Heves Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-09 / 185. szám

2. oldal - Heves Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2000. Augusztus 9., szerda Zenés parádé máj orettekkel Eger Az Egri Majorette Egyesület az idén második alkalommal ren­dez zenés parádét a Dobó téren. Augusztus 10-én 17 óra 40 perckor az Ifjúsági Ház elől in­dul a felvonulás, majd 18 órakor a Dobó téren kezdődik a látvá­nyos show-műsor. A táncosokat természetesen most is a Szolno­ki Helyőrségi Zenekar kíséri Fe­jes István százados vezetésével. Az érdeklődők először a legki­sebbek, az ovisok fellépését lát­hatják, majd a Ritmus és Har­mónia csoport mutatkozik be. Az előadás külön érdekessége, hogy először áll közönség elé a junior csapat. Végül a már ruti­nos felnőttek lépnek színpadra. A műsort Sivák Péter, a Rádió 7 munkatársa vezeti. ■ A Hírlap is kérdez Eger Ma 10 és 18 óra között ismét ta­lálkozhattak a BMG City 2000 Kft. Ingatlan és Munkaerő-köz­vetítő Center munkatársaival a Széchenyi utcán, az Érsekudvar bejáratánál. A cég hetente kétszer ingye­nes ingatlan- és albérlet-közvetí­téssel áll mindenki rendelkezé­sére. Emellett azok, akik hajlan­dók egy kérdőívet vagy egy totót is kitölteni, ajándékot kapnak. Mindezen felül a szeptemberi sorsoláson még egy 30 ezer fo­rintos külföldi utazást is meg­nyerhetnek, melynek részletei­ről a helyszínen tájékozódhat­nak. A kérdőívek között találkoz­hatnak a Heves Megyei Hírlap kérdéseivel is: a válaszadókat szintén meglepetés várja. ■ Egri fotós országos sikere Szeged A Vasúttörténeti Alapítvány és a MÁV Rt. Szegedi Területi Igazga­tóságának szervezésében ren­dezik meg a Tisza-parti város­ban a III. Országos Vasutas Fotó­kiállítást. A neves tárlatra az egész ország területéről küldtek képeket az alkotók. Köztük volt az egri Molnár István Géza is, akinek három képét fogadta el a zsűri. A publikum elé kerülő al­kotásaiból az egyik díjat is ka­pott. Hogy melyik munkáról és milyen elismerésről van szó, az csak az augusztus 18-án délben sorra kerülő megnyitón derül majd ki. A Vasút a gyermekekért Alapítvány Diákotthonában (Szeged, Boldogasszony sugár­út 44.) megrendezett kiállítást Takácsy Gyula, a MÁV Rt. igaz­gatóságának elnöke nyitja meg. A fotók augusztus 27-ig tekint- hetők meg. ________________■ T eljesült a kétszáz éves álom f I I A faluközpont ékessége lett a templom fotó: ötvös Bélapátfalva_______ A mikor összedőlt a fatemplom az 1700-as évek közepén, a települé­sen élők elhatározták, hogy kőből építenek újat. A megvalósításra évtizedekig várni kellett, 1816-ban készült el - ahogy a korabeli írás­ban olvashatjuk - a „15 öl hosszú templomocska”, viszont az ugyan­csak vágyott „terjedelmes torony” helyett, egy fa haranglábat sike­rült ácsolniuk. Ez utóbbi harminc évvel később porig égett. Hanem toronyépítésre akkor sem telt, s 1859-ben is csak egy újabb fa ha­ranglábnak örülhettek. Szabó József apát úr tizenöt év­vel ezelőtt költözött a plébániára, azóta dédelgeti, hogy teljesíti a bélapátiak álmát. Tavaly tavaszra jött össze annyi pénz, hogy mun­kához láthattak. Akkor már nem­csak a torony voU a cél, hanem a templom bővítése is, ugyanis va­sárnapokon, de különösen ünne­peken nem fértek be a hívek. A terveket Vaskó Pál, a Főegy­házmegyei Hatóság építésze készí­tette. A kivitelezést az egri Tóth Kálmán kőművesbrigádja vállalta, a tetőszerkezethez szülőföldijeit, a sajóládi ácsokat hívta meg a plé­bános. A15 méter magas toronyba egy műholdról vezérelt óra kerüli, amely garantáltan a pontos időt mutatja. A templom­bővítés és to- ronyépítés költsége 19 millió forint volt, s ehhez jött még az ön­zetlen társa­dalmi munka. Az önkor­mányzat hét­millió forintot vállalt a költsé­gekből, azzal az indoklással, hogy a falu dí­sze vagy szé­gyene a temp­lom állapota. A BÉCEM Rt. anyaggal és szakmunkás­okkal segítette a kivitelezést. Dr. Várhelyi András ország- gyűlési képvi­selő közbenjá­rására, miniszterelnöki aláírással a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma hárommillió forintot adott. A Főegyházmegyei Ható­ságtól is érkezett anyagi segítség, s a hívek sem voltak szűkmarkú­ak. Volt, aki ötszáz, s volt, aki há­romszázezer forintot tett a pénz­hez. Jelenleg még hárommillió fo­rint hitel terheli a plébániát. De Szabó József bízik benne, hogy nem maradnak sokáig adósok, re­méli, hogy érkeznek még újabb felajánlások. Áz igényesen elkészített temp­lomot dr. Seregély István érsek ál- dotta meg vasárnap. _______in.z.i K i gyűjtse össze a szemetet? (Folytatás az 1. oldalról) A' város valamennyi általános iskolájába eljuttatott kérdő­ívekre adott feleletekből kitű­nik: a gyerekeknek csaknem a fele önként vesz részt a szemét- gyűjtési akcióban, s még ettől is többen nyilatkoztak úgy, hogy szívesen vállalják a közreműkö­dést. Ennek is köszönhető, hogy az idén négyszáz felsős jelentkezett a takarításra. Ez azért is örvendetes, mert a sze­métszedés nem egyszerűen tisz­tasági „hadművelet”, hanem szemléletformáló cselekedet is egyben. A gyermekek családjának a fele szintén így gondolkodik er­A család szava rangsorolták a város közterüle­teinek alapos takarítását, a má­sodikra pedig a Zagyva és itteni partszakasza tisztán tartását. Fontosnak tartják a településről kivezető utak, külterületek sze­métmentesítését is, megjegyez­ve: több kukára és konténerre volna szükség a lakóterülete­ken. A „direkt” módon feltett kér­désekre színes válaszokat ad­tak az iskolások. Egyikük sze­rint a gyerekekkel ingyen fel­szedetik a szemetet, majd azt sem mondják, hogy „köszö­nöm”. Egy másik lurkó számá­ra az egész akció büntetés, mert ő maga nem szemetel, mások hulladékát összegyűjte­ban az akcióról. „Nem az ő dol­guk. Az életben sohasem szed­tek szemetet, és nem is fognak. Megalázó ilyet csinálni!” - hal­lotta otthon egy hatodikos. Egy nyolcadikostól pedig megkér­dezték a szülei: vajon jól fizető munkáról van-e szó? „Anyukámék idejében ilyesmi nem volt, és szerintük ostoba­ság; szedje fel az, aki eldobta - közvetítette a családi körben hallottakat egy hatodik osztá­lyos, hozzátéve: ő nem egészen így vélekedik erről. Mint ahogy az a társa sem, aki szerint „anyukám is velem jött, mert jó érzés, ha tiszta a város, és jó közérzetet ad a séta alkalmá­val”. Takó Tibor hangsúlyozza: az összefogás ebben az évben is példaértékű volt. A helyi vál­lalkozók nemcsak eszközöket és munkagépeket adtak, ha­nem a tombolán kihúzott aján­dékokról - köztük egy Mountain Bike kerékpárról - is gondoskodtak. Lehetővé tették, hogy a negyven legjobb szemét­gyűjtő kisdiák közös táborozá­son vehessen részt. A kérdőívek alapján az egye­sület vezetése úgy döntött, hogy a jövőben is önkéntesek­kel rendezik meg akciójukat. __________________________töl Szép számmal akadnak a kezdeményezést kritikával illető megnyilvánulások is. Utóbbiak közé sorolható, hogy amikor tombolahúzást tartottak az akcióban részt vevő diákok köré­ben, egy szülő fennhangon megkérdőjelezte a sorsolás tisz­taságát. A nyertesek örömét azonban nem sikerült elrontania. ről, ám tíz százalékuk nem he- ni pedig igencsak megalázó do- lyesli a hulladékgyűjtési nap log. Egy ötödikes úgy véleke- megtartását. A többiek vagy dik, hogy akkor lenne igazán nem beszélgettek róla, vagy eredményes a takarítás, ha a nem tudják eldönteni, mi lenne felnőttek is csatlakoznának a a megfelelő megoldás. Ami a gyerekekhez... fontossági sorrendet illeti, a Nem kevésbé érdekes, miféle nyilatkozók az első helyre válaszok születtek a családok­Ellenőrök a szomszédból (Folytatás az 1. oldalról) A fogyasztóvédők a 28 vendéglá­tóhelyből 22-ben találtak valami­lyen kifogást vagy szabálysértést. A szokásosnál gyakrabban for­dult elő vásárlói megkárosítás, amely két esetben is meghaladta a száz forintot. Ugyancsak gyako­ri volt a bizonylati fegyelem meg­sértése, a felhasz­nált áruk eredetét nem tudták iga­zolni. A megfelelő ártájékoztatás is több esetben hi­ányzott. Nem bi­zonyult jellemző­nek, de előfor­dult, hogy lejárt minőség- megőrzési idejű terméket használ­tak fel az ételké­szítéshez. Ezek a fűszerek és ízesítőszerek köréből kerültek ki. Jelentős javulást tapasztaltak az előző évhez viszonyítva a nyersanyagok és készételek táro­lása terén. Szabálytalanul lefa­gyasztott húst és húskészítményt nem találtak, a készételek tárolá­Nincs több aprópénze... A Széchenyi utca elején lévő vendéglőben a fel­szolgáló a neki szánt borravalót igen sajáto­san megemelte azzal a megjegyzéssel, hogy nincs több aprópénze, ezért a visszajáró ötven forint helyett csak har­minc forintot tud adni. sa ellen sem merült föl kifogás. A változó színvonalra és kínálatra jellemző, hogy az egyik szépasz- szony-völgyi vendéglátóhelyen a két idegen nyelvű étlap helyett 12 nyelvű étlapot készítettek, az éte­lek megnevezése többek közt ja­pánul is megtalálható. A megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség igazgatója szerint a városban összes­ségében a ven­déglátás helyze­tét más megyei felügyelők is jó­nak értékelték, kirívó szabályta­lanságra nem bukkantak. Ez a tény egy részben vendéglátásból élő település ese­tében fontos, az idelátogató ma­gyar és külföldi vendégek, turisták számára pe­dig mindenképpen megnyugtató. A kisebb vétségek miatt azonban 22 esetben szabálysértési és ál­lamigazgatási eljárást kezdemé­nyeztek, amelynek bírságvonzata is lesz. _________________________(KJ! A királyi sütőmester Nagyszakácsi, Hatvan Tizenkét csapat részvételével ren­dezték meg a Balatonhoz közeli településen a hagyományos kirá­lyi szakácsversenyt, amelyen az előző évekhez hasonlóan ismét indult a hatvani Nagy Zoltán is. A korábbi megmérettetéseken már díjazott szakács két kuktája - Bé­kési Péter és Kaiser An Írás - se­gédletével ezúttal is jól szerepelt a rangos nemzetközi mezőnyben, hiszen tizenkét fogásos menüjét a kétszeres Oscar-díjas mestersza­kácsként „jegyzett” Varga Sándor elnökletével bíráló zsűri is díja­zásra érdemesnek tartotta, s így Nagy Zoltán a Királyi sütőmester címmel térhetett haza. A hatvani trió a mezőny legfia­talabb csapatának számított, hi­szen mindhárman húszas éveik legelején járó fiatalemberek. A versenyen csak Mátyás király idejében már ismert alapanyag­okból dolgozhattak, és az étkeket is szabad tűzön vagy kemencé­ben mellett elkészíteniük, mint ahogy nagy királyunk idején tet­ték az udvar szakácsai. Az ételek receptjeit különböző könyvtárak anyagainak átböngészése után állították össze. A zsűrit és a több mint tízezres publikumot olyan ételekkel kápráztatták el Nagyék, mint az angrilla (angolna) nyár­son, egresiével, vagy a szarvas kö­zepe, áfonyával töltve. ___________________________________,____u-z-m.) T engerentúliak a romákért SZAJLA A roma kisebbségi lakosság fel­zárkóztatását célozza az a kétna­pos rendezvény, amely tegnap kezdődött a községben. A prog­ramot az Amerikai Egyesült Álla­mokból érkezett és az ottani bap­tista egyház tagjaiból álló kilenc­fős társaság segíti. Tegnap dél­előtt főként a gyermekeknek mu­tattak be vidám előadást. A bohó­coknak maszkírozott előadók produkciója többször is hangos kacagásra késztette a kis néző­ket. A délután folyamán pedig egészségügyi előadás követke­zett, amelynek keretében az em­lőszűrések fontosságára igyekez­tek felhívni a főként romákból ál­ló hallgatóság figyelmét. A program ma délután 6 órától a helyi művelődési házban foly­tatódik. Ekkor a tengerentúlról érkezett előadók a tolmácsok se­gítségével baptista evangelizációt tartanak, majd újabb kulturális műsor következik, immár a helyi előadók fellépésével is. A prog­ram keretében többek között az egészséges életmód betartásának fontosságára kívánják felhívni a helyi roma közösség tagjainak fi- gyelmét. ___________________■ E VAT-engedmény Egerben Csak tíz százalékkal emelik a gázárakat (Folytatás az 1. oldalról) Az idei hőelszámolás alkalmával egyébként a jövő évi előlegeket is megállapítják. Nagy Miklós sza­vai szerint nem változtatják meg az egy-egy fogyasztóra számolt mennyiségeket, a fizetendő elő­leg azonban magasabb lesz, mi­vel a gázár emelkedésének hatá­sát a megyeszékhelyen is érvénye­síteni kell. Ám míg országosan ti­zenkét százalékkal növekedett a gázenergia ára, az EVAT csupán mintegy tízszázalékos emelkedés­sel számol. A fogyasztók számára kedvező különbözet a részvény- társaságnál folyó magas színvo­nalú szakmai előkészítő munká­nak és a hatásfok javulásának - a lehető legkevesebb gáz felhasz­nálásával igyekeznek ellátni fel­adataikat - köszönhető. Nagy Miklós és Zsebe Albert főmérnök elmondotta azt is: az első féléves gyorsjelentés után kedvezőnek nevezhetők a cég po­zíciói, megtartották a már az első negyedévben is kimutatható cse­kély, mintegy tízmillió forintos nyereségüket. Ennél nagyobb profit - vélekedett az igazgató - egy önkormányzati tulajdonú közszolgáltató társaság esetében nem is volna kívánatos. Az EVAT igyekszik továbbra is következetesen fellépni a lakbér- és közüzemidíj-tartozást felhal­mozókkal szemben. A drasztikus lépések - kilakoltatás, árverezés - eredménye, hogy a cég korábban folyamatosan, hét-nyolc eszten­dőn keresztül növekvő adósságál­lománya immár stagnál. A cél mindazonáltal egyértelműen a je­lenleg körülbelül negyedmilliárd forintra rúgó kintlévőség csökken­tése, ennek érdekében marad a szigor, a nagy adósokkal szem­ben a leghatározottabb intézke­désektől sem riadnak vissza. Ta­lán furcsa, de az Egri Vagyonke­zelő és Távfűtő Rt.-nél gyakorlati­lag csak a múlt évben „vezették be” a késedelmi kamat intézmé­nyét, ami előzőleg nemigen léte­zett. 1999-ben ellenben több mint hatmillió forintot szedtek be ezen a jogcímen. A sajtótájékoztatón kiderült az is: a szokásos éves nagy karban­tartás a napokban, ezen a héten zajlik a részvénytársaságnál. Emi­att vasárnapig több helyütt szü­netel a városban a melegvíz-szol­gáltatás. Szeptemberre pedig - a múlt évi sikeres rendezvényhez hasonlóan - nyílt EVAT-napot szerveznek. irénesi Az apró üdülőfalu szelíd dom­bok hajlatában húzódott meg. Voltak szép, tornácos házai, barátságos lakói, egy főutcája, még egy aprócska tava is akadt. Valami azonban mégiscsak hi­ányzott. Valami, ami kiemelte volna a települést megannyi hasonló társa közül, valami kü­lönös vonzerő, valami, amit a borban búkénak, a nőkben sze- xepilnek mondanak a hozzáér­tők. Ez hiányzott. Akadt régi templom, ám se­hol egy könnyező madonna, csodatévő ereklye vagy gyógyí­tó erejű forrásvíz. S nem volt egyetlen halottlátójuk, betyár­juk, de még egy árva postarab­lójuk sem. Az nem tűnt elegen­dőnek, hogy állítólag maga Pe­tőfi is megszállt az iskolának használt kúriában, és Kossuth is megfordult a faluban, mert az országban a helyi hagyomá­nyok szerint a két nagyság majd mindenütt megcselekedte Fél Hét Magyar piranya ugyanezt. A helyzet már-már kezdett teljesen tarthatatlanná válni, amikor a nyár legnyugal­masabb napjaiban a környékről mind gyakrabban kezdtek el szállingózni olyan hírek, hogy a szomszéd településeken kü­lönleges fenevadakat, krokodi­lokat és vérszomjas piranhákat fogtak, illetve láttak a folyó- és állóvizekben. A tanácselnök, majd mit mondok, polgármes­ter válságtanácskozást hívott össze. A hivatalos jelleget ke­rülve, a stáb a falu kocsmájá­nak különtermében ült össze. Ekkor egy sokat látott és meg­ért helybeli fölvetette: legyen a falu szellemjárta, lidércek ott­hona. A kísért a múlt ellenve­tésre feleletül pedig legyen ak­kor ez egy demokratikus, nye­reségérdekeit szellem. Végül győzött a józan ész, és az a .tény, hogy a lidércekhez vi­szonylag kevés befektetés szükségeltetik. És lön. Megala­kult a Kitörafrász Bt. és a kül­földi turistáknak megszületett az Euro-szellem, a hazai vendé­gek részére pedig a hagyomá­nyos lúdvérc. Meghirdették a háromnapos hideglelés-túrát. Mindenhová olajozatlan ajtó­kat és kísértetiesen nyikorgó falépcsőket szereltek. Bizonyí­tékként a helyi fotóamatőröktől mind bekérték az életlen és ho­mályosra sikeredett családi fel­vételeket. A szövetkezet fröccs­öntő melléküzemága pedig el­kezdte gyártani a felfújható, műanyag szuvenír szellemeket. Az üdülőfalucska, amit ellep­tek a kíváncsiskodók és a szé­pen fejlődő üzlet, azóta is az emberi szellem föltartóztatha­tatlan diadalát hirdeti. Még ha akadnak is olyanok, akiket ki­lel a hideg tőle. KOVÁCS JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents