Heves Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-16 / 268. szám
2000. November 16., csütörtök H 0 R I Z 0 N T Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Nyereséges téeszből veszteséges hitelszövetkezet Az alapító tagok remélik, valakinek felelnie kell a történtekért Október 6-án az Országos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) döntése nyomán a hevesi székhelyű Rákóczi Hitelszövetkezet pénzintézeti tevékenysége megszűnt. Az egykor nagy hírű, jelentős vagyonnal rendelkező Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetből alakult intézményben történtekről a károsultak egy csoportja adott át hiteles dokumentumokat. Ezen közgyűlési, részközgyűlési és cégbírósági adatok, az üzletrész-tulajdonosok levelezésének felhasználásával készült összeállítás arra enged következtetni, hogy a hitelszövetkezet körül már az alakulás évében is problémák voltak. Az üzletrész-tulajdonosok egy része a pénzintézeti tevékenység jogosságát is megkérdőjelezi. Heves A rendelkezésünkre álló dokumentumok segítségével - a döntő momentumok alapján - próbálunk az alábbiakban képet adni az elmúlt kilenc év történéseiről. 1991 Az 1991. január 20-án hatályba lépett új szövetkezeti és a szövetkezeti átmeneti törvény szabályozza az átalakulást és az új típusú szövetkezet alakításának feltételeit. Ezután a Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tagjai márciusban kézhez kapják azt az értesítést, amelyben megállapították szövetkezeti vagyonrészük értékét. A fo- rintosított kimutatás alján - amelyet Kiss József elnök jegyez - az olvasható, hogy az értékpapírok nyomdai előkészítés alatt állnak, ezek eljuttatása a későbbiekben történik. Június 21-én postázzák a szövetkezeti tagoknak azt a tájékoztatót, amely pontosan rögzíti, hogy a kiválásnak melyek a feltételei, s aki ezzel nem kíván élni, az milyen további lehetőségekből választhat. Azoknak, akik úgy döntenek, hogy tagsági viszonyukat nem szüntetik meg, két alternatívát ajánlanak: „Az első módszer szerint a 200 ezer forinton feliül üzletrészt a szövetkezet a különböző, nagyobb termelő kft.- kben arányosan szétosztja, és a tagok képviseletében részt vesz ezeknek a termelő kft.-knek a tulajdonlásában, irányításában. A második módszer szénát 200 ezer forint feletti üzletrészt a tag szabadon vihet be az általa választott termelő kft.-be. Ennek az az előnye, hogy jobban ki lehet válogatni az eredményesebb kft.-két, és nagyobb a beleszólás joga is. Hátránya a nagyobb kockázat, mert az adott kft. tönkremenetele esetén elúszik a vagyon. ” A közlemény utal arra is, hogy a nyugdíjas tagok nagy része szívesen leadná üzletrészét és részjegyét. Erre júüus 10-ig a tagsági viszony megszűnése mellett van lehetőség, s ígérik, ebben az esetben a szövetkezet meghatározott időn belül a részjegy értékét teljesen kifizeti. 1992 Egy év alatt megtörténik a vagyonfelosztás. Az 1992. április 22-24. között rendezett közgyűlésen konkrétan is meghatározzák, milyen feltételek mellett állapítják meg az üzletrész mértékét: ,A nevesíthető vagyon 20 százalékát az alapító tagok vagyoni hozzájárulása arányában kell szétosztani a következők szerint: alapító tagnak az számít, aki 1961. december 31-ig földdel lépett be a tsz-be. Az előzetes felmérések alapján az állapítható meg, hogy a szövetkezetbe behozott földterületek ménéke szoros összefüggésben áll az egyéb vagyon mértékével Ezért a nevesíthető vagyon 20 százalékát a szövetkezetbe, annak pg- elődjébe behozott termőföld behozatalokon aranykorona-értékének arányában kell febsztani és üzletrészenként jóváírni a jogosultak javára ” A részjegyre - a szövetkezet vagyonának 10 százalékáig - az jogosult, aki 1992. április 22-én tagja volt a szövetkezetnek. A részjegy névértékét 5000 forintban határozzák meg. Júniusban valamennyi szövetkezeti tag megkapja a vagyonnevesítésről szóló értesítést, amely tartalmazza a korábbi években jóváírt szövetkezeti üzletrész értékét és az 1992. évi vagyonnevesítés során jóváírt üzletrész értékét. A megjegyzésben olvasható: „a szövetkezet vagyonának a későbbiekben bekövetkező növekedésével vagy csökkenésével a részarány változatlansága mellett az Ön vagyonának értéke is arányosan nő vagy csökken. A fent kimutatott szövetkezeti üzletrész után évente a gazdálkodás eredményességétől függően részesedés fizethető.” Egy hónap elteltével a tagoknak ismét nyüatkozniuk kell: az újjáalakuló szövetkezet tagjai kívánnak-e maradni, s üzletrészüket a szövetkezet vezetése valamelyik szerveződő gazdasági egységbe fektesse-e be, avagy élnek a kivásárlási jogukkal. A nyüatkozatok beérkezése után 1992 decemberében részközgyűlést tartanak, ahol ismertetik az új alapszabályt. A szövetkezet nevéből kikerül a „termelő” jelző, ám a cégbíróság által bejegyzett tevékenységi kör alapvetően mezőgazdasági jellegű marad. A Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet tagsága a következő év elején értesítést kap, hogy üzletrészeiket melyik új gazdasági egységbe helyezték ki. Ez alapján az Atek, a Hevestej, a Kertnöv és a Hemag Kft.-k jöhetnek szóba, amelyek az egykori téesztagok üzletrészéből indultak. A vagyonkihelyezést az üzletrész-tulajdonosok tudomásul veszik. Decemberben viszont erről értesítik őket: „a szövetkezet tagjai és kívülálló üzletrész-tulajdonosai közül sokan keresték meg a szövetkezetünket azzal az igénnyel, hogy üzletrészüket el kívánják adni. (...) Felhívjuk a figyelmet, hogy akik most nem adják el a meghirdetett vételáron üzletrészüket, azon üzletrészek mértéke a szövetkezet által történő üzletrészvásárlás után nőni fog. (...) Szövetkezetünk az 1993. évben gazdasági tevékenységet nem folytatott, így nyeresége sem lesz. Vagyonunk 80 százaléka a kft.-kben van kihelyezve, ahol szintén nem várható eredmény. Kivételt a tagi részjegyek 20 ezer forintos összege képez, aminek összegét bankbetäben helyeztük el, és annak kamatából bruttó 2500, nettó 20Ó0 forintot tudunk tagjainknak kifizetni. ” 1994 A tagok egy része ez év januárjában a Földművelésügyi Minisztérium Jogtanácsosi és Vizsgálati Fő osztályához fordul. A jegyzőkönyv tanúsága szerint: „1992. december 21 -én a közgyűlés olyan határozatot hozott, hogy a tagok továbbra is az átalakuló szövetkezet keretén belül maradnak vagyonrészükkel együtt, de lehetőséget kínáltak arra, hogy a szövetkezeten belül korábban megalakult kft.-kben működjenek. Ezzel ellentétben a szövetkezet mellett önálló kft.-k alakultak, és a jelenlevők üzletrészét tudtuk és beleegyezésük nélkül a szövetkezet részben kihelyezte a kft.-kbe. Sérelmezik azt viselőjük jelenlétében az üzletrésztulajdonukról. Orosz Péter elnök márciusban válaszol a levélre, amelyben a csoport vezetőjét a hitelszövetkezetre káros tevékenységének a beszüntetésére kéri. A tárgyalás nem jön létre, mivel az elnök a beadványt - formai okokra hivatkozva - elutasítja. Májusban a Cégbíróságnál ismét törvényességi vizsgálatot kezdeményeznek, a következő indoklással: „A hitelszövetkezetté alakulás előtt a tagok nem kaptak tájékoztatást, így a hitelszövetkezet törvénytelen úton jött létre. Májusban vök a közgyűlés a hitelszövetkezet létrejöttével kapcsolatban, de már januártól három főt alkalmazott, mint hitelszövetkezeti dolgozót, tehát a döntés előtt létrejött a hitelszövetkezet. ” 1996 A Cégbíróság 1996. január 11-ére tűzi ki a tárgyalást. A panaszosok is, hogy osztalékot nem kaptak, a szövetkezet pedig rendkívül alacsony vételi ajánlatot tett az üzletrészekre.” 1994. február 5-én megkapja a szövetkezet a hitelszövetkezeti működési jogosítványokat. Az alapszabály törli a mezőgazdasági termelésre vonatkozó tevékenységi köröket, ezeket pénzintézeti jogosítványokkal váltja fel. A megalakuk Rákóczi Hitelszövetkezet vagyonát 75 millió forinttal jegyzik be, amelyből 35 millió 459 ezer készpénz, 43 millió 941 ezer pedig apport. Az alapító okirat azt is rögzít' hogy a hitelszövei kezet csak tagjai ke rében végezhe pénzintézeti teve kenységet. A belép' magánszemélye esetén 100 forinto részjegy, cégek, vá lalatok esetébe: 1000 forintos résr jegy megvásárlási val válnak tagokkf A felelősségi viszc nyok rögzítésekor az alapszabály tartalmaz egy olyan kitételt, hogy: „A hitelszövetkezet tagja saját vagyonával nem, csak a jegyzett részjegy értékével és üzletrészével felel a hitelszövetkezet tartozásáért. ” A Rákóczi Hitelszövetkezet megalakulása után egy helyi lapban terjedelmes cikk lát napvilágot, amelyben Orosz Péter elnök kijelenti: ,Magas alaptőkével indulunk. Az üzletrésszel rendelkező tagok 110 millió forinttal bírnak. A névre szóló nevesüett vagyon 130 millió forint. A jegyzett tőkénk 79 millió 400 ezer forint. (...) Ahhoz, hogy nyereségünk legyen, 100 millió forintos betétállománnyal kell rendelkeznünk, ezért most a legfontosabb a betétgyűjtés.” Az indulás évében négyféle betéttípust dobnak piacra: a betétkönyvek után évi 15 százalékos kamatot Szemek, a takaréklevelek után 24 százalékot, a számla- vezetésen lekötött betét után szintén, a sávos betét után 18-24 százalékos évi kamatot. Az elnök e beszélgetés végén közli: azért tudnak ilyen, a lakosság számára kedvező kamatokkal dolgozni, mert nincsenek régi, rossz hiteleik... Még ez év októberében a hitel- szövetkezet igazgatósága úgy határoz, hogy november 15. és december 15. között üzletrész-vásárlási akciót hirdet, 15 százalékos vételáron. 1995 Januárban a vagyonjeggyel rendelkezők egy csoportja Godó Lajos országgyűlési képviselő közreműködésével a Cégbírósághoz fordul, s törvényességi felügyeleti kérelmet nyújt be. A bíróság februárban kiegészítést kér, amelyben arra szólítja fel a panaszosokat, hogy konkrétan nevezzék meg, mire is irányul a törvényességi felügyeleti kérelem. Ugyancsak februárban a hitelszövetkezetben is járnak a panaszosok, ahol azt kérik, hogy 15 napon belül hívják össze az üzletrész-tulajdonosokat, s tájékoztassák őket jogi képhárom dolgot sérelmeznek. Elsődlegesen azt, hogy a részjegyüket átalakították üzletrésszé, másodlagosan azt, hogy a hitelszövetkezetté történő átalakulást azok szavazták meg, akik vagyonuk jelentős részét kivették, de időközben 20 ezer forintos részjeggyel tagjai maradtak a szövetkezetnek, harmadsorban pedig azt, hogy a szövetkezet vagyontárgyakat helyezett el különböző kft.- kben, amelyeket azok alapítottak, akik kiléptek a szövetkezetből. A bíróság előtt elhangzik egy kijelentés is, miszerint: „Kiss József wlí elnök olyan kijelentést tett nekem, hogy 400 millió forintos vagyona volt a szövetkezetnek akkor, amikor a szövetkezetből a vagyonkiadások megtörténték, ennek az összegnek 35 százaléka voü készpénz. Ezzel a pénzzel alakult meg a hitelszövetkezet, s a régi tagokat, akik vagyonnal rendelkeznek, éppen olyan ezerforintos részjeggyel tartják nyilván, mint azokat, akiknek egyáltalán nincs vagyonuk a szövetkezetben. ” A panaszosok a bíró konkrét kérdésére, miszerint mit szeremének elérni, azt felelik: „...ha jogtalan volt a megalakulás, akkor szüntesse meg a bíróság, ha jogos, akkor olyan takaréklevéllel legyenek tagjai, amelyre havonta kamatot kapnak.” A bíróság első fokon ítéletet hoz, amelyben elutasítja a panaszosok kérelmét. Az ítélet ellen 15 napon belül fellebbezni lehetne, de nem kerülhet rá sor. 1998 Hosszabb idő elteltével a panaszosok ismét megjelennek a hitel- szövetkezet hevesi irodáján - ez idő alatt már hat fiókintézetet nyitott a szövetkezet -, és ismételten azt kérik, hogy mivel: „úgy érezzük, hogy 1992 óta az üzletrészünkkel nem vagyunk tisztában”, mihamarabb rendezzék ezt a kérdést. Arra is választ követelnek, hogy az indulás körülményeiről sem kaptak tájékoztatást, továbbá kinek a tulajdona a 79 millió forintos indulótőke? Sérelmezik még, hogy az üzletrész-tulajdonosokat ugyanúgy tekintik, mint a 100 forintos tagokat. A megbeszélésre a volt elnököt, Kiss Józsefet és a jelenlegit, Orosz Pétert is meghívják. A kérésnek Losonczi Istvánná, az igazgatóság elnöke eleget tesz. Levelében inkább a tájékoztatás hiányát jelöli meg hiányosságként, de május 30-ra összehívja a kért megbeszélést. A tanácskozáson Orosz Péter elnök nem tud jelen lenni, ezért levelet küld, amelyben tudatja: „A Rákóczi Hitelszövetkezetben soha nem volt 79 miUió forint értékű a tagok és az üzletrész-tulajdonosok üzletrészének értéke. A 79 millió forintot G. J.