Heves Megyei Hírlap, 2000. december (11. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-14 / 292. szám

2000. December 14., csütörtök AGRÁRFÓRU H ­G A Z D A S A G Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Az ágazat jövőjéről Megduplázható lehetne a teljesítmény Dr. Tamás Károly, az agrár­tárca közigazgatási államtit­kára szerint a magyar ter­mőföld adottságai világvi­szonylatban is kiemelkedők, ezért kötelességünk legjobb tudásunk, tehetségünk sze­rint termelni, gazdálkodni. Az államtitkár egy fórumon azt is kijelentette: minden mezőgazdasági termékünk­ből elegendőt termelünk és jó minőségben, s a belpiac ellátása mellett a termékek mintegy egyharmada export­ra kerül, ami évente 2,5-3 milliárd dollár bevételt je­lent az országnak. Véleménye szerint az agrárága­zat meg tudná duplázni a telje­sítményét, ha a kormányzat akarja, s a többletnek biztos pia­cai lennének. A növénytermesz­tésről szólva kiemelte a szóját, amely fontos helyet kap a közel­jövőben az ágazatban. Közölte: szeretnék a duplájára növelni e növény vetésterületét, hogy ki- váüsák a szójaliszt importját. A búzatermesztésről úgy nyi­latkozott, hogy évi mintegy öt­millió tonna búzára van szük­ség, amelyet 1 millió 200 ezer hektár vetésterület biztosíthat. Elmondta azt is, hogy kukoricá­ból 6,5 millió tonnát szeretne az ország jövőre termelni, s ebből a menynyiségből 2-2,5 millió ton­nányit lehetne exportálni. Mind­ehhez 1 millió 300-400 ezer hektárnyi vetésterületre van szükség. Tamás Károly a jövő évi támogatások ismertetésekor kitért arra, hogy az új típusú szö­vetkezések is számíthatnak az agrárkormányzat segítségére, de nem a megalakulásukhoz nyújt támogatást a tárca, hanem az eredményes működést elősegítő beruházásokhoz. Tasspuszta: Logisztikai centrum nyílt Az északi régió mezőgazdasági kutatási, fejlesztési központja Az Európai Unióhoz való csatlakozás során, a hazánkban kialakított hét régió ismeretében szükséges régiónként olyan mezőgazdasági központ kialakítása, amely vállalja a regionális mezőgazdasági kutatások integrálását, a kutatá­sokat (elsősorban az alkalmazott kutatásokat), az eredmé­nyek oktatásba történő beépítését (tananyagfejlesztést), a gyakorlatban való elterjesztését. Segítik a gazdálkodók, a mezőgazdaságban dolgozók képzését, továbbképzését, to­vábbá széles körű szaktanácsadási tevékenység folytatását. Ilyen jellegű intézmények létrehozása elsősorban a régió­ban működő agrár-felsőoktatási intézmények bázisán kép­zelhető el, bevonva a kutatóhelyeket, kutatóintézményeket, a mezőgazdasági szak- és szakközépiskolákat, a tangazda­ságokat és természetesen a gazdálkodókat is. Közelebb az erőforrásokhoz A közelmúltban adták át a Mátra Tan Kutató-Oktató Kht. területén az Észak-magyarországi Regioná­lis Mezőgazdasági Kutatási- Fejlesztési Centrumot, amely a Szent István Egyetem Gazdálkodá­si és Mezőgazdasági Főiskolai Kar szellemi bázisára alapozva segíti ezen régió kutatási, oktatási, szak- tanácsadási tevékenységét. Fel­adatkörébe tartozik a racionális földhasználat, a fenntartható me­zőgazdasági termelés megvalósí­tásának koordinálása, figyelembe véve az agrár-, a vidék- és a terület- fejlesztési elképzeléseket. A működési program célkitű­zései: alkalmazott kutatások végzése, a meglévő és új kutatási eredmé­nyek szintetizálása (technológia- fejlesztő kísérletek, fajtakísérletek, stb.); a legfontosabb természeti erőforrások (talaj, víz) állapotá­nak, változásának nyomon köve­tése a régióban; a fejlesztő kutatá­sok eredményei alapján olyan be­avatkozási lehetőségek kidolgozá­sa, amelyek lehetővé teszik a tala­jok és vizek minőségének meg­óvását (talaj- és vízvédelem); a technológiafejlesztési kutatási