Heves Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-06 / 235. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2000. Október 6., péntek A megelőzésért Heves megye Az ár- és belvízhelyzettel összefüg­gő helyreállítási és újjáépítési munkálatokról is szó volt a Sós Tamás vezette Heves Megyei Terü­letfejlesztési Tanács tegnapi ülé­sén'. A tájékoztatóból többek kö­zött kiderült: az illetékes bizott­ság szabad forrásokkal már nem rendelkezik. A második félévi ellenőrzések tapasztalatai, illetve a korábbi években megkötött szerződések­hez kapott állami források fel- használása kapcsán Kun Zoltán, a Heves Megyei Területfejlesztési Igazgatóság vezetője kifejtette: a tanács az ellenőrző tevékenysége során elsősorban a megelőzésre helyezi a hangsúlyt annak érde­kében, hogy elejét vegyék a ké­sőbbi kényszerű szankcionálá­soknak. A tanács korábbi dönté­seivel összefüggő módosítási ké­relmek elbírálását taglaló javaslat­nál válasz nélkül maradt Kontra Gyula azon indítványa, miszerint a grémium által megszabott kere­tek közötti módosítási kérelmek­kel ne a tanács, hanem az appará­tus foglalkozzon. (A tanácskozást követően Kun kifejtette: szeren­csésebb lenne, ha a valójában lé­nyegi változtatásokat továbbra is a tanács vitatná meg.) A további­akban a testület jóváhagyta a de­centralizált állami keretek harma­dik fordulóban történő felhaszná- lásám tett javaslatot. _______i-ne) A lengyel kapcsolat Mátrafüred A lengyel az egyeüen nép, amely- lyel ma itt együtt ünnepelhetünk, hiszen egymáshoz kapcsol a törté­nelmünk - mondta az aradi várta­núk tiszteletére rendezett megem­lékezésen Simon László, a mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti Szakközépiskola igazgatója, utalva arra is, hogy miért épp erre az al­kalomra időzítették a magyar-len­gyel baráti társaság megalakítását. Elmondta, több külföldi kapcsola­ta van az iskolának, szlovák, fran­cia, német, osztrák, finn, svéd in­tézményekkel, s örömmel fogad­ták a lengyel Lesko város erdésze­ti iskolájának „közeledését.” „A magyar millennium egy lengyel szemével” címmel Trojan Marian Jozef kiállítását nyitották meg eztán, majd dr. Molnár Imre, a Külügyminisztérium munkatár­sa tartott előadást a két nép törté­nelmének közös vonásairól. Délután a magyar-lengyel ba­ráti társaság megalakításán részt vett Lengyelország magyarorszá­gi nagykövete, Grzegorz Lubczyk is, aki azt hangsúlyozta: nehéz lenne két olyan országot találni Európában, amely a magyar és a lengyel néphez hasonló kapcsola­tokat ápol. A nagykövet megko­szorúzta az iskola parkjában álló keresztet, fejet hajtva az aradi vér­tanúk emléke előtt. ■ Mini válságstáb a gyárért FOTÓ: PILISY ELEMÉR Még nem dőlt el, hogy lebontják-e a gyárat Bélapátfalva Nem új keletű a tüsténkedésem - bocsátotta előre Korózs Lajos MSZP- s országgyűlési képviselő, amikor megkérdeztük: miért csak most pró­bálnak tenni valamit a cementgyár védelmében? Ennek kapcsán ren­deztek ugyanis sajtótájékoztatót tegnap a polgármesteri hivatalban. A találkozón jelen volt Nagy Sándor is, az MSZP országos elnökségének tagja. Ugyanakkor a tájékoztatót megelőző tárgyalásról - amelyet Barta Norbert polgármesterrel és Balogh Sándor alpolgármesterrel folytatott a két politikus - hiányzott a gyár vezérigazgatója- Márton István alkalmazott, s nem akartuk őt kellemetlen hely­zetbe hozni - indokolta a meghívás elmaradásának okát a képviselő. így nyüván a vezérigazgató is a lapunkból értesül arról, hogy Korózs Lajos megpróbálja megaka­dályozni a gyár lebontását.- Nyereséges, jó foglalkoztatási morállal dolgozó vállalat volt a Bécem Rt., ahol 350 ember kapott munkát - mondta a képviselő. - Ha a családtagjaikat is számoljuk, úgy legalább ezer embert érint, hogy megszűnik a termelés. Korrekt volt a tulajdonos a végkielégítést illető­en, de a pénz gyorsan elfogy, s a munkanélküliek a polgármesteri hivatalban kopogtatnak majd segé­lyért. Ha nem bontanák le a gyárat, amire most utasítást kapott az igaz­gató, megmaradhatna az itt élők­ben a remény.- Piaci megfontolásról van szó - jelentette ki határozottan Nagy Sándor. - Bár a dolog előrehaladt, mini válságstábot alakítottunk, s ebbe bevonjuk Suchman Tamás, volt privatizációs minisztert. Meg­próbálunk olyan megoldást találni, ami egyezik a tulajdonosi érdekek­kel. Megvizsgáljuk, mi szerepelt a privatizációs szerződésben. Nem értjük, hogyan egyeztethető ez ösz- sze a kormány munkahelyteremtő politikájával? Ez romakérdés is. Mert itt például cigányemberek is dolgoztak. (Információink szerint romák nem dolgoztak a gyárban - a szerk.) Elindult egy útépítési program. Az alapanyagot lehetne innen is rendelni.- A végkielégítések kifizetése előtt nem lett volna szerencsésebb megalakítani azt a mini válságstá­bot?- Hosszabbra tervezték a leszá­molás időszakát, csak most fel­gyorsult a folyamat - válaszolt Korózs Lajos. - Javaslom, térjünk vissza a témára néhány hét múlva.- ígéretet kaptunk, de nem mondhatom meg, kitől - tette hoz­zá Nagy Sándor. - Most legyen elég annyi, hogy megteszünk mindent. Eltökéltek vagyunk. A sajtótájékoztató végeztével kí­váncsi voltam a cégvezetés vélemé­nyére is. A vezérigazgató házon kí­vül volt, de mint a titkárnőjétől megtudtam, különben is csak dr. Mezőközy András, a Pannoncem Rt. emberi erőforrás igazgatója nyi­latkozhat.- Meglep, hogy sajtótájékoztatót tartottak a politikusok - mondta Mezőközy András, miután vázol­tam, miért keresem. - Ez egy ma­gáncég. A tulajdonos döntése és fe­lelőssége, hogy mi történik a gyár­ral. Abból már kinőttünk, hogy a politika közbeszóljon.- Miért pont a bélapátfalvi gyá­rat zárták be, amikor az országban egyedül itt készük 450-es minőségű saválló cement?- Nem hiszem, hogy másutt, akár Hejőcsdbán vagy Lábatlanban ne tudnának ilyet gyártani. Egyéb­ként is ez csak egy jelentéktelen részt képvisel a cementpiacon.- A bélapátfalvi az ország legmo­dernebb cementgyára, és tavaly 126 millió forint nyereséget hozott...- Mindegyik cementgyár hason­ló műszaki színvonalon van. A tu­lajdonos döntése volt május 2-án, a közgyűlésen, hogy leállítjuk a ter­melést, s a múlt héten száz ember távozott a gyárból.- A termelés leállításánál több a gyár lebontása.- Ez még nem mondatott ki, de a tulajdonos semmiképpen sem akarja újraindítani a termelést. NÉGYESSY ZITA Tartalékpályán a nagybani piac (Folytatás az 1. oldalról) A megyeháza illetékesei szerint szó sincs a megye vagy a városok közötti presztízscsatáról. A támo­gatások kérdése ebben az eset­ben nem a hevesi megyeszékhe­lyen, hanem a három megyét - szűkebb hazánk mellett Borsod- Abaúj-Zemplént és Nógrádot - magában foglaló Regionális Fej­lesztési Tanácsnál dőlt el, ahol a turisztikai szempontokat előtér­be helyezve a kongresszusi köz­pont pályázatát favorizálták.- Az Európai Unió felkészülési programjainak a megjelenésével forrásverseny alakúk ki a régiók, a megyék és a kistérségek között - tá­jékoztat Kun Zokán, a Heves Me­gyei Területfejlesztési Igazgatóság vezetője. - Ugyanakkor évtizedes gond, hogy a fejlesztések és a tá­mogatások neiri programszerűen zajlanak, így az önkormányzatok számára nincs garancia arm, hogy amelyik ma nem kap támogatást, az holnap biztosan sorra kerül. Emiatt mindenki ragaszkodik az el­érhető pénzekhez. Kun Zoltán szerint a megyei te­rületfejlesztési tanács arra töreke­dett, hogy minden Heves megyei terv rendelkezzen „ütőképes” pro­jekttel ne egy váratlanul megjelenő támogatáshoz keressenek fejleszté­si célt, hanem kompromisszumok során kiérlelt célrendszerhez ku­tassák fel a forrásokat.- A támogatásokra vonatkozó döntés joga a Regionális Fejlesztési Tanácsé. Borsod és Nógrád most az idegenforgalmi projekteket része­sítette előnyben. Fontos arra figyel­nünk, hogy a társmegyékkel együtt tudjunk dolgozni, ha forráshoz szeretnénk jutni. Eddig működött a kompromisszumos kapcsolat, így most sem mehettünk szembe a két másik megyével. A logisztikai központ helyzete - noha a terve egyelőre tartaléksorba került - továbbra sem reménytelen - tudtuk meg az igazgatótól. Még az idén kiírják a CBC nagyprojektet, amelynek kapcsán be kell bizonyí­tani, hogy a hatvani nagybani piac Szlovákia szármám is előnyös, s a beruházásban együttműködő fél­ként is részt kívánnak venni. Emel­lett 2001 első fél évében indul a Phare infrastruktúra-programja is. Mindkét esetben a támogatási for­rás 2 millió earn. Szó lehet még a megvalósítás megkezdéséről társfi­nanszírozási együttműködéssel, ami szintén EU-konform projekt. Wagner Dénes szerint nem lehet tovább halogatni a beruházást, mert a nagybani piac Hatvan és a térség régióközponti szerepének leg- főbb záloga. ______________it. o.i U szoda: a beütés helye Eger A jelek szerint tartható a me­gyeszékhely épülő fedett uszo­dájának átadási határideje, a létesítmény a hónap végére el­készül. Azok a funkcionális vál­toztatások - többek között a pezsgőfürdő kialakítása-, ame­lyeket a munkálatok közben rendelt meg a városi önkor­mányzat, előnyére váltak az épületnek - mondta lapunknak dr. Nagy Imre polgármester, aki a hét elején az illetékes képvi­selőkkel, szakemberekkel hely­színi bejáráson vett részt. A medence beütőpaneljének elhelyezéséből fakadó - lapunk­ban már említett - probléma kap­csán megtudtuk: magának a me­dencének szabványos a mérete, viszont oda a jelenlegi állapotok szerint csak egy korábban hasz­nálatos időmérő szerkezet tehető fel. Ez a versenyeken gondot je­lenthet, hiszen a mai, korszerű panel másként formázott, a tete­jén visszahajló, s azt is érzékeli, ha az úszó a medence felső ré­szén üt be. Egyelőre kérdés, hogy az uszoda minősítésénél el- fogadják-e a régi időmérőt, vagy pedig mindenképpen az újra lesz szükség. Utóbbi esetben hat cen­timéteres eltérést kell korrigálnia a kivitelezőnek. A város termé­szetesen szabványos, szabály- szerű uszodát szeretne - fogal­mazott a polgármester. Szavaiból kiderült az is: a tervezett, össze­sen 2,2 milliárd forintos költség­szintet várhatóan nem lépik túl. Az ágazat érdekeiért Tisztújítás az Agrárkamaránál A modem polgári társadal­makban kamarák nélkül nem működik a gazdaság - hangsúlyozta tegnap dr. Magda Sándor, a Heves Me­gyei Agrárkamara újjává­lasztott elnöke. Ezért tovább­ra is az ágazatban tevékeny­kedők érdekeit képviselik. Eger Hosszas előkészületek után, a gaz­dasági kamarákról szóló törvény, illetve kormányhatározat alapján tartott tisztújító küldöttgyűlést a szervezettség és a jó hangulat jelle­mezte. A szakemberek párbeszé­det folytattak az önkéntes tagsá­gon alapuló kamara jövőjéről. Mint Varga Mihály levezető el­nök elmondta, a tisztújítást meg­előzte a kamara tagság megerősí­tése, majd a kamaai osztályok vá­lasztották meg küldöttjeiket. Dol­gozott a választási, a jelölő-, a man­dátumvizsgáló és a szavazatszám­láló bizottság. A küldöttgyűlés titkos szavazás­sal megerősítette elnöki tisztében dr. Magda Sándor professzort, a Szent István Egyetem gyöngyösi főiskolai kaának főigazgatóját. LócziLászló, a Tiszatáj Agrár Rt. elnök-vezérigaz­gatója, PaUagi László, az Eger Erdő Rt. vezérigazgató-helyettese, Rozovits János, a nagyrédei Sző­lőskert Szövetkezet főkönyvelője, Szabó József és Kovács Kálmán egyéni vállalkozó, Ötvös Imre, az Egertej Kft. ügyvezető igazgatója és Tóbi János, a Goldfarm Kft. ügy­vezető igazgatója. Rajtuk kívül öt­tagú ellenőrző és öttagú etikai bi­zottságot is választottak. A tisztségviselők nevében dr. Magda Sándor mondott köszöne­tét a bizalomért. Emlékeztetett, hogy a következő időszakban is a megye agrárágazatában tevékeny­kedők boldogulásáért emelik fel szavukat. Igyekeznek megőrizni a szakmai értékeket, és a viták he­lyett inkább az ésszerű cselekvésre összpontosítják erőiket. ___________________(MEMTUSZ) E z már a választási csapat Gyöngyös A teljes tisztújítás korántsem for­mális feladat volt, hiszen a most megválasztott tisztségviselők lesznek azok, akik a 2002-es or­szággyűlési és helyhatósági vá­lasztásokon dolgoznak a kam­pányban, ők vezetik a szerveze­teket - mondta lapunknak Hiesz György MSZP-s országgyűlési képviselő, a párt gyöngyösi szer­vezetének újraválasztott elnöke. Hangsúlyos témaként került terítékre az alapszabály elfoga­dása kapcsán, hogy szorosabbra kell fűzni az együttműködést a párt és az annak színeiben kép­viselő-testületbe jutott tagok kö­zött. Sok egyéb tekintetben is a korábbiaknál komolyabb kötött­ségeket fogalmaz meg az alap­szabály, azonban az elnök sze­rint ez rendjén van, hiszen egy­részt a nyugati szociáldemokra­ta pártokhoz hasonló módokról van szó, másrészt sok magyar pártnál sem szokatlan a kemé­nyebb fegyelem. PÉNTEKI PORTRÉ „Mintha a gyerekem lett volna...” Léteznek helyek, ahol először magasra teszik a lécet, aztán a mérce sajnos mind lejjebb ke­rül, a jó indulás után, amikor a forgalom már némiképp felfu­tott, porból kezdik készíteni a spárgakrémlevest, elsózzák a bélszínt, az ételt hidegen, a sört ellenben melegen szervírozzák, a pincér pedig a dátumot is hoz­záírja a számlához. Vannak azután biztos pontok is. Ahol nem szokás hibázni. Mint amilyen például Pesten a Gundel, Prágában az U Medvídku, Brüsz- szelben a Lop-Lop. Vagy Egerben a HBH. A bajor sorháznak - de a rövi­dítés talán jobban ismert, ma­radjunk is annál -, szóval, a HBH-nak integráns része, elvá­laszthatatlan alkotóeleme volt mindeddig az üzletvezető, aki egy napot ki nem hagyott volna, hogy végigsétáljon az asztalok között és érdeklődjön vendégei­től, vajon elégedettek-e egészé­ben azzal, ami eléjük került. Ők, az étterem és a főnök ketten alkottak egy intézményt. Mondom, mostanáig. Vancsó Gyula ugyanis tizenhárom év után visszaadta a boltot, drágál- lotta a bérleti díjat, amit a tulaj­donos kért érte. A HBH nélküle üzemel tovább - hogy miként, majd meglátjuk -, ő pedig, aho­gyan fogalmazott, kicsit pihen. Ráfér. Ötvennégy esztendős, 1965-ben kezdte a pályát fel­szolgáló-tanulóként. Nem akár­ki, a vendéglátóipari főiskola vezetője, az egri Park Szálló egykori igazgatója, dr. Csizma­dia László tanította, nála vizsgá­zott annak idején. Persze, az is­meretek elsajátításához nem csupán iskola kellett, hanem sok-sok beszélgetés is a szakma nagy öregjeivel, a régi rangos korcsmák gazdáival. Tőlük tud­ja: aki a vendéglátást szíwel-lé- lekkel csinálja, az nem nyolc órát dolgozik, és nem tétlen he- verészéssel köszönti a szomba­tot meg a vasárnapot. Vancsó Gyula a hajdani Bisztróban, majd a Belvárosi ét­teremben, 1972-től pedig a Ka­zamatában tevékenykedett. 1987-ben mint a Kazamata üz­letigazgatóját, az Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalattól felkér­ték az akkor épülő HBH vezeté­sére. 1988 áprilisában nyitott az étterem. Mintha a gyerekem lett volna - így mesél a HBH-ról a volt üz­letvezető, aki szerint egy bizo­nyos szintet elérni könnyű, de megtartani már nehéz. Eger ne­ves sorházában azonban ke­mény munkával olyan csapatot sikerült kialakítani - tessenek csak emlékezni a pincérekre: ugye, évek óta ugyanazokat az arcokat látják... -, amely sosem hozott szégyent a vendéglő és főnöke fejére. Akkor sem, ami­kor kínai, szerb, holland, vagy éppen ausztrál vacsoraestet ren­deztek. Akkor sem, amikor Né­meth Miklós, Torgyán József, avagy a németországi serfőző mesterek küldöttsége ült az asz­talnál. Utóbbiak egyenesen azt hangsúlyozták: otthon érezték magukat. Ahogy a távozás híre elter­jedt, Vancsó Gyula kapott aján­latokat, de egyelőre egyiket sem fogadta el. Van egy saját tulajdonú vendégháza a város­ban, s két szakiskolában is vizs­gáztat. Azt mondja, előfordul­hat, hogy találkozunk még va­lahol. ______________________(RÉMES) polgármesterek Tenk Szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik a község általános is­kolájában a női polgármesterek országos találkozója, amely egy tavaszi békéscsabai összejöve­tel folytatása. Fél évvel ezelőtt az ország polgármester asszonyai először találkoztak azzal a céllal, hogy a vezetés speciális kihívásairól tanácskozzanak. Itt született meg a döntés, hogy szövetséget alakítanak. Az egyesületalakí­tás helyszínéül Teriket választot­ták, ahol szombaton a több száz meghívott alakuló ülést tart. A gyengébb nemhez tartozók munkájuk során számos, em­bert próbáló kihívással találkoz­nak, s egy működő egyesület a napi, az emberi, a kapcsolatte­remtési és néha az elfogadtatási problémákban is segítheti a női polgármestereket. __________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents