Heves Megyei Hírlap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-15 / 267. szám

6. oldal - Heves Megyei Hírlap G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2000. November 15., szerda Heti tőzsdei összefoglaló: BÉT: csökkenő árak, alacsonyabb forgalom A Budapesti Értéktőzsde hivata­los részvényindexe, a BUX az el­múlt héten 3,65 százalékkal gyengült, pénteken 7697,72 pon­tonzárt. A részvénypiac forgalma 47,40 milliárd forint volt. Ez az előző hét forgalmához képest 5,20 szá­zalékos csökkenés. A hat vezető részvény 40,10 milli­árd forint értékben cserélt gaz­dát, ez az összforga­lom 84,60 százaléka. A vezető részvények mindegyike gyengült az előző hét záróértékéhez képest. A Mól 1,70 százalékkal 4620 forintra, a Matáv 2,51 százalékkal 1242 fo­rintra, az OTP 3,57 százalékkal 13.500 forintra, a Richter 7,07 százalékkal 14.850 forintra, a TVK 8,72 százalékkal 5600 fo­rintra, a BorsodChem 11,18 szá­zalékkal 7710 forintra. Az elmúlt héten a legnagyobb, 16,05 milliárd forintos forgaíom a Matávé volt. Az OTP 6,74 milli­árd, a Mól 5,96 milliárd, a BorsodChem 5,94 milliárd, a Richter 3,87 milliárd és a TVK 1,53 milliárd forint értékben cse­rélt gazdát. A hét vesztese a Synergon, pén­teki záródra 835 forint volt, ami 16,08 százalékos gyengülés. A hét nyertesei között van a 17,16 szá­Részvénypiaci szakértők szerint a Synergon-papírok értékének csökkenése azzal magyarázható, hogy a vállalat háromnegyed éves működése veszteséget mutatott, a cég 10 százalékos létszámleépí­tésre kényszerül, ráadásul egyik volt vezetője ellen rendőrségi vizs­gálat is indult. zalékkal 7850 fo­rintra drá- g u 1 ó Dédász és a 11,34 szá­zalékkal 108 forintra erősödő Hűmet. Ez utóbbi pa­pírról a börzei szakértők úgy vélik, hogy ala­csony likviditás mellett egy-egy nagyobb megbízás erősebben ki­lendítheti az egyébként is speku­latív papír árát. A Rába 4,67 szá­zalékkal 2465 forintra drágult, minden bizonnyal az elmúlt hé­ten közzétett jó mérlegadatoknak köszönhetően. A kárpótlási jegy ára 7,54 szá­zalékkal,.46,forinttal 564 forintra csökkent egy hét alatt. m Nem tűntek el a hagyományos boltok Fogyasztói szokások: kevesebbet költünk élelmiszerre Magyarországon a napi fo­gyasztási cikkek forgalma az idén 1.550 milliárd, forint körül várható, ami 7 százalékos növe­kedést jelent az elmúlt évi 1.450 milliárd forinthoz képest - de­rült ki a GfK Hungária Piacku­tató Intézet piaci trendekről tartott sajtótájékoztatóján, Bu­dapesten. A hagyományos kereskedel­mi struktúrák, fogyasztói szo­kások az új vásárlási formák - a hipermarketek, a szupermar­ketek, a diszkont áruházak - megjelenésével nem tűntek el - hangoztatta Kozák Ákos ügyve­zető igazgató. Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt időszakban a kereskedelem koncentrálódá­sa nem folytatódott, a modern kereskedelmi csatornák nem a kis boltok rovására növelték forgalmukat - hangzott el a tá­jékoztatón. Az év első hét hónapjában a múlt év azonos időszakához képest 6-10 százalékkal vissza­esett a gyümölcslé, a szeletelt csokoládé, a tejföl, a majonéz, a dezodor és a fogkrém fo­gyasztása. Stagnált viszont a pörkölt kávé, a száraztészta, a margarin, a táblás csokoládé és az általános mosószer fogyasz­tása. Magyarországon idén a második negyedévben az egy lakosra jutó fogkrémvásárlás 0,05 liter volt, egy vásárló 0,35 kg kávét vásárolt, táblás csoko­ládéból egy lakos 150 grammot vett negyedévente, szeletelt csokoládéból pedig 220 gram­mot. A közép-kelet-európai ré­gióban a hiper- és szupermar­ketekre és diszkontokra, vala­mint a Cash and Carry áruhá­zakra a napi fogyasztási cikkek forgalmából Csehországban 63, Magyarországon 58 száza­lék jut. A KSH adataira hivatkozva az intézet kimutatása szerint két évvel ezelőtt a magyar ház­tartások kiadásainak 39 száza­léka jutott élelmiszerre, tavaly ugyanez az arány 35 százalék­ra csökkent. Növekedett viszont a szóra­kozásra elköltött pénzek ará­nya. Öltözködésre, lakásfenn­tartásra, közlekedésre, kom­munikációra, valamint gyó­gyításra tavaly ugyanannyit fordítottak a magyar háztar­tások, mint az azt megelőző évben. Pénz - Tőke - Befektetés Autófinanszírozás: márkák és feltételek Ezen a héten befejezzük azt az autófinanszírozással foglalkozó sorozatunkat, amelyben eddig áttekintettük, hogy a kölcsön­nek, illetve a lízingnek és a tar­tós bérletnek milyen formái vannak ma Magyarországon, s azt is, hogy mi közöttük a kü­lönbség. Ha nem is a teljesség igényével, áttekintettük az aján­latok közötti eltéréseket, de be­széltünk arról is, hogy mi a je­lentősége az úgynevezett teljes hiteldíj-mutatónak, s arról is, milyen előnyei vagy éppen hát­rányai vannak a devizaalapú hi­teleknek és lízingeknek. Ezúttal azt vesszük szemügy­re, hogy a finanszírozó cégek milyen gépkocsikra nem hajlan­dók kölcsönt adni. Persze, álta­lánosságban elmondható, hogy manapság gyakorlatilag az új kocsik valamennyi típusát fi­nanszírozzák, ám vannak kivé­telek is. Közéjük tartoznak a ki­magaslóan drága sportjármű­vek, a nyitott kocsik (kabriók) és egy-két helyen a kelet-európai márkák is. Lássunk néhány ez­zel kapcsolatos példát. Bár a Budapest Autófinanszírozási Rt.-nél márkákkal kapcsolatos kikötés nincs, a korábban ver­senyzésre vagy taxizásra hasz­nált járművek „tilalmi listán” vannak, úgy, ahogy az oktatás­ra használt járművek is. A hazai gyakorlatban nem is­meretlen az az eljárás, amely­nek lényege: amennyiben az ügyfél használt autót szándéko­zik vásárolni, méghozzá azt a márkát, amelyet igencsak sze­retnek a tolvajok (ide sorolható a Mercedes, a BMW, de az Audi is), akkor fel kell készülnie ar­ra, hogy egyedi hitelbírálatra kerül sor. Fontos feltétel az is, hogy a kiszemelt jármű ne legyen túl öreg, így aztán 6-8 évnél idő­sebb autókra nemigen adnak hitelt, s ezzel együtt feltétel az is, hogy a futamidő letelte után sem érhetik el a 10-12 éves kort. Az esetek túlnyomó részében az olyan márkákra sem adnak kölcsönt, amelyekre nem köthe­tő casco. Ez a fajta óvatosság érthető is, hiszen ezeknél a hi­teleknél a fedezet maga az autó, nem pedig az adós jövedelme, illetve a vagyona. Ezért van az, hogy a cégek úgy dolgozzák ki konstrukciójukat, hogy a hátra­lék összege a futamidő alatt so­ha ne legyen nagyobb a jármű piaci értékénél. Ugyanakkor nagyon ritkán fordul elő, hogy egy kocsit visz- szavesznek a finanszírozó cé­gek, majd ezt követően értéke­sítenek is. A tapasztalatok sze­rint az ebbe a körbe tartozó adósokat a legjobb adósok kö­zött tartják számon. A gyakor­lat egyébként az, hogy késede­lem esetén (egy-két hét után) figyelmeztetik az ügyfeleket. Ha nem érkezik válasz, úgy 2-4 hét türelmi idő következhet, majd a finanszírozó cég levél­ben felbontja a szerződést, és kéri, hogy a kocsit hozzák vis­sza. Amennyiben az adós ekkor felkeresi a hitelezőt, még min­dig van esély a megegyezésre, s annak eldöntésére, hogy a kun­csaft képes-e a további részle­tek folyósítására. A második legnagyobb bank lesz A pénzintézet Kereskedelmi és Hitelbankként működik majd A belga KBC és a holland ABN AMRO megállapodásra ju­tott, hogy egyesítik magyarországi bankjaikat, a Kereske­delmi és Hitelbankot és az ABN AMRO Magyar Bankot és - néhány kivételtől eltekintve - egyéb magyarországi leány- vállalataikat. Az összeolvadással létrejövő pénzintézet Ke­reskedelmi és Hitelbank néven működik majd. Összesen 1.000 milliárd forintos mérlegfőösszegével és 15 százalékos piaci részesedésével a magyar piac második legnagyobb szereplője lesz. FELVESSZÜK A RITMUSÁT & CIB BANK 3300 Eger, Érsek u. 1. Telefon: (36) 510-560 3200 Gyöngyös, Szent Bertalan u. 1. Telefon: (37) 505-010 Érvényes: ZPQQ. eMftrer 13-t6) BETÉTI KAMATOK VÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE Lekötési idő Éves kamat, 1M Ft felett (%) (E8KH) 1 hét 5,750 (5,83) 2-3 hét 7,250 (7,35) 1-2 hó 8,250 (8,36) 3 hó 8,000 (8.11) 6 hó 7,750 (7,86) 12 hó 7,250 (7,35) CIB Bankszámla 2,000 (2,05) MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 50 E Ft—5 MFt 5-10 MFt 10 M FI lelett Lekötési idő éve« kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM éves kamat (%) EBKM 1 hó 8,500 (8,62) 8,625 (8,74) 8,750 (8,87) 3 hó 8,250 (8,36) 8,375 (8,49) 8,500 (8,62) 6 hó 8,250 (8,36) 8,375 (8,49) 8,500 (8,62) 12 hó 7,750 (7,86) 7,875 (7,98) 8,000 (8,11) Lejárat előtti visszaváltás esetén a Kamat a mindenkori CIB Classic Magánszámla alsó kamatsávjával megegyező. CIB Classic Magánszámla CIB XL Átutalási Magánszámla XL/Classic sávos kamatai: éves kamal (%) EBKM 0-100 EFt-ig 2,500 2,56/2,56 100ER-1 MFt 3,000 3,08/3,08 1 MFt felett 6,000 6,26/6,22 CIB Takarékszámla (min. 50 E Ft) sávos kamalai: éves kamat (%) EBKM 0-50 E Ft-ig 2,500 2,56 50 E Ft—1 M Ft 6,500 . 6,79 1 M Ft felett 8,500 8,97 KINCSEM betét kamata magánszemélyek részére (min. 50 E Ft) éves kamat (%) EBKM 3 hónap 8,500 8,62 6 hónap 8,500 8,62 12 hónap 8,000 8,11 Lejárat előtti visszaváltás esetén a bank kamatot nem tizet. KINCSEM 2000 kötvény (min. 10 E Ft) éves kamat (%) EHM' 3 hó 8,500 8,50 6 hó 8,500 8,50 12 hó 8,000 8,00 ' Az EHM kamatai az éves kamattal megegyezőek. MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT HITELEK Érvényes: 2000. november 1 -iétől Éves kamat (%) Folyószámlahitei 20,00 Betétőrző hitel 15,00 Lombardhitel 18,00 Ingatlanfedezet mellett nyújtott- lakáscélú hitel kamat 16,00- egyéb célú hitel kamat 18,00 CIB Otthonteremtő Hite 1 éves kamatperiódus 13,80 5 éves kamatperiódus 11,20 CIB Új Otthon hitel 6,75 CIB Személyi kölcsön 23,00 THM: 27,88-33,66%, 3%-os kezelési költség mellett Éves kamat (\) HUF prime rate 13,25 C IB©06 40 242 242 A BANCA COMMERCIAL UAUANA-CSOPORT TAGJA Az új bank létrehozása - amely­ben a KBC 60 százalék, az ABN AMRO pedig 40 százalékos ré­szesedéssel bír majd - össz­hangban áll mindkét fő tulajdo­nos nemzetközi stratégiájával. A lépés tovább erősíti a KBC po­zícióját, mint Közép-Európa egyik vezető befektetője, és hozzájárul az ABN AMRO Bank azon céljának eléréséhez, hogy - fenntartható nyereségesség biztosításával - tovább növelje részvényesi értékét e fontos pi­acán. Herman Agneessens, a KBC ügyvezető igazgatója a döntést bejelentő sajtótájékoztatón el­mondta: „Közép-Európa a má­sodik legfontosabb piacunk Belgium után. Magyarországon arra törekszünk, hogy a K&H- ból egy valóban versenyképes univerzális bankot építsünk, amely a korábbinál többet tud kínálni ügyfeleinknek, dolgozó­inknak és részvényeseinknek egyaránt. Meggyőződésünk, hogy célkitűzéseinket ezzel az egyesüléssel tudjuk a leghaté­konyabban és leggyorsabban megvalósítani." Jan Koopman, az ABN AMRO Bank ügyvezető alelnö- ke szerint a magyar pénzügyi szolgáltatói piacon elkezdődött egyesülési hullám az elkövetke­ző években tovább folytatódik. Ennek során a bankok piaci ré­szesedésük növelésére és mű­ködési költségeik racionalizálá­sára törekednek majd. Hangsú­lyozta: aktív tulajdonosként minden támogatást megadnak az új K&H-nak annak érdeké­ben, hogy - a piaci koncentrá­ció nyerteseként - piacvezető pozíciót és hosszú távú nyere­ségességet biztosíthasson ma­gának. A KBC és az ABN AMRO Bank döntése többek között ar­ra az októberben lezárult tanul­mányra épül, amelyet a két bank tulajdonosai és vezetői külső tanácsadók segítségével készítettek. Ez megállapította, hogy a jelentős piaci méret és ideális piaci részesedés elérésé­nek leggyorsabb és leghatéko­nyabb módja a fúzió, amely fo­kozza a versenyképességet és biztosítja a fenntartható nyere­ségességet a zsúfolt magyar bankszektorban. Az új K&H egyesíteni fogja a Kereskedelmi és Hitelbank és az ABN AMRO Magyar Bank munkatársainak szakértelmét, termékeit, technikai erőforrása­it, fiókhálózatát és értékesítési csatornáit. Ennek eredménye­ként az új bank szélesebb körű és magasabb minőségű termé­keket, nagyobb hitelezési limi­teket, jobb elérhetőséget és színvonalasabb szolgáltatáso­kat kínál majd lakossági és vál­lalati ügyfelei számára egy­aránt. Az új Kereskedelmi és Hitel­bank vezérigazgatója Rejtő E. Tibor lesz. Rejtő E. Tibor, a Ke­reskedelmi és Hitelbank Rt. ve­zérigazgatója a sajtótájékozta­tón elmondta: „Meggyőződé­sem, hogy az új bank - erős nemzetközi tulajdonosi hátte­rének köszönhetően - vezető univerzális bank lesz Magyar- országon, és elkötelezett mun­katársai, kiterjedt fiókhálózata és elektronikus értékesítési csa­tornái segítségével országszerte a legjobb szolgáltatásokat nyújtja majd ügyfeleinek. Az új K&H a két egyesülő bank tevé­kenységének legjobb elemeit ötvözi majd, és olyan vállalati kultúrát valósít meg, amellyel képes lesz megtartani és meg­nyerni a legkiválóbb munkatár­sakat.” Bemard Yoncourt, az ABN AMRO Magyar Bank Rt. vezér- igazgatója megjegyezte: „A fú­zióval egy mindenki számára előnyös helyzetet teremtünk, hiszen az új K&H több ügyfél­nek kínál majd magasabb szín­vonalú szolgáltatásokat, haté­konyabban, mint elődei. Az új pénzintézet - az ABN AMRO Bank nemzetközi hálózatának teljes értékű partnereként - ügyfelei számára továbbra is biztosítani fogja a legkorsze­rűbb befektetési banki és tranz­akciós szolgáltatásokat.” A jogi egyesülés 2001 köze­pére várható. Ennek megvaló­sításáig a két bank csak a jogi­lag engedélyezett keretek kö­zött és a felügyeleti szervek jó­váhagyásának megfelelően kö­zös irányítás alá kerül. A jogi egyesülést követően a két bank az általuk létrehozott új szer­vezeti egység, az Integrációs Iroda tervei szerint fokozato­san egyesíti részlegeit és szol­gáltatásait. Időközben mindkét bank munkatársai biztosítják az ügyfelek zavartalan kiszol­gálását. Javulásra várva Budapest A lakosság a szeptemberi­nél kedvezőbbnek ítélte az elmúlt hónapban a saját és az ország gazdasági helyzetét, s az elkövetkező egy évre is lassú javulásban reménykedik. A gazdaság egészének helyze­tét illetően az ipari és kereske­delmi cégek is optimisták - de­rül ki egyebek között a GKI Gazdaságkutató Rt. most meg­jelentetett konjunktúrajelenté­séből. Az index némi hullám­zást mutatott, de lényegében tavasz óta stagnált, októberben viszont kissé emelkedett mind a lakossági, mind az üzleti szfé­ra bizalmi indexének értéke. Az üzleti szférán belül a ko­rábbihoz képest javultak az ipar várakozásai, romlottak viszont a kereskedőké. Az iparvállalat­ok októberben az előző hónapi­nál jobbnak ítélték termelési színvonalukat, s továbbra is de­rűlátóak. A kereskedelmi cégek áremelési elképzelései mérsék­lődtek, üzleti lehetőségeiket is kevésbé tartják jónak, mint egy hónappal korábban. A gazdaságkutatók felméré­se szerint a lakosság a múlt hó­napban a korábbinál kedve­zőbbnek látta mind az egyéni, mind az ország gazdasági hely­zetét. A válaszadók második hónapja csökkenő inflációt ér­zékeltek, s ezzel párhuzamosan inflációs várakozásaik is mér­séklődtek. Valamelyest valóban csökkent a tartós fogyasztási cikkek vásárlása iránti kedvük, a kutatók szerint azonban in­kább egy stabil szint körüli in­gadozásról van szó csupán. Ugyanakkor - derül ki a jelen­tésből - mind kevesebben bíz­nak abban, hogy jövőre a mos­taninál többet költhetnek tartós fogyasztási cikkekre. A megkér­dezettek már csak igen kevéssé növekvő keresletre számítanak. A felmérésből az is kiderül, hogy nem változott a lakosság megtakarítási hajlandósága, vi­szont nőtt azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy az elkövet­kező 12 hónapban több megta­karítható pénzük lesz. ______________________- uo ­S ynergon: mi van a háttérben?

Next

/
Thumbnails
Contents