- né a Heves Megyei Cégbíróságtól kapta meg, mint adatot. Ez szerepel bejegyzett tőkeként. Azért kellett ezt az adatot bejelenteni, mert a cégbírósági nyilvántartás megköveteli a jegyzett tőke feltüntetését. Jóllehet, mindannyian tudjuk, hogy a szövetkezetben nem léte zik jegyzett tőke, mert a szövetkezet nem gazdasági társaság, és a szövetkezeti törvény ezt a fogalmat nem ismeri. Nem is lehet a szövetke zeti tagok vagyonát, mint tőkét, egyszer s mindenkorra rögzíteni, mert annak összege mindennap változik. (...) A kérdéses 79 millió forintot a Rákóczi Hitelszövetkezet jogelődje, a Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet, illetve még korábban a Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet éves mérlegbeszámolóiban már sok éve változatlanul tüntették fel (,..)Ezaz összeg 1994-re, a hitel- szövetkezet működésének idejére már teljesen elvesztette gazdasági tartalmát. (...) A 79 mülió forint, mint a szövetkezet saját tőkéje, kb. 1975-7&ban került rögzítésre. (...) A változások miatt a 79 millió forintos vagyon már fiktív számmá vált. ” Arra a kérdésre, hogy kié is a hitelszövetkezet, az az írásos válasz érkezik: „...a tagjaié és üzletrész-tulajdonosaié, részjegyeik és üzletrész- tulajdonaik arányában. ” A választ természetesen most sem fogadják el. 2000 A hevesi székhelyű Rákóczi Hitel- szövetkezet rövid történetének utolsó szomorú fejezete a 2000. augusztus 8-án megtartott közgyűlés, ahol a vagyonjegyeket nullám értékelik le. A történtekhez hozzátartozik, hogy egy évvel korábbtól már felügyeleti biztos irányítja a hitelszövetkezetet, akit a tőkefeltöltés szándékával küldtek ki. A szövetkezet történetének további krónikája ismert: az ÓBA október 6-i döntésével befagyasztja a betéteket, október 17-től pedig a fiókirodákban elkezdik az egymillió forint alatti betétesek kártalanításának jegyzőkönyvezését. * A Rákóczi Hitelszövetkezet felszámolása elkezdődött. Ám jelenleg csupán a zárómérleget készítették el. A történtek vizsgálata hosszú hónapokat vesz igénybe. Azt azonban a Capital Communications, azaz a megbízott kommunikációs ügynökség munkatársa, Csák Zita megerősítette: az alapszabályzat világosan megfogalmazza, hogy a csődért az üzletrész- tulajdonosok vagyonukkal felelnek, tehát az egykori téesztagok semmiféle vagyoni jellegű juttatásra nem számíthatnak. A következő lépésben már csak a hitelezők igénybejelentéseit rögzítik. SZÚROM! RITA Gondolhattuk volna, ekkora hely nem lesz elég, hogy minden telefonunkat megmutass A készülékek csak Westel előfizetői kártyával használhatók. Csak új Westel előfizetéssel, kétéves szerződéssel, amíg a készlet tart Az összeg a kezdő részlet, amelynek befizetése után a készülék elvihető. Az árakhoz 24 havi törlesztőrészlet és ennek megfelelően 24x1375 Ft havi forgalmidíj-kedvezmény tartozik. További feltételek és információ: 1230 (a Westel hálózatából díjmentesen hívható), 265-9210, az üzletekben, illetve a Westel partnereknél, www.westel.hu ií:09®®» öl fft P QQB&Qß A legolcsóbb Westel mobil Alcatel OTC/SL* 6 900 Ft " lilestel Tagoknak 50 százalék Orosz Péter, a Rákóczi Hitelszövetkezet Igazgatóságának elnöke az átalakulással kapcsolatban a Cégbíróságon 1996- ban a következőt jelenti ki: „A szövetkezet az 1993. január 1- től hatályos jogszabályban rendezte a részjegy összegét 20 ezer forintban. Ekkor született olyan döntés, hogy a 20 ezer forinton felüli részjegy ötven százalékát megkapják a tagok, a másik rész pedig az üzletrész összegét növeli. (...) A kiválások után megmaradó vagyon egy részét azokba a gazdasági társaságokba helyeztük el apportként, amelyekben a volt szövetkezeti tagok a részükre kiadott vagyontárggyal alapítóként részt vettek.”
