Heves Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-20 / 221. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEG Y E I KÖRKÉP 2000. Szeptember 20., szerda Szakköri évnyitó a Forrásban jászok bemutatója az egri Dobó téren FOTÓ: GÁL GÁBOR Eger A Forrás Gyermek-szabadidőköz­pont ebben a tanévben is várja azon gyerekek jelentkezését, akik szabadidejüket hasznosan, az ér­deklődési körüknek megfelelő szakkörben szeretnék eltölteni. Az intézményben hétfőnként fazekas, fotó, gyöngyfűző, kerá­mia, modellező, régész, számí­tástechnikai és tűzzománc szak­kör működik. Ugyanezen a na­pon van angol és francia nyelvi klub, az aprók tánca és a diák­színpad, valamint a Forrás bé­lyeggyűjtő kör és a történelmi íjászíclub. Ezenkívül be lehet irat­kozni gyermek aerobic-ra, csatla­kozni lehet a könyvbarát klub­hoz, a Szederinda gyermek-nép- táncegyHiteshez, s a Szivárvány rajzkör is érdekes elfoglaltságot kínál. Hétvégenként fazekas, hor­gász, népművész és vegyész szak­körök várják az érdeklődőket. Aki kedveli a természetjárást, részt vehet a Forrás DSE Vándor­lók és a Kisbakancsosok Baráti Köre által szervezett túrákon. Az immár hagyományos szak­köri évnyitó idén szeptember 22- én 16 órától lesz, ahol Horváth Fe­renc színművész műsora után tartják az ünnepélyes megnyitót, majd az alakuló szakköri foglal­kozásokat. Érdeklődni és jelentkezni a szabadidőközpontban (Bartók B. tér 6.) lehet, vagy a 36/312- 686-os és a 36/415-136-os tele­fonszámon. Nem csak lakhely, haza is A köztársasági elnök és a polgármester kézjegye mellé az újdonsült állampolgárok aláírása is a dokumentumokra kerül fotó: suha péter Gyöngyös Idén immár harmadik alkalommal rendeztek állampolgári ünnepséget a városban, ezúttal négyen vehették át a magyar állampolgárságukat igazoló dokumentumot Szabó Gyu­la polgármestertől Ebben az évben velük együtt immár huszonhármon váltak magyar állampolgárrá a vá­rosban. A honosítást kérők nagy többsége korábban román vagy uk­rán állampolgár volt, de akadtak már jugoszláv és szlovák állampol­gárok is, akik hivatalosan is Ma­gyarországot választották nem csu­pán lakhelyüknek, de hazájuknak is. Tegnap ketten vállalták a szerep­lést lapunkban, a Székelyudvar­helyről érkezett Dénes lolán tíz éve él Gyöngyösön, a honosítási kérel­met két éve adta be.- Nagyon örülök, hogy megkap­tam az állampolgárságot, mert ma­gyar vagyok - jelentette ki érdeklő­désünkre. Zaja Gyöngyvér 1993-ban tele­pült Gyöngyösre egy Marosvásár­hely melletti falucskából.-Két éve indítottam el a honosítá­si kérelmet, mert férjhez mentem, gyermekünk született, s szerettük volna, hogy én is magyar állampol­gár legyek - mondta a fiatalasszony, akitől megtudtuk: minden ide köti, férje, gyermeke, munkája. iespé) Szigor a húspiacon: hátrányban a kisüzemek? Heves megye A földművelési tárca kezdemé­nyezésére Heves megyében a múlt hónapban végeztek a vágó­hidak és a húsfeldolgozók átfogó ellenőrzésével, melynek során azt vizsgálták a megye félszáz egysé­gében, hogy megvan-e minden, a működésükhöz szükséges és előírt feltétel, illetve betartják-e a kötele­ző üzemi szabályokat - tájékoz­tatta a Hírlapot dr. Kőházi István. A kép nem túl rózsás. A vizsgálat és a minősítés célja az volt, hogy a húsipar ezen területén csak az előírt követelményeknek megfe­lelő szereplők maradjanak. A He­ves Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgatója elmondta: ebben a kör­ben csupán ketten feleltek meg maradéktalanul az előírásoknak. A hiányosságok súlya miatt öt egységet rögtön véglegesen be is zárattak. További 43 esetben a követelmények teljesítésére és a hiányosságok pótlására haladékot kaptak, melynek végső határideje 2001. március 31. A kisebb mun­kaszervezéssel, gondosabb fel­ügyelettel megvalósítható esetek­ben ez akár hamarabb is bekövet­kezhet. Ám az üzemeltetőknek minden, akár komolyabb beruhá­zással járó jogszabályi feltételt és rendelkezést is teljesíteniük kell ahhoz, hogy fennmaradhassanak. Ennek híján a fenti öt sorsára jut­va, megvonják a működési enge­délyt és bezáratják az üzemet. A jövő évi utóellenőrzés során már nem lesz több haladék, enged­mény, ugyanis csak két kategória létezik majd: a megfelelt és a meg­szüntetendő. Az már most bizonyosnak lát­szik, hogy a „pótvizsgára utasítot­tak” egy része várhatóan nem lesz képes eleget tenni a követelmé­nyeknek. A tulajdonosok többsé­gének viszont megéri teljesíteni az előírásokat. Az anyagi hiá­nyosságok zöme néhány százezer forintból pótolható. Elkerülhetet­lennek látszik azonban, hogy csökkenjen a meglévő vágóhidak nagy száma, és csak az előírás szerint működő, biztonságos léte­sítmények üzemeljenek tovább. Hogy ez ténylegesen mennyi üze­met fog érinteni a megyében, azt még a szakemberek sem tudják megmondani. Az azonban bizo­nyos, hogy jó páran fennakadhat­nak majd. a rostán, s számuk mindenesetre csökkenni fog. Az EU-csatlakozás kapcsán valószí­nű, hogy hazánk ezen a területen derogációt, azaz az egységes euró­pai uniós szabályozás késleltetett bevezetését fogja kérni. A fejlesztésekhez pályázatok­ból is lehet támogatásokhoz jut­ni, ám dr. Kőházi István úgy vé­li, hogy lassan elengedhetetlenné válik a működést szabályozó jog­szabályok módosítása is. Min­denképpen különbséget kellene tenni a jövőben az egy-két falut ellátó, időszakonként üzemelő kis vágóhidak és feldolgozók, va­lamint a nagyüzemekre vonatko­zó előírások között. Hiszen most mindkét esetben ugyanúgy kö­vetelmény például a gépkocsi­mosó vagy a betegállat-elkülöní- tő. A közegészségügyi szigorból és a higiéniai szabályokból azonban nem lehet engedni - hangsúlyozta az illetékes, aki az ellátási körzet nagysága szerinti besorolás alkalmazását tartaná célszerűnek. A vizsgálati jelentés tartalmaz­za a kifogásolt elemeket. A hiá­nyosságok között szerepelt az alapvető hülladéktárolási nor­mák, illetve az elkobozott termé­kek megsemmisítésének rendezet­lensége, a helyiség- és eszközfer­tőtlenítés, a légyirtás elégtelensé­ge, valamint a tiszta és szennye­zett övezetek elhatárolatlansága és a húsvizsgálatokhoz elégtelen fényerő is. A működés felfüggesz­tésével azt szeretnék elérni, hogy csak a megbízható üzemek ma­radjanak a piacon, melyek műkö­dése nem jelent kockázatot a fo­gyasztókra nézve. Dr. Kőházi István elmondta, hogy a biztonságos húspiac érde­kében nem engedhetnek az elő­írásokból. Az üzemeltetőknek teljesíteniük kell az objektív tár­gyi feltételeket például a víz és a szennyvíz, a környezet kialakítá­sa tekintetében. Megjegyezte, hogy sokkal több az olyan eset, amikor a hanyagság vagy a gon­datlanság számlájára írhatók a hiányosságok, és nem mindig a pénzen múlnak a dolgok. Ezek körébe tartozik az általános tisz­tasági és higiéniai, a tárolási és elhelyezési problémák jó része. Az akció során az alkalmazott szankciók között több esetben helyszíni bírság kiszabására és szabálysértési feljelentésre is sor került. Az egyelőre kérdéses, hogy a vágóhidak, húsfeldolgo­zók működéséhez szükséges pótberuházások költsége drágít­ja-e majd a termékek árát. Az vi­szont tény, hogy a hús árában végső soron mindent a fogyasz­tónak kell megfizetnie. ___________________________________(KJ) Ha összefognak, jobb lesz a víz? Három település - amelyet közös vezeték köt össze - címzett állami támogatás elnye­résével szeretné orvosolni gondját: 250 mil­liós beruházás révén csökkenteni az ivóvíz­nek a lakosság által kifogásolt magas vas- és mangántartalmát. Füzesabony és körzete Füzesabony, Dormánd és Besenyőtelek önkor­mányzatai együttesen adták be azt a pályázatot, amelyre napokon belül várhatóan a válasz is megérkezik. Kremzer Imre, az abonyi polgármes­teri hivatal irodavezetője a téma kapcsán jelzi:- A vizünk ugyan az egészségügyi határérté­ket nem sérti, azonban a minőség szempontjá­ból a jellemzői, a sárgásbarna színe, a szaga nagyon is kifogásolható. Ezt a lakossági panaszt csak egy korszerű vas-mangántalanító megépíté­sével lehet orvosolni. Három év után a kormány ezúttal ismét pénzforrást teremtett a vízminőség javításához. Legutóbb nem nyertünk, most a 250 milliós beruházás 90 százalékát címzett tá­mogatásként szeretnénk megkapni. Mivel a vízbázis Füzesabonyban van - s in­nen kap ellátást közös vezetéken Dormánd és Besenyőtelek -, kedvező döntés esetén a város­ban valósulhatna meg a korszerű szűrőrend­szer. Az önkormányzatok számára a saját erő­ként - lakosságarányosan - kötelező önrész, az összesen 25 millió forint előteremtése sem lát­szik könnyű feladatnak. A vas- és mangánta- lanító 2002-ben kerülhetne átadásra. B. s. Nem a kábelért fizetnek Gyöngyös és körzete Több olvasói jelzést is kaptunk az ÉMÁSZ Rt. által végzett, illetve vé­geztetett vezetékcserék kapcsán. A panaszosok szerint a szolgáltató ál­tal megbízott alvállalkozók az osz­lopoktól a tetőtartókig húzódó ká­belek cseréjét végzik a gyöngyösi ki- rendeltség területén, és ezért 2500 forintos díjat kémek. Holott az em­lített kábelek az ÉMÁSZ tulajdoné- ban vannak. A felvetést továbbítottuk a szol­gáltató miskolci igazgatóságára, ahol Mészáros Sándor osztályveze­tőtől megtudtuk: a szigeteletlen lég­vezetékek szigetelt kábelre történő cseréjét valóban megkezdték a szakemberek. Ezt a gyakori meghi­básodások tették szükségessé. A munkák megkezdése előtt a kiren­deltség minden érintett fogyasztót megkeresett. Csak ott kezdték meg a munkát, ahol a tulajdonos írás­ban nyilatkozott az ajánlat elfoga­dásáról, az esetleges költségek vál­lalásáról.- A vezetékcserét az ÉMÁSZ, il­letve az alvállalkozó díjmentesen végzi, az új kábelért nem kell fizet­ni, hiszen az valóban ÉMÁSZ-tulaj- don - mondta-az osztályvezető. - Csak ott jelentkeztek a fogyasztót terhelő költségek, ahol a vezeték- cserét a fogyasztói tulajdonban lé­vő tetőtartó vagy a fővezetékcső ál­lapota nem tette lehetővé. De erre a tulajdonos írásos beleegyezése, il­letve a költségek vállalására tett nyilatkozata birtokában került sor, és csak a beépített anyagokért kel­lett fizetni, a munkadíjat az ÉMÁSZ vállalta. A vezetékcsere 15 ezer forintba kerül fpgyasztónként, a költséget az ÉMÁSZ viseli. A tulajdonosi vi­szonyok is megváltoznak, hiszen az új méretlen csatlakozó vezetéke­ket egészen a fogyasztásmérőig vi­szik, s ez immár a szolgáltató tulaj­donába és kezelésébe kerül. A kötés nélküli vezeték a meghibásodás le­hetőségeit nagyban csökkenti. A te­tőtartó és a fővezetékcső továbbra is a fogyasztó tulajdonában marad. Hegyközségi felhívás Eger Az Egri Hegyközség Választmá­nya az Egri Hegyközség területén termelt Kékfrankos fajtájú szőlő szüretének kezdeti időpontját leg­korábban szeptember 22-étől ha­tározza meg. Az időjárási és növény-egész­ségügyi helyzetre tekintettel a hegyközségi tag írásbeli kérésére, helyszíni szemlét követően a hegyközség egyedi szüreti kezdési időpontra-engedélyt adhat. Egn Bikavér, Egn Leányka ere­detvédett szabályzatának megfe­lelő szőlők minősítése csak a sző­lőtáblán vagy a feldolgozásnál tör­ténhet, szüretkezdési időpont előtt szüretelt szőlők nem kaphatnak eredetvédett minősítést. A meghir­detett szüreti időpont előtti szüret esetén a Hegyszabályzat ellen vé­tőt pénzbírsággal sújthatják, és az „egri” termőhelyre utaló termék- megjelöléstől eltilthatják. ______■ Ü nnepel a szövetség Recsk Szeptember 23-án ünnepli fennál­lásának tizenkettedik évfordulóját a Recski Szövetség. Ez alkalomból az emlékműnél fél 12-kor tartanak megemléke­zést, melyet dr. Zimányi Tibor el­nök nyit meg. A rendezvényen dr. Kulin Ferenc, a Köztársasági Elnö­ki Hivatal főosztályvezetője ol­vassa fel dr. Mádl Ferenc köztársa- sági elnök beszédét._________■ A kár jól is érezhetnénk magun­kat. Idén minden adófizető ál­lampolgár kipihenhette magát a nyáron, töltődött, vad eurázsiai vonásai kisimultak egyre in­kább bizakodó és a jövőbe te­kintő szkíta arcán, hisz leg­alább harminc másodpercet tölthetett Krétán, Korfun, Ibizán vagy Mallorcán, ami tel­jességgel szabadon választható. Mindezt az egy irányba utazás- szervezők jóvoltából. Ennyibe jött nekünk az ismételt utazási vetélkedő. Ez egy közösségfor­máló, építő jellegű és kollektív utazás volt. Valódi tömegturiz­mus, amely áthatotta a széles társadalmat. Kelet-európai módra. Sokan befizettek, néhá- nyan rá is fizettek, kevesen meg aztán elszálltak. A tanulságot és a kártérítést pedig majd le­vonják, akik akarják. Ám ne le­gyünk elégedetlenek, így is igen nagy lépést tett meg a ma­gyar a turistanemzetté válás rö­Fél Hét Utazni jó gös országútján. Különben is: hol kapni ennyi pénzért - bér­ből és fizetésből élők, plusz kényszervállalkozók és kis­nyugdíjasok - ilyen sűrített, va­lódi, átélhető izgalmat, mint éppen itthon. Az ehhez hasonló kaland és túlélő-túrák árát bor­sos százezrekben mérik. Mi meg itthon grátisz kapjuk. Hát van annál izgalmasabb, mint hogy miből lehet kijönni hó vé­géig, év végéig vagy élethosz- szig, hogy tejen és kenyéren kí­vül jut-e majd netán kenyérre és tejre is, a gyereknek cipőre, szelet csokoládéra, vagy hagyo­mányosan elpusztulunk negy- ven-ötven évesen, belöknek a kor tömegsírjába, amelyre az van írva, hogy átmeneti idő, meg ezt az öt percet már gug­golva is ki lehet bírni. így megy ez errefelé időtlen idők óta. Úgyhogy akár tényleg jól is érezhetnénk magunkat. Ilyen­kor, a tétova kinnrekedteket látva azért mindig felötlik az emberben a kóbor ötlet: miért nincs olyan szerencséje egy­szer ennek az országnak, hogy derék politikusait ezek az iro­dák utaztassák? Néha. Olykor­olykor az okosabbját legalább. Maradna még belőle tán több is az elégnél. Az ország tehát jól él, már sikerült bevenni a mediterrán világ turisztikai tömegszállá­sait, az ország tehát elégedet­ten ül este a tévé elé, hogy narkotizálja magát kicsit az esti agyvérszegénység előtt. Légzése lelassul, pillái lera­gadnak, közelít az alfa-álla­pot, amikor a legkreatívabb ötletek törnek rá. És már csak egy kérdése van. Az itt­hon maradottakat ki hozza haza? KOVÁCS JÁNOS Szélvédőkarcok, kőfelverődés kijavításával szemléltették a Hödlmayr International új modern, környezetbarát és költségkímélő technológiáját az egri Papp Autóházban rendezett bemutatón. A győri székhelyű Hödlmayr Hungária Kft. szakemberei a velúr, bőr üléshuzatok, a karosszériák, a lökhárítók sérüléseinek avatott doktoraiként válaszoltak a szépszámú érdeklődő kérdéseire is. Az autószalon a tervek szerint még az idén alkalmazni kívánja a hazánkban alig ismert technológiát, fotó: pilisv elemér

Next

/
Thumbnails
Contents