Heves Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-20 / 271. szám

2000. November 20., hétfő G A Z D A S Á G I TÜKÖR Heves Megyei Hírlap - 7. oldal BÁT-ÖSSZE FOGLALÓ Elektronikus premier Budapest A Budapesti Árutőzsde (BÁT) gabonapiacán az elmúlt héten összesen 2,5 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a bró­kerek, a határidős pénz­piacon pedig 4,6 milliárd forint értékű külföldi fize­tőeszköz került új tulajdo­noshoz - derült ki a BÁT hét végi összefoglalójából. A gabonaszekcióban november közepén megindult az elektroni­kus kereskedelem. A brókerek körében vegyes volt az új forma fogadtatása, viszont a vártnál ma­gasabb volt az érdeklődés a dél­utáni egyórás kereskedés lehető­sége iránt. A kukoricajegyzések 10-620 forinttal erősödtek. Búzá­ból a jövő év augusztusi és szep­temberi határidőre kötötték a leg­több üzletet. Az augusztusi lejá­rat 26900-27900 forint között, a szeptemberi 27100-28 ezer forint között mozgott. Decemberre 31930 forintért kínálták a búzát az alkuszok. A takarmányárpa pi­acát általában árcsökkenés jelle­mezte, kivéve a decemberi lejára­tot, amely száz forinttal, 32 ezer forintra erősödött. A napraforgó­nak csak a decemberi értéke emelkedett 47 900 forintra. A határidős devizapiacon a dollár és az euró iránt volt a leg­nagyobb érdeklődés. Az ameri­kai dollár 2,20-2,50 forinttal drá­gult, a decemberi jegyzések 309 forinton zártak. Kis mértékben, 0,05-0,81 forinttal gyengültek az euróárfolyamok. A legnagyobb ármozgás a japán jen piacán volt, a jegyzések egy-négy fo­rinttal csökkentek hétfőtől pén­tekig. A decemberi termin 286 forinton zárt. - uo ­Új kamarai kihívások Az önkéntes tagság erősítheti a szervezetet A módosított törvény értelmében már nem kötelező a kamarai tagság a vállalkozók számára. November elsejétől újjáalakultak a kereskedelmi és iparkamarák, a szervezet új országos elnökévé pedig a tagság Parragh Lászlót választotta. Budapest- Nem gondolja, hogy az átalakulás csökkentette a kamarák súlyát, tekintélyét?- Merem remélni, hogy nem, sőt még nagyobb mértékben növelni fogja a szervezet elfogadottsá­gát - mondja az új elnök. - Nehéz helyzetet örö­költünk. Ahhoz, hogy a kamarák működjenek, anyagi háttér, a tagság részéről pedig támogatás szükséges. Az elmúlt évtized eseményeit elemez­ve el kell mondani, hogy az Antall- kormány alatt megalakult kamarák csak ígéreteket kaptak, de pénzt nem az anyagi bázis megteremtésére. A kö­telező tagságot, és a vele járó kiadásokat - miután a tagdíjakat nem lehetett az adóból leírni - újabb adótehemek tekintette a tagság. így aztán az elfo­gadottság is hiányzott.- Mekkora tagsággal rendelkezik ma az Orszá­gos Kereskedelemi és Iparkamara?- Eddig 40 ezer tagunk van, ami a régi tagság­nak mintegy 8-9 százaléka. A megyékben és három városban - Nagykanizsán, Sopronban és Dunaújvárosban - megalakultak a megyei, illetve a városi kamarák.- Mennyire változott meg a szerepük?- Minden politikai rendszernek érdeke, hogy legyen egy olyan intézménye, amely a gazdasági érdekeket korrekt módon képviseli. Európában je­lentős és erőteljes kamarák vannak, amelyek véle­ményére a politika is odafigyel. Ha komolyan vesszük azt, hogy az Európai Unióhoz közele­dünk, akkor el kell fogadni, hogy az európai ér­tékrend szerves része a kamarai rendszer. Nem visszafejleszteni, hanem erősíteni kell azt.- Netán érdekképviseleti szervezetté válnak?- Nagyon fontos tudni, hogy sohasem a politi­ka feladata a gazdasági oldalon megteremtem az érdekképviseleti intézményeket, sőt még azt is mondhatom, nem is érdeke. A gazdaság szerep­lőinek kell eljutni oda, hogy megszervezik saját magukat, és szakértőikkel kellő erőt tudnak fel­mutatni a viták során.- Köztudott, hogy ön Orbán Viktor tanácsadói testületéből jött a kamarai elnöki székbe, mégis azt mondja, hogy nem a politika feladata az érdekkép­viselet, így a kamarák megszervezése sem?- Én más oldalról közelíteném meg a dolgot. Tagja vagyok - sok más nagy tudású gazdasági szakemberrel együtt - a miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének. Ez nem politikai szerv, stratégiai, hosszú távú kérdéseket vitatunk és ha­tározunk meg. Egyébként fontosnak tartom, hogy a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és a kama­ra mindenkori elnöke időnként találkozzon, hogy megbeszéljék a legfontosabb kérdéseket.- Ezek után hogyan tovább, kamarák?- Morálisan nehéz helyzetben vagyunk. Hat évig a kamarák a politikai támadások kereszttüzé­ben álltak, a kötelező tagság megszűnése miatt pe­dig megingott a pénzügyi helyzetünk. Vannak köz- testületi-, gazdaságfejlesztő- és lobbyfeladataink. Vállalkozói szemlélettel kell gondolkoznunk akkor is, amikor a működésünket megszervezzük. Meg kell nézni, milyen feladatok ellátására lesz pén­zünk, és mire nem. Sok olyan terv van, ami nem­csak a kamarának, hanem az egész gazdaságnak érdeke. Például előkészítés alatt van az oktatási program, amely a kis- és középvállalkozásokat az EU-tagságra készíti fel. Ehhez hasonló feladatok so­ra vár ránk, tehát sok munkánk lesz. koós tamás Dicséret és kritika Uniós értékelés a magyar gazdaságról Az Európai Unió éves jelenté­se szerint Magyarország hiakrogazdasági helyzete ja­vult a tavalyi értékelés óta. A fizetési mérlegre és a költség- vetési hiány mértékére vo­natkozó aggodalmak eltűn­tek. A brüsszeli vélemény ugyanakkor számos kritikai észrevételt is tartalmaz. Budapest - Brüsszel Az Unió szakemberei szerint ha­zánkban felgyorsult a gazdasági növekedés, csökkent a fizetési mérleg hiánya, ami azért is jelen­tős, mert eközben im­portnövekedés követ­kezett be. A gazdasági átalakulással összefüg­gésben megszüntetett munkahelyeket egyér­telműen ellensúlyozta az a tény, hogy a gaz­daság kivitelre termelő ágazatai gyorsan növekedtek és új munka­helyeket teremtettek. A gazdasági teljesítmény egyik csalódást keltő eleme az infláció - fogalmaz a jelentés, s hozzáteszi, az árstabilitás irányába történő előrelépés jelentősen lelassult. Az 1999 első felére egy számjegyűvé váló inflációs ráta négy évi folya­matos csökkenő irányzat után is­mét emelkedni kezdett. Szakem­berek szerint a negatív folyamatot elsősorban az élelmiszer és az olaj árának emelkedése idézte elő. A jelentés szerint a kormány későn „kapott észbe”, a hat százalékon megszabott hatósági árnövekedés nem tudta megakadályozni az inf­láció elszabadulását, s végül be kellett ismerniük, hogy nem lesz tartható a 6-7 százalékos inflációs célkitűzés. Az Európai Unió jelentése arra figyelmeztet, a kedvezőtlen fo­gyasztói árindex miatt „túlhevül- het” a magyar gazdaság. Ennek következtében - és erről a magyar közgazdászok is hasonlóan véle­kednek - jelentős spekulatív célú tőke beáramlása várható, ami arra kényszerítheti a központi bankot, hogy tovább csökkentse a kamato­kat, ez viszont a belföldi kereslet további növekedésé­vel járhat. Az éves jelentés szerint az árstabilitás irányába való lassú előrehaladás és a kül­ső versenyképesség fenntartása szükséges­sé teszi a gazdaságpolitikai eszkö­zök megfelelő kombinációjának alkalmazását, beleértve a folytató­dó költségvetési konszolidációt. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a munkanélküliség visszaesése mellett jelentős regio­nális különbségek állnak fenn, és a szakképzett munkaerő hiánya tapasztalható a magas növekedést elérő iparágakban. Üzenetként fogalmazták meg azt is, hogy a pénzügyi szektornak javítania kell a hazai kis- és közép- vállalkozásoknak nyújtott szolgál­tatások minőségén. _______________________________(STS) ★ ★ ★ ★ ★ ★ ★ * ★ AZ EU-FELKÉSZÜLÉS BECSÜLT KIADÁSAI (MILLIÓ FORINTBAN) 2000 2001 Gazdaságfejlesztés 177 270 235 656 ebből: központi költségvetés 60896 90 887 önkormányzatok 17 694 23 518 EU-támogatás (PHARE, ISPA, SAPARD) 53422 53955 magánszektor 45 258 67 296 Olcsóbb a gőznél a gáz? Az ESCO-módszer azonnal nyereséget termel Budapest Azt ma már senki sem vitatja, hogy az energiával takarékoskodnunk kell- hangsúlyozza Szerdahelyi György, a Gazdasági Minisztérium (GM) szaktanácsadója. Nemcsak a fogyasztók, hanem az ipar is „megmozdult”, és ma már igen sok vállalkozás foglalkozik az energiafelhasználást csökkentő eszközök gyártásával, vagy ener­giatakarékos módszerek beveze­tésével. Ezek közül is új az a né­hány ESCO (Energy Service Company) vállalat, amelyek egé­szen új filozófiát hoztak a szak­mába. Ezek kivétel nélkül mind külföldi cégek, hiszen ez a fajta vállalkozás jelentős tőkét igényel.- Az energiapazarló eljáráso­kat, műszaki megoldásokat sze­retnénk korszerűsíteni, vagy le­cserélni - mondja Svasits Géza, az egyik „specialista” cég igazgatója.- Adott esetben úgy is lehet taka­rékoskodni, hogy ahol eddig vala­mely erőműtől gőzt vásároltak, ott áttérnek az emelt áron is ol­csóbb gázra. A gőz és a gáz közöt­ti árkülönbségnek az egyik oka az, hogy ha a gőzt szállító vezeté­kek rosszul szigeteltek, vagy elha­nyagoltak, sok energia vész el, a gáznak azonban szállításkor nem keletkezik hővesztesége.- Az úgynevezett ESCO-mód- szemek mi a lényege?- Vannak olyan vállalatok, amelyek a megtakarításra szer­ződnek valamely intézménnyel, önkormányzattal. Magukra vállal­ják a teljes beruházást, a berende­zések átállítását. A kazánoktól, a szivattyúkon át a vezetékekig, a radiátorokig mindent ők adnak, ugyanakkor a százalékban meg­határozott energiamegtakarítást szerződésben is rögzítik. A gőzről a gázra való áttérés akár 80 száza­lékos megtakarítást is jelenthet.- Mibe kerül ez a megbízónak, ha a külső vállalkozás ad min­dent? Hol térül ez meg és kinek ke­letkezik nyeresége?- Ebben az „üzletben” az a sajá­tos, hogy a beruházó energiameg­takarítást garantál, ugyanakkor a megbízó a szerződésben megha­tározott ideig - 4-5-6 évig - a meg­takarított energia árának egy bizo­nyos százalékát kifizeti a vállalko­zónak. így elsősorban a megren­delő jár jól, mert nemcsak a szám­lája lesz jóval kisebb, hanem a megtakarítás bizonyos százaléka is már a futamidő alatt az övé ma­rad. De ismerve az energiaárak növekedését, a beruházó is meg­találja az üzletben a számítását.- Mi van akkor, ha nem a szer­ződésben meghatározott mennyi­ségben csökken a fogyasztás?- A különbözeiét a vállalkozó állja. Ez az ő kockázata. k.t. Igényeljen Raiffeisen Személyi Kölcsönt! Amennyiben megfelel a hitelbírálati feltételeknek, és a kölcsönt a Bank 2000. november 8. és december 20. között folyósítja az Ön részére, hívja a 06-40-48-48-48-as telefonszámot, és jelentkezzen a játékra hétköznap reggel 6:30 és 9:00 között! Figyelje kedden és pénteken az RTL Klub Reggeli című műsorát, és várja a műsorvezető hívását! Ha Ön a heti két szerencsés egyike, a folyósított Raiffeisen Személyi Kölcsönének kamatát a Bank elengedi. A kölcsönt 21-65 éves és minimum 18 hónapos folyamatos munkaviszonnyal rendelkező devizabelföldi, magyar állampolgárok igényelhetik. További feltételek: minimum 65 000 Ft (adóstárssal 45 000 Ft/fő) igazolt havi nettó jövedelem, vezetékes vagy saját névre szóló előfizetéses mobiltelefon számla és legalább két hónapos aktív lakossági bankszámláméit bármely hazai banknál. Valamennyi igénylést egyedileg bírálunk el. A törlesztőrészlet pontos összegét a folyósítás napján állapítjuk meg. A teljeshiteldíj-mutató értéke: 32,04 - 35,88% (kamatmentesség nélkül). Ez a hirdetés nem minősül nyilvános tájékoztatásnak és ajánlattételnek. A játékra 2000. november 9. és december 21. között jelentkezhet. A kölcsönigénylés részleteivel/ kondícióival/ a teljeshiteldíj-mutatóval és a játék részleteivel kapcsolatban hívja a 06-40-48-48-48-as telefonszámot vagy érdeklődjön bankfiókjainkban! Bankfiók: Eger, Jókai u. 5-7. X Raiffeisen BANK 11 %. FORINT Minden forintnak súlya van! 1 forint = 2,05 gramm VAJON MENNYIT JELENT 615 KG MEGTAKARÍTÁS?* *a tökéletes megoldás a következő oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents