Heves Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-07 / 236. szám

6. oldal - Heves Megyei Hírlap HÍRLAP 2000. Október 7., szombat M A G A Z A Hunyadi King kitüntetett apródja Édesapja atán Dávid Kornél a példaképe Ez a nyurga, lezser öltözetű, mosoly­gós kamasz éppen olyan, mint a töb­bi mai fiatal. Bár, ahogy végigfutta­tom rajta a szemem, úgy tűnik, korá­hoz képest mintha magasabb növé­sű lenne.- Rémélem - méri végig magát -, növök még vagy tíz centit... Óhaja magától érthető, Balázs Gá­bor ugyanis nagyon szeretne élvo­nalbeli kosaras lenni. Ahhoz meg el­engedhetetlen a hórihorgas termet. Példaképnek - s nemcsak a kimagas­ló testmagassága miatt - ott van az édesapja, aki ifjabb korában aktívan dobálta a gerelyt és a diszkoszt, de a távgyaloglás és a futás sem esett ne­hezére. S akivel mostanában nagyo­kat edzenek egy-egy helyi vagy terü­leti futóverseny előtt. S ott van sport­ideálnak Dávid Koméi, aki az ameri­kai NBA immár második jó nevű csapatába küzdötte be magát.- Mit meg nem tennék egy ilyen kosaras-pályafutásért... - mondja az­zal a hangsúllyal, amivel csak az eltö­kélt emberek beszélnek. Az egri Neu­mann János Gimnázium és Közgaz­dasági Szakközépiskola I. a osztá­lyos, informaüka szakos tanulója ezek közé tartozhat, mert alig érte fel az iskolapadot a lajosvárosi Hunyadi­ban, már labdát fogott a kezébe. Már akkor is a magasabbak közé tarto­zott, nem véletlen hát, hogy testneve­lő tanára és későbbi edzője, Noszticzius Ferenc „beválogatta” a 3-4.-es kosarasok közé. És ők, akár­csak az igazi nagyok, kitartóan gya­korolták a passzolgatást, vezetgették, majd kosárra dobálgatták a labdát.- Volt, amiben jeleskedtem, de a büntető vagy a közeli-középtávoli dobás gyengén ment - vallja be utó­lag. Annyira azért nem lehetett két­balkezes, mert negyedikes korában már a városi iskolacsapatban szere­pelt. Aztán ott volt a Hunyadi King...- Ez már komoly csapat volt - di­csekszik a társasággal. - A név azért ragadt rajtunk, mert valahonnan Ez is dobogó. Az örömteli kézfogás... kaptunk egy-egy pólót, s azt nyom­ták rá. Jó kis gárda volt, hatodikos koromban Debrecenben az országos 4. helyet szereztük meg. Azzal a he­lyi csapattal játszottunk a bronzért, amelyiket előtte húsz ponttal meg­vertünk, a döntőben viszont kétsze­res hosszabbításban 105-100-ra kap­tunk ki. Később is szép sikereket ér­tünk el, egészen a nyolcadik osztály befejezéséig együtt voltunk.- A sport időigényes dolog, az örö­kös edzés, a sok-sok verseny nem ment a tanulás rovására?- Végig kitűnő voltam - bizonyít­ja, hogy össze lehet hangolni a ket­tőt. Aztán hozzáteszi, hogy volt azért egy kis szépséghibája a dolognak: elevenebb lehetett a kelleténél, isme­ri el, ezért harmadik végén négyest kapott magatartásból. - Meg is bűn­hődtem érte. Ehhez tudni kell, hogy abban az iskolában néhány arra érdemes diák­nak az év végén odaítélték a névadó­ról elnevezett Hunyadi-díjai.-Az a négyes azt jelentette, hogy nyolcadik végén csak a „kis Hunya­dit” kaptam meg. Ennek ellenére na­gyon sokat jelentett nekem ez a díj, FOTÓ: PERL MÁRTON mert 2000-ben mindössze nyolcán vehettük át, s ez mégiscsak elisme­rés.- Társai egy ilyen, mindenből jó diákra könnyen mragasztják a bélye­get, hogy stréber; annyiból áll az éle­te, hogy a tanteremből rohan az edzésre, onnan meg vissza- Nem hiszem, hogy valaha is strébernek tartottak volna - tűnődik el a dolgon. - Tény, hogy odafigyel­tem az órákon, s otthon is becsülete­sen készültem. Azt nem állítom, hogy minden tantárgyat egyformán kedveltem, mert a történelem és az ének például nem volt az erősségem, akárcsak jó néhány osztálytársam­nak. Ám, mint minden hasonló korú fiatal, én is imádtam, s ma is szere­tem a zenét, a kedvenceim közé tar­tozik a németül és angolul éneklő Scooter együttes - mondja egy szuszra Gábor, akinek az életében azért mégiscsak a sport van az első helyen. Bizonyítja ezt az is, hogy nem­csak a kosarazás érdekli. Ha csak te­heti, minden adódó versenyen rajt­hoz áll. Hatodikos korától kezdve évente az élmezőnyben, az elsők kö­zött ért célba a hat kilométeres mini­maratoni futásban.- Tavaly nagyon elkeseredtem - említi csalódását - mert nem kerül­tem be az első ötbe. Aztán kiderült - de ezen már nem lehetett sejteni -, hogy számos versenyző egyszerűen levágott egy szakaszt a zegzugos eg­ri utcákon. így sportszerűtlen mó­don könnyű... Balázs Gábor azért nem érti ezt a csalárd megoldást, mert az ember vagy végigcsinálja becsülettel a távot, vagy ne is induljon neki. Akkor csü- log gyönyörűen az érem, mondja, ha meg is dolgozik érte a versenyző. Nem véletlenül büszke azokra a me­dálokra - csak aranyból 25 gyűlt ösz- sze az utóbbi hat év alatt -, amelye­ket a különböző sportágakban nyert. Olyan is volt, hogy önzetlensége mi-. att lemaradt a dobogóról.- A diákolimpia országos verse­nyén, ahol magasugrásban is indul­tam, csapatban bejutottunk a 4x1000 méteres váltófutás döntőjébe. Miu­tán ez egybeesett az ugráséval, úgy döntöttem, hogy nem hagyom cser­ben a fiúkat, s lefutottam a távot. Majd csak ezután, fáradtan próbál­tam átlendülni a léc fölött, de csak másodszorra sikerült, így a 8. helyen végeztem, holott ha csak ebben in­dulok - ismerve a győztes eredmé­nyét -, akár első is lehettem volna. A neumannos diák azzal vigasz­talja magát, hogy majd kosárban si­kerül a nagy álom. Városi válogatott­ként - négy régi hunyadissal és a nagy riválisok közé tartozó egykori dobós fiúkkal - most az NB II.-be ké­szülnek, egyszer talán az élbolyba is bejutnak. Ez a langaléta kamasz egyébként már ott van: az idén - még általános iskolásként - a között a hat fiatal kö­zött volt, akik átvehették dr. Nagy Im­re polgármestertől az Eger város jó ta­nulója jó sportolója elismerő címet Eddig szép volt, Gábor! SZILVÁS ISTVÁN Basszus-lájt Sótartó. Jó kis szó, egészen dühösen lehet mondani, emlékszem, az általános káromkodás helyett használtuk ezt, de a kísérlet nem vált be, mert a tágabb környezetünk is ráérzett az „új” jelentésre, és on­nantól ugyanúgy csúnyának tekintették, pedig nem is vontunk be mindenkit az egyezménybe. A tanulság csupán annyi, hogy ha egy­szer valami ronda dolgot jelölünk egy bizonyos hangsorral, akkor az csak idő kérdése, hogy az a bizonyos szó maga is rondának tűnjön. Na most, a Tv2-n eztán (nézői és