Heves Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-20 / 221. szám
4. oldal - Heves Megyei Hírlap KAMARAI ÉLET 2000. Szeptember 20., szerda Céirányos iparűzési adó Nyolcvanmillió jut a turizmusra A kamara elnöksége az Egervin Rt.-nél kihelyezett ülésen Schuster Endre elnök-vezérigazgató tájékoztatóját hallgatja FOTÓ: SZAJLAI CSABA A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi elnökségi ülését az Egervin Borgazdaság Rt.-nél tartotta, ahol is Schuster Endre elnök-vezérigazgató tájékoztatta a vezető testületet a vállalat üzletpolitikájáról. Az Egervin első számú vezetője elmondta, hogy a cégnek jót tett az augusztusban bevezetett, a borkereskedelem területén immár kötelező jövedéki szabályozás. A két nagy telephellyel rendelkező borgazdaság ennek köszönhetően rekordmennyiségű bort tudott értékesíteni - tette hozzá Schuster Endre, aki elárulta azt is, hogy a cég 250 ezer hektáros tároló- és feldolgozókapacitásával a legnagyobb borászati vállalkozások közé tartozik. A kamara elnöksége kiemelten foglalkozott Eger következő évi iparűzési adórendeletének módosításával. A hevesi megyeszékhely polgármesteri hivatalát az elnökségi ülésen Gyula Zoltán alpolgármester és Korsós László adóiro- da-vezető képviselte. Mint elhangzott, a téma kapcsán a kamara és az önkormányzat között jó szakmai kapcsolat alakult ki. Egernek az a célja, hogy a különböző befektetéseket, a munkahelyteremtő beruházásokat részesítse előnyben, és a város déli részén fekvő ipari park mellett más területeken is kedvezményeket nyújtson - mondta Gyula Zoltán. Korsós László irodavezető azt hangsúlyozta, hogy az iparűzési adó 85 százalékát a 150 legnagyobb gazdálkodó szervezet fizeti be, az adózók fele pedig alig több mint 10 ezer forintot ró le évente átlagosan a városkasszába - tette hozzá. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara célja, hogy a helyi iparűzési adó célzottan kerüljön felhasználásra - mondta Nagy Levente megbízott elnök. A kamara álláspontja szerint a kis- és középvállalkozói kör támogatása megvalósulhat ebből a bevételből, ha a pénzből jut a beruházási kedvezményre, eseüeg célalapot is lehet képezni. Ezen belül is fontos terület az infrastruktúra fejlesztése, a szakképzés (hiányszakmák ösztönzése, pályaorientáció) piaci igényeken történő „megerősítése”, a foglalkoztatáspolitikai stratégiák elkészítése és a város marketingjének erősítése. A Gazdasági Minisztérium (GM) a turisztikai célelőirányzatból három témakörben írt ki idén pályázatot az észak-magyarországi térség támogatására, melynek nyertes pályázói összesen 80 millió forintos támogatásban részesülnek. Hídvégi Molnár Judit, az anyag érkezett Észak-magyarországi Regioné- be, amelyből lis Marketing Igazgatóság 88 kapott 80 (ÉMRMI) igazgatója elmondta, millió forintos támogatást. hogy a térség kiemelt idegen- Idén állami pénzből dotálják a forgalmi termékei a gyógy-, a különböző turisztikai rendezvé- lovas-, a bor-, a konferencia- és nyékét, a gyógy- és termálturiz- a falusi turizmus. Az igazgató- mussal összefüggő eseményeket, Sághoz összesen 114 pályázati a bor- és gasztronómiai kiadványokat. Az ÉMRMI pályázati felhívásában kiemelten szerepelt még az északi régió területén található információs rendszerek fejlesztése, valamint a turisztikai marketingtevékenység támogatása. Ezen belül is az információs táblarendszer és a turistajelzések karbantartása, továbbá a termékspecifikus térképek nyomtatása. Az állami dotációról tudni kell, hogy vissza nem térítendő támogatás, mértéke a költségek legfeljebb 50 százaléka lehet egy-egy pályázat esetén. Kamarai javaslatok az adótörvények tervezetéhez Vállalkozói kerekasztal Gyöngyös önkormányzata és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a minap Vállalkozói kerékasztal" címmel fórumot rendezett a gyöngyösi városháza nagytermében. A többi között megvitatták a gyöngyösi ipari park jelenét és jövőjét, a már létező ipari övezetek sorsát, a várható fejlesztéseket. Szó volt a tervezett gyöngyösi beruházásokról, az ön- kormányzati lakásprogramról, a helyi vállalkozások lehetőségeiről, a telepengedélyezési eljárások tapasztalatairól, továbbá a gazdasági kamara megújulásának He- ves megyei koncepciójáról is. m Szünnap lesz Szeptember 26-án a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara három városi ügyfélszolgálati irodája (Eger, Hatvan, Gyöngyös) technikai okok miatt szünnapot tart. Kérjük kedves partnereinket, hogy ügyeink intézése kapcsán más alkalommal keressék fel a városi ügyfélszolgálati irodákat. A vállalkozói adózás egységesítése Az egyéni vállalkozók adózásánál el kell különíteni a személyi és a vállalkozói jövedelmek adóztatását. Ennek megoldása lehet például, ha az egyéni vállalkozások nyereségadózása a társasági adóról szóló törvényben külön fejezetként nyer szabályozást. Ily módon a vállalkozásokra vonatkozó adózási szabályok átláthatóbbá válnának, az adminisztratív előírások egyszerűsítése is jóval könnyebb lehetne. Ezzel egyidejűleg megteremtődnék annak lehetősége, hogy az egyéni vállalkozók is képezhessenek eredménytartalékot. Az átalányadózás kiterjesztése Az adminisztráció egyszerűsítésének és a biztosan befolyó adótömeg növelésének jó eszköze az átalányadózás, ezért vállalkozási formától független kiterjesztését javasoljuk Lehetővé kell tenni, hogy közös beruházás esetén több vállalkozó lehessen az adókedvezmény címzettje. A kis- és középvállalkozások fejlesztését és innovációját célzó befektetéseknél a befektetőkre a kockázati tőketársaságokkal azonos szabályok (kedvezmények) alkalmazását javasoljuk konkrétan. A műszaki fejlesztés és innováció további elősegítése A kis- és középvállalkozások számára, ide értve az egyéni vállalkozókat is, lehetővé kell tenni, hogy műszaki fejlesztési célra felhasználható tőkeakkumulációként társasági, illetve vállalkozói adófizetési kötelezettség nélkül eredménytartalékot képezhessenek. Az informatikaiszámítástechnikai beruházások támogatása Ezen eszközök gyorsított (2 év alatti) amortizációját javasoljuk. Bővült a hitelgarancia kerete A kormány jóváhagyta a Hitelgarancia Rt. indítványát, hogy vállalásainak felső határát az eddigi 65 milliárd forintról 85 milliárdra emeljék. Az idén váratlanul megnőtt igények miatt - a tavalyi 26 milliárd forinttal szemben ebben az évben hat hónap alatt már 41 milliárdos bankhitel visszafizetésére vállalt garanciát - elérte a költségvetési törvényben rögzített 65 milliárdos plafont. Márpedig a garanciavállalás összértéke egyetlen napon sem lépheti túl ezt a határt. A garanciatársaság egyébként az idén körülbelül egymilliárd forintot fizetett ki a kisvállalkozók befagyott hitelei után. Tavaly 1,8 milliárd forint volt a beváltott garancia, háromszor annyi, mint egy évvel korábban. Ezekből az adatokból is kitűnik, hogy a hitelrészletek fizetésére képtelen kis- és közepes vállalkozások száma növekszik, bár 4-5 százalékos arányukkal még alatta vannak a Nyugat-Eu- rópában e tekintetben jellemző 10 százaléknak. A kritikus évnek a garancia- nyújtás utáni második és harmadik esztendő tekinthető, ezért az idén garanciával felvett hitelekről csak évek múlva derülhet ki, hogyan fizetik vissza azokat. Érdemes emlékeztetni: 1993-ban, az első évben támogatott vállalkozásoknak 17-18 százaléka mondta fel idő előtt a törlesztést. A legnagyobb kockázatot az agrárvállalkozások jelentették, az összes „bukott" adós 40 százaléka sorolható ebbe a körbe. Kedvezmény kisvállalkozóknak A társasági adó és az osztalékadó jövő évi módosításai következtében - a kormány által elfogadott javaslat szerint - a gazdálkodó szervezeteknél 2001-ben 10 milliárd forinttal csökkennek az adóterhek. A mikro-, kis- és középvállalkozásoknál a módosítások az átlagosnál kedvezőbbek. A jövő évben érvényes új amortizációs szabályok szerint az egy összegű tárgyi eszközöknél a leírás értékhatára a jelenlegi 30 ezer forintról 50 ezerre nő, a két év alatt leírható tárgyi eszközöké pedig 100 ezerről 200 ezerre emelkedik. Az európai uniós harmonizáció szellemében módosul a társasági adó is. A kormány döntése szerint a 2011. évi lejárattal meghirdetett (3, illetve 10 milliárd forint termék-előállítást szolgáló beruházáshoz kapcsolódó) adó- kedvezmények változatlanul fennmaradnak. A módosító javaslatok között két új adókedvezmény szerepel. Egyik a 2001. december 31-ét követően megkezdett környezetvédelmi célt szolgáló beruházásokhoz kapcsolódik, és mértéke 20 százalék. A másik: a kis- és közepes vállalkozások a 2001. december 31-e után megkötött szerződések alapján felvett beruházási hitel kamatára - legfeljebb évi 5 millió forintig - adó- kedvezményt vehetnek igénybe. Ennek mértéke az adóévben fizetett kamat 20 százaléka, a kiemelt térségben, vállalkozási övezetben vagy elmaradt térségben üzembe helyezett beruházásnál pedig 40 százaléka. A beruházás-, befektetésösztönzés formáinak további bővítése A beruházási adókedvezmények értékhatárát úgy kell meghatározni, hogy azok a kis- és középvállalkozói szféra számára is elérhetők legyenek. Kisvállalkozásoknál 25-50 millió forint, középvállalkozásoknál 100-300 millió forint. Az osztalékadó alacsony szinten (20 százalék) történő egységesítése és az azt terhelő egészségügyi hozzájárulás eltörlése. Az osztalékadó tőkejövedelem, ennek megfelelően egységesen 20 százaléknál nem magasabb adókulcs lehet elfogadható. HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA 3301 EGER PF. 440 tacm vtv (36)312-989 KÉPVISELETEINK: 3300 EGER, Telekessy u. 2. Tel: (36)429-612, fax 3200 GYÖNGYÖS, Orczy u. 3. Tel./fax: (37)312-010 3000 HATVAN, Balassi tér 3. Tel./fax: (37)346-040 3360 HEVES, Erzsébet tér 3. Tel./fax: (36)346-250 A mátra-bükki idegenforgalom fellendítéséért A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) turizmus szakmai osztálya az Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság (ÉMRMI) támogatásával 2000. október 11-12-én rendezi meg a Study Tour Heves megyei programját. A szakmai program célja, hogy a vendégek megismerkedhessenek a megye idegenforgalmi kínálatával, a kulturális és gasztronómiai lehetőségekkel, a hagyományőrző tevékenységekkel és a természeti értékekkel. Nem titkolt célkitűzés az sem, hogy a kétnapos esemény elősegítse az idegenforgalom fellendítését, és részletesen bemutassa a 2001-es turisztikai elképzeléseket. A rendezvényről még annyit, hogy a belföldi beutazással foglalkozó vállalkozások, valamint az idegenforgalmi újságírók részvételével folyó program során a vendégek megtekintik Egerben a Makovecz-uszodát, a Hotel Flórát, a Szépasszony-völgyet, Szilvásváradon pedig lipicai lovasbemutató és mikófalvi lakodalmas várja őket. Ezt követően a Mátra lesz a vendégváró. A Hotel Ózonban az Észak-magyarországi Regionális Marketingigazgatóság köszöntője után a Vidróczky néptáncegyüttes ad zenei kóstolót. Az esemény második napján a Szent István Egyetem gyöngyösi főiskolai karának aulájában gasztronómiai termékbemutató várja a vendégeket, ahol Szabó Gyula, Gyöngyös polgármestere ad tájékoztatót a mátrai idegenforgalmi fejlesztésekről. Dr. Magda Sándor, a főiskola főigazgatója a turisztikai elképzeléseket ismerteti a Mátraalja fővárosának megtekintése előtt. További információval szolgál a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál Haász Tamásné kereskedelmi igazgató. Telefon: 36/416-760/109. Nemzetközi üzleti lehetőségek A svédországi Vármland megye önkormányzatának, kereskedelmi kamarájának, valamint a Svéd Kereskedelmi Tanács képviselőiből álló delegáció kíséretében üzletemberek látogattak Egerbe szeptember elején. A Vásár Agriában ideje alatt üzleti kapcsolatok alakítására is mód nyílt. A svéd vállalkozások mellett kamarai szervezésben hamarosan luxemburgi és brit cégek képviselői is hazánkba érkeznek üzleti ajánlatokkal. A konkrét együttműködési lehetőségekről a HKIK EU-Külügyi Irodájánál Forgó Attila irodavezető (telefon: 36/429-612) ad tájékoztatást. Több üzleti megbeszélést folytattak a Vásár Agriában svéd Vármland megyei pavilonban FOTÓ: SZAJLAI CSABA
