Heves Megyei Hírlap, 2000. október (11. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-26 / 251. szám
4. oldal - Heves Megyei Hírlap H A Z A I TÜKÖR 2000. Oktőber 26., csütörtök Bérlemény lakottan eladó! Ezekre a bérházakra sokat kellene költeni az új tulajdonosoknak FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Az önkormányzati tulajdonban élő bérlőknek november 30-a után is megmarad az elővásárlási joguk. Ám ha azzal nem élnek, bérlakásuk bárki számára értékesíthető lesz. Szakértők ingatlanspekulációktól tartanak, a Belügyminisztérium illetékese viszont alaptalannak véli a félelmet. Budapest Az állami bérlakásban élők november 30-a után sem lesznek kiszolgáltatva a tulajdonos önkormányzatoknak - cáfolta tegnap az utóbbi időben elterjedt híreket a Belügyminisztérium illetékese. Vargha Aurélné, a BM lakásügyi osztályvezetője szerint a lakástörvény többszintű védelmet nyújt az önkormányzati tulajdon bérlőinek arra az esetre, ha az adott ingatlant a helyhatóságok november 30-a után értékesíteni szeretnék. Mint arról már korábban lapunkban is hírt adtunk, 2000. november 30. után már nemcsak a lakás bérlőjének, hanem bárki másnak is értékesíthető az ingatlan. A minisztérium munkatársa szerint nem kell attól tartani, hogy az ön- kormányzatok tömegesen élnek ezzel a lehetőségükkel. A ’90-es évek elején még országosan 750 ezerre becsült bérlakásállomány ugyanis mára mintegy harmadára apadt, s a többnyire leromlott állapotú, elhanyagolt környéken lévő ingatlanokra eddig sem, feltehetően ezután sem jelentkeznek majd a pénzes befektetők. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy az ingatlanok tulajdonosai az önkormányzatok, és adott esetben élni kívánnak az eladás jogával. A lakók érdekében a korlátlan elidegenítés elé a jogszabály bizonyos korlátokat emel. Mint azt a belügyi tárca illetékese elmondta, a bérlő érdekében továbbra is fennmarad az elővételi jog; az igaz, hogy ha azzal nem tud, vagy nem akar élni, a lakást az ingatlan tulajdonosa ez év december elsejétől harmadik személy számára is értékesítheti. (A nyugdíjasok életük végéig bérleményükben maradhatnak, amennyiben nem kívánják megvásárolni a lakást.) A szociálisan rászorultakról az önkormányzatoknak gondoskodniuk kell, erre szolgál a Gazdasági Minisztérium 2 milliárdos, nyáron kiírt, szociális bérlakásépítésre fordítható pályázata. Ha a lakó nem kívánja megvásárolni lakását, az arra jelentkező harmadik fél pedig nem akarja lakottan megvenni, az önkormányzat megfelelő cserelakást köteles biztosítani bérlőjének. A jogszabály pontosan meghatározza, mi minősül megfelelőnek, s amennyiben erről eltérő az ön- kormányzat és a lakó véleménye, végső esetben bíróság dönt. A lakástörvényben biztosított védelem lejártára figyelmeztető szakértők úgy vélik, ha az önkormányzatok nem is tudják a tulajdonukban lévő ingatlanokat tömegesen értékesíteni pénzes vállalkozóknak, az esetleges lehetőséget emberbaráti okból nem fogják majd visszautasítani. Igaz, ez esetben is fel kell hogy ajánlják megvételre a lakást a bennlakónak, ám a bérlőnek ekkor már nem az addigi igen kedvező vételárat, hanem lakása piaci forgalmi értékét kell megfizetnie. Abban az esetben, ha ezzel a lehetőséggel nem tud élni, az ingatlan eladható. A bérleti jogviszony továbbra sem szűnik meg, ám annak tartalmát - azaz az új lakbért - már az új tulajdonossal kell egyeztetni. HORVÁTH MAGDOLNA Civil szervezetek követelése Budapest A kormány hazardírozik a társadalmi békével, mutatott rá a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács társelnöke. A civil szervezeteket tömörítő testület tegnap tartotta közgyűlését. Párbeszéd helyett pártbeszéd dominál, hiszen ’98 óta szinte teljesen szünetel az érdemi egyeztetés a kormányzat és az érdekképviseletek, civil szervezetek között, véli a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács. Kemény László társelnök szerint a kormány most azt méri fel, van-e erő a társadalomban vele szemben. Ez viszont nem más, mint hazardírozás a társadalmi békével. Kemény László hozzátette: már az is különös, hogy Magyarország nem pályázott arra a 350 millió ecu összértékű PHARE-támogatásra, amelyet az érdekegyeztetés fejlesztésére írtak ki. A TÉT nyilatkozatában leszögezi: továbbra is szükség van a munka világával kapcsolatos problémák megoldásában a háromoldalú érdekegyeztetésre. Az ezen túlmutató kérdések, többek között az egészségügy, oktatás, szociális ellátás, közbiztonság megvitatásába pedig a civil szervezeteket is be kell vonni. Ezért a TÉT azt sürgeti, hogy mielőbb olyan munkacsoport jöjjön létre, amelyben a parlamenti pártok, a kormányzat, a szakszervezetek, a civil szervezetek, az önkormányzatok és a szakmai érdekképviseletek alakítanák ki az új vitaanyagot a társadalmi párbeszéd és az érdek- egyeztetés végett. __________mr R eflektorfényben az egészségügy A kórházak kétezer ágyról mondanak le A MEGYEI FEKVŐBETEG-SZAKELLÁTÁS 2001. ÉVRE VONATKOZÓ __________KAPACITÁS ADATAI (ÁGYSZÁM)__________ M egye Tb-vel szerződött ágyak kórház- Megmaradó ágyszám .2000. július 1-jei fenntartói ajánlat (I. fokú határozat) Baranya állapot 3741 3548 3099 Bács-Kiskun 3800 3712 3417 Békés 2839 2900 2577 Heves 2647 2066 2256 Komárom-Esztergom 2071 2075 2020 Nógrád 1660 1606 1606 Somogy 2440 2374 2309 Jász-Nagykun-Szolnok 2930 2852 2794 Tolna 1677 1634 1602 Budapest Valószínűleg decemberben kapják meg az érintett egészségügyi dolgozók a Semmelweis-napi 15 milliárd forintnyi jutalomból megmaradt 5,1 milliárd forint rájuk eső részét. Az egészségbiztosító nyilvánosságra hozta, hogy januártól várhatóan 5000- rel kevesebb kórházi ágyra kötnek szerződést. Az Egészségügyi Minisztérium és a társadalombiztosítás illetékesei első fokon határozatot hoztak a fekvőbeteg-szakellátásban finanszírozható jövő évi ágyszámokról. 2001-től várhatóan nyolcvan- ezer alá csökken az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által befogadott, jelenleg több mint 84 ezres ágylétszám. A kórházak működésének minimumfeltételeit összegző rendelet megszületése után az intézmények fenntartói mintegy 2000 ágy leépítését eleve maguk javasolták. Több vidéki kórházban ugyanis nem tudnak felvenni vagy megtartani elegendő szakorvost. Az OEP által lekötött gyógyítókapacitás az első fokú határozat értelmében 76 723 kórházi ágy. Négy megyében - Borsodban, Hevesben, Szabolcsban és Veszprémben - vannak még vitás kérdések, de ezek egyeztetése is lezárul az év végéig. A feleslegessé vált aktív kórházi ágyakat ápolási, rehabilitációs célokra csoportosíthatják át az intézmények. Ezek finanszírozására az OEP másik kasszájából nyílik lehetőség. Az ágazat dolgozóit érinti az is, hogy a Semmelweis-napi jutalomból megmaradt 5,1 milliárd forint elosztásáról és kifizetéséről tegnap újabb egyeztetést tartottak a minisztériumban. Az érdek- képviseleti szervezetek vezetőinek többsége azt javasolta, hogy a jutalomkiosztás első köréből kimaradt egészségügyi dolgozók kifizetése után egyenlő mértékben osszák fel a megmaradó ösz- szeget az ágazat valamennyi dolgozója között. Dr. Horváth Zsolt, a minisztérium politikai államtitkára szerint a méltatlanul alacsony összegek helyett a betegágyak mellett három műszakban dolgozó nővérek és a nehéz körülmények között tevékenykedő védőnők kapják meg a korábban kimaradtak jutalmazása után fennmaradó összeget. Ezt az elképzelést a szakdolgozói fórum és a Magyar Orvosi Kamara támogatta. A politikai államtitkár szerint a minisztérium vezetősége hamarosan meghozza a döntést, és várhatóan december elején minden érintett megkapja az egyszeri keresetkiegészítést. Az MSZP szerint az egészségügy állapota tarthatatlan, már az ágyhúzásnak is tarifája van a kórházakban. A szocialisták tegnap felszólították a kormányt, hogy csoportosítsa át az egészségügynek juttatott költségvetést. Németh zsuzsa HÍREK RÖVIDEN Távozó Malév-vezér Közös megegyezéssel távozik a Malév vezérigazgatója. Sajtóértesülések szerint Kovács Ferenc azért válik meg posztjától, mert nem kívánta végrehajtani azt a drasztikus létszámleépítést, amelyet a légitársaság többségi tulajdonosa, az ÁPV Rt. előírt privatizációs stratégiájában. Nem lesz átülés Torgyán József, az FKGP elnöke és Horváth Béla frakcióvezető-helyettes egyaránt cáfolta azokat a szerdai sajtóértesüléseket, amelyek szerint több kisgazda parlamenti képviselő tervezi, hogy átül a Fidesz-képviselőcsoportba. „Ez egy olyan képtelen állítás, amellyel nem érdemes foglalkozni” - jelentette ki Torgyán József. Horváth Béla szerint az átülés azért sem lehetséges, mert a koalíciós pártok frakcióvezetői által 1998-ban kötött együttműködési megállapodás egyik pontja kizárja eit. Demszky cáfol Soha nem írtam alá beszervezési nyilatkozatot, és soha senkiről nem készítettem besúgói jelentést - hangsúlyozta személyes meghallgatásakor Demszky Gábor főpolgármester a Fővárosi Bíróságon tegnap, abban a kártérítési perben, amelyet Csurka István országgyűlési képviselő, a MIÉP elnöke ellen indított. A Magyar Fórum egyik számának címlapján Csurka ugyanis azt állította: Demszky 1976-ban önként jelentkezett besúgónak. Kevesebb panasz a rendőrökre Egyre kevesebb a panasz a rendőrökre amiatt, mert esetleg előítélettel viseltetnének a roma kisebbséggel szemben; az idén mindössze egyetlen egy ilyen jellegű esettel foglalkozott a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa - hangsúlyozta tegnap Orbán Péter országos rendőrfőkapitány egy holland-magyar közös rendőrségi program tapasztalatait összegző konferencián. Ökológiai szempontok Az árvízvédelmi rendszerek bővítésekor és felújításakor kiemelten kell kezelni az ökológiai szempontokat - mondta tegnap Illés Zoltán, az Ország- gyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke a Vízkárelhárítás és a környezeti károk összefüggései című konferencián. A képviselő rámutatott: a víz- és a környezeti károk szorosan összefüggenek, ezért a vízügyi és a környezetvédelmi szakma együttműködése az árvízvédelemben elengedhetetlen. Gördülő opera Negyven opera- és operett-előadást, hangversenyt tart Magyarország vidéki nagyvárosaiban a Gördülő Opera társulata. Célja a legnépszerűbb zenei alkotások bemutatása, s ezek keretében á fiatal művészek felkarolása. Az évadnyitó gálakoncertet október 27-én Pápán rendezik. Százmillió szertárfejlesztésre Budapest A középiskolák október végéig még jelentkezhetnek az oktatási tárca által meghirdetett „szertárpályázatra”. Az így elnyerhető támogatás jelentős segítséget jelenthet a fizikai, kémiai, földrajzi, vagy éppen biológiai kísérleti és szemléltető eszközök beszerzéséhez. A diákok saját kísérleteik, a megtapasztalás közvetlen élménye segítségével kerülhetnek közelebb a természettudományos tárgyakhoz. A szaktanárok tudják igazán bizonyítani, milyen mértékben képes „feldobni” a sokszor száraz adatokat közlő fizika-, kémiaórákat, vagy éppen a földrajzi, a biológiai ismeretek oktatását, ha a diákok kísérleteket végezhetnek, ha a tanár a tankönyv mellett szemléltető eszközökkel is igazolhatja az adott tantárgy fontosságát. A gyorsan változó tudományos területeken sok új kísérleti és demonstrációs eszközre van szükség, ezért hirdette meg az Oktatási Minisztérium (OM) a természettudományos kísérleti és szemléltető eszközök beszerzésének támogatására az október 31-ével lezáruló szertárpályázatot - nyilatkozta lapunknak a tárca munkatársa. Az OM illetékese azt is elmondta, hogy idén 100 millió forint áll rendelkezésre a középiskolák természettudományos szertárainak fejlesztésére. Egy alapos, jól indokolt pályázattal akár 2 millió forint is nyerhető. Ebből az összegből kísérleti, mérő- és bemutatóeszközök vásárolhatók, amelyek a fiatalok érdeklődésének felélesztésében nyújt- hat segítséget. _______ rm. K ovács László kapta a legtöbb jelölést „A közvélemény megszokta már az MSZP-n belüli hatalmi harcokat” A tréfásan három tenornak titulált három vezetőjelölt, Kovács László, Németh Miklós és Horn Gyula meghallgatásával zárult tegnap az MSZP novemberi tisztújító kongresz- szusát megelőző jelöltállítási időszak. Mint megtudtuk, a párttagság zöme meghagyná Kovácsot az MSZP élén, de neve - csakúgy, mint Németh Miklós ex-miniszterelnöké - lehetséges kormányfőjelöltként is felvetődött. A szocialista párt országos vezetőségének tagjaira - közöttük az elnök, illetve a frakcióvezető személyére - mindenképpen voksolnak majd a küldöttek az MSZP november elején sorra kerülő kongresszusán, ám még nem bizonyos, hogy miniszterelnök-jelöltjüket is megnevezik. Mint ismeretes, a tegnap lezárult jelöltállítás kapcsán a Borsod megyei tagság egy része felvetette, hogy nem kellene tovább várni a bejelentéssel - sőt, Németh Miklós személyében meg is nevezték a szerintük legalkalmasabb jelöltet -, más szervezetek viszont elhamarkodottnak tartják ezt a lépést. Egyébként többen nem is az exkormányfőt, inkább Kovács László jelenlegi pártelnök-frakcióvezetőt látnák szívesen a miniszterelnöki székben. Mások viszont szűkítenék Kovács feladatait: csak a frakció- vezetői teendőket bíznák rá, míg pártelnöknek Szili Katalint választanák. A találgatásokhoz kiváló táptalajt nyújtanak az utóbbi időben a sajtó hasábjain megjelent Kovács-Né- meth szópárbajok. Az évekig külföldön tartózkodó, a hazai politikába nemrégen bekapcsolódott Németh Miklós nyíltan kimondta, vállalná a nagy megmérettetést, mire a számos ügyben más nézeteket valló Kovács sem zárkózott el az esetleges jelöltségtől. Ágh Attila politológus szerint több mint valószínű, hogy a novemberi kongresszuson leveszik napirendről a párt miniszterelnökjelöltjéről történő szavazást. A logika is ezt diktálja, hiszen a vezető posztok körül így is túl sok, legalább húsz „leendő tábornok” tolong, nem is beszélve a „három tenorról”. A nagyobb horderejű viták letisztulásához hagyott idő mindenképpen jót tenne a pártnak, noha az emberek többsége a politológus szerint nem tulajdonít túl nagy jelentőséget a százrészes brazil szappanoperák stílusában zajló belharcoknak. Ágh úgy véli: a választók elfogadják, hogy az MSZP afféle „hisztis” párt, s egyébként is manapság sokkal inkább foglalkoznak a Székely-ügy- gyel kezdődött kisgazdabotrányokkal, mint a szocialistákkal. _____________________ TAKÁCS MARIANN
