Heves Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-30 / 230. szám
2000. Szeptember 30., szombat H I R L A P Heves Megyei Hírlap - 7. oldal MAGAZIN Az aranymadár hiányzó milliárdja A Zagyva-parti konzervgyárban a remény még nem halt meg Gyengélkedik a hatvani Aranyfácán. Gyógyíthatatlan beteg, vagy még megmenthető? Nehéz erre most egyértelmű választ adni. A gondok nagyok, és a korábban sok dicsőséget szerzett Aranyfácán csillogása is megkopott az utóbbi években. A hatvaniak szerint ez a fácán még csodákra képes. Megmentheti a gyárat. Eny- nyit igazán megtehet, hiszen évtizedek munkája tette csillogóvá, messze földön ismertté. Most a madáron lenne a sor, hogy kisegítse a gödörből a hetvenéves konzervgyárat. Mert az tagadhatatlan, hogy az üzem nehéz napjait éli. És ez a gyengélkedés akár halállal is végződhet. Igaz, erre még gondolni sem mernek Hatvanban. Nemzedékek nőttek itt fel úgy, hogy a konzervgyár volt a mindenük. Savanyítási receptek szálltak itt apáról fiúra, olyan titkon őrzött technológiák, amelyek elismerést hoztak a hatvani konzaz ötvenes években széles profilú, minden növényi nyersanyagot feldolgozó nagyüzemmé bővült, majd a hatvanas-hetvenes években a nagy tömegben gyártható zöldség- és savanyúságkonzer- vekre specializálta magát. Azokban az években önálló vállalatként a Hatvani Konzervgyár évente több mint harmincezer tonna terméket állított elő. A kilencvenes évek második felében összeállított prospektus szerint a rendelkezésre álló termelési kapacitások akár évi hatvanezer tonna jó minőségű konzerv előállítását is lehetővé teszik. Paradicsomból a sűrítmény mellett italt és mártásokat is gyártottak. Akkoriban lekvár és savanyúság is készült a gyárban, és a termelés jelentős hányadát képezték a borsó- és zöldbabkonzervek is. Mára viszont már csak a paradicsomfeldolgozás maradt. Az is csak bérmunkában. Nagy Lajos és Novák Imréné az ecsédi határban. Félnek, hogy nyakukon marad a paradicsom. ervgyártóknak. Az Aranyfácánt meg kellene menteni. Ám ma már olyan világot élünk, hogy a döntés nem a helyiek kezében van. Hatvanhat éves madár A gyáralapítók 1934-ben jegyezték be a ma már patinásnak számító Aranyfácán védjegyet a sűrített paradicsomra. A hatvani konzervgyár az államosítás után, Kesergő gazdák Egy konzervgyár abból él, amit feldolgozhat. Jórészt a környék termelőiből él, hiszen a távolról szállított alapanyag nem olcsó. Méregdrága manapság az üzemanyag, ha sok kilométert kell utaztatni a konzervnek valót, akkor a szállítás akár többe is kerülhet, mint a zöldség. Lényeges hát, hogy jó gazdák lakják a konzervgyár környékét. A termelőknek viszont nem volt jó évük. Legalábbis a paradicsom szempontjából nem volt kedvező a kétezredik esztendő. A szárazság miatt a palánták nehezen fejlődtek, a paradicsom nem hozott termést idejében. A bogyók jó része még csak most sárgállik. Október elejére érik csak be. Nagy Lajos ecsédi termelő szerint nincs ebben semmi rendkívüli, hiszen a feldolgozásra szánt paradicsom még a jövő hónapban is szedhető. A gazda húsz tonna paradicsom leadására szerződött a hatvani gyárral, de ez idáig csak hét tonnát tudott leadni. Ha a még hiányzó tizenhárom tonna a nyakán marad, akkor mintegy 180 ezer forintos kár éri. Ekkora veszteséget viszont nehezen viselne el a család, hiszen kistermelőről van szó. Nem csoda, hogy a már nem éppen fiatal gazda szemébe könny szökik, ha a paradicsomról esik szó.- Egész évben dédelgettük, vigyáztuk., hogy beérjen a paradicsom. Most meg itt rohadhat a határban az egész. Az nem lehet, hogy kárba vesszen az egész évi munkánk - mondja. Novák Imre szintén ecsédi. Tizenöt tonnára szerződött, de ez idáig csak alig háromtonnányit tudott leszedni. A többi csak később érik. Akkor viszont a konzervgyár már aligha fog paradicsomot átvenni. Csak a bogyó maradt A hatvani konzervgyár az idén mintegy negyvenezer tonna paradicsom feldolgozását tervezte, ám megtörténhet, hogy ezt a mennyiséget sem tudja teljesíteni, mivel nincs elég nyersanyag. Szeptember utolsó harmadában a gyárba szállított paradicsom mennyisége és minősége is csökken, illetve romlik. Ezért csak az egyik feldolgozógépet tudták üzemeltetni. Azt még nem tudni, hogy végül is mekkora mennyiség kerül feldolgozásra. És azt sem, hogy egyetlen termék, a védj egyezett paradicsom megmentheti-e a gyárat. Az idén csak paradicsomot dolgoznak fel. Az optimisták szerint megmentheti. Hiszen itt nagy múltú üzemről van szó, amely évtizedek alatt alakította ki az alapanyagot szállító gazdák körét. Ha meghalna az Aranyfácán, akkor a környék mezőgazdasági termelői közül jó néhány ellehetetlenülne. Ez pedig nem lehet cél. A hatvani konzervgyár ellen a nyár folyamán felszámolás indult. Akkor többen is úgy vélték, hogy a procedúra jót tesz a gyárnak: az üzem megszabadulhat az adósságtól és az előállítási költséget növelő gazdaságtalan gyárrészektől, hiszen jelenleg a gépparknak tekintélyes része nincs kihasználva. A felszámolást - az eljárást elindító követelések kifizetésével - a tulajdonos leállíttatta. Mészáros László igazgató vélhetően a fel- számolási kísérlet miatt lett kegy- vesztett. Már nincs a gyár élén. Az üggyel kapcsolatban nem is kíván nyilatkozni. A hatvani konzervgyár a szegedi, a nagyatádi és a nyíregyházi egységekkel együtt a Magyar Fejlesztési Bankhoz tartozó Limpex Rt. tulajdonát képezi. A hatvani üzem vezetőjévé a nyíregyházi igazgatót, Gáti Étét nevezték ki. A jelenleg két gyárat irányító direktor szerint a felszámolás nemcsak a tulajdonosnak, hanem a szállítóknak, a paradicsomtermelői körnek is garantáltan veszteséget okozott volna. A felszámolás miatt indult késve a gyárban a paradicsomszezon. Lesz-e mentőöv? Két évvel ezelőtt a 4,3 milliárdos termelési érték mellett félmilliárd volt az Aranyfácán Konzervgyár vesztesége, a tavalyi 3,5 milliárdos árbevételhez viszont már egymilliárdos veszteség társult. Súlyos számok. Könnyen a mélybe ránthatják a hatvani aranymadarat. A Zagyvapartiak viszont azt mondják, hogy már régebben tenni kellett volna valamit a gyár megmentéséért. Ám ha már idejében nem kapott mentőövet a fuldokló madár, akkor legalább most dobjanak neki. A gyár jövőjéről egyelőre senki sem nyilatkozik. Gáti Ete csupán annyit mond, hogy a tulajdonos FOTÓ: T. Z. M. egy reorganizációs programot fogadott el, amely szerint a paradicsom mostani bérfeldolgozása átsegítheti a céget a pillanatnyi nehézségeken. Utána kerülhet meghatározásra, hogy milyen irányban és milyen körülmények között lehet továbbvinni az Aranyfácánt. Meg kell találni arra is a választ, hogy a gyár miért vesztett el jó piacokat, és azt is tudni kell, hogy a jelenleginél számottevően kisebb önköltséggel előállíthatók- e a paradicsomból készült termékek. Az elkövetkezendő hónapokban eldől az üzem és 230 dolgozójának jövője. Az egykor fényesen csillogó madár mellett már csak azok maradtak, akik az életüket tették fel a hatvani konzervgyártásra. Azok, akik már a szüleiktől is azt látták, hogy a mindenük volt a konzervgyár. Az értesülések szerint a gyár iránt már több befektető is érdeklődik. Az optimista konzervgyá- rosok bennük bíznak. Szerintük az Aranyfácánnak nemcsak múltja, hanem jövője is van. TOMPA Z. MIHÁLY Kétségbeejtő első helyezés A magyarok vezetik a világ rákhalálozási statisztikáját. Ezen csak az „szépít”, hogy az egészségügyi világszervezet, a WHO a beérkezett adatokból készíti kimutatását, s léteznek országok, amelyek nem küldenek jelentést. Persze, ettől a mi helyzetünk korántsem megnyugtató, már csak azért sem, mert '98-ban még a harmadik helyen álltak a magyar nők, ’99-ben viszont a férfiakkal együtt az elsők lettek. Eger Ezért is választotta a Magyar Pathológusok Társasága és a Nemzetközi Pathológiai Akadémia (IAP) Magyar Divíziója- A világon százezer férfi közül 29 hal meg tüdőrákban, nálunk százkilenc, vagyis háromszor annyi - mutatta a megdöbbentő grafikont dr. Vadnay István osztályvezető főorvos, amiDAGANATOS MEGBETEGEDESBEN ELHUNYTAK MAGYARORSZÁGON 35000 30000 25000 20000 i I ■ I 3*500 15000 10000 27550 30871 1980 1990 1999 év a múlt héten tartott kongresz- szusa fő témájának a rosszindulatú daganatokat, azok kialakulását, elterjedését, terápiáját. A tudományos találkozó rendezője a Markhot Ferenc Megyei Kórház Pathológiai Osztálya volt. kor a kongresszust követően felkerestük. - A nőknél az emlőrák áll az első helyen. Míg a világstatisztika szerint tizenhármán halnak meg emiatt, addig hazánkban harminckilencen. Itt is megtaláljuk a hármas szorzót. Ez rendkívül elszomorító kép. A kimutatásból látható, hogy a férfiaknál a tüdő- és a hörgődaganat az első. Sorrendben következik a gyomor-, a prosztata-, a vastagbél-, az ajak-száj, garat-, a végbél-, a hasnyálmirigy-, a gége-, a nyelőcső- és a májrák. A nőknél második helyen található a tüdő, ezt követi a vastagbél, a gyomor, a méh, a végbél, a hasnyálmirigy, az epehólyag, a petefészek és a máj daganatos megbetegedése. A daganat miatti halálozás évről évre nő. A daganatkeletkezés oka még csak kevés tumornál ismert, és a kezelés sem vezet mindig gyógyuláshoz.- A rákos halálozás megelőzésének egyetlen útja a hatékony, behívásos rendszerrel végzett alapos szűrés, amelynek célja, hogy a rákos folyamatot felismerjük abban a stádiumban, amikor az még műthető, s akkor a beteg jobb eséllyel számíthat gyógyulásra - mondja a főorvos. Ugyanakkor az úgynevezett „demokráciára” hivatkozva többen semmibe veszik az idézést. Kötelezni, pénzbírsággal sújtani pedig nem lehet a felelőtleneket. Akarata ellenére senkit sem lehet megvizsgálni. Talán ezért is maradtak el a szűrések az óvodákban, amelyek néhány évvel ezelőtt rendszeresen megtörténtek. Az iskolai szűrések is csak ott működnek, ahol kellően karakán az igazgató. A felnőtteknél végképp elszabadult a pokol, ők tényleg csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor talán már késő. Vadnay főorvos riasztónak tartja azt is, hogy gyakorlatilag megszűntek az állami fogorvosi rendelők. Azóta, hogy fizetni kell a kezelésekért, csak a tehetősek tátják ki a szájukat értő szemek előtt. Holott a rendszeres ellenőrzések alkalmával a fogorvos észrevenné a gombos- tűfejnyi daganatot, amelyen még lehet segíteni. A konferencia résztvevői „ötszáz forintos kérdésnek” ítélték: - Vajon mi az elérhetetlenebb? Az, hogy a lakosság elmenjen a szűrésre, vagy inkább az, hogy az állam intézkedjék: csökkenjen a környezetszennyezés. A tudomány mai állása szerint utóbbi okozza legnagyobb mértékben a daganatok kialakulását. A környezetkárosító vegyszerek miatt pusztul az ivóvíz, s ezen keresztül minden élőlény. Heves megyében az elhunytak 24 százaléka tumoros volt. Ennek oka az is, hogy a lakosság elöregedett, utolsó előtti a megyék sorában, és a magasabb életkorban a daganatok száma erősen emelkedik. A nagyobb városokban az ipar kömyezetszeny- nyezése, a mezőgazdasági területeken a növényvédő szerek és a porártalom dominál. S az sem elhanyagolható, hogy az ivóvízben jelen van a radon és a nitrát. A rossz szociális helyzet hajlamosít a megbetegedésekre. A megyén belül kialakultak a halmozottan hátrányos helyzetű térségek, ahol az ajak-szájüregi, a nyelőcső- és a gyomortumorok száma jóval magasabb az átlagnál. Ez arra utal, hogy óriási jelentősége van HALÁLOZÁS HEVES MEGYEBEN 1999 NŐK FÉRFIAK ÖSSZESEN % HALÁLOZÁS 2407 2523 4930 100 DAGANATOS 528 642 1170 24 Dr. Vadnay: A megelőzés egyetlen útja a szűrés. FOTÓ: ÖTVÖS IMRE a dohányzásnak, az alkoholnak és a nem megfelelő szájhigiénének a daganat keletkezésében. A táplálkozási szokások változásával a megye összlakosságát tekintve viszont háttérbe szorult a gyomorrák. Ugyanakkor az országos statisztikától eltérően a megyében a nők körében is a tüdőtumor van az első helyen. Mindazon túl, hogy sokan el sem mennek a szűrésre, a kórházi feltételek sem rózsásak. A géppark lepusztult, a szakértői gárda alulfinanszírozott. ________________________________(NÉGYESSY)
