Heves Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-04 / 233. szám
2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2000. Október 4., szerda Jön a „bérrabszolgaság” A fuvarozók konkrétumokat várnak Fogad a parancsnok Eger Megyei szakszervezeti vezetők és Korózs Lajos (MSZP) parlamenti képviselő szerint a„bérrabszolgaság” kifejezéssel jellemezhető az a helyzet, amely a Munka törvény- könyve tervezett módosítása után alakulhat ki az országban. A honatya tegnap a megyeszékhelyen Sós József, az MSZOSZ városi elnökségének tagja, Tatár Csaba, a Vasas szakszervezet titkára és Palcsó Péter, a Berva Rt. szak- szervezeti titkára társaságában tartott sajtótájékoztatót, ahol elhangzott: a magyar munkavállalókat saját parlamentjük kívánja a sárba taposni. A szakszervezetek követelése az, hogy a kormány úgy, ahogy van, vonja visz- sza a módosításra vonatkozó előterjesztést. Elfogadhatatlan például a „munkaerő-kölcsönzés” megkönnyítéséről szóló kitétel, amely szerint a munkaadó egy évben 110 napra bárhová elküldheti a dolgozóját. Könnyű elképzelni, ez a szabály hogyan érintheti a fiatal családokat, akiket állítólag családbarát politikával véd a kormányzat. A szakszervezeti tisztségviselők nézete szerint a ma hatályos Munka törvénykönyvével is nehéz boldogulni, hiszen minden lehetőség a munkaadók kezében van. Az egyedüli védelmet a kollektív szerződés jelenti, a módosítás viszont éppen a kollektív érdekvédelmi jogot venné el a munkavállalóktól. A dolgozók teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, pedig „az ember nem játékszer”. A jelenlegi kormányzat a Fidesz vezetésével el akarja lehetetleníteni a szakszervezeteket. Lassan akár még ki is tilthatják az érdekvédelmi szerveket a munkahelyekről. ■ Miből lehet belterület? Bizottsági ülések a megyeszékhelyen Eger A város közgyűlésének idegenforgalmi és integrációs bizottsága egyebek mellett az iparűzési adóról szóló rendelet módosításáról tárgyalt a hét eleji ülésén. Deé András tanácsnoktól, a grémium elnökétől megtudtuk: foglalkoztak a Szépasszony-völgy forgalmi rendjének módosításával. A környéken élők felvetették, hogy az autóbuszok a Kőkút úton ne, csak a Szépasszony-völgy úton járjanak be a völgybe, ám ez az elnök szerint aligha kivitelezhető. Szó esett arról is, hogy anyagi korlátok miatt valószínűleg vissza kell utasítani annak a Garda-tó partján fekvő 12 ezres olasz településnek a jelentkezését, amely Eger testvérvárosainak sorába szeretett volna lépni. Az urbanisztikai bizottság a közterület-felügyelők működésére, jogosítványaira vonatkozó helyi rendelettervezetet vitatta meg. Vízi Gyula tanácsnok, bizottsági elnök elmondása szerint kérelem érkezett a testülethez egy Egerbakta felé eső ingatlan belterületbe vonásáról is, amelynek kapcsán leszögezték: mind több a hasonló jellegű igény, így indokolt lenne a város általános rendezési tervének felülvizsgálata. Ennek keretében meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi belterületen belül hol alakíthatók ki lakótelkek. A kérelmeket ezek után lehetne elbírálni. (Az érintett igény e javaslattól függetlenül a közgyűlés következő ülése elé kerül.) Az önkormányzat költségvetési bizottsága - amint Habis László tanácsnoktól, a grémium vezetőjétől megtudtuk - egyetért az iparűzési adórendelet azon módosításával, amelynek értelmében az évi ötmillió forintnál kevesebb bevétellel bíró vállalkozók adókedvezménye öt százalékkal nő. Az ipari parkba betelepülő cégek pedig fokozatosan csökkenő kedvezményt élveznek. Az egri nyugdíjasház lakóit köszöntötte Török Zsolt, a választókörzet képviselője. A városatya az október 1-jei idősek világnapja alkalmából ajándékcsomaggal kedveskedett az itt élőknek. fotó: gál gábor (Folytatás az 1. oldalról) Több mint másfél évtizede fuvarozó kisiparos a gyöngyöshalászi Nyitrai István.- Dicséretes, hogy a felek megállapodást kötöttek, de azt hiszem, a siker nem nagy - említette keserűen a vállalkozó. - Annyiért tankolok most is, mint néhány nappal ezelőtt, mert az árak nem csökkentek. Emiatt nagy a teher rajtunk, a tarifákban nem tudjuk áthárítani a növekvő költségeinket a megrendelőkre. Tavaly például veszteséggel dolgoztam. Ennek több oka volt. Két régebbi teherkocsit működtetek, drága a javításuk, és évente vizsgáztatni kell őket. Bár szeretném kicserélni a kocsikat, igaz, csak használt járművekre, de nem telik rá. Az is gondot okoz, hogy az elvégzett munkámért nem 30, hanem 90 és 120 nap után kapom meg a járandóságot. Sajnos, ez sincs szabályozva.- Közel két évtizede dolgozom a szakmában, de ilyen mély válságban még nem voltak a vidéki taxisok, mint napjainkban - jelentette ki Szentgyörgyi Imre, a Taxi Gyöngyös vezetője. Mi nem tüntetni akarunk, hanem dolgozni, és az érdekel bennünket, hogy például a kormány miként dönt arról, a taxisok a gépkocsivásárlás után visszaigényelhetik-e az áfát? Az üzemanyagár-emelés bennünket is keményen sújt. A csapatunk tíz kocsit működtet a városban, de sokszor úgy tűnik, hogy ez is sok. A korábbi utaskör megszűnt, a lakosok közül csak kevesen veszik igénybe a szolgáltatásunkat. Sasvári Tamás, a Füzesabonyi Agrár Rt. elnökhelyettese elismerte, jónak tartja a megállapodást, de a részvénytársaságnak ez nem sokat jelent. Három 20 tonnás szállító szerelvényt működtetnek, elsősorban a saját terményeik szállítására. Fuvart fix áron vállalnak, amely az önköltséget biztosítja. Drága az üzemanyag, és már nehezen követik az emeléseket. Ezt különösen mostanában, az őszi talaj-előkészítésnél, a napraforgó- és a kukoricabetakarításnál érzékelik. Kétnaponta ugyanis 1,5-2 millió forintért tankolnak. ___________________________(MENTUSZ) K evesebb a baleset közútjainkon Heves megye Az ország közútjain mindössze 5 százalékkal csökkent a balesetek száma, Hevesben az év első nyolc hónapjában az előző évihez képest 9,2 százalékkal (337-ről 306- ra). Ezen belül örvendetes arányban mérséklődött a halálos kimenetelűek száma, 43,5 százalékkal. Minderről Ferenczi Lajos r. alezredes, ügyvezető elnök számolt be a Heves Megyei Balesetmegelőzési Bizottság keddi ülésén. A helyzetet a megyén átvezető M3-as autópálya kedvező hatásával, a közlekedésrendészeti szervek célirányosabb ellenőrzéseivel magyarázta. Leginkább az ittasan okozott balesetek növekvő száma okoz fejtörést, mert 10,7 százalékról 14,4 százalékra növekedett, vagyis minden hetedik esetnél kimutatható az alkohol. A legtöbb bajt a KÖZLEKEDÉSI balesetek ALAKULÁSA 1999.1-VIII. ÉS 2000.1-VIII. HÓ ; összes balesel ! i halálos gyorshajtók, az elsőbbségi jog megsértői, a figyelmetlen vezetők, az elsőbbségi szabályokat megsértők, a gyalogosok és a szabálytalanul kanyarodok okozzák. A balesetek előidézői között vezetnek a személygépkocsik vezetői, s emelkedik a teherjármű-sofőrök aránya. A megelőző munka mellett a forgalom-ellenőrző rendőrök is tevékenyek voltak: 2501 szabálysértési feljelentést, 7,5 százalékkal több büntetőfeljelentést tettek. Kisebb súlyú közlekedési szabálysértések miatt 3000 személyt bírságoltak 13,7 millió forint értékben. A figyelmeztető jelek miatt 14 százalékkal több alkoholszondát alkalmaztak, s a szűrőn már többen fennakadtak. Ezt a fokozott rendőri jelenlétet ígérik a továbbiakban is, hogy elejét vegyék a súlyos szabálysértéseknek és tragikus következményeiknek. A testületet két évig irányító dr. Lantos Bálint dandártábornok helyébe - hivatalból - az új megyei főkapitány, dr. Tuza László r. ezredes lépett. A korábbi elnök tevékenységét értékes tárgyjutalmakkal köszönte meg a helyi és országos testület. __________________________________(PIUSY) Eger Módi János ezredes, a Heves Megyei Hadkiegészítő Parancsnokság parancsnoka október 5-én 9 és 12 óra között fogadóórát tart a Hatvanasezred út 3. szám alatt. A parancsnok ez időben várja a hadkötelesek és a honvédség nyugállományú tagjait, valamint hozzátartozóikat, s mindazokat, akik honvédelmi igazgatási, illetve szociális érdekeik védelmével összefüggő feladatok megoldásához kérnek segítséget. Ezenkívül kérdéseikkel hétfőn és szerdán 8-tól délután fél négyig, valamint pénteken 8-tól déliglehet felkeresni a parancsnokság ügyfélszolgálatát. Akik levelet írnak, a 3300 Eger, Hatvanasezred út 3. szám alá küldjék azt, míg a 36/313-188-as, illetve a 36/313-235-ös telefonszámon is adnak információkat. ■ Ungváron a bábszínház Eger Ezen a héten az Ungvári Nemzetközi Bábfesztiválon szerepel a Harlekin Bábszínház a Szád Károly rendezte Kukac Matyi című mesedarabbal. Az intézmény igazgatóját arra is felkérték, hogy vegyen részt a nemzetközi zsűriben, s a belga, francia, olasz, bolgár és spanyol szakemberekkel közösen értékeljék az előadásokat. A hivatalos programon kívül Lázár Attila bábszínművész önálló produkciójával is bemutatkozik. A külföldi fesztiválról visszatérve két hétig a Miskolci Csodamalom Bábszínházban vendégszerepei a Harlekin, de 9-étől a meghirdetett időpontokban Egerben is láthatják a gyerekek a Pórul járt farkas és a bátor szürke című mesét. Életveszélyessé vált az óvoda (Folytatás az 1. oldalról) Vagy kisebbek ugyan, de szüleik dolgoznak, s nem tudnak napközbeni felügyeletükről gondoskodni. Hanem addig is meg kell oldani a gyerekek elhelyezését. Méghozzá sürgősen, ugyanis Vecseri Sándor iskolaigazgató - aki az óvónők munkáltatója is - tegnap bezáratta az életveszélyes óvodát. A szünet egy hétig tart. Ez idő alatt megpróbálnak helyet keresni a kicsiknek az iskolában. A feladat nem egyszerű. A kabinetrendszer miatt minden tanteremnek saját funkciója van, így mindegyikben tanítás folyik. Talán a technikaterem jöhetne szóba, ott elvileg elférnének az ovisok. Viszont ebben az esetben az iskolások nem végezhetnek olyan tevékenységeket, amelyekhez például nélkülözhetetlenek a satuk. De ez a kisebbik baj. Sokkal nagyobb az, hogy az iskolában akkor a legharsányabbak a gyerekek, amikor vége az ötödik és a hatodik órának, s még nem jön a busz. A picikéknek viszont ilyenkor ágyban a helyük, s illenék aludniuk. Aki járt már óvodában, láthatta, milyen pinduri mosdókat és WC-kagylókat használnak a kicsik. Most az iskolában csimpaszkodhatnak a nagyoknak készült berendezésekre. Az udvaron töltött idő sem ígérkezik felhőtlennek, ha együtt szaladgálnak kinn az öt- és a tizennégy évesek. Még csak remény sincs arra, hogy megússzák ezt a „kényszerházasságot”, s a helyzet javuljon. Egy új óvoda Utoljára játszhattak az udvaron megépítése több tízmillió forint, s jó, ha a forráshiányos önkormányzat költségvetéséből arra telik, FOTÓ: ÖTVÖS hogy működjenek a gyermekintézmények. NÉGYESSY ZITA A világ legizgalmasabb és legértelmetlenebb sportversenye nem a golf, nem a tenisz, de nem is a foci. Hanem a távgyaloglás. A győztes az, akinél a sasszemű versenybírók nem veszik észre, hogy nem gyalogol, hanem már fut, vágtat az illető a cél felé inaszakadtából. Dehogyis gyalogol, baktassanak az ostobák és tunyák, a henye hedonista, élvhajhász leszakadók. Hatalmas perspektíva. Szédítő értelmetlenségével az élet nagy kérdéseivel szembesíti a mindennapok emberét. Mert nézzünk szembe a tényekkel: ilyen mozgás nincs is. Minden úgy van kitalálva, hogy még csak véletlenül se emlékeztessen semmilyen ismert és anatómiailag természetes emberi mozgásformára, pláne magára a gyaloglásra. Adva van a roppant eredeti csípőmozgással kombinált erőteljes és ismerős könyökmunka. Mégis az a legFél Hét Magyargyalog szebb, amikor a gyalogló le- csámpázza a maga 50 kilométerét, és a cél előtti utolsó körben leintik: állj félre, rossz a lábmunkád, futottál. Ilyenkor csak néz emberünk bután és sötéten maga elé, s még az előtte elsuhanó tájból sem tud egyetlen maradandó élményt sem fölidézni. A gyaloglást, úgy tűnik, az különbözteti meg a futástól, hogy nem olyan hasznos, mert körülményesebb és több kockázatot rejt magában. Arra hivatott szakértők szerint egy-egy versenyen nincs olyan induló, akit szabálytalanság miatt valamikor a verseny során ki ne lehetne zárni. Senki sincs, aki betartaná a szabályokat. És ezért nagyon magyar sport, vérbeli hungaricum ez a gyaloglás-dolog. Mégpedig a '90-es évek sportja. Sok résztvevővel és szúrós szemű közönséggel. Az mindenki számára a napnál világosabb, hogy tisztes úton számottevő vagyonokat itt néhány év alatt szerezni az általunk ismert országban nem lehetett. Csak úgy, hogy sajátos felfogás alakult ki a játékszabályok értelmezéséről, túl lehetett szaladni a törvényeken, előírásokon, erkölcsi normákon. Annyi vaj halmozódott föl a fülek mögött, hogy a jövő évezredre is elég. Az izgalom tárgya, hogy mikor, kik és miért intik ki a versenyből a megtévedt futót, ki ellen, melyik cégnél, hivatalban és milyen indíttatásra indul vizsgálat, amikor évekig szemet hunytak a gyanús lábmunka fölött. A magyar verseny lényege: akár gyalogló, akár futó, mindig a háttérben álló figuráknak van lépéselőnyük. ______________KOVÁCS JÁNOS Finisben a lerakó Dél-Heves, Jászság Kilencven százalékos készültséget ért el a dél-hevesi és jászsági háztartási hulladékot befogadó regionális szeméttelep - tájékoztatta lapunkat Kontra Gyula, hevesi polgármester. Tegnap délelőtt népes delegáció tekintette meg a regionális lerakó állapotát, és ellenőrizte a két megye területfejlesztési tanácsai által adott összeg, a céltámogatás és a Környezetvédelmi Minisztériumtól elnyert pénzek felhasználását. Mint megállapították, minden szabályosan zajlott, s eleget tettek a közbeszerzési pályázat feltételeinek is. Jelenleg az egyedüli elmaradás a véderdő telepítése. Ám ez az indulást nem befolyásolhatja, így október végén a tervezettnek megfelelően megtarthatják a létesítmény műszaki átadását. A malactól Visznek- Az eredményes családi gazdálkodás példája az üzem, hiszen a feldolgozott állatok nagy része a cég saját hizlaldájából kerül majd a kés alá, s a húst, illetve a különféle húskészítményeket saját boltjukban értékesítik. Ez a teljes vertikum a gazdaságosság mellett biztonságot is jelent- jelentette ki a viszneki új húsüzem avatásán Székely Bertalan, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium mezőgazdasági főosztályának vezetője. Mint hozzátette: önmagában is szép teljesítmény a napi 50-70 sertés feldolgozására alkalmas üzem létrehozása, azonban egy Visznekhez hasonló kis település életében nagyobb jelentőséggel bír. Az új munkahelyek teremtésével éppúgy, mint az iparűzési adó vára kolbászig ható növekedésével. Emellett az üzem a helyi, kistérségi ellátást szolgálja, s ez az európai unióban is követendő. A mintegy 100 millió forintos beruházás öt év alatt valósult meg, kizárólag a Horváth Kft. saját anyagi erejéből, minden külső támogatás nélkül. Mint a kft. ügyvezető igazgatója, Horváth József lapunknak elmondta: ha „felfut” az üzem, akkor terveik szerint mintegy 20, főként helybeli embernek tudnak munkát adni. Henteseknek, a húsiparban járatos szakembereknek, illetve sofőröknek, kisegítőknek. Kérdésünkre azt is elmondta: saját hizlaldájuk termelése mellett vásárolnak is alapanyagot nagyobb üzemektől, illetve néhány kistermelőtől is, azonban nagyon szigorú minőségi köve- telmények alapján. _______iespéi
