Heves Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-19 / 220. szám

2000. Szeptember 19., kedd MEGYEI K Ö R K É P Heves Megyei Hírlap - 3. oldal Saul, a hun Az „elmés” nyilatkozatai miatt elhíresült Grespik László hovato­vább kétezer évvel ezelőtti időkre kezdi el visszavezetni honalapí­tásunk történetét. Szörényi Levente már törheti is a fejét egy újabb rockopera összehozásán... Mondjuk Saul, a rettenthetet- len szittya címmel. ________isikéi K ÉPVISELŐI FOGADÓÓRA. Homa János országgyűlési képvi­selő (Fidesz-MPP) szeptember 22-én, pénteken 11 és 15 óra kö­zött fogadóórát tart Egerben, a Telekessy u. 2. sz. alatti képviselői irodában. IFJÚSÁGI TÁBOR. Szeptember 22. és 24. között a kismarosi ifjú­sági táborban Vízparty FIB-partyt rendeznek, amelyen az érdeklő­dők találkozhatnak az MSZP köz­ismert személyiségeivel, Németh Miklóssal és Kovács Lászlóval. Éj­szakánként vetélkedők, műsorok és rockkoncertek váltják egymást. Érdeklődni Török Zsoltnál lehet a 06-36/311-937-es telefonon. TESTÜLETI ÜLÉS. Mikófalva önkormányzati képviselőit is vár­ják ma délután öt órától a képvise­lő-testületi ülésre Balatonban. Ez alkalommal a körjegyzőség alakí­tásának lehetőségeiről tanácskoz­nak majd a jelenlévők. MÁS PROGRAMOK. Holnap es te 8 órától félév-nyitó HÖK-bulit tartanak az egri MÁS-klubban, melyen a zenét DJ Pampalini, DJ Sziszi és DJ Tsongor szolgáltatja. Csütörtökön este a RÉVület Szín­ház előadásában a Bábuk című abszurd játékot tekinthetik meg az érdeklődők. FALUGAZDÁSZ. Kalcsó István falugazdász szeptembertől min­den hónap második hetében gaz­dafórumot tart: hétfőnként Horton, keddenként Szűcsiben, csütörtökönként pedig Ecséden várja a hozzá fordulókat. A gaz­dák a településeken a falugazdá­szt irodában kereshetik fel a szak­embert. TUDOMÁNYOS ÜLÉS. Az Egri Dohánygyár C-épületében ren­dezik meg a Heves Megyei Szak­dolgozói Tudományos Ülést, me­lyen a megye kórházainak szak­emberei, egészségügyi szolgálta­tók és a háziorvosi rendelők kép­viselői tartanak értekezéseket az egészségügy különféle kérdései­ről. A tanácskozás szeptember 21-én, csütörtökön 10 órakor kez­dődik. Traffipax vezénylés 06.00- 14.00: Gyöngyös- Gyöngyöspata belterület, 2406. sz: út. 07.00- 15.00: 3. sz. főút Hatvan városi szakasza. 14.00-22.00: Eger belterület. A gazdaság motorja az export Több külföldi turista érkezett hozzánk Az első fél évben az országostól csak kisebb mértékben, 3,1 százalékkal növekedett a 49-nél több alkalmazottat foglalkoztató egri ipari vállalkozások termelése. Ennek értéke 78 milliárd forint volt - olvasható a KSH megyei igazgatósága munkatársai által ké­szített elemzésből. Heves megye Szűkebb pátriánkban az ipari termelés növekedésé­ben meghatározó az árukivitel, a belföldi értékesí­tés viszont az országostól elérőén csökkent. A gép­ipar aránya a legnagyobb, melynek termelése 17 százalékkal bővült. Az exportban a járműgyártás volt a'legfontosabb, a hazai piacon viszont a gépek és berendezések gyártása. Az építőipar teljesítménye az országost jó­val meghaladó mértékben növekedett, és 22 százalékkal haladta meg a tavalyi első fél év számait. Ebben jelentős szerepe volt az Egri Útépítő Rt.-nek. Megyénkben az első fél év­ben 134.400 vendég kereste fel a szálláshelyeket, közel hat szá­zalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Noha nö­vekedett a vendégek által eltöl­tött éjszakák száma, az elma­radt az országos átlagtól. A kül­földiek közül leginkább a szál­lodákat vették igénybe, a leg­többjük az Európai Unió orszá­gaiból érkezett, főleg németek jöttek, akiknek a száma csak­nem tíz százalékkal növekedett. A vendégek egynegyede konfe­renciára, illetve egyéb üzleti ügyben érkezett megyénkbe. Továbbra is a leglátogatottabb település Eger, Gyöngyös és Szil­vásvárad. A megyében az első fél évben a működő vállalkozá­sok száma az országos mérték­kel azonosan, hat százalékkal gyarapodott. A legnagyobb részük egyéni vállalkozó. A mű­ködők közül ezer lakosra 62 jut. Ebben a megyék között Heves a 15. helyen áll. Az esztendő első felében csökkent a foglalkozta­tottság. Létszámnövekedés a pénzügyi teriileten, a szállításban, a postai szolgáltatásban, a távközlés­ben, a feldolgozóiparban és építőiparban volt. A tel­jes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlag- keresete átlagosan 69.764 forint, amely 12 százalék­kal haladta meg a múlt év azonos időszakának szintjét. A megyében az első fél évben 85 lakás ke­rtit átadásra főleg a városokban. Az új otthonok száma 27 százalékkal csökkent, miközben 70 szá­zalékkal több új építkezést kezdtek. Az előzetes adatok szerint az idei első hat hónap­ban szűkebb hazánkban 1469 gyermek született, vi­szont ennél többen, 2348-an haltak meg. A születé­sek száma csak egy százalékkal növekedett, a halá­lozásoké viszont annál számottevőbben, nyolc szá­zalékkal csökkent. (MENTUSZ) Az alkalmazásban állók száma és keresete 2000.1. félév 100 000 40 000 ­20 000 ......! |8 8874| 80 000 ........................... 60 000 f.............................|57 785|­Í 38~224| |23 4141 ....................J56 825|— [ 39 6441 Száma, fő IIHl Bruttó Nettó átlagkeresete, Ft átlagkeresete, Ft Fizikai II Szellemi foglalkozásúak TOMPA Z. MIHÁLY Nyugdíjremény Nem állnak rosszul a magyar nyugdíjasok. Mármint statisztikailag nem állnak rosszul a honi nyugdíjasok, mert amúgy nincsenek va­lami rózsás helyzetben. Most viszont kiderül, hogy a román és a szlovák nyugdíjasok sokkal rosszabbul állnak, így hát örülhet mifelénk a nyugdíjas, hogy nem pár száz kilamäer- rel északabbra vagy keletebbre csönget be hozzá hó végén a postás. Persze, a magyar nyugdíjas akkor örülne a legjobban, ha a tő­lünk nyugatabbra járó nyugdíjjal kopognának be havonta hozzá, de végül is ne legyünk telhetetlenek: nem rossz ez a középmezőny. Jóval jobban dúlnak viszont a lengyel nyugdíjasok, hiszen ők át­lagosan valamivel több mint negyvenötezer forintot kapnak havon­ta, ráadásul a megélhetésre harminckétezret kell költeniük, így félre is tehetnek. Amúgy a lengyeleknél meg kell állnunk egy szóra, hi­szen nem is olyan rég még ők pillantgattak irigykedve felénk, és ha a magyar turista feléjük tévedt, akkor a forint igencsak jó és elő­nyös fizetőeszköznek bizonyult. Most meg már a lengyel nyugdíjasok állnak jobban. Pontosab­ban nemcsak a nyugdíjasok, hiszen ott már az átlagkereset is száz­ezer fölött van. Igaz, a lengyeleknél már korábban elkezdődtek a re­formok, s úgy tűnik, hogy lett is eredményük. Mindez mifelénk is optimizmusra adhat okot. A szakemberek már gazdasági fellendülésről beszélnek a honi tájakon is. Igaz, hozzáteszik, hogy egyelőre csak a makrogazdasági mutatók javul­nak, sígya pénztárcánkat inkább érintő mikrogazdasági fellen­dülésre még várni kell. Óvatos becslések szerint is még négy vagy öt évet. Nem nagy idő, ennyit még valahogy ki lehet bekkelni. Csak az a baj, hogy a nyugdíjasok már nem fiatalok. Nekik már ez apár év is nagy idő, néhányuknak szinte már ajándéknak számít. így hát aligha örülnek, ha arra kérik őket, várjanak türelemmel, mert fél évtized múltán már érezhetően jobb lesz a sorsuk. A magyar nyugdíjas egyébként sem hasonlítható össze tőlünk nyugatabbra élő sorstársaival. Mifelénk a nyugdíjasnak még gon­dolnia kell gyermekeire, unokáim is. Pénzügyi szempontból is. Mert hát bizony megesik, hogy a fiatalabb generáció nem nagyon tud kijönni'a havi fixből. Főként ilyenkor, iskolakezdés idején jól jön, ha a nagyi bepótol a tankönyvek, a ruhák, a dpők árába. Most, amíg nem kezdődik a fűtési idény, mert akkor alighanem választania kell vagy fűt, vagy fázik és az unokáinak cd. Ilyenkor viszont talán melengeti a lelkeket, hogy a most közzé­tett statisztikai adatok szerint Európa eme részében a magyar nyugdíjasnak nem is olyan rossz. Meg hát még jobb is lehet. Csak ki keU. várni valahogy. Őrségváltás a TÁKISZ élén Zay Ferenc: Bővülő feladatok, erősebb bérszint A bővülő feladatokhoz elengedhetetlen tárgyi feltételek biztosítását és az „erősebb bérszint” kiharcolását jelölte meg egyik legfontosabb teendőjeként Zay Ferenc, a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ) frissen kinevezett igazgatója. Eger, Heves megye Tegnap dr. Varga Sándor, a Pénz­ügyminisztérium (PM) önkor­mányzati és területfejlesztési főosz­tálya megbízott vezetőjének jelen­létében történt meg az őrségváltás a megyei TÁKISZ élén: mint tudott, Kismolnár Anna, az eddigi vezető helyét - aki 21 esztendőn át irányí­totta a hivatalt, s annak jogelődjét - Zay Ferenc vette át.- A TÁKISZ-ok feladatköre 2000. január Tjétől tovább bővül - mond­ta el a Hírlapnak dr. Varga Sándor a szűk körű ünnepélyes beiktatást megelőzően. - Egyebek mellett az önkormányzatok után a kormány­zati költségvetési szervek közponlo- süott bérszámfejtése is ide kerüL A feladatbővülés névváltoztatássá is jár: az év elejéül az intézmény a Te­rületi Államháztartási Hivatd (TÁH) nevet kapja A bővülő felada­tok kapcsán a PM munkatársa el­mondta: a későbbiekben a TÁKISZ- ok - az államháztartási pénzek te­kintetében - közvetlenebb ellenőr­zési feladatokat is ellátnak majd az önkormányzatok fölött, a Megyei Egészségbiztosító Pénztártól (MEP) pedig átkerülnek ide azok a teen­dők, amelyek nem függenek köz­vetlenül össze a biztosítói munká­val. Ilyenek lennének például a csa­ládi pótlékkal és ajövedelempótló tá­mogatásokkal kapcsolatps felada­tok. Az új igazgató a legfontosabb teendőit éppen a már említett fel­adatbővüléshez kötve jelölte meg. Szerinte a sokasodó feladatok és az amellé rendelt pluszlétszám - a je­lenlegi mintegy 110 főről várhatóan 200-ra bővül a hivatali apparátus - megkívánja a tárgyi feltételek bizto­sítását is. Azaz: a jobb kiszolgálás érdekében szóba került a jelenlegi TÁKISZ-székház bővítése, de nem kizárt egy esetleges ingatlancsere sem. Zay Ferenc elmondása szerint szeretnék, ha a TÁKISZ-okat érintő, s fokozatosan bevezetésre kerülő re­formok „élcsapatává” válhatna az egri gárda, amihez megfelelő önkor­mányzati kapcsolatokra és előkészí­tettségre van szükség. Mint mondot­ta, a TÁKISZ remek szakgárdával rendelkezik, megtartásukhoz pedig az „erősebb bérszint’’ kiharcolása szükséges.________ikühnei E llenőrzés a pemyehányón (Folytatás az 1. oldalról) Az igazgató elmondta, hogy a lő­rinci pemyehányón folyó munká­latokat a szakhatóság engedélyével végzik. Pernye és bizonyos hulla­dékok keveréséből kísérleti céllal komposztanyagot is előállítanak, ez segítheti a termőtalajréteg kiala­kítását. A megfelelő növényzet be­telepítése megakadályozhatja a pernye kiporzását. Az ügyvezető úgy véli, hogy a megfelelő és állan­dó tájékoztatás megnyugtathatja a lakosságot. A tanácskozáson - amelyen megjelent Érsek Zsolt országgyűlé­si képviselő is - Zay Andrea, a Ma­gyar Televízió Közalapítvány kum- tóriumának titkárságvezetője el­mondta, hogy már régóta foglalko­zik a pernyehányó ügyével, és a közeljövőben a környezetvédelmi miniszterrel is szeretne beszélni. Több jeles környezetvédelmi szak­embert is megkeresett, ám egyikük sem tartotta megalapozottnak a pemyehányón folytatott hul­ladékelhelyezési tevékenységgel kapcsolatos aggályokat. Úgy vélte, hogy a pemyehányó további sorsát szakmai alapokon lehet eldönteni, a vitából a politikát ki kell zárni. A fórumon felszólaló dr. Molnár Lajos és dr. Zölei Dávid elmondta, hogy a pemyehányó önmagában is veszélyt jelent. Azt elhordani nem lehet, ezért helyben kell megkötni és semlegesíteni az erőműi égés­terméket. A tanácskozáson ott volt a Hat­vani Környezetvédő Egyesület kép­viselője is, ám többszöri felkérés ellenére sem kívánt hozzászólni. (Lapunk értesülése szerint a kör­nyezetvédők aláírásgyűjtésbe kezdtek a hulladékelhelyezés el­len. A szignókat a szaktárcának kí­vánják átadni.) Berényi Károly a tanácskozás összegzéseként az állandó társa­dalmi ellenőrzés fontosságát hang­súlyozta Csakis megfelelő tájékoz­tatással és tájékozódással állhat helyre a nyugalom - jegyezte meg a lokálpatrióták elnöke. (tompái Történelem és művészet Címerkiállítás nyílt a Gárdonyi gimnáziumban Eger Egy országos vándorkiállítás ré­szeként érkezett hétfőn a Gárdo­nyi Géza Ciszterci Gimnáziumba Szabadiné Sinkó Ilona címer­gyűjteménye, amelyben ősi ma­gyar vármegyei, városi, szerzetes- rendi és családi jelképek látha­tók. Az alkotó másfél évtizede foglalkozik azzal, hogy a magyar történelem sok ezer értékes és ér­dekes címerét festve, hímezve, rajzolva megőrizze az utókornak. Az emberiség mindig is szeret­te a címereket. Kifejezte velük ho­vatartozását, a közösségéhez va­lót éppúgy, mint a természeti sa­játosságait, s az általa fontosnak vélt eszmét. A címerkészítésnek határa nincs: az egyszerű, egymo- tívumos ábrázolástól a legbonyo­lultabb szimbolikáig mindennek helye van a címereken. S nem utolsósorban ennek köszönheti üzenetközvetítő értékét. Látható itt Háromszék, Torontói, Ugocsa, Szerém vagy Szilágy vármegye jel­képe, a Szaléziánus, a Lazarista, az Antonita, a Hyyemimta szer­zetesrendek szimbóluma - meg­annyi emlék a magyar múltból. Az értékes tárlatot Kary József, a Megyei Művelődési Központ igazgatója ajánlotta a látogatók fi­gyelmébe, mint hangsúlyozta: a heraldika mindig is a történelem, a művészet és a tudomány talál­kozásának számított. Az alkotó­nő-aki egyébként a közelmúlt­ban egy franciaországi kiállítás­ról első díjjal tért haza - pedig azt mondta a megjelent fiataloknak: a címer üzenete hozzátok az, hogy szeressétek nagyon a hazát. _______________________l-nomi Szabadiné Sinkó Ilona másfél évtizede hímez, varr és fest magyar címereket. FOTÓ: PERL MÁRTON A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVES"f HÍRLAP Újságíró: ELEK ESZTER Telefon - (36)513-622 Fax - (36)513-605 * Hirdetésfelvétel: Telefon - (36)513-628 Fax - (36)513-630 Terjesztő: NYIKES ORSOLYA Telefon - (80)513-646

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents