Heves Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-28 / 253. szám
<saaa. . mhh| mh ül 2000. Október 28., szombat HÍRLAP MAGAZIN Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Hatvan Az előzmények mindenki számára ismertek: a kórház menedzsmentjét rendkívül sok „belülről jövő” kritika érte az elmúlt másfél év - vagyis a dr. Nagy László megválasztása óta eltelt időszak - során. A környék legnagyobb, csaknem hétszáz ember foglalkoztató intézményében azonban olyan légkör alakult ki, hogy nyűtan senki nem merte megfogalmazni negatív előjelű észrevételek. A névtelenség mögé bújt orvosok, ápolók és egyéb alkalmazottak sirámai legfeljebb annyit értek, amennyi a média közvetítése révén visszajutott belőlük az illetékesek fülébe. A többség szerint - az ezek nyomán remélt kedvező változásokat figyelembe véve - vajmi keveset. Idén október közepén - immár nyugodtan állíthatjuk - csendes forradalom zajlott le az intézményben. Először az intenzív osztály orvosai fogalmazták meg a város vezetőinek szóló leveliiket, bérproblémáik megoldásához kérve segítséget, röviddel később pedig egy harmincnyolc orvos által aláírt petíció került acímzet- tekhez, az előbbieknél is fajsúlyosabb kérdést feszegetve. A gyógyítók a munkahelyükön kMakrüt rossz hangulat megoldását várták a tulajdonostól vagyis az annak jogait gyakorló képviselő-testülettől Ezzel elindult az a folyamat, amelynek következményeként a kórház 198 szakdolgozója, majd a környék hm-, fog- és gyerekorvosai is szolidaritásukról biztosították az aláírókat. (Később újabb nővérek és más alkalmazottak is csatlakoztak hozzájuk, legutóbb pedig - mint dr. Dolecsek Miklóstól, az orvoskamara helyi elnökétől megtudtuk - az országos mentőszolgálatnak a hatvani kórházzal munkakapcsolatban álló dolgozói is tervezik annak kinyüvánítá- sát, hogy egyetértenek a helyzet javítására irányuló törekvésekkel) EgyE sorok írása előtt néhány perccel - október 25-én, szerdán délelőtt 11 órakor - városháza folyosóján találkoztam dr. Nagy Lászlóval. A hatvani Albert Schweitzer Kórház igazgató főorvosa nem tűnt jókedvűnek. Útban a polgár- mester asszony irodája felé csak néhány szó erejéig állt meg beszélgetni. Azt mondta: most nem nyilatkozik, mivel még szeretné érlelni a mondanivalóját, de a későbbiekben részletesen tájékoztat majd arról, miként élte meg az elmúlt időszak történéseit. Hogy erre mikor kerül sor, pontosan nem tudta megjósolni. Lehet, hogy két hét, de az is megeshet, hogy csak két nap - jelentette ki sejtelmesen, s eltűnt a párnázott ajtó mögött. Később tudtam meg, hogy „sorsdöntő” eszmecserén vett részt a város vezetőjével. Ezt még aznap este a válságstáb megbeszélése követte, majd másnap, csütörtökön a képviselő-testület zárt ülésen elemezte a helyzetet. Mindezekből következően cikkünk születésekor legfeljebb találgatásokba bocsátkozhatnánk a gyógyin- tézmény életét alapjaiban meghatározó döntést illetően; ám erről lemondva mindössze arra vállalkozunk, hogy megvilágítsuk a történtek hátterét. Mire azonban írásunk megjelenik, elképzelhető, hogy az események átlépik a nyomtatott sajtó időbeni korlátáit. előre nem lehet tudni, hogy a leírtakkal összefüggésben áll-e néhány egyéb tény. így például az, hogy az igazgató-főorvos váratlanul felmondott a Idinikai igazgatójának, majd a gazdasági igazgató egészségügyi sza- badságm távozott. A reprezentatív szakszervezetből - ahogy azt Csuvikovszky Gábomé elnök is elismerte - egyetlen nap alatt tizenöten léptek ki, mások pedig kilátásba helyezték ebbéli szándékukat. A tiltakozás és az elégedetlenség e formája