Heves Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-16 / 294. szám
4. oldal - Heves Megyei Hírlap H O R I Z 0 N T 2000. December 16., szombat |* Idegsebész-hiány és kártérítési per- Évek óta voltak deréktáji fájdalmaim, emiatt hagyományos módokon a helyi kórházban kezeltek is. Idén tavasszal viszont egyre erősebben jelentkeztek a fájdalmak, ami kisugárzott a bal lábamba, s eléggé megnehezült a járásom. Mivel az állapotom nem javult, a magrezonanciás vizsgálat pozitív lelete alapján is a műtétet ajánlották Egerben - kezdi az érintett. A megyeszékhelyhez közeli apró faluban élő B. Zoltán a májusi 10-én történt egri műtétje óta megszámlálhatatlan orvosi szemlén, rendelésen, vizsgálaton vett részt, s a beavatkozás óta számos kúrán és terápián esett át. Állítása és a leletek tanúsága szerint nem sok sikerrel. A 38 éves férfi szerint állapota a Markhót Ferenc Megyei Kórház ortopédiai osztályán elvégzett nagyobb gerincsérv-műtét- je óta rosszabbodott. A nős, gyermekes fiatalember nemcsak személyes panaszai miatt fordult a bírósághoz. Elmondása szerint nem kizárólag az egymillió forintos kártérítési összeg vezérli, noha a pénz is jól jönne, tekintve, hogy családfenntartóként - korábban a helyi termelőszövetkezetben, majd egy vállalkozásnál volt traktoros - jelenleg munkaképtelen. Azt is szeretné elérni: kiderüljön, az egri kórházban egyáltalán megvoltak-e az előírt feltételek egy ilyen műtét elvégzéséhez, az azt végző sebészorvos főigazgatónak volt- e jogosultsága erre. Ezért a Magyar Orvosi Kamarához is beadvánnyal fordult, kérve az orvosetikai panasza kivizsgálását. A kamara területileg illetékes miskolci fóruma közölte, hogy foglalkozik a kér- . déssel.- Dr. Tóth-Daru Péter idegsebész főorvos úr beszélt rá, hogy ne menjek máshova, Debrecenbe, messze a családtól, hanem Egerben műttessem meg magam. Ő vállalta, hogy elvégzi rajtam ezt a beavatkozást - mondja Zoltán. - Azt egyébként a kórházi zárójelentés is elismeri, hogy volt műtéti szövődmény, bevérzés - teszi hozzá a férfi, aki a rosszul sikerült operáció egyenes következményének tartja jelenlegi állapotát. Zoltán jelenleg nehezebben mozog, rosszabbul jár, mint a porckorongsérvműtét előtt. Sőt a beavatkozás óta a jobb alsóteste is zsibbad, komoly vizelési, vizeletvesztési és székelési panaszai vannak, emiatt tisztasági betétet kell viselnie. Állapotát emellett potenciazavar is súlyosbítja.- A gerincsérv-operáció után rögtön jelentkeztek ezek a panaszok, de azt mondták, idővel majd elmúlnak. Nem múltak el. Hiába volt minden utóvizsgálat, kezelés, rehabilitáció. Kórházból ki, kórházba be. A főorvos úr azt mondta, hogy nem tartottam be az utasításokat. Tilos a cigaretta, meg az ital is. Minden utasítást betartottam. Állapotom sajnos azóta is változatlan - állítja Zoltán.- Amikor hozzánk érkezett, a beteg járni sem tudott - mondja dr. Tóth-Daru Péter sebészfőorvos-főigazgató. A szakma szabályai szerint elvégzett műtét volt. De mint bárhol a világon, valamilyen műtéti szövődmény jelentkezhet. Erről részletesen felvilágosítottuk a beteget. Nála egy bevérzés következett be. Az ő esetében azonban egy olyan betegről van szó, aki az orvosi utasításokat sem tartotta be. Mi minden megtettünk a gyógyulása érdekében, ám igazában ebben ő sajnos nem volt partner. Ezt követően elment ahhoz az orvoshoz, aki még az én idekerülésem előtt idegsebészként a szomszéd megyéből átjárt ide dolgoznL Ez a kolléga jelenik meg a háttérben. Ő az, akinek a kórház ielmondott, hogy ne járjon át fizetésért egy héten egyszer pár órára. Azt, hogy a beteget befolyásolta-e valaki, ez etikai kérdés.- Amikor elkezdtem dolgozni ebben a kórházban, azzal a sajnálatos ténnyel szembesültem, hogy egy olyan intézmény főigazgatója lettem, ahol idegsebész szakorvos nem dolgozik. Csak hetente egy alkalommal a szomszéd megyéből járt át egy kolléga. A betegellátás és a probléma súlyosságát átérezve, munkába állásom óta szervezem azt, hogy idegsebész szakorvost tudjunk idehozni. Folyamatosan hirdetjük az állást, hogy egy idegsebész szakorvost a kórház részére megnyerjünk, és a betegeknek ne kelljen a megyéből elmenniük. A Heves megyei polgár nem alacsonyabb rendű más megyék polgárainál, tehát neki is joga van helyben ehhez az ellátáshoz. Hiszen az ország majd minden megyei kórházában dolgoznak idegsebész szakorvosok. Előző munkahelyemen, a szolnoki megyei kórházban én is egy idegsebészeti osztály vezető főorvosa voltam, s ezt a betegcsoportot láttam el 15 éven keresztül. Tehát láttam azt, hogy ebben az egri intézményben ilyen vonatkozásban komoly hiányosságok vannak - ecseteli a helyzetet dr. Tóth- Daru Péter. - Ugyanakkor, mivel itt dolgozom a kórházban, nem tartottam elfogadhatónak azt, hogy azon túl, hogy ellátom a főigazgatói teendőket, mint idegsebész szakorvos, ebben a hiányszakmában a lehetőségek és a munkabírásom függvényében ne szálljak be segíteni a betegeknek. így az a kolléga, aki idáig pénzért végezte el ezt a munkát, s külsősként Miskolcról járt át, további megbízást nem kapott. Én ezt a feladatot a tulajdonos megyei önkormányzat engedélyével felvállaltam, munkaidőn túl és ingyen, hogy idegsebészeti szakrendelést folytatok hetente néhány órában. Ha kell és szükséges, akkor pedig néhány műtétet is megcsinálok. Ez havonta egy-két néhány órás operációt jelent. Vagyis én egyedül nem tudom azt a sok száz itt jelentkező beteget ellátni, akiket továbbra is máshol műtenek meg. Ilyen kényszerítő körülmények miatt szálltam be az ilyen jellegű betegellátásba. Miskolc és Budapest között, a környéken és megyén kívül nincs idegsebész szakorvos. Ez tarthatatlan helyzet, ami egy közelmúltbeli eset kapcsán az ombudsmani vizsgálatból is kiderült - fűzi hozzá a főorvos. A főigazgató szerint az idegsebész idegsebész marad főigazgatóként is. - Ha valaki megtanult kerékpározni, és egy hónapig nem ült kerékpárra, az még ugyanúgy tud kerékpározni. A jogszabályok és törvények szerint az jogosult az orvosok közül ilyen tevékenységet végezni, akinek megvan erre a jogosítványa. Nekem ez megvan. Egy idegsebész szakorvos idegsebészeti beavatkozásokat végezhet. Egerben az ilyen típusú műtéteknek tárgyi és eszközfeltételei, a műszerezettség rendelkezésre állnak. Itt olyan jellegű műtétet, ami annyira komplikált, hogy az egy egész idegsebészeti csapatot igényel, nem is végeztünk. Komoly eredményeink is vannak - jegyezte meg a főigazgató: most lesz az új sürgősségi osztály műszaki átadása, a jövő év elején megszerezzük az ISO 9002- es minőségbiztosítási tanúsítványt, amit nem sok hazai kórház mondhat magáénak. Az egri kórház ellen egyébként más hasonló per is folyik. - El kell gondolkodni az orvosi hitelrontás és a kórház imázsának romlása miatti felelősségen is, ami a megalapozatlan hírek nyomán előállhat: szerencsétlen eset kapcsán negatív reflektorfénybe állítani egy orvost és egy intézményt... - teszi hozzá.- Sajnos, egyezségi alapon nem sikerüli tárgyalni a kórházzal, mivel az ő részükről egyáltalán fel sem merült a szándék a megegyezésre, a felelősség viselésére. Kategorikusan elutasító választ kaptunk - jelzi az ellentéteket dr. Ivancsó Attila, Zoltán jogi képviselője. Az ügyvéd szerint a műhibaper alapvetően szakértői kérdés, hiszen várhatóan több független orvos szakértő közreműködésére lesz szükség. Legkevesebb kettő vagy három külső szakvéleményre számít. - Álláspontom szerint nyilvánvaló a közvetlen kapcsolat ügyfelem mostani állapota és az elvégzett sérvoperáció között - vélekedik Ivancsó Attila. Mint azt a jogi képviselő megjegyezte: vidéken eddig még kevés példa volt