögezte, hogy Moszkvában kiemelt jelentőséget tu­lajdonítanak az Egyesült Államokkal való együttműködésnek. A kétoldalú párbeszéd­ben számos, a hadászati stabilitással és más fontos problémákkal kapcsolatos kérdés szerepel napirenden, amelyektől a világpolitikai helyzet alakulása is függ. „Amint feláll az új amerikai adminisztrá­ció, őszinte dialógust kezdhetünk ezekről a problémákról” - hangsúlyozta Ivanov. Osztozkodás a szent helyen Netanjahu visszalépett, Simon Peresz gondolkodik Közel-Kelet Az ENSZ Biztonsági Taná­csa nem fogadta el azt a palesztin javaslatot, hogy nemzetközi megfigyelőket küldjenek Ciszjordániába és a Gáza-övezetbe. Az izra­eli kormány egy tagja sze­rint át kellene adni a jeru- zsálemi Templom-hegy egy részének ellenőrzését a palesztinoknak. Benjamin Netanjahu nem jelölteti magát miniszterelnöknek - ennyiben foglalhatók össze a legújabb közel- keleti események. „Izraelnek a palesztinokkal kö­tendő megállapodás érdekében le kellene mondania a Mecsetek tere fölötti ellenőrzésről” - jelen­tette ki Juli Tamir bevándorlási miniszter. Véleménye szerint sokkal fontosabb elfogadtatni a palesztinokkal, hogy tekintsenek el a menekültek izraeli területre való visszatérésétől, aminek le­hetősége nyugtalanítja az izraeli­eket. Izrael fenn akarja tartani a zsidók többségi helyzetét, és en­nek ez az egyedüli módja. Slomo Ben Ami külügyminisz­ter szerint a Mecsetek terére „mennyei szuverenitás” kiter­jesztése lenne a célszerű. Az iz­raeli tárgyalóküldöttség Wa­shingtonba indulása előtt adott nyilatkozatában Slomo Ben Ami úgy fogalmazott, hogy egy szent hely fölött politikai szuverenitást bevezetni egyenlő lenne a szent­ségtöréssel. Benjamin Netanjahu volt iz­raeli miniszterelnök kedden be­jelentette: nem indul sem a kor­mányfői, sem a Likud Párt veze­tői tisztségéért. A politikus le­vélben tudatta döntését a Likud- dal, miután a knesszet nem volt hajlandó önmaga feloszlatására, sem az előrehozott választások kiírására. így jelenleg Ariel Sáron, a Likud vezére az egyet­len miniszterelnök-jelöltje a legnagyobb izraeli jobboldali pártnak. Ezzel szemben Simon Peresz volt kormányfő Ehud Barak ügy­vezető miniszterelnökkel való ta­lálkozója után kijelentette: fonto­lóra veszi indulását a február 6-ra tervezett kormányfőválasztáson. A 77 éves Nobel-békedíjas politi­kus független jelöltként venné fel a harcot a Likud képviselőjével. Hírek röviden Vélemények az európai munkaerőpiacról Az Európai Bizottság bővítési kérdésekért felelős tagjának szóvivője, Jean-Christophe Filori „nagyon hasznos hozzájárulásnak” nevezte kedden Gerhard Schröder német kancellár előző napi nyilatkozatát, amely szerint az Uniónak csak öt-hét év átmeneü időszak után kel­lene megnyitnia munkaerőpiacát az újonnan csatlakozó országok előtt. Schröder elképzelését azonban a tagjelölt országokban csaló­dással fogadták. Merénylet egy moszkvai városvezető ellen Moszkva központjában kedd reggel merényletet követtek el Joszif Ordzsonikidze, a moszkvai önkormányzat végrehajtó testületének elnökhelyettese ellen. Ordzsonikidze haslövést kapott, és a lábán is megsebesült, sofőrje viszont az életét vesztette. A merényletet két is­meretlen követte el. A bérgyilkosok páncéltörő lövedékeket használ­tak, így a páncélozott autón csaknem harminc, golyó ütötte nyom maradt. A klarinétozó főbankár Miközben tartott az elnökválasz­tási és szavazatszámlálási szap­panopera, az amerikaiak jó része nyugodtan fogadta a híreket, mert a „titkos elnök” a helyén volt. Akit ezzel a megtisztelő cím- mel-ranggal illetnek, nem más, mint a márciusban 75. születés­napját ünneplő Alan Greenspan, a szövetségi jegybank elnöke. A szemüveges, szerényen vi­selkedő férfi, akit a szakma „minden idők legjobb bankárá­nak” nyilvánított, New Yorkban született. Iskoláit a Manhattan- hez tartozó, főleg alsó-közép­osztálybeli családok által lakott Washington Heights-ben végezte. Zenei érdeklődést mutatott, ezért két évet végzett a Juilliard zene­konzervatóriumban, ahol klari­nét- és szaxoforitudásával tűnt ki. Henry Jerome bevette bandájába, s a zenekar sikeres turnét tett, keresztül-kasul utazva az Álla­mokon. Azután még­is „átnyergelt” a közgazdasági tudományokra, s 1950-ben eredményesen befejezte a ta­nulmányait. Árutőzsdéken tevékenykedett, majd a tapasztalatok birtokában New Yorkban William Town- senddel tanácsadó céget alapított. Rövid idő alatt az ország egyik legkeresettebb vállalatává nőtték ki magukat. A politikában republikánus ro- konszenvet tanúsított: 1968-ban Nixon kampányát, majd az elnök kényszerű távozása után Gerald Fontot támogatta gazdasági taná­csaival. A demokrata Carter beik­tatását követően 1977-ben újabb tíz évre visszavonult a cégéhez. Amikor azonban 1987-ben Rea­gan megfelelő személyt keresett, hogy a jegybank élén a leköszönő Paul Volcker helyére álljon, a vá­lasztás Greenspanre esett, aki az akkori tőzsdepánik napjaiban ha­mar bebizonyíthatta képességeit. Olyan ragyogóan alkalmazta hi­telpolitikáját, hogy kivédte a már- már újabb „fekete pénteknek” el­könyvelt, fenyegető pénzügyi katasztrófát. Azóta az amerikai gazdaság lényegében sikertörténetet írha­tott, és sokan Bili Clinton állam­férfiúi bölcsességét dicsérik, amikor nemhogy megszabadult volna, de megerősítette a nem azonos pártvonalról indult bank­elnököt. Ez több volt, mint a kö­zös szaxofonszenvedély, s az amerikai átlagember a bankárt gazdasági biztonsága fő tényező­jének tartja. Magánéletében különös von­zalmat érezhet a Mitchell család­név iránt. Az ötvenes években rö­vid ideig Joan Mitchell színésznő volt a felesége, majd évtizedekig megrögzött agglegénynek lát­szott, ám 1997-ben újranősült: Andrea Mitchell, az NBC televízió riportere lett a párja. ________________________sín! A merikaiak a halálbüntetés eltörléséért A halálbüntetés átfogó betiltását követelő és több mint hárommillió támogató aláírást tartalmazó beadványt juttattak el emberi jogi szer­vezetek az ENSZ főtitkárához. Kofi Annan közölte: támogatja azokat a törekvéseket, amelyek a halálbüntetésre vonatkozó, egész világra kiterjedő moratórium bevezetését szorgalmazzák. Kucsma elnök távozását követelik Kedden Kijev központjában mintegy ötezer ember tiltakozó meg­mozdulást tartott, követelve Leonyid Kucsma elnök és igazságügyi vezetők lemondását Gongadze internetes újságíró nyomtalan eltű­nése miatt. Egy képviselő a parlamentben azzal vádolta meg az elnököt, hogy a titkosszolgálattal együtt köze volt az újságíró el­tűnéséhez. Orosz-francia gazdasági együttműködés Ha a francia és az orosz vállalkozók a két ország kiegészítő adottsá­gaira alapozzák együttműködésüket, akkor sikerrel szerepelhetnek a nemzetközi gazdasági versenyben - hangsúlyozta Mihail Kaszjanov orosz kormányfő, aki az orosz-francia kormányközi bizottság soros ülésén vesz részt Párizsban. Magyarokon is kísérleteztek a gyógyszergyártók? A tekintélyes The Washington Post című napilap a vi­lág több országában vizsgálta, megszegik-e a nagy gyártó cégek a gyógyszerkísérleti szabályokat. Az új­ság tudósítói szerint a volt Szovjetunió területén, Afri­kában, Kínában, Latin-Amerikában és Kelet-Európábán nem egyszer kihasználják a joghézagokat illetve az or­vosok alulfizetettségét. A kedden megjelent cikk ma­gyar példákat is említ. változtattak gyógyszerezésén. Ugyancsak névvel szerepel a cikkben egy másik kórház férfi páciense, aki viszont „boldogan vállalta” a részvételt. Magyarország jelentős teszt­központ volt a The Washington Post szerint egy amerikai gyógyszeripari óriás skizofré­nia elleni szerének kipróbálásá­ban - különösen azért, mert az Egyesült Államokban mellékha­tása miatt nem engedélyezték az embereken végzendő kísér­Washington - Budapest Az embereken végzendő gyógy­szerkísérleteknél elvárható, hogy a páciens tisztában legyen a kockázatokkal, s ennek alap­ján adja beleegyezését a teszt­be. A The Washington Post sze­rint a SOTE Oktató Kórháza, a „kútvölgyi” egyik pszichiátriai betege, egy 35 éves takarítónő azt állítja: kényszerítették, hogy vegyen részt a kísérlet­ben, illetve egy világcég miatt leteket. Az amerikai lapban megszólalnak magyar orvosok is; egyikük szerint a kényszer egyfajta formájának tekinthető, ha a beteg azt tapasztalja: az orvosok szívesebben foglalkoz­nak vele, ha vállalja a tesztben való részvételt. Az Europress az amerikai cikkel kapcsolatban megkere­sett néhány egészségügyi szaktekintélyt. Dr. Borvendég János professzor, az Országos Gyógyszerészeti Intézet orvos igazgatója szerint amerikai üz­leti érdekeket sérthet az, hogy egyre több “vizsgálat újabban átkerül olyan országokba, ahol jó szakmai színvonal mellett, de.olcsóbban végzik el azokat, vagyis a The Washington Post írása akár üzletféltés miatt is születhetett. Borvendég pro­fesszor hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországon szó sincs a hatóságok „engedé­kenységéről”. Szigorú etikai és szakmai feltételek mellett sza­bad csak bármilyen gyógyszer­kutatást megkezdeni. Az új egészségügyi törvény megalkotása­kor dr. Kapocs Gábor, a szaktárca akkori fő­osztályvezetője irá­nyította a betegjogi fe­jezetek kidolgozását. A The Washington Post cikkére reagálva elmondta, hogy Ma­gyarországon a gyógy­szerkutatásra és ezen belül a pszichiátriai betegek bevonására vonatkozó szabályok megfelelnek az euró­pai jogharmonizációs elvárá­soknak. Ennek alapján a ható­ságok kellő szigorral járhatnak el a klinikai kipróbálások enge­délyezése és ellenőrzése során. A jogszabályok szerint csak a megfelelő felvilágosítás után, 24 órás gondolkodási idő bizto­sítása mellett adhatja a bele­egyezését valaki a gyógyszerkí­sérletekben való részvételhez. Egy önmagát megnevezni nem kívánó, elismert hazai szaktekintély ugyanakkor elis­merte: a magyarországi orvo­sok leterheltsége nem kedvez annak, hogy minden beteget kellő alapos­sággal, szóban is fel­világosítsanak egy gyógyszerkipróbálás minden lehetséges következményéről. Szerinte a megalázó­an alacsony orvosi fi­zetések mellett sajná­latos módon azt sem lehet kizárni, hogy valaki anyagi előny reményében olyan feladatot is elvállal, amit ameri­kai kollégái nem. EUROPRESS

Next

/
Thumbnails
Contents