eredmények gyakorlatban történő elterjesztésének elősegítése a technológiai transzfer megvalósí­tására; szaktanácsadási rendszer (hálózat) kiépítése, majd működ­tetése;- gazdálkodók, mezőgazdasági szakemberek, szaktanácsadók stb. képzési és továbbképzési programjának kidolgozása és a programok megvalósítása; bemu­tatók (demonstráció), szakmai ta­nácskozások megszervezése, le­bonyolítása; Megfigyelő rendszerrel A mezőgazdasági termelés két leg­fontosabb természeti erőforrása a talaj és a víz. Ezen erőforrások megfelelő minőségben való meg­léte az eredményes mezőgazda- sági termelés előfeltétele, és így nagymértékben meghatározza a vidéki élet minőségét is. Ahhoz, hogy a termelési szerkezet kiala­kítása (termesztendő növények köre, területi megosztás, ágazat­társítás stb.) során kedvező dön­tések szülessenek, illetve a jövőre vonatkozó döntés előkészítések szakmailag megalapozottak le­gyenek, a talaj és a víz állapotá­nak felmérése, az állapotváltozá­sok figyelemmel kísérése rendkí­vül fontos a régióban. Ezt segítené egy monitoring-rendszer kiépítése és működtetése. A víz, mint természeti erőfor­rás tekintetében a vízbázis- és vízminőség-védelem, a belvíz- problémák megoldása a régió legfontosabb feladata. Ehhez új monitoring-rendszer kiépítése szükséges, melynek mérési ered­ményeiből szintén kialakítható adatbázis. A leírtakon kívül a szaktanács- adói rendszer feladatkörébe tarto­zik a termelés biztonságát fokozó növényvédelmi előrejelzés is. Jól felszerelt laborban A megépült logisztikai központ­ban helyet kapott egy korszerűen felszerelt, a célkitűzésekben rész­letezett feladatok teljesítését segítő központi laboratórium. Ennek az eszközállománya, műszerezett­sége a mai korszerű vizsgálati igényeknek megfelel, s alkalmas arra, hogy a régióban gazdálko­dók talaj-, növény-, víz- stb. vizs­gálati igényeit kielégítse. Ezzel segítse a biztonságos, tervszerű tápanyag- és vízgazdálkodásra alapozott termelői tevékenységet. DR. PÁLINKÁS ISTVÁN FVM Heves megyei Földművelésügyi Hivatalának tájékoztatója mezőgazdasági termelőknek ___________ Ö sztönzik a tájba illő fajtákat Tízéves erdőtelepítési programot kezdenek Az MTI értesülése szerint az agrárgazdaság az idei termé­szeti csapások ellenére is 14 százalékkal növelte bruttó termelését, s a tavalyi 29 milliárddal szemben várhatóan 60 milliárd forintos nyereséggel zárja az évet. A jövő évi támogatás tervezete továbbra is normatív alapon marad, de igyekeznek kitolni, illetve feloldani az igényléseket korlátozó időhatárokat. A kormányzat támogatja az új tí­pusú érdemi szövetkezéseket. Az ösztönzőkkel a tájba il­lő, piacképes szőlő- és gyümölcsfajták telepítését, illetve állatfajok tenyésztését szorgalmazzák. A támogatási rendszer teljesebbé is válik. Ösztönzik a lehetőleg szö­vetkezeti alapú terményváloga­tók, hűtőházak és feldolgozóüze­mek létrehozását, illetve fejleszté­sét. Tervezik a fiatal gazdákra szo­rítkozó támogatás felváltását a kezdő agrárvállalkozók talpra állí­tását segítő korhatár nélküli támo­gatással. Elkészült a magyar me­zőgazdaság tízéves fejlesztési programjának első olvasata is. A Híd a harmadik évezredbe című program főbb elemei olyan nagy­léptékű fejlesztéseket vázolnak fel, amelyben a magyar agrárium- nak még soha nem volt része ed­dig. A program része egy tízéves országos erdőtelepítés, 144 ezer hektár erdősítésével 22 százalékos­ra növelik a hazai erdősültséget. Tartalmazza továbbá Magyaror­szág komplex vízrendezésének tervét is, melyet a szomszédos or­szágokkal együttműködve és az ENSZ agrárügyi világszervezet­ének, a FAO-nak a közreműködé­sével valósítanak meg. Ez a prog­ram számottevő foglalkoztatási al­kalmat teremt majd a munkanél­küliséggel küzdő magyar vidéken. A Nemzeti Földalap létrehozásá­val a kormány a gazdátlan parla­gokon mezőgazdasági vállalko­zásba kezdők számára igyekszik megteremteni a családi gazdaság beindításának alapját. A tízéves program tartalmazza még a ma­gyar agrárium biológiai alapjainak korszerűsítését is, ösztönözve a piacképes tenyészállat-állomány, ületve vetőmag előállítását. A gaz­dákat segítő oktató, kutató és ag­rárinformációs központok hálóza­tának kiépítése ugyancsak fontos eleme a programnak. _________■ Á llatfajok nyilvántartása Amire a jövő januártól figyelni kell Újraszabályozták az egyes állatfaj­ok egyedeinek nyilvántartását szolgáló Egységes Nyüvántartási és Azonosítási Rendszert (ENAR). A 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet június 17-től hatályos. A juh ENAR esetében azonban az értékesített bárányoknál a fülszám előtag teto­válását 2001. január l-jétől kötele­sek vezetni. A rendelet hatálybalé­pését követőn született és impor­tált, továbbtenyésztésre megha­gyott juhok jelölése az új szabá­lyok szerint kötelező. Az az állat­tartó, akinek bejelentett és nyilván­tartott telephelyén juh van, köteles gondoskodni arról, hogy ezeket sa­ját költségén, legkésőbb 2002. ja­nuár 1-ig a rendeletben előírt jelö­léssel lássa el. A rendelet hatályba­lépése előtt megjelölt egyedek ese­tén az új szabályoktól való eltérés a vonalkód és országjel tekintetében megengedett.________________■ Az Egri Nők a Városért Alapítvány szervezésében tartottak jótékonysági estet kedden a Líceumban. A rendezvényen Haumann Péter Szókratész védőbeszédét adta elő, illetve fellépett a Tinódi Sebestyén Általános Iskola kórusa. Az est bevételét húsz idős ember gyógyszertámogatására ajánlotta fel az alapítvány. fotó: gál gábor A fehér holló tolla korábbi rajzai. Másnap bevitte a tol­lat az iskolába, és rajzórán elkezdett vele rajzolni. Az első szünetben letette a tollat, majd kiment tintáért. Alig ment ki az ajtón, a legjobb raj­zoló odament a padjához, és ket­tétörte a tollat. Amikor a fiú vissza­ment, meglátta, hogy a tolla ketté van törve. Nagyon elbúsult ezen, és már nem volt kedve rajzolni, de végül mégis hozzákezdett. S csodák csodájára most is úgy rajzolt, mint a fehér tollal. A toll megtanította, hogy nem csak próbálni kell, hanem akarni is. S a fiú most is rajzol, ha el nem fogyott a rajzlapja. Ha nem hiszed, rajzolj utána! Nagy Tamás Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola, 6/c o. A Forrás Gyermek- Szabadidőközpont és lapunk közösen meghirdetett pályázatára sok kisdiák küldött be meséket és verseket. Ezekből adjuk közre a legjobbakat. íme a következő történet! Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy fiú, aki sokat bús­lakodott, mert nem tudott jól raj­zolni. Egyszer sétált az úton, és leesett egy fehér holló tolla. Gondolt egyet, felvette és hazasietett vele. Otthon levágta a toll elejéről a szúrós részt, majd tintába mártotta, és elkezdett rajzolni vele. Rajza életre kelt, szépen nézett ki, nem úgy, mint a A 2000. év folyószámla-egyeztetési tapasztalatai A folyószámlák kezelése az APEH nyilvántartási tevékenységének egyik fontos része. Kapcsolat- rendszere rendkívül összetett, sokirányú. A folyószámla a fel­dolgozó rendszerek szintetizált eleme, hiszen összegezve tartal­mazza az APEH és az adózó kap­csolatát, mely a kötelezettségek­kel és teljesítésekkel függ össze, továbbá kiindulási alap, amennyi­ben az egyes adózási tevékenység elvégzéséhez nyújt adatokat. Az 1992-ben megkezdett folyó­számla-rendezési munkálatok az évtized második felére olyan fo­lyószámla-állapotot biztosítottak, hogy az évi folyószámlakivonat­küldés munkacsúcsait kevés túl­munkával már tudták biztosítani. A módszeres adózói felkészí­téssel és belső munkaerő-tovább­képzéssel elérték, hogy a folyó­számlákon nincs valótlan hátra­lék, és az adózó által kifogásolt té­telek minimálisra csökkentek. A mellékelt táblázat szerinti folyó­számlaküldés és az észrevételek száma egyértelműen bizonyítja, hogy a folyószámla valóságtartal­ma lényegesen javult. Az 1999-ben végrehajtott járu­lékintegráció a folyószámla adat- tartalmát rendkívüli módon meg­növelte. Megyénkben közel 29.000 járulékos folyószámlával rendelkező adózó adattartalma épült be az adófolyószámlába. A folyószámla-kivonat tekinte­tében a 2000. év egyfajta mérföld­kőnek tekinthető, ugyanis ekkor szerepelt először egy kivonatban az adó- és járulékkötelezettség. Az adóhivatal tájékoztatási köte­lezettségét az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. törvény 32. paragrafusa szabályozza. Ezen túlmenően hi­vatali döntés alapján a jogsza­bályban nevesített körön kívül (hátralékos és késedelmi pótlék­kal érintett adózók) a járulék-fo­lyószámlákról átkönyvelt adatok megismertetése, saját nyilvántar­tással való mielőbbi egyeztetése érdekében kivételesen ez évben olyan adózóknak is küldtek folyó­számla-kivonatot, akiknek 1999. december 30-án valamennyi adó­zásból adódóan a magánszemé­lyek és egyéni vállalkozók a folyó­számla-kivonatokat augusztus 31-ig kapták meg. Körükben 30 százalékkal több (22.655 db) fo­lyószámla-kivonat és 38 százalék­kal több (15.789 db) pótlékolt fo­lyószámla-kivonat került kikül­désre a megelőző évhez képest. Jogi személyiséggel rendelkező, illetve nem rendelkező társasá­gok részére október 31-ig 4608 darabot postáztunk, mely 49 szá­zalékkal több az előző évinél, eb­ből a 2906 db hátralékos folyó­számla 5 százalékkal haladta meg a korábbi évben kiküldött meny- nyiséget. A kivonatküldés időszakában jelentősen megnőtt az ügyfelek részéről az egyeztetési igény, társadalombiztosítástól hozott nyitóegyenleg, a bevallás nélkül terhelt automatikus előírás és a járulék adónem két alapra történő megbontásából adódó rendezet­lenség miatt került sor. Az egyeztetési munkálatok mindeddig zökkenőmentesen zajlottak a szakmai, szervezési munkának, valamint az ügyfelek és ügyintézők hozzáállásának kö­szönhetően. Az egyeztetés hozzájárul ahhoz, hogy az adófolyószámlánál már bi­zonyított korrekt, naprakész nyil­vántartást elérjük, mely egyben a fo­lyószámlával szemben támasztott alapvető követelmény is. A folyószámla-kivonatok nap­rakészségének, pontosságának biztosítását segíti az adózás rend­EV KIKÜLDÖTT FOLYOSZLA KÉSEDELMI PÚTLÉKOS DB KIKÜLDÖTT FOLYÓSZÁMLÁBA ÉRKEZETT ÉSZREVÉTELEK SZÁMA/DB SZÁZALÉKA 1996-ban postázott 31.183 13.671 3.212 10,3 1997-ben postázott 31.305 13.511 2.915 9,3 1998-ban postázott 34.093 14.424 1.760 5,2 1999-ben postázott 20.555 14.175 714 3,5 2000-ben postázott 27.263 18.699 2.140 7,8 és járuléknemben túlfizetése volt, de volt járulék-folyószámlája, amely 1999-ben nem került egyeztetésre, illetve azoknak, akiknek 1999-ben kizárólag járu­lékos adónemben volt könyvelési forgalmuk. A törvényi szabályo­mely elsősorban a járulék adóne­meibe irányult. A folyószámla „mérete”, tételszáma tetemesen megnövekedett, ezáltal az egyez­tetés bonyolultabbá vált. Korrek­cióra magánszemélyeknél és egyéni vállalkozóknál főként a jéről szóló 1990. évi XCI. törvény (32. paragrafus) pontjának 2001- től történő változása. Ennek értel­mében túlfizetés esetén is értesí­tést küld az adóhatóság a folyó­számla-egyenlegről. FORINT ,;i' Minden forintnak súlya van! 1 forint = 2,05 gramm VAJON MENNYIT JELENT 615 KG MEGTAKARÍTÁS?* *a tökéletes megoldás a következő oldalon. *©-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents