Heves Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-30 / 230. szám

HIHI 2000. Szeptember 30., szombat MEGY E I KÖRKÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal Aki nem tud arabusul... Ismerősöm egy hölggyel - aki tör­ténetesen nem a felesége volt - lépett be a vendéglátóhelyre. Sze­rencsére a pincérben gyermekko­ri barátját fedezte fel, így az al­kalmas pillanatban bizalmas­kodva odasúghatta neki:- Remélem, számíthatok az indiszkréciódra!- Természetesen! - válaszolta amaz a szokásos manírral. S be is tartotta a szavát. Az ismerősömék már válnak. __________________________tó) FOGADÓÓRA. Október 2-án Horváth Gábor, a Független Kis­gazdapárt egri önkormányzati képviselője, az idegenforgalmi és integrációs bizottság tagja fo­gadóórára várja a megyeszékhe­lyen élőket. Az állampolgárok 17 órától a városháza 2-es termé­ben kereshetik fel a városatyát. NYUGDÍJASOK. Az Idősek vi­lágnapja alkalmából ünnepi műsorral kedveskedik az érdek­lődőknek az Egri Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezete. Hétfőn 15 órakor a Megyei Művelődési Központ dísztermében köszön­tőt mond Gyula Zoltán alpolgár­mester. Az önkormányzat támo­gatásával megrendezendő ese­ményen fellépnek a Kemény Fe­renc és a Tinódi Lantos Sebes­tyén Általános Iskola tanulói. EGRI ARCOK. Az egri városi tv Egri arcok című műsora két év­vel ezelőtt jelentkezett először a képernyőn. Ebből az alkalom­ból a ma este fél 8-kor kezdődő adásban a nézők válogatást lát­hatnak a korábbi műsorokból, majd az alkotók beszélnek arról, mit jelent számukra a közked­velt produkció készítése. MOTOROSOK. Újlőnncfalván motocross-showra várják a tech­nikai sportok szerelmeseit. A vasárnap 2 órakor kezdődő be­mutatón közreműködnek a dobosi motoros kör tagjai. TÁRSASTÁNC. Október 8-án kezdőknek és haladóknak tár- sastánc-iskolai tanfolyamok kezdődnek a Megyei Művelődési Központban. A nyolc héten át tartó kurzus során az érdeklő­dők Botond Bélától sajátíthatják el a latin-amerikai és a divattán­cok elemeit. A tanfolyamról bő­vebb felvilágosítás az MMK 9-es termében kérhető. Zsuzsa már megtalálta a kiutat A drogosnak számtalan segítőre van szüksége (Folytatás az 1. oldalról) A RÉV országos hálózata több szakmai programmal is sikeresen pályázott az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium (ISM) által az idén ki­írt különböző kábítószer-ellenes program megvalósítására. Ezek a pályázati támogatá­sok is hozzájárulnak ahhoz, hogy a RÉV-hálózat - egyebek között - különféle speciális to­vábbképzéseket indíthasson pe­dagógusok, illetve a segítő fog­lalkozásúak számára. Továbbá, hogy a megelőzéssel kapcsola­tos szakmai konferenciákat ren­dezzenek, új ismeretterjesztő ki­adványokat jelentessenek meg és a kortárs-segítők képzése is folytatódhasson. Mindezek kö­zül a legátfogóbb program köz­vetlenül az érintettek - a kábító­szer-fogyasztók, a -függők, va­lamint a veszélyeztetettek - ko­rai felderítését és kezelését cé­lozza, méghozzá kihelyezett ta­nácsadás formájában. Ami azt jelenti, hogy a RÉV munkatár­sai - együttműködve a szenve­délybetegeket segítő intézmé­nyekkel és szervezetekkel - az eddigiektől eltérő módszerek­kel is törekednek a rászorulók­kal való kapcsolatfelvételre. Te­szik ezt annak érdekében, hogy az életmód-változtatásra irá­nyuló mozgósítás és az adott élethelyzetnek megfelelő diffe­renciált segítségnyújtás még ha­tékonyabb legyen. A kábítószer-fogyasztás na­gyon is összetett társadalmi je­lenség, melynek megértéséhez és kezeléséhez különféle szak­emberek összefogására van szükség - fogalmaz a RÉV helyi vezetője. A szenvedélybetegnek és családjának komoly segítség­re van szüksége. Fontos, hogy a különböző szinteket képviselő szervezetek és intézmények tá­jékozottak legyenek egymás munkájáról, hogy a hozzájuk fordulók számára a legoptimáli­sabb lehetőségeket ajánlhassák fel. Ezzel a pozitív változás lehe­tősége megsokszorozódik - teszi hozzá Godó János. A kábítószer­probléma kihívása­ira a pedagógusok, a védőnők, a szoci­ális munkások, a háziorvosok és az addiktológusok csak együttműköd­ve képesek ered­ményes megoldá­sokat találni. Ez az együttműködés el­ső lépése lehet egy­más munkájának a megismerésére, melyre lehetőséget kínálhat a helyi szintű szakmai ke­rékasztal-konzultá­ció is. A RÉV ilyen kerekasztal-beszél- getést szervez ok­tóberben a megye- székhelyen. Erre meghívást kapott a passaui Pszicho- szociális Szenve­délybeteg-tanács­adó Szolgálat több munkatársa is, hogy bemutas­sák a szenvedélybetegek segí­tésének Németországban már jól bevált együttműködési for­máját. ______________________________(KJ) N em ritkán elveszik a lelkesedés Az önszerveződés buktatói elkerülhetők A civil szervezetek megalakulása körül vannak tipikus veszélyforrások, amelyek az esetek nagy többségében megnehezítik, oly­kor lehetetlenné teszik a célok elérését - mondta a Mátra Honvéd Kaszinóban meg­rendezett civil konferencián Bárdos Ferenc, az egri Életfa Környezetvédő Szövetség ügy­vezető igazgatója. Gyöngyös szabály kérdése, viszont az eredményes mun­kához elengedhetetlen - jelentette ki a szak­ember. Az is elhangzott, hogy a civil szerve­zetek közötti együttműködés is sok kívánni­valót hagy maga után, bár akadnak ígéretes kezdeményezések, s egyre több szervezet is­meri fel, hogy közösen összefogva sokkal eredményesebben képesek dolgozni, sokkal nagyobb eséllyel indulnak a pályázati támo­gatásokért. Eger civil referense, Ilkei Edit Julianna az önkormányzatok és a civil szervezetek kap­csolatáról beszélt. Az egri modellt bemutatva elmondta: az önkormányzatnál a civil refe­rensi munkakört az indokolta, hogy a város­ban mintegy négyszáz működő egyesület van. Az önkormányzat a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával működteti a Civil Házat, amely a városiak mellett a kistérség, sőt a megye ci­vil szerveződéseinek nyújt módszertani és technikai segítséget. Az is elhangzott, hogy a civil szféra egyre inkább bekapcsolódik az önkormányzat munkájába, s mind több fel­adatot vállal. A civil szervezetek - közöttük a közhasznú társaságok - támogatására tavaly mintegy százmillió forintot fordított az önkor­mányzat, elsősorban pályázatok útján, illetve önkormányzati feladatok átadásáról szóló szerződések alapján. ____________________________________£**) M int a konferencia előadója kifejtette: a kö­zösségi célokra szerveződött egyesületeknek - mielőtt az érdemi munkához egyáltalán hozzáláthatnának - számos bürokratikus aka­dályon kell átverekedniük magukat, s emiatt nem ritkán elveszik a lelkesedés, a küldetés. Sok esetben gondot jelent, hogy egy-egy ötlet kapcsán mindig akadnak, akik nem a megva­lósítás, hanem inkább a meggátolás lehetősé­gét keresik. A bejegyzési kényszer is egyfajta terhet ró a szervezetekre, mert a bírósági pro­cedúrával, a könyvelés megszervezésével, az alapszabály elkészítésével kell kezdeniük a munkát. Ráadásul ezekbe gyakran beépítenek olyan tételeket, amelyek később betarthatat- lannak bizonyulnak.- Ami talán a leglényegesebb: világosnak kell lennie a szervezeten belül az etikai nor­máknak és az értékrendnek, és ez nem alap­TOMPA Z. MIHÁLY Ósfeláldozás Másabb lesz holnaptól a piac. Veszít a színé­ből, a kínált zamatok szegényebbek lesznek. Az őstermelők már csak ma árusíthatják a maguk készítette savanyúságot, tejfölt, tejet, túrót, mézet. A héten megjelent kormányrendelet előírásai sze­rint, csak azok kínálhatnak ott efféle terméket, akiknek megfele­lő élelmiszer-feldolgozói engedélyük van. Ám az őstermelőket ed­dig nem jellemezte az iratok és a különböző engedélyek utáni járkálás, így vélhetően a legtöbbjük zsebében nem lapul ott a szigorúan kért pecsétes papír. Meg hát vélhetően a szigorú előírá­soknak is kevesen tudnak majd megfelelni. A kitiltást várhatóan nemcsak az őstermelők, hanem a vásár­lók is megsínylik majd. Ráadásul a jelek szerint a kormányzati bekeményítésre nem azért volt szükség, mert tömegesen megbete­gedtek volna az emberek a piacokon vásárolt savanyúságoktól. Vélhetően a nagyobb élelmiszer-feldolgozók orroltak meg az őster­melőkre, amiért olcsóbban tudtak árulni. Azt viszont már senki sem számolgatta, hogy az őstermelő elsősorban azért volt ol­csóbb, mert a saját munkáját és a családi segítséget soha sem csapta a portéka árához. A magyar őstermelő már csak ilyen: lá­tástól vakulásig a földjén, a kertjében dolgozik, és eszébe sem jut, hogy az órabért bele kellene számítani a piacra vitt termékbe. Most viszont, ha szó szerint veszik a törvényi előírásokat, ak­kor a jövő héttől már hiába keressük megszokott helyén a sava­nyúság-árusunkat. Pedig állandó vásárlóik voltunk, évek óta visszajáró vendégeik már csak a sajátos zamatokért is, amelyek meghódították a vásárlókat. Féltve őrzött családi kincsként apá­ról fiúra szálltak a savanyítási receptek, s a termelő nem enged­hette meg magának, hogy rossz termékkel jöjjön a piacra, mert akkor nyakán maradt az áru. Ráadásul ezek az őstermelők nem vittek a piacokra akkora mennyiséget, hogy minden igényt ki tudjanak elégíteni. így alig­ha sodorhatták veszélybe a nagy feldolgozók termelését. Ez utób­biak áruira is van vevő. Most viszont az őstermelők eltiltásával az egészséges konkurencia is eltűnik. És ez aligha lehet célja egy kormányrendeletnek. Betemetik a tátongó üreget Ősgyep alakul majd. ki a helyén Kisköre Negyvenmillió forintot nyert a község önkormányzata a Környe­zetvédelmi Minisztériumtól, hogy a falu határában tátongó vá­lyoggödröt megszüntessék. A föl­det egykor vályogvető cigányok termelték ki, helyén ma nagy üreg tátong.- A mélyedés százötvenszer háromszáz méter lehet - mond­ja Szén József polgármester. - Veszélyesnek ugyan nem veszé­lyes, viszont nagyon csúnya, s ez ebben az idegenforgalomból élő faluban nem megengedhető a látvány. Másrészt viszont vonzza az illegális hulladéklera­kókat, úgyhogy mielőtt túl nagy halom szemét gyűlne ösz- sze benne, ildomos lenne bete­metni. A gödörbe körülbelül 30-40 ezer köbméter földet hordanak. Egy részüket a száraz gátakról, más részüket pedig a faluban keletkezett tiszta földből pótol­ják. A szeméttől megtisztított, s. betemetett gödör később termé­szetes regenerálódásával ős­gyeppé alakul. A munkálatokat teljes egészé­ben pályázati pénzből fizetik, be­fejezése két hét múlva várható. ___________________________(-ROMI) Ö t község őszi öröme Mónosbél Öt település - Balaton, Bekölce, Bükkszentmárton, Mikófalva és Mónosbél - összefogásával végre elkészülhet a kistérségben a kör­nyezetet óvó beruházás. Ennek részeként tisztítótelep épül Mónosbélben, s ide érkezik majd a csatornákban a társközségek­ből is a szennyvíz. A rendkívül költséges kivitele­zést állami támogatás nélkül nem tudták volna befejezni. A Környezetvédelmi Minisztérium­ban azonban elfogadták a pályá­zatukat, s már az értesítés is meg­érkezett: 165 millió forintot kap a közműtársulat. Varga Sándomé polgármester asszonytól megtudtuk, hogy a tisztítótelep próbaüzeme október végére várható. Ezt követően a kezdődhet meg a magánházakból a rácsatlakozás a főcsatornákra. Az egri Remenyik Zsigmond utcai óvodások immár hagyományosan besegítenek az ostorosi szövetkezet szüreteiéinek. A kékszőlőt az idén is több csoportnyi gyermek gyűjtötte kicsi vödrökbe a novaji határban, ahol a munkás délelőtt jutalmaként gu­lyáslevest kanalazhattak ebédre. fotó: cál gábor Mit rejthet a régi meszelés? Műemléki helyreállítás kezdődik a Az Irgalmas Rend által épített kórházi szárnyban évek óta nem kerül sor a kápolna és a refektórium (a szerzetesek ebédlője) felújítására. Az innen kimentett fa táblaképek restaurálása már megtörtént. A februárban bemutatott al­kotásokat jelenleg az Egyházi Múzeumban őrzik mindad­dig, amíg visszakerülhetnek eredeti helyükre. Eger Helyszíni bejárással egybekötött tárgyalást folytattak az illetékesek az épület mielőbbi helyreállításával kapcsolatban. Ezt követően Szécsi Zsolttól, az Állami Műemlék-helyre­állítási és Restaurálási Központ igazgatójától megtudtuk: novem­berben megkezdődik a refektórium boltozatának és lunettájának (a bohózat végfalának) a restaurálá­sa. A kórházzal közösen indultak a Nemzeti Kuhumlis Örökség Minisz­tériuma által kiírt Nemzeti Örökség Program pályázatán, s halmillió fo­rintot nyertek a falfestmény újjáva­rázsolására. A műemléki épület- együttes felújítását az Országos Műemlékvédelmi Hivatal is tervbe vette, s a falszerkezet, a padlóbur­kolat és a nyüászárók javítására két­millió forintot különítettek el. Ez a két összeg még mindig nem elég a teljes renováláshoz, de Szécsi Zsolt bízik abban, hogy a jövő évi pályá­zatuk is sikeres lesz. Amennyiben a reményből va­lóság lesz, úgy 2001 végére, 2002 elejére átadják a refektóriumot, amelyben kongresszusokat, elő­adásokat tarthatnak az orvosok. kórházban A mostani tárgyaláson Sós István, a Városszépítő Egyesület elnöke is jelen volt, s ígéretet tett, hogy a kápolna minaret felőli homlokza­tának tatarozásához pénzt szerez­nek az alapítványukon keresztül. A refektórium falfestményét, mintegy kétszáz négyzetméteren Verebes Dóra restaurátor-művész irányításával állítják vissza erede­ti állapotába. Az oldalkép Huetter alkotása, a Nagycsütörtök, s az utolsó vacsorát ábrázolja. A bol­tozaton - amelyet most meszelés takar - minden bizonnyal barokk díszítő festést találnak majd, ha óvatosan lekapargatják a felső ré­teget. Verebes Dóra virágokra, vá­zákra számít a mész alatt, s nem tagadja, érhetik még meglepeté­sek. De az szinte biztos, hogy a boltvállakon tájképek rejlenek. _____________________IWÉOYBtSY) A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVES ^ HÍRLAP Szombat: Terjesztés: Telefon 30/218-01-91 8-11-ig Vasárnap: Újságíró: TOMPA Z. MIHÁLY Telefon - (36)513-600 Fax - (36)513-605 Kétezer segélykérés Az országgyűlés tárgyalja a kormány ká­bítószer-ellenes stratégiájának javaslata­it, melynek révén átfogó cselekvési program indulhat a hazai kábítószer­probléma hatékony kezelésére. A Nem­zeti Drogstratégia mintegy tízéves távlat­ban határozza meg a tennivalókat, s nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a helyi közösségek - települések, iskolák - ké­pessé váljanak a probléma reális feltárá­sára és eredményes orvoslására. A stra­tégia kulcsszereplői lesznek a helyi Kábí tószerügyi Egyeztető Fórumok. A kon­cepció célja a drogfogyasztók és hozzá­tartozóik, valamint a veszélyeztetettek széles körét elérő intézmények fejleszté­se. Ide tartoznak a RÉV-szolgálatok is, melyek az országban nyolc helyen, álta­lában a helyi Karitász-szervezetek fenn­tartásban és az önkormányzatok támo­gatásával végzik tevékenységüket. Eger­ben 1998 tavaszán kezdte meg műkö­dését a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat, ahová azóta csaknem kétezer alkalommal fordultak a rászorulók.

Next

/
Thumbnails
Contents