Heves Megyei Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-14 / 216. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2000. Szeptember 14., csütörtök Gázvezetéket újítanak fel Hatvan „Csoda, hogy egyáltalán léteztek...” Kulturált körülmények közé került a rendőrőrs A gázszolgáltatás 1976-ban indult meg a városban, az akkori tech­nológiák alapján. Az azóta eltelt évek alatt azonban a vezetékek ál­lapota számottevően romlott. A Tigáz Rt. úgy határozott, hogy korszerűbb, üzembizto- sabb és hosszú élettartamú mű­anyagra cseréli ki az acélvezeté­keket. A múlt évben már egy szakaszt felújítottak, idén pedig tovább folytatják a munkát a to­vábbi hálózati gázelosztó, illet­ve leágazó vezetékekkel. A re­konstrukció a Tigáz Rt. beruhá­zásában és a Gáz-Markt Rt. kivi­telezésében készül. A cégek a kivitelezés közbeni kellemetlenségeket szeretnék a minimálisra csökkenteni. A Tigáz Rt. Hatvani Gázszolgálta­tási Üzeme (Hatvan, Radnóti tér 7.) szeptember 15-én 13 órakor várja a személyesen érdeklődő­ket, akik további kérdéseikre vá­laszt szeretnének kapni. A városban egyébként ma 7.30 órától péntek 7.30 óráig kar­bantartás miatt szünetel a gáz- szolgáltatás. ________________■ Kir akatverseny Eger Az önkormányzat és az Agrár Marketing Centrum kirakatver­senyt hirdet az egri szürethez és a hétvégi programsorozathoz, a Szépasszony-völgyi Bacchus bor- fesztiválhoz kapcsolódóan. Jelentkezni lehet telefonon vagy személyesen az Egri Polgár- mesteri Hivatal idegenforgalmi és kulturális irodájánál: Jókai utca 10.1. emelet, telefon: 413-321. m ae Pál László polgármester eredményes munkát kívánt az állománynak FOTÓI SZILVÁS ISTVÁN PÉTERVÁSÁRA Aki valaha is megfordult a város­ban a rendőrőrsön, annak nem kell bemutatni, milyen méltatlan körülmények között végezték munkájukat a helyi bűnüldözők.- Ha beidéztem valakit, s leül­tem vele az irodában, akkor a töb­bieknek ki kellett menniük, hogy elférjünk odabent - idézte a ko­rábbi állapotokat Földy Gyula r. törzszászlós, a nyomozóként is dolgozó bűnügyi technikus. - Né­gyünkre jutott ugyanis egyetlen helyiség. Nem véletlen, hogy amikor az építők végeztek a volt téeszköz- pont épületszárnyának átalakítá­sával, az őrs minden tagja öröm­mel látott neki a költözködésnek.-Az a mondás járta itt a rend­őrökről - mondta tegnapi avató­beszédében Pál László polgár- mester -, hogy szolgálnak, és csoda, hogy léteznek. Ezért is ke­restük a testület vezetőivel együtt annak a lehetőségét, hogy végre kulturált körülmények közé ke­rüljenek. A város és a környező tizenöt település rendjére, közbizton­ságára vigyázó bűnüldözők ugyan már az elmúlt hét végén birtokukba vették az új szolgá­lati helyet, az ünnepi esemény­re azonban csak most, a IX. Rendőr-kék Hét alkalmából kerí­tettek sort. Az épület előtt felsorakozott ál­lomány parancsnoka, Nagy And­rás r. őrnagy - Sós Tamás, a me­gyei önkormányzat elnöke, Hor­váth László országgyűlési képvi­selő, a térség számos polgármes­tere, s több rendőri vezető jelen­létében - vezényelt vigyázzt, majd tett jelentést dr. Tuza László r. ezredes, megyei főkapitánynak az őrs elkészültéről. A nemzetiszí­nű szalag átvágá­sa után Bállá Fe­renc, az Egri Rendőrkapitány­ság vezetője hang­súlyozta: minden elismerés megilleti a tizennyolc fős ál­lományt, amely­nek tagjai a ko­rábbi, valóban ál­datlan állapotok ellenére szép ered­ményeket értek el. Azzal azonban, hogy megoldódott az elhelyezésük, még nem sikerült megteremteni a munkájukhoz szükséges vala­mennyi feltételt. S ez nemcsak ezen a helyen elengedhetetlen, hanem más szolgálati helyeken is, mert még ma is van olyan rendőrautó, amelyik már csak­nem 540 ezer kilométert futott, s nem egy helyen - mint itt is - az ügyvitel is korszerűsítésre vár. A rövid - s a helyi asszonykórus műsorával színesített - avatás után az esemény résztvevői megtekin­tették az ügyelet, a panaszfelvétel helyiségeit, valamint azokat a szakszerűen berendezett irodákat, amelyekben a nyomozók és a bűnügyek vizsgálói dolgoznak.- Nem mindegy, hogy az ál­lampolgároknak milyen a benyo­másuk a rendőrségről - mondta Nagy András őrsparancsnok. - Ennek az épületnek a kulturáltsá­ga mindenképpen javít a testület megítélésén. ______________________(SZILVÁS! I fjúsági centrum Eger Az egri diákönkormányzatokat patronáló tanárokat fogadták az Egri Ifjúsági Alapítvány munka­társai tegnap azon a tájékozta­tón, ahol ismertették az alapít­vány működéséhez kapcsolódó programokat, az Eger város ösz­töndíjasa, illetve az Előny 2000 pályázat kiírását. A rendezvé­nyen bemutatták a Grónay utca 7. szám alatt szeptember 22-én nyíló Egri Ifjúsági Centrum hely­színét, annak működési körét, várható programkínálatát. Mint lapunknak Bársony András szociológus, az ifjúsági alapítvány munkatársa elmond­ta: a centrum igen sokrétű fel­adatot lát majd el. Szerepet vál­lal a kommunikációs készség fejlesztésében, a diákjogok érvé­nyesítésében, segítséget nyújt a konfliktuskezelésben, a külön­böző pályázatok megírásában vagy például a számítógépes Internet-honlapok készítésében. Nem kötelező a csatomarákötés A pártok a rezsiköltségen túl is fizetni fognak Az idei évet mintegy százmillió forintos for­ráshiánnyal kezdő város költségvetési pozí­ciói javultak. Ez is kiderült az önkormány­zati ülésen, amelyen sok napirendet zárt ülésen tárgyalt a képviselő-testület. Füzesabony A tavalyról is áthozott forráshiány ellenére a féléves gazdálkodásról szóló napirend előter­jesztője, Gulyás László polgármester kedvező jelekről adhatott számot:- Összesen mintegy százmilliós hiánnyal kalkuláltunk az év elején, ehhez képest javult a hitelképességünk. A város működtetésének fi- nanszírozhatóbb voltához járult, hogy az önhi­báján kívül forráshiányos települések pályáza­tán Füzesabony 34 millió forintot kapott. Az 55 millió forintos hitelképességi keretünket ezért 44 millióra tudtuk csökkenteni. A jobb pénzügyi pozíciót azok a társadalmi és karitatív szervezetek is érezhetik, amelyek­nek támogatási kérelmét év elején még elutasí­totta a képviselő-testület. Önálló napirendként szerepelt a pártok által használt ingatlanok térítéskötelezettségét szor­galmazó javaslat. Eddig a hat párt a birtokuk­ban lévő helyiségeknek csak a rezsiköltségét viselte, ezután bérleti díjat is fizetni fognak. Ennek mértéke négyzetméterenként és havonta ötven forint lesz. A közérdeklődésre számító témák egyike­ként egy korábban már a testület előtt szere­pelt - vizsgálatra épült - anyagot elemeztek új­ra. A városban a szennyvízberuházás megvaló­sításával a csatornázás teljessé vált. Ám csak a lakosság közel 25 százaléka élt a rákötés lehe­tőségével, pedig a környezetvédelem mellett a nagyobb kör érdeke lenne a rendszer gazdasá­gosabb működtetése is.- A csatornahálózatra folyamatos a rákö­tés, évi 100-120 ingatlantulajdonos dönt így - jelezte a polgármester. Gulyás László a dön­tés érdemi részéhez tette hozzá: - A lakosság teherbíró képességét figyelembe véve ezúttal sem kapott zöld utat a kötelező közszolgálta­tás bevezetésének gondolata. Inkább úgy fog­lalt állást a testület, hogy ha tud, jövőre, a költségvetés terhére, támogatás odaítélésével teremt vonzerőt a csatornarendszer igénybevé­teléhez. B. s. Fontos az iparűzési adó Kamarai javaslat a felhasználásra A Heves Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara elnökségi ülésén Eger jövő évi iparűzésiadó-rendeletének módosításával foglalkoztak. A gazdasági köztestület a helyi vállalkozók érdeké­ben igyekszik befolyásolni a megyeszékhely közgyű­lésének döntését. Eger Gyula Zoltán alpolgármester el­mondta: a kamara és az önkor­mányzat között jó a szakmai kapcsolat. Ám évről évre keve­sebb központi támogatással szá­molhatnak, ezért a helyi adóbe­vételek jelentősége igen nagy. Szerinte az iparűzési adó mérté­kében jövőre sem lesznek nagy változások. Céljuk, hogy a külön­böző befektetéseket, a munka­helyteremtő beruházásokat ré­szesítsék előnyben, és a város dé­li részén levő ipari park mellett más területeken is kedvezménye­ket nyújtsanak. Korsós László, az adóiroda ve­zetője szerint Eger az adóterhelés szempontjából a megyei városok közül a üzenhetedik, így a fizetési kötelezettség mértéke nem tekint­hető magasnak. Az iparűzési adó 85 százalékát a 150 legnagyobb gazdálkodó szervezet fizeti. Az adózók fele alig több mint 10 ezer forintot fizet a város kasszájába. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara célja, hogy a helyi iparűzési adót céltudatosan hasz­nálják fel - mondta Nagy Levente megbízott elnök. Ebből a kis- és a középvállalkozói kört támogat­hatják, ha jutna pénz beruházási kedvezményre, esetleg célalapot is képezhetnének. Fontosnak tart­ja az infrastruktúra fejlesztését, a szakképzést, különösen a hiány­szakmák ösztönzését, a foglalkoz­tatáspolitikai stratégiák elkészíté­sét és a város marketingjének erő­sítését. (MENTUSZ) Újságírók szüreteltek Gyöngyös Első alkalommal, hagyományte­remtő céllal rendezte meg az új­ságírók és barátaik szüretét a Szent István Egyetem gyöngyösi gazdálkodási és mezőgazdasági főiskolai kara. A programra az ország számos írott és elektroni­kus médiumának képviselői fo­gadták el a meghívást, s mintegy negyvenen vállalkoztak arra, hogy a tangazdaságban négy sor szőlő termését betakarítják. Dr. Magda Sándor főigazgatótól megtudtuk: a Szent István egyete­mi napokon vetődött fel az ötlet, abból a megfontolásból, hogy a médiaszakemberek ilyen prog­ram keretében - a kellemes idő­töltésen túl - sokkal „ testközelíbb ” tapasztalatokat szerezhetnek az intézményről, az ott folyó munkáról, az oktatás és a gazdálkodás körülményeiről.- Reményeink szerint kicsit ta­lán a mezőgazdaság, mint ága­zat mindennapjaiba is betekin­tést nyernek az újságírók, vélhe­tően másként, mintha egy zárt te­remben sajtótájékoztatót hallgat­nának - tette hozzá a főigazgató. S hogy a szüret valóban nem emlékeztetett a megszokott talál­kozásokra, azt az is bizonyítja, hogy a toliforgatókra a munka mellett számos szabadidős prog­ram is várt: lovagolhattak, hor­gászhattak, kocsikázhattak, lo­vasbemutatón szórakozhattak. Mindeközben számos olyan kér­dést is megvitattak vendéglátóik­kal, amelyek a mezőgazdaság ne- hézségeivel kapcsolatosak. ■ Megsérült a díjazott Eger A fiatalon elhunyt főorvosnő, dr. Frank Mária emlékére alapította fér­je, dr. Renn Oszkár azt a díjat, ame­lyet a gyermekek gyógyítását átlagon felül végző orvosok vehetnek át. A Dr. Frank Mária-emlékplakettel - Bartusz György szlovákiai szobrász- művész alkotásával - járó elismerést nemcsak az egri orvosok nyerhetik el Az immár hetedik kitüntetésre a miskold dr. Sirrikó Róbertét jelölte az alapítvány kuratóriuma. Hanem a dí­jazott, útban az ünnepség felé, autó­balesetet szenvedett, ezért nem kö­szönthette őt az MMK előadótermé­ben összegyűlt közönség. Az emlékülésen dr. Vargyay Éva megbízott osztályvezető fő­orvos méltatta dr. Frank Máriát, akit olimpiákon szereplő úszó­ként és kiváló gyermekkardioló­gusként, -nefrológusként tisztel­hettünk. Az emlékezés után fel­olvasta a főorvosnő annak az elő­adásnak az összefoglalóját, amel­lyel a díjra javasolt készült. A gyermekek alvás közbeni légzés- zavarát, légzéskimaradásuk okát kutató házi gyermekorvos video­filmmel és hangkazettával is szí­nesítette volna tudományos érte­kezését. A rendezvényen jelen lévő dr. Tóth-Daru Péter főigazgató főor­vos és az alapító dr. Renn Oszkár személyesen keresik fel, s adják át a díjat dr. Simkó Róbertnek. _________________________IN.Z.) A királynők városában Szűkebb hazánk is bemutatkozik Az idei Vásár Agriában szakmai programsorozatá­ban először kapott helyet az idegenforgalom. A díszven­dég a Tisza-tó mellett Veszprém megye volt. Önál­ló standdal jelentkezett az ottani turisztikai hivatal, amely színes kiadványait mutatta be. Heves és Veszprém megye Zsebe Péter, a Veszprém megyei turisztikai hivatal PR-munkatársa elmondta, hogy a Heves Megyei Önkormányzat meghívására vet­tek részt az egri kiállításon. Stand­jukon a hivatal gondozásában •megjelentetett, színes fotókkal gazdagon illusztrált turisztikai ki­adványokat ajánlották a vásárláto­gatóknak. Ezek a természeti adottságokban, műemlékekben, idegenforgalmi látnivalókban gaz­dag megyéről készültek. Mint megtudtuk, a három éve nyitott turisztikai hivatal munkája nagyban hozzájárult ahhoz, hogy jelentősen nőtt a belföldi érdeklő­dők száma Veszprém iránt. A kül­földiek közül főleg a németek, a hollandok és a dánok körében népszerű ez a dunántúli tájegység. Különösen a Balaton északi ré­szén levő Tihany, Balatonfüred, Csopak és Alrhádi a legnépsze­rűbb igényes szálláshelyeivel és látnivalóival. Nem kevésbé a há­rom történelmi borvidék: a csopa­ki, a Balaton-felvidéki és a somlói. Érdekesség az is, hogy az ország műemlékeinek tíz százalékát Veszprém megyében találjuk. Viszonzásként 2001 áprilisá­ban Heves megye lesz a díszven­dég a 4. veszprémi utazási kiállí­táson. (M. K.) Telefunken, Pacsirta, Orion Rádiótörténeti kiállítás az Érsekudvarban Eger A megyében alig akad, aki arc­ról ne ismerné Krinszki Bemá- tot. Ha a városban vagy más kistelepülésen felcsendül a ze­ne, az erősítők mellett ott ücsö­rög jellegzetes bajuszával, s fi­gyeli, minden hang a helyén van-e. Az erősítők bűvölője most új „szerepben” mutatko­zik be: rádiógyűjteményét tárja az érdeklődők elé. Tegnaptól szeptember 20-ig az érsekud- varbeli Csont Istvón-teremben tekinthetők meg a rádiótörté­net legértékesebb és legérdeke­sebb darabjai. Gyártási évük, alakjuk, nagysá­guk, súlyuk, márkamegjelölésük különböző. Ám egyben azonos a közel száz kiállított darab: szól mindegyik! Krinszki Bemát nem csupán levadássza azokat a padlá­sokról, hanem ha kell, darabjaira szedi, megjavítja, új alkatrészek­kel éleszti fel a régi hangot. A legkorábbiak német, illetve holland gyártmányúak: az 1920- as évek végén készültek. Többsé­gük gyári, de léteznek kisipari darabok is. A rádiót az '50-es évek előtt kisiparosok is készí­tették. Egerben az Illés család szakosodott erre, akitől Krinszki Bernát a rádiók szeretetét, isme­retét tanulta. A rádió nem volt olcsó mulat­ság. Épp ezért státusszimbólum­má is vált. Nagyapáink, dédapá­ink nem háttérként hallgatták, hanem leültek elé és füleltek: milyen muzsika is szól, mit is mond a hírszerkesztő. Nem cso­da hát, ha a rádió a lakás dísze volt, s gyakorta csipketerítő véd­te a portól. ____________________(BZURONII P áratlan tárlat: rádiótörténeti gyűjtemény FOTÓ: PILISY ELEMÉR

Next

/
Thumbnails
Contents