hasonló orvosi ügy miatt kezdeményezett eljárásokra. Emlékezete szerint Egerben nyolc évvel ezelőtt egy nem megfelelő vérkészítmény adása miatt volt hasonló példa. A szakértői véleményre alapozza majd a végleges jogi álláspontot, s ettől függően az egymillió forintban megjelölt induló kártérítési összeg nőhet. A per anyagi tétje az, hogy az egyszeri, egy összegű kártérítés mellett havi - 15 ezer forintos - járadékot is állapítson meg a bíróság a felperes számára. Dr. Prokaj Rudolf, a kórház jogtanácsosa elmondta: ellenkérelmet nyújtottak be a bíróságra, amelyben az alaptalan panasz elutasítását kérik. A kártérítési perben az Egri Városi Bíróság 2001. január 24-ét jelölte ki első tárgyalási napnak. __________________________________(Kfl A szakmai életút Dr. Tóth-Daru Péter 1978 óta idegsebész szakorvos, tanársegéd a Szegedi Idegsebészeti Klinikán, egy évig párizsi ösztöndíjas a Pitié Kórház Idegsebészeti Klinikáján, majd Szolnokon főorvos. Megkapta az Orvosi Hetilap Markusovszki-díját az az évi legjobb idegsebészeti közleményéért. 1998-ban egészségügyi-közgazdász diplomát szerzett. 1999-ben pályázta meg az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház nyugdíjazás miatt megüresedett állását. Kilenc pályázó közül a megyei közgyűlés döntése alapján őt bízzák meg a főigazgatói feladatokkal. Miért nem vigyázunk jobban értékeinkre? Közeleg a karácsony, ilyenkor megtelik a szívünk szeretettel, bizakodással. Ebben az időszakban könnyelműbbek, meggon- dolatlanabbak vagyunk, ezt ki is használják a csalók, betörők. Magyarországon a tavalyi évben 358.036 vagyon elleni bűncselekmény történt, tehát minden 27. embertársunkat lopták meg valamilyen formában. Az év utolsó hónapjának számadatai a legmagasabbak, hiszen ilyenkor több pénzt tartunk magunknál, illetve lakásunkat, házunkat is hosszabb ideig hagyjuk őrizetlenül. A magyar lakosság sajnos nem védi vagyonát, értékeit. Tipikus magyar mentalitás, hogy azt gondolják: „velem ez nem történhet meg”. Egykét betörés után veszik csak a fáradságot, hogy komolyabban foglalkozzanak a biztonságtechnikával. Ez az utolsó dolog, amire ma pénzt ad ki az átlagember. A riasztószerelő cégek kimutatásai szerint a jelentkező ügyfelek 80 százalékát már legalább egyszer megfosztották értékeitől. A számítások szerint a mindenkori vagyon 10 százalékát kéne csak a biztonságra költeni! A legtöbb bűneset a nagyobb városokban történik, a lakótelepek, az emberek közönyössége nagyon csábító a betörők számára. A lakótelepi lakások esetében jellemző, hogy a hevederzárak feltörésével jutnak be, persze, ezek a zárak egyébként is nagyon rossz állapotúak, elavultak vagy rosszul beszereltek. A családi házakba több helyen tudnak behatolni, ott az ajtó- vagy ablakfeszítés módszere a leggyakoribb. De akkor mi lehet a megoldás? A legelterjedtebb technika maximum egy nagy testű kutya tartása, de ez elég kezdetleges megelőzési forma, hiszen nagyon sok módszer van ma már, amellyel egy kutyát ártalmatlanná lehet tenni. Az igazi megoldás egy komplex biztonság- technikai rendszer telepítése lenne. A riasztóval felszerelt otthonokban jelentősen csökken a kár vagyoni értéke, ha ez távfelügyeleti szolgáltatással is kiegészül, akkor pedig minimális, hiszen a betörőnek - ha esetleg be is jut - maximum arra lesz ideje, hogy a videót felkapva elszaladjon. A jobb távfelügyeleti cégek maximum 15 perces kivonulási időt garantálnak, de ez akár 5-10. percre is csökkenthető. A kimutatások szerint a riasztóval felszerelt lakások kevesebb mint 2 százalékába törnek be! Egy ilyen rendszer azonban nem olcsó. Egy normál méretű lakás biztosítása 100-150.000 forintba is kerülhet. Ez az összeg azonban mégis kevesebb, mint az a kár, amit egy betörés esetén viselnünk kell, főleg, ha nemcsak az anyagi értékeket vesszük figyelembe, hanem a sok idegeskedést és utánajárást is. Találtunk azonban egy olyan céget, aki mind árban, mind minőségben a legjobbnak bizonyult, rendszereiket részletfizetési kedvezménnyel is kínálják. Ez a cég már havi 3750 forint + áfától vállalja egy normál méretű lakás riasztóval történő felszerelését, ugyanez családi ház esetén 4670 forint + áfától rendelhető, és ez az ár már az alap távfelügyeleti szolgáltatást is tartalmazza. Kivonuló szolgálatot is tudnak biztosítani plusz 1000 forintos havi díjért. Az alapszolgáltatásba már beletartozik a rendőrség, valamint az előzetesen leadott 3 telefonszám értesítése. Ez időseknél, betegeknél akár az orvosé is lehet, hiszen a riasztó egy úgynevezett „pánikgombbal” is rendelkezik, mellyel szükség esetén a lakáson belülről is lehet a távfelügyeleti központba jelezni. Gondoljuk meg, napi fél doboz cigaretta többe kerül, mint a biztonságunk! Nem érné meg előre gondolkoznunk? Védjük jobban értékeinket! Legyen minden évben békés karácsonyunk! A fent említett cég neve és címe, valamint az ingyenesen hívható zöld számuk: City-Alarm Kft. Budapest, Fehérvári út 48., Tel.: 06-80-205-205. Területi képviselet: SIBA-KER Vagyonvédelmi Kkt. Eger PR Fenyő: melegben nem kell Heves megye Az Egererdő Rt. szakembere szerint a főbb tendenciák idén is változatlanok, az eladott fenyők legnagyobb részét ez évben is a luc teszi ki. Ebből a fajtából értékesítik az eladott tűlevelűek mintegy 80 százalékát. A választék azonban emellett igen bőséges, és a kínálat színesítésére drágább árfekvésű fákat is felvonultatnak. Van, ahol darabonként adják - főként a kicsiket -, többnyire azonban méterre. Méréskor vágáslaptól a hajtáscsúcsig számolják a fát. Az olcsó luc métere átlagosan 400 forint. A valami másra vágyók vehetnek fekete - 600 forint métere - vagy ezüstfenyőt is. Utóbbit 1500 forintos áron. Ennél drágább az 1800 forintos duglász métere. A szűkebb rétegigény kielégítésére az igazán tömött pénztárcával rendelkezők a normann fenyőt vihetik haza: ez 3500 forintba kerül méterenként. Kínálnak gyökeres élő fenyőket is. Ám ezeket nem nagyon viszik, kicsi rájuk a kereslet - hangsúlyozza Kliegl Béla. A Környezetvédelmi Minisztérium népszerűsítő kampányt kezdett annak érdekében, hogy minél kevesebb fenyőt vágjanak ki és minél több legyen a gyökeres, az ünnep múltán kiültethető fa. A felhívás szerint minden századik fát hiába vágnak ki, veszendőbe megy, mivel nem kel el. Ez pedig környezeti kár. A szakember a felvetésről elmondta: a megfelelő korú telepített fenyőfa-állományt a vágási rend szerint a csemetekertben ki kell termeim. Itt nem lehet különbséget tenni. Természetes viszonyok között is egy százezres csemeteállományból csak pár száz felnőtt példány maradhat egységnyi területen. Á többit vágni, ritkítani kell. A gyökeres fenyő tői pedig egyrészt a cipelés miatt ódzkodnak a vásárlók - utalt rá a szakember. Másrészt az elterjedését akadályozza az is, hogy ez a módszer csak a 80 centiméter körüli fenyőknél képzelhető el. Az ennél nagyobb példányok elterjedéséi“, szállítását a gyökér és földlabda terjedelme és súlya korlátozza. Akik az olcsóbb árra számítva a legutolsó pillanatra hagyják a fenyőfa beszerzését, lehet, hogy csalódni fognak. A kereskedők egy része állítja, nem lesz végkiárusítás az utolsó napokban. Viszont a későn ébredők csak a megmaradt választékból válogathatnak majd. Az el nem kelt fákat fólaprítják és komposztálják. ___________________________(KJ) T artson vetünk 2001-ben isi Kedves Előfizetőnk! Február 15-én 20 újabb nyeremény talál gazdára. A sorsolást azon hűséges egyéni előfizetőink között tartjuk, akik folyamatosan előfizetik lapunkat december, január, február hónapokra. Nyeranénytárgycdnk: HEVESTHIRLAP Kisütöttük, hogy mivel süssörU t