nefn újkeletű a kórházban. Az idén több mint félszáz nővér hagyta el munkahelyé, s minden hozzáértő úgy vélekedik, hogy amennyiben a trend folytatódna, komoly veszély fenyegetné a betegellátást. *- Közös érdek, hogy a lehető legrövidebb időn belül tisztázódjon a helyzé - mondja dr. Tímár Tamás sebész főorvos, egyben a városi képviselő-testület egészségügyi tanácsnoka. - Nemcsak más települések büszkék a kórházukra, hanem mi is azok vagyunk. Nehéz idők járnak az ágazatra: az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az általa meghatározott ágyszám alapján finanszírozza a működést. Kizárólag egy stabil menedzsment képes ezt a foDr. Nagy László igazgató (jobbról) egy régebbi „házi ünnepségen” dr. Krasznai István osztályvezető főorvosnak gratulál lyamatot - mondjuk, hatékony lobbyzással - kedvezően befolyásolni, ám ehhez nyugalomra lenne szükség. Az általunk megkérdezett nővérek szerint a szakszervezé és a menedzsment tárgyalásait kövéően kilátásba helyezett hangulatjavító intézkedések immár aligha jelentenek gyógyírt a válságra Ez már nem pénzkérdés - állították a különben nem a kiemelkedően magas juttatásaikról ismert szakdolgozók, meghallván a kilátásba helyezett 13. és 14. havi bérekről szóló híreket. De nemcsak a nővérek elégedetlenek a munkakörülményeikkel - s úgy általában mindennel, - hanem panaszkodnak a technikai dolgozók, a gép- járművezetők, a takarító személyzet tagjai is. Ami az intézmény egészének az anyagi helyzetét illeti, e téren valóban ért el eredményeket az új vezetés, amely mintegy 90 milliós hiányt „örökök” másfél esztendővel ezelőtt. Egyes információk szerint a kórház ma már 200 millió forintnyi pénzkészlettel rendelkezik A hivatalos nyilatkozatok is azt sugallják, hogy gazdaságilag stabilizálódott a helyzet, csakhogy más források kétségbe vonják az adatok realitását, megjegyezve: az említett érték túlnyomó hányada nem mobilizálható, hanem a működéshez nélkülözhetetlen kötelezettségekkel terhek összeg. A könyvvizsgálói jelentés szerint - amit az önkormányzat egészségügyi bizottsága is megismert - „csupán” 50 millió forint a szabad kapacitás, ám ennek felhasználását, illetve fel nem használását is sokan kifogásolják, mondván: a pénzt indokoltabb volna racionálisan kezelni. Magyarán, szerintük nem pénzintézetben kellene tárolni, hanem visszaforgatni a gyógyüó tevékenységbe. A kórházban elterjedt az is, hogy esetleg poktikai ármánykodás rejlik a menedzsment elleni „össztűz” hátterében. Ezt az elméletet azonban az általunk megkérdezett orvosok és önkormányzaü vezetők mindegyike cáfolta. Szerintük az ilyen irányú találgatásokat azok gerjesztik, akik nyomosabb érveket nem találnak - netán nem is keresnek - a bizalom- vesztés okaira. Több száz ember aligha áll azonos politikai platformon - érvelnek. ■k Az orvosok beadványát a kamara helyi vezetősége juttatta el a polgármesteri hivatalba. Dr. Dolecsek Miklós elnök szerint a petíció spontán kezdeményezés nyomán íródott, s a megfogalmazás is kollektív munka terméke.- A vezetőség érzékelte a probléma valódiságát, ezért kötelessége volt a tagság megbízásának a vállalása - tájékoztatott a kamara helyi szervezetének a szerepéről Dolecsek adjunktus, aki máris látható eredményként értékelte, hogy a levél átadása óta a kórházban megmozdult valami. Ma már beszédének egymással az emberek, sőt mernek mosolyogni is - jelentette ki. A kamara vezetőségének a jóvoltából - ha egyelőre nem is a teljesség igényével - végre olyan konkrétumok is megfogalmazódtak, amelyekre vonatkozóan a korábbiakban legfeljebb csak a szóbeszédek alapján lehetett leszűrni a lényegesnek hitt dolgokat. A petíciót követően ugyanis a város két alpolgármestere, dr. Király Csaba és Vajda Pál arra kérte az elnökséget, hogy állítsanak össze egy anyagot a dolgozók kritikai észrevételeinek alátámasztására. Miután ez megtörtént, Dolecsek doktorék eljuttatták a beadványt a polgármester asszonynak, másnap - az elmúlt hét péntekén - pedig az osztályvezető főorvosoknak és a fő- nővéreknék. Az utóbbi célja az volt, hogy valamennyi dolgozó megismerje a kedvezőtlen hangulat - kamara által feltárt - kiváltó okait. Az elemzés szerint a bizalom- vesztés okai három téma - a szakmai, a jogi és a vezetői alkalmasság kérdésé - köré csoportosíthatók A szakmai jellegű kifogások közé tartozik egyebek mellett, hogy nem biztosított a gyógyítás feltéelrendszere (ám a szakterületekről érkező ezirányú jelzésekre válasz sem érkezett); alapvető eszközök - például é- zeletes pohár, gumikesztyű, ágynemű, pelenka - hiányoznak, nincs operatív és stratégiai terv, nem isAz Albert Schweitzer Kórház főbejárata. Jó lenne, ha nem pártolnának el a betegek FOTÓ: T. O. mert a fejlesztések iránya, a műszerügyi fejlesztésektől pedig érthetetlen módon elzárkózik a vezetés. Több osztály - köztük a sebészé, a röntgen, a gyermek, az ideg, a szemészé és a traumatológia - helyzée a személyi feltételek hiánya miatt fenyegető. A távozó dolgozók megtartásúm nem történtek erőfeszítések, a továbbképzések elé akadályok gördülnek, a minőségbiztosítási rendszer kiépítése kérdéses. Látszólagosnak tűnik a gazdasági stabilitás, és beindult teljesítménycsökkenés spirálja A kamara a vezetői alkalmatlanság kérdéséről úgy vélekedik, hogy ellentmondás tapasztalható az álmok és a realitás, az ígéretek és a valóság között. A vezetői gyakorlatot következetlenség és csúsztatások, diktatórikus módszerek és kommunikációs zavar jellemzik. A fenyegetettség és a kiszolgáltatottság érzésének a folyamatos fokozása a magánszférát sem kerütí el A kamara elnöksége a jogi kérdések közé sorolja a grémiumok nem megfelelő működését, a jegyzőkönyvek és emlékeztetők hiányát. Az igazgatói tanács nem működik, a joggyakorlás önkényes, amit alátámaszt a pályázatok kiírásának a hiánya egyes vezetői állások betöltése terén. „Mindez csupán a jéghegy csúcsát képezi. Az elmúlt másfél év a verbális ígéretek szintjén zajlott. A bizalomvesztéshez vezető úton mindennaposak a meg nem oldott gondok. A kórház dolgozóinak ösz- szefogása példaértékűen demonstrálja a válsághelyzet komolyságát” - záródik a Magyar Orvoskamara Hatvani Szervezete vezetőségének állás- foglalása. * A kórházban történtek kivizsgálására válságstáb alakult, amelynek Farkas Kálmánná polgármester asz- szonyon, dr. Király Csaba és Vajda Pál alpolgármestereken kívül a tagja dr. Tímár Tamás és dr. Déry Károly, az önkormányzat egészségügyi bizottságának az elnöke is. A testület Farkas Kálmánnét bízta meg, hogy tájékozódjon a gyógyintézmény- ben. A városvezető szinte mindenkivel tárgyalt: a főorvosokkal egyszerre és külön-külön, a nővérekkel, a kamara és a szakszervezet illetékeseivel, a középvezetőkkel. Tanácskozott az elbocsátott klinikai igazgatóval, dr. Kosztüm Lászlóval és több alkalommal az igazgató főorvossal is.