Heves Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-06 / 235. szám

I 2000. Október 6., péntek G A Z D A S Á G I T Ü K Ö R Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Vita a holland telepesekről A magyar gazdatársadalom arculcsapása, kisebbfajta hazaárulás a holland telepesek Magyarországra történő telepítése - jelen­tették ki tegnap két érdekképviselet vezetői és vizsgálóbizottság összehívását sürgették. Budapest Az agrártárca vezetőjének tudnia kellett arról, hogy a felügyelete alá tartozó Agrárinnovációs Vidék- és Területfejlesztési Kht. tanulmányt ren­delt meg holland gazdák Magyarországra törté­nő településének előkészítéséről - mutatott rá Deák Ferenc főtitkár. - A dokumentumhoz csa­tolt függelék ugyanis már hónapokra lebontva tartalmazza a cselekvési tervet és időütemezést. Eszerint például az Agrárinnovációs Kht.-t fel­ügyelő államtitkár felelős a közhasznú társaság számára szükséges források biztosításáról, az ő feladata a betelepítéssel kapcsolatos kormányza­ti egyeztetések lefolytatása, az államközi szintű kapcsolatfelvétel a holland intézményekkel. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke elmondta: a ta­nulmány rávilágít arra, hogy miért is erőlteti az agrártárca a nemzeti földalap felállítását, s egy gazdasági összeomlással fenyegető szövetkezeti törvénynek az elfogadását. Az elnök idézett a tanulmányból: „Egyes zöldségfajok esetében például néhány termelő képes lenne a koncent­rálódó élelmiszer-kereskedelem igényeit teljes mértékben kielégíteni, kiszorítva a hazai piacról a termelőket. A külföldi tőke ugyan nemzetközi összehasonlításban csekély, de elegendő arra, hogy megvásárolják a legkorszerűbb technoló­giákat. A termelők jó része eladósodna, az ala­csony jövedelmezőség miatt biztosan nem lesz képes felvenni velük a versenyt.” A dokumen­tum részletesen foglalkozik azzal is, hogyan kell német mintára megszerezni a kiürülő szövetkezeti bázisokat, miként lehet állam- polgárság szerzésével termőföldhöz jutni. A MOSZ és a Parasztszövetség nehezményez­te, hogy az FVM részéről a mai napig senki nem cáfolta érdemben a tanulmány tartalmát. u. c. Az idén sem kell a panelhitel A német szövetségi kormány által felajánlott, másodszor is meghirdetett panelhitel iránt változatlanul kicsi az érdeklő­dés, mert ezekben a házgyári lakásokban főként nyugdíja­sok és nagycsaládosok élnek. Kinek nő a minimálbére Budapest RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. október 5.) Borsodcbem 7160 Ft ö Fotex 317 Ft A Matáv 1424 Ft 8 Mól 4 900 Ft A OTP 15 700 Ft A Rába 2 265 Ft 8 Richter 15810 Ft O Zalakerámia 2 700 Ft ____A BUX: 8288,14-0,50% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 8300 INDEX IX. 29-X. 5-IG 820Ö 8100 3270,41 * (8279.44 (8288.141 finnn 8 5 * 8 * 7900 8 t i S * 1 ti 8 { "pnf ; r i I ”7" 1 s § ! 1 a? :r £ c/> ő TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.39. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 103 Emelkedő Emelkedő FOB francia kiköti Kukorica 83-87 Emelkedő Ingadozó FOBMexikóWből Takarna ? 104 Tartott Tartott FOB európai kiköti Napraforgó 365 Lanyhuló Lanyha Ex tank európai kikötő Szójadara 214 Emelkedő Ingadozó 46 %CIF Rotterdam AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 437,99 Cseh korona 7,37 Euró 263,08 Német márka 134,51 Osztrák schilling 19,12 Lengyel zloty 66,13 Svájci frank 173,22 Szlovák korona 5,99 USA-doliár 300,80 Budapest A fővárosban 200 ezer, vidéken pedig több mint 300 ezer panella­kás van. A német kormány még 1996-ban adott 30 millió márkát Magyarországnak, hogy ebből korszerűsítse a házgyári lakások fűtés- és melegvíz-ellátási rend­szereit. A panelhitelből azonban nagyon kevesen kértek, az összeg fele sem talált gazdára a tavaly augusztus végi határidőig. Ezért újították fel idén januárban a hi- tellelhetőséget, de az érdeklődés most is elmarad a várakozásoktól. A panelházak háromnegyede ugyanakkor javításra szorul. Gé­pészeti és elektromos rendszere­ik lassan elavulnak, a homlokza­tok és a tetők rosszul szigetelnek, a fűtésszámla elviselhetetlenül magas.- A panelhitel talán a legkedve­zőbb támogatási forma, mert a hi­telkamat kétharmadát az állam fizeti - tájékoztatott Horváth Sán­dor, a Gazdasági Minisztérium lakáspolitikai főosztályának ve­zetője. - A házgyári lakásokban élők nagy része ugyanakkor nyugdíjból él, vagy nagycsaládot tart el, ezért nekik még az is gon­dot okozhat, hogy egyáltalán fel­vegyék a hitelt. Ez a kölcsön egyébként is akkor szerencsés, ha a hitelképesség vizsgálatánál az önkormányzat vagy egy lakás­szövetkezet áll a társasház mögé, kezességet vállalva a visszafize­tésre. Az újraélesztett program szer­ződéseit aláíró Magyar Fejlesztési Bank munkatársa elmondta: most is kevesebb pályázat érke­zett a vártnál. Az érdeklődés hiá­nyát főleg azzal indokolják, hogy a lakásonként nyolcszázezer fo­rintos hitelt csak fűtéskorszerűsí­téshez vehetik igénybe a társas­házak, és csak akkor, ha már megoldották a ház külső szigete­lését. A másik problémát az jelen­ti, hogy a társasház nem jogi sze­mély. Ezért a hitelt folyósító ban­kok csak úgy tudnának kölcsö­nözni egy-egy társasháznak, ha a lakókkal egyesével állapodnának meg. Tehát elég egyetlen hitel- képtelen személy ahhoz, hogy a ház felújításának terve meghiú- suljon. ___________ sz. f. A verseny- és közszférában foglalkoztatott több mint két és fél millió dolgozó ne­gyede kerülhet abba a kör­be, akiknek 40 ezer forintra emelik fel a minimálbérét - derül ki a Gazdasági Minisztérium elemzéséből. Az érintett foglalkoztatottak kö­zül 480 ezren tartoznak a ver­seny- és 185 ezren a közszférába. A mostani 25600 forintos minimálbér felemelése 40 ezerre pontosan 56,9 száza­lékos emelkedést jelentene. A jelenleg ez alatt foglal­koztatottaknál átlagosan 23,2 százalékos alapbérnö­velést igényel az új mini­málbér elérése. Kettébontva ezt az adatot azt látjuk, hogy a nagyobb emelést a versenyszférában kell végrehajtani: majdnem 26 százalékot kell rátenni a mostam bérükre. A közszférában ez az arány kisebb, ott csak 16,5 száza­lékot kell hozzáadni a mostani keresethez, hogy elérjék a mini­málbért. A közszférán belül egyébként most a dolgozók majdnem negyede kap a negyven ezer forintos minimálbérnél ke­vesebbet. A Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége szerint a mun­kanélküliség növekedését vonja majd maga után a tervezett mini­málbér-emelés, ha a kormány el­gondolása szerint vezetik be. Az MSZOSZ úgy véli, néhány ágazat csupán munkahelyek ezreinek megszüntetésével lesz képes eleget tenni a legkisebb bérek 40, majd 50 ezer forintra emelé­sének. Mindezt mérlegelve több szakszervezeti szövetség a fix összegű egészségügyi hozzájáru­lás mérséldését javasolja ellenté­telezésként, illetve szükségesnek tartják, hogy a kifejezetten nehéz helyzetbe kerülő szakterületeken célzott segítséget kapjanak a munkáltatók. ■ A VERSENY- ES KÖZSZFÉRA DOLGOZÓI 2001. JANUÁR UTÁN ^,40 000 forintos 666500 \ minimálbér Minimálbér fölötti bér Kap-e még valaki a kasszából? Az FVM 10 milliárd forintos többlettámogatást kért a tartalékból Információink szerint kiürült a földműve­lésügyi tárca piacra jutási kasszája, ezért az APEH azt fontolgatja, hogy leállítja az agrártámogatások kifizetését, amíg a pénzutánpótlás nem jelenik meg ismét az agrárszámlán. Fogytán vannak a terme­lési támogatások is. Szakértők szerint a tárca által tervezett 6 milliárd forintos bel­ső átcsoportosítással sem tart ki az agrár­büdzsé az év végéig. Tavaly is ezidőtájt, októberre fogytak el a piacra jutási támogatások. A gazdálkodóknak hamaro­san sorba kell állniuk az adóhivatalnál, s amíg újból nem jelenik meg pénz az APEH számlá­ján, addig nem jutnak hozzá sem az exporttá­mogatáshoz, sem az egyéb piaci beavatkozások finanszírozásához szükséges pénzekhez. Az FVM az idén 45 milliárd forintot költhetett piacra juttatási célokra. A költségvetési törvény­ben eredetileg ennél 10 milliárddal magasabb összeg volt tervezve erre, de ezt a bevételi tervet a minisztérium nem tudta realizálni. Az FVM a feszültség oldására 10 milliárd forint többletfor­rást kér a költségvetési tartalékból a kormány­tól, és 6 milliárd forintot átcsoportosítana saját büdzséjében. Értesüléseink szerint főleg a beru­házási támogatásokat kurtítanák meg, a forrá­sok áthelyezése azonban még heteket vesz igénybe. Szakértők úgy vélik: a felszabadított összege­ket csak részben használhatja fel az agrártárca piacra juttatási célokra, mivel az éves 41 milliár­dos termelési támogatási keret is kimerülőben van. A tervezett átcsoportosításokkal is legfel­jebb október végéig tart ki az FVM pénze. Attól kezdve - a tavalyihoz hasonló módon - már csak a jövő évi agrártámogatási keret terhére költekezhet. A Konzervgyártók Szövetsége szerint az ex­portszubvenció átmeneti hiánya likviditási nehéz­ségeket okozhat az ágazatban, mivel a konzerv­iparban ilyenkor év vége felé van a kiszállítási dömping. A feldolgozók helyzetét súlyosbítja, hogy szeptembertől mintegy 14 milliárd forint ha­lasztott hitelt kellene törleszteniük. - uo ­A tőke jól érzi magát nálunk A multinacionális vállalatok elégedettek az infrastruktúrával Az elmúlt egy évben számos multinacionális vállalkozás telepítette át vagy tervezi áthelyezni központját Magyar- országra, illetve Budapestre. Amennyiben ez a trend tartós marad, az ország első számú városa előbb-utóbb a kelet-kö- zép-európai térség gazdasági centrumává nőheti ki magát. Budapest Szakértők szerint elsősorban a lo­gisztikai tényezők azok, amelyek miatt a nemzetközi cégek ha­zánkból próbálják irányítani ke- let-közép-európai vállalkozásaik részlegeinek tevékenységét. Úgy látszik, az infrastruktúra a befek­tetők kedve szerint fejlődik az or­szágban, illetve a fővárosban. De vonzó lehet Budapest amiatt is, hogy már több nemzetközi bank van jelen az országban, amelyek garanciát jelentenek a pénzügyi szolgáltatások minőségére. Fon­tos még, hogy gazdasági jogsza­bályaink harmonizálnak az euró­pai uniós követelményekkel. A magyar és az európai bankkártyapiacon is vezető sze­repet betöltő Europay ugyancsak idén hozta létre regionális centru­mát az országban. Tony Fekete, a cég régióigazgatója lapunknak el­mondta: döntésükkor sokat nyo­mott a latba, hogy angolul jól tu­dó, minőségi munkaerő állt a ren­delkezésükre. Nagyon jónak tart­ják a légi infrastruktúrát, s vi­szonylag alacsonyak az irodaház­bérleti díjak. A budapesti iroda munkája még jobb minőséget és gyorsabb szol­gáltatást biztosít a régióban találha­tó bankok számára, így a kártyabir­tokosok és a terminálokkal rendel­kező kiskereskedők is érzik majd az iroda tevékenységéből szárma­zó előnyt - nyilatkozta lapunknak Javier Perez, az Europay ügyvezető igazgatója. Közép- és Kelet-Európa a cég számára nagy potenciállal rendelkező, gyorsan fejlődő piac. A régió legfejlettebb bankszférája Magyarországon található, így ter­mészetes volt, hogy a vállalat köz­pontját Budapesten nyitottuk meg - mondta lapunknak Tony Fekete, az iroda új vezetője. Kamatszüret az ABN AMRO Banknál! ABIM AMRO 2 hónapos lekötött betét *A közölt hozam 5 millió forintos betétösszegtől érvényes a 2000. szeptember 29. és október 22. között nyitott Két hónapos lakossági lekötött betétekre. A Bank a kamatváltoztatás jogát fenntartja. A további részleteket a Hirdetmény és az Üzletszabályzat tartalmazza. Az egyes sávoknál a megadott EBKM-értekek a teljes betéti összegre érvényesek. EBKM a 41/1997. számú kormányrendelet szerint. 06 40 444 444 ABNAMRO Bank www.abnamro.hu ■ Bankfiókjaink: Eger, Telekessy u. 7. Tel.: 36/411-855 • Eger, Széchenyi út 4. Tel: 36/510-180 • Gyöngyös, Bugát Pál tér 6. Tel: 37/505-120 • Gyöngyös, Rákóczi út 4. Tel.: 37/311-662

Next

/
Thumbnails
Contents