ORTT-„nyomásra”) nem lesz több trágárság, legalább szövegükben finomított akciófilmek kerül­nek képernyőre. Mert - idézet az Index cikkéből, mellesleg ők is idézték - „... a trágár szavak rossz hatással vannak a fejlődő szerve­zet nyelvi szocializációjára.” Jegyezzük meg, ez se babapiskóta, de értjük persze, hogy miről van szó. Ha a gyerek sok ilyet lát, akkor maga is elkezd így beszélni, és nem biztos, hogy ez jó lesz neki, hát még nekünk. Szerintem a fő kérdés az, hogy egyáltalán miért lát ilyet a nyelvileg (is) éppen szocializálódó fejlődő szervezet, de erről aztán hosszasan lehetne elmélkedni, és juszt se változna semmi. Na nem mintha egyébként bármi is. Szóval, nem lesz több trágárság. Ezzel nincs is semmi baj. Azon persze ugyancsak el lehetne gondolkodni, hogy a - mond­juk ki, utoljára - kurva helyett mivel jobb a ribanc vagy a ringyó, ki­csit furcsa lesz az immár állandósult szókapcsolatokban ezeket új elemként felfedezni, de legalább lesz valami újdonság. A „cseszd meg” sem jobb az eredetinél, és még sorolhatnánk, de minek, mind­annyian tudjuk, hogy miről van szó, igaz, mi még nem a tévéből ta­nultuk, de változnak az idők. Azt azért elképzelem, amint a rettegett akciósztárok viszkin és szi­varon érlelt orgánumuk megabasszusával dübörgik: „a nyuszi rúg­jon meg”, majd kiontják ellenfelük belét, miután gondosan kitolták a szemét és leharapták a füleit. De azért örülök ennek a finomítósd- inak, tényleg, nagyon. Igaz, úgy hírlik, hogy a tévé kép alapú műfaj, de hát valahol el kell kezdeni. Addig is: rúghatjuk, sótartóstól. _____________________________________________________________________________IWPÉl A számítógépednek higgy, ne az asszonyodnak! A titokban használt férj- vagy feleségfigyelő program nagy üz­let Amerikában. A címben is jel­zett tanulságot vonhatta le Greg Young 46 éves amerikai üzlet­ember, akit 22 évi házasság után döbbentett rá a komputer, hogy a felesége csalja. A nebraskai illetőségű úr, enged­ve a reklám csábításának, meg­vette a hűtlenség-szoftvert, „ami úgy rögzít mindent, mint a rejtett kamera.” A Washington Post tudósításá­ból kitűnik, hogy a módszer tö­kéletes, jobb, mint a legmegbíz­hatóbb detektív, ugyanis az FBI, a Szövetségi Nyomozó Iroda is ezzel figyelte a gyanús alakok te­vékenységét. A sors iróniája, hogy eredetileg az aggódó szülők alkalmazták a gyerekeik ellenőr­zésére, s ha már ott volt, kínálko­zott a lehetőség, hogy egymást is figyelje a papa és a mama. Egy csapatban az olimpiai bajnokkal Heves megyei rendőrhadnagy sikere Amerikában Filmen ki ne látott volna még olyan jelenetet, amelyben amerikai zsaruk szituációs lőgyakorlaton vesznek részt: fél­homály, romos épületek, itt, ott előbukkanó makett alakok, melyek közül az egyik a gonosz támadót imitálja, másikuk a síró gyermekével a karján rohanó anyát. Abszolút nem lé­nyegtelen, hogy a gyakorlatozó rendőr melyik makettbe ürí­ti fegyvere tárát. Ha civil „személyt” puffant le, úgy megnéz­heti az értékelését. Batki György rendőrhadnagy idehaza - egyenruhás speciális kategóriában - magyar bajnok lett az idén szituációs lövészetben, majd sikerrel szerepelt a jog­végrehajtók Orlandóban megrendezett olimpiáján is. Batki György mindössze 26 esz­tendős, de már hetedik éve, hogy a rendőrségnél kötelezte el magát. A lövészetet 1996 óta műveli úgy, hogy naponta legalább fél órát tré­ningezik. Természetesen gyakran lőszerek nélkül, úgynevezett „szá­razgyakorlást” csinál. A töltények drágák, de a pisztoly elővételét, ki­biztosítását, a célra tartást lehet csiszolni, finomítani, a mozdulat gyorsaságát javítani anélkül is, hogy elsütné az ember a fegyvert. A magyar bajnoki sikerhez nem könnyű út vezetett. Mindenekelőtt megyén belül kellett bizonyítani, mert az országos bajnokságra há­rom-három férfi és nő juthatott el csupán. A neheze pedig ott követ­kezett. Aki a huszonhárom fős ma­gyar küldöttségbe be akart kerülni, annak kiváló teljesítményt kellett nyújtania. Persze ebből a huszon­három emberből csak hatan indul­tak lövészetben - közöttük Varga Károly, a moszkvai Olimpia bajno­ka, aki Orlandóban is győzelmet aratott -, míg a többiek teniszben és atlétikában versenyezve képvi­selték Magyarországot. A jelenleg a Heves Megyei Rend­őr-főkapitányság közrendvédelmi osztályának állományába tartozó hadnagy életre szóló élményekkel Stílszerűen: űrhajós is került a megnyitóünnepségre tért haza az Egyesült Államokból, ahol itthoni sikerének köszönhető­A Jogvégrehajtók Olimpiájának megnyitója a Kennedy Űrközpontban en összemérhette tudását a világ legjobbjaival. Nem vallott kudar­cot, miután a 35 éven aluliak me­zőnyében - s az automata pisztoly kategóriában - a negyvenegy indu­ló között a 6. helyet szerezte meg. Azt viszont sajnálja, hogy csapat­értékelés nem volt a versenyen, mert a háromfős együttesből egyik társa harmadik, a másik pedig a ti­zennegyedik helyen végzett.- Tizenegy csodálatos napot töl­töttünk Amerikában - idézi a nagy utazás emlékeit Batki György. - Nagy élmény volt, különösen így utólag visszagondolva, mert akkor és ott a versenyláz kicsit rányomta bélyegét a röpke kintlétre. Nekem külön szerencsém is volt, hogy a versenynek otthont adó Orlando városán kívül kis időt Washington­ban is eltölthettem. Ez úgy adó­dott, hogy a csatlakozó repülőjá­ratra az Államok fővárosában nem jutott mindannyiunknak helyjegy. Ki is használtam az alkalmat, és szétnéztem egy kicsit. Hamar kiderül, hogy a kétéven­te megrendezett sporttalálkozó­nak mindig más ország ad ott­hont, és a vüág minden részéből érkeznek versenyzők a nagy se­regszemlére. A környező orszá­gok közül ott voltak például az osztrákok, a szlovákok.és a néme­tek is Amerikában. A megnyitót a Kennedy Űrközpontban tartották látványos külsőségek közepette. Amikor arról kérdezem a fiatal rendőrhadnagyot, hogy milyen Batki György Washingtonban is szétné­zett egy kicsit háttér kellett a sikeréhez, első­sorban a siroki MFS Magyar Lő­szergyártó Kft.-t említi, ahonnan a „töltényeket” kapta, de azonnal szóba jön az. egri Polgári Lövész­egylet is, amelynek tagja. Ez a közösség segítette felkészülését, tagjai szerkesztették meg a célo­kat, szakmai tanácsokkal látták el, és ami nem kevésbé jelentős, külön lőszektort biztosítottak a számára. síké Sándor íjplplír"***:

Next

/
Thumbnails
Contents