- A tényfeltáró vizsgálat konzekvenciái még nem publikusak, de tény, hogy valóban nagyon rossz hangulat alakult ki a gyógyin- tézményben. Ezen az elmúlt két hét eseményei tovább rontottak. Sokan attól tartanak, hogy a túlzott publicitás rontja a kórház esélyeit, hiszen ahol gondok merülnek fel, oda nem szívesen mennek a betegek - válaszolta kérdésünkre a polgármester asszony, majd hozzátette: mindezért azonban nem a sajtót terheli a felelősség. Farkas Kálmánná szerint - és mások szerint is - vissza kell állítani az intézmény jó hímevét. Hogy ez miként lehetséges, azt az illetékesek egyelőre titokban tartják. A polgár- mester asszony a dr. Nagy Lászlóval való - a bevezetőben említett, sorsdöntőnek minősített - találkozója és a csütörtöki képviselő-testületi ülés előtt mindössze annyit jegyzett meg: az erre irányuló döntésre - jogilag megfelelően előkészített előterjesztés alapján - várhatóan később kerül sor.- Ha csak addig nem történik megint valami kiszámíthatatlan fejlemény - jegyezte meg az utóbbi kapcsán - még szerda délben - egy kórházbeli ismerősöm. Talán sejtett valamit...? TARI OTTÓ Helynöki körút Erdélyben A berkesi katonasírt is felkereste Mikolai Vince egri püspöki helynök, aki megáldotta a II. világháborúban a tordai csatában elesett 14. Egri Gyalogezred katonáinak földi maradványait őrző tömegsírt. Majd Gyergyószentmiklóson a Fogarassy Mihály püspök születésének 200. évfordulójára rendezett ünnepségen vett részt. Eger, Berkes, Gyergyószentmiklós Ismretes, az egri Segít a Város Alapítvány közreműködésével a közelmúltban derült ki: a II. világháború végi, 1944. szeptemberében lezajlott tordai csatában hősi halált halt 14. Egri Gyalogezred katonáinak földi maradványait - német, orosz és román katonák holttesteivel együtt - a Tordától alig egy órányira fekvő apró, ma már színromán Berkes katonasírja rejti. Ezt a sírt hozta rendbe még augusztusban egy, az alapítvány szervezésében, önkéntesekből összeállt kis csapat, akik egyúttal egy magyar és román nyelvű táblácskát is elhelyeztek az emlékművön. Ezt a helyet kereste fel Mikolai Vince szeptember derekán, hogy rövid imádság és szent énekek keretében megáldja a sírt. Mint ennek kapcsán elmondta, megrázó élmény volt számára az otthonuktól oly távol nyugvó egri katonák emlékére tartott szertartás. Az erdélyi körút másik állomásaként a püspöki helynök Eger testvérvárosába, Gyergyószentmiklósra látogatott el, ahol részt vett az egykori, a XIX. század második felében tevékenykedő gyulafehérvári püspök, Fogarassy Mihály születésének 200. évfordulóján tartott ünnepségen. Gyergyószentmiklós szülöttének neve Magyrországon is ismerősen csenghet, hiszen - emlékeztetett Mikolai - a püspök (több fontos intézmény megalapításán túl) nevéhez fűződik az olcsó, ám jó minőségű könyvek kiadásával foglalkozó Szent István Társaság életre hívása is. Közismert volt Fogarassy Mihálynak a szegények iránti elkötelezettsége is: nem véletlen, hogy a püspök földi maradványait a gyulafehérvári Ferencestemplomban helyezték végső nyugalomra, míg a gyer- gyószentmiklósi szülői házat öregek otthonává alakíttatta át. Az ő emlékére tartott megemlékezésen - a szentmisét követően - a szülői háznál felállították az általa készítetett, s korábban a templom mellett elhelyezett, a közelmúltban felújított keresztet. Az ünnepi beszédet Hajdó István, gyergyószentmiklósi főesperes tartotta, míg a keresztet Mikolai Vince áldotta meg. Az ünnepség kapcsán az érseki helynök külön megemlítette a gyergyóiak példamutató énekkultúráját. A körút végén Mikolaiék még felkeresték a Gyilkos-tó mellett épülő kápolnát is, amely építését a Segít a Város Alapítvány támogatja, többek között téglajegyek értékesítésével is. _________________________________(KÜHNE) M ikolai Vince a berkesi katonasírt is megáldotta A kórházban már mernek mosolyogni Az oTvoskamara szerint szakmai, jogi és alkalmatlansági okai vannak a vezetés bizalomvesztésének
