Heves Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-05 / 182. szám
.IKK 2000. Augusztus 5., szombat HÍRLAP MAGAZIN Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Golyózápor Szarajevóban, iskolaépítés Tahitin Otthon úgy tudták, Fradi - Vasas meccsre megy, végül a francia idegenlégióban kötött ki Már csak tíz hónapja van hátra Péternek ahhoz, hogy hétévi szolgálat után leszereljen a francia idegenlégióból. Az eltelt hat év alatt, mondhatni, megjárta a poklot, de a mennyet is. A megerőltető és idegedző kiképzés után megfordult a szarajevói golyózáporban, járt Csádban, a harcok befejező szakaszában, de elvetette jó sorsa sokunk kívánt helyére, Tahitire is. Péternek természetesen nem ez a valódi polgári neve, ám kérte, ne említsük sem azt, sem a tényleges magyarországi lakóhelyét. Pusztán biztonsági okokból. A fiatalember 1993-ban úgy döntött, a kalandosabb oldalát keresi az életnek, egyszersmind megpróbál jobb keresed lehetőségek után nézni. Először nyolc hónapot Münchenben dolgozott pincérként. Hazatérve tovább gondolkodott azon - mint sok hozzá hasonló korú hogy miként gyűjthetne pénzt, teremthetne magának jobb életet. Aztán eszébe jutott, amit gyermekkorában is tervezgetett, miután rengeteg Rejtő-könyvet olvasott: az idegenlégió! A gondolatot tett követte. Még '94 májusának végén egy napon fel- kerekedett otthonról. Hozzátartozói úgy tudták, hogy Fmdi-Vasas mécsesét megy megnézni.- Négy napon át stopoltam Franciaországig - meséli. - Győrben találkoztam egy miskolci sráccal, kiderült, ő is az idegenlégióba indult. Ausztrián, Németországon vágtunk át. Amikor elfogyott a pénzünk, gyümölcsöt ettünk a házak kertjében, ha elálmosodtunk, búzatáblákban aludtunk. Végül Strasbourgba érkeztek. Itthon közben az édesanyja érthetően megrémült, a rendőrséggel is köröztette köddé vált fiát. Csak augusztusban nyugodhatott meg, akkor kapott tőle levelet fényképpel. Ma már nevetve idézi fel az asszony: alig ismert rá a kopaszra nyírt gyerekére. Strasbourg légós toborzó irodájában Péter nem járt szerencsével. Elküldték, míg a társa maradhatott. Ő azonban nem adta fel, elstopolt Metzbe, ahonnan végre Aubagne-ba kerülhetett, a francia idegenlégió ellátó ezredéhez. Marche Kepi Blanc Vizsgálat vizsgálatot, felmérés felmérést követett.- Tetőtől talpig mindenemet ellenőrizték az orvosok - emlékezik Péter. - Azután jöttek a fizikai tesztek. Nekem nem voltak megerőltetők, mivel korábban hét évig fociztam. Volt Cooper-teszt, 4-6 kilométeres futás megállás nélkül, úszás. Itt derült ki, hogy egy néger amerikai tengerészgyalogos például nem tud úszni... Nem maradhattak el a pszichológiai vizsgálatok sem, mi ezeket egyszerűen csak Gestapónak hívtuk, mert az elbeszélgetések során a legapróbb részletekről is kérdeztek, s mindenféleképpen próbáltak eltántorítani bennünket a légiótól. Nem sikerült. Egy szakasszal '94 június végén jutott el Castelnaudaryba, a légió kiképző központjába.- Mindjárt egy hónapot az úgynevezett farmon töltöttünk - sorolja a nem akármilyen alapképzés főbb állomásait. - Ez azt jelenti, hogy közelben sincs lakóterület. Tulajdonképpen egy nagy hangárban voltunk, VJC és me- Péter civilben... leg víz nélkül. Ez valóban azt a ...és egyenruhában célt szolgálta, hogy betörjék a jelentkezőket. Megesett, hogy hajnah kenőkor ébresztettek riadóval, aztán következed az éjszakai menetelés teljes menetfelszerelésben. Reggelente 6-8 kilométeres futás volt a penzum, de előfordult, hogy 20 küomáer lassú tempóban. A reggeli étkezésre legfeljebb két percet adtak. Állandóan éhesek voltunk, pedig napi háromszor kaptunk élelmet. Volt, aki a kutya elől vette el a kaját. Nyugodtan lehet mondani, nem vedek bennünket emberszámba! Idősebb légiósok voltak a kiképzőink, akadt köztük egy salgótarjáni srác, akivel korábban együtt futballoztam. Persze, kivételezésre nem számíthattam, ilyen ott ugyanis nincs! További három hónapon át a laktanyában ismerkedtek a légiós élet bizony nem könnyű rejtelmeivel. Előtte azonban a farm befejezéseként teljesíteniük kellett a Marche Kepi Blanc-t. Miután elnyerték a légiósok fejfedőjét, a Fehér Sapkát, folytathatták gyakorlatozásukat. Ebben lövészet, gránátdobás, harcászkodás szerepelt. Különösen nagy hangsúlyt fektettek kiképzőik a francia nyelv elsajátítására. Péternek eleinte nem ment könnyen (ma már perfekt módon társalog franciául), s ha a saját anyanyelvén szólalt meg, máris jött a büntetés: sok-sok fekvőtámasz, takarítás a lehető legundorítóbb helyeken, vagy egy bot kerülgetése teljes menetfelszerelésben (összesen 50 kiló teherrel) a tűzőnapon. Bevetésre készen... man megszöktek, s végül 34-ből a nyolcadik helyet érte el Péter. Bekerült tehát azon tíz légiós közé, akik maguk választhatták meg, melyik alakulathoz szeretnének menni. Az Orange-ban állomásozó első lovassági ezredet választotta. Meg is indokolja, miért:- Azt mondták, ettől az alakulattól mennek Szarajevóba, s én szerettem volna oda kerülni. Össztűz és robbanások Nevével ellentétben a bvassági ezred valójában harckocsizókból áÍL Hat század alkotja, négy harckocsizó, egy gyalogos-felderítő és egy logisztikai-ellátó század. A tankok sem az általunk elképzeltek, hiszen nem lánctalpuk, hanem gumikerekük van. Péter egy ilyen monstrumnak a pilótája lett. Természetesen itt is több hónapos átképzésen vett részt, majd eljött '95. február 10-e.- Ezen a napon indultunk Szarajevóba - magyarázza -, s miután sokan lebuktak a droggal, így én is bekerülhettem az utazó csapatba. A legrosszabb időszakban kerültünk Szarajevó belvárosába, az ENSZ-kö- telékhez. Engem az lepett meg mindjárt az elején, alighogy leszálltunk Szarajevó repterén a repülővel, azonnal rohannunk kellett, hiszen minden oldalról lőttek bennünket. Ráadásul mi nem kezdeményezhettünk tüzelést ha golyózáporba kerültünk, előbb jelentést kellett tennünk a parancsnokságnak, s ha ők erre engedélyt adtak, csak akkor viszoDonovan Tahitin maradt- Ekkor Csád fővárosa, Endja- mena volt az úti cél - keresi elő a fekete földrészen készült fotókat Péter. - Bátran kijelenthetem, ötven- szerte jobb volt ott, mint SzarajevóIdegenlégiós ismerettár Kepi Blanc - Fehér Sapka, a francia idegenlégió katonáinak jellegzetes, minden más hadseregétől eltérő fejfedő viselete. Farm - Az idegenlégiós-jelölt alapkiképzésének első egy hónapja, nem igazán civilizált körülmények között. Marche Kepi Blanc - A farm végén a Fehér Sapka elnyeréséhez szükséges vizsga, 50-60 kilométer menetgyakorlattal. Famas - 7,62-es kaliberű géppisztoly, 25 lövedékes tárral. Beretta, PA - Az idegenlégiós maroklőfegyverei. AMX-10RC - 16 tonnás, hat gumikerekes francia harckocsi, sebessége elérheti a 110 kilométer/órát. Az Öböl-háborúban az amerikaiak páncélozott Cadillac-nek nevezték. Felderítő tank, gépágyúja 12,7 milliméteres, a golyószórója 7,62-es. Négytagú személyzete van: pilóta, tüzér, töltő és a kocsiparancsnok. Aubagne - A légiós jelöltek megszűrésére is szolgáló ellátó ezred székhelye. Castelnaudary - Az idegenlégió franciaországi kiképző központja. ban. Tulajdonképpen a helyi háború végére értünk oda. Két hónapig őrséget adtunk, villákra, házakra vigyáztunk, éjszakánként őrjáratoz: •" Magyar légiósok Csádban A teljesítményeket pontozták. A szakaszban 37-en kezdték a kiképzést a legkülönbözőbb nációkból, voltak köztük oroszok, németek, angolok, amerikaiak, írek, mada- gaszkáriak, kínaiak, valamint három magyar, egy alföldi, egy szlovákiai és Péter. A négy hónap alatt hárRövid tűzszünetben Szarajevóban nozhattuk. Ez bizony, elég hosszú ideig tartott, így aztán meglehetősen kiszolgáltatott helyzetben voltunk. Megmondom őszintén, igencsak volt bennünk félsz, aki ezt letagadja, az hazudik. Robbanással keltünk és feküdtünk, s napközben többször is össztűz alá kerültünk. Az idegenlégiósok feladata a boszniai fővárosban orvlövészek felderítése, fegyverek keresése volt, mind az öt hónapon át, amíg ott tartózkodtak. Bizony, egy-két haláleset és sebesülés is előfordult. Péter szerencsére megúszta.- Egy éjjel páncélautókra ültettek bennünket - jelzi egy sóhajjal még ma is a megkönnyebbülést -, s elszállítottak Horvátországba. Splüből repülővel tértünk vissza Franciaországba. A szarajevói „kiruccanás” legalább jól jövedelmezett, hiszen Péterék a kiképzési, laktanyai pénznek a hét-nyolcszorosát kapták kézhez. Amúgy a légiós fizetése a francia átlagbérnek felel meg. Végül is Péter '95 nyarán jöhetett először haza három hét szabadságra, a család nagy-nagy örömére. Ezt követően négy hónap ismét az Orange-i laktanyában következett, majd az újabb, nem is veszélytelen kirándulás Afrikába tunk, két hónapig pedig hadgyakorlaton vettünk részt. Végigjártam az egész országot, legalább hétezer kilométert tettünk meg gyalog, teherautón, dzsipen, vagy éppen tevegel- ve. Különösebb esemény nem történt. Legfeljebb egy újabb ismerettel gyarapodhattunk: ahogy mondani szokás, a sivatagban három állat él meg, a teve, a skorpió és az idegenlégiós... A '96 márci us végi itthoni szabadság után Orange-ban pilótatanfolyamon vett részt Péter. Ez azt jelenti, hogy a harckocsivezetés csínját-bín- ját tanulta meg, s egyáltalán nem repülőgép vezetéséről volt szó. Időközben az autószerelői szakmát is kitanulta. Katonai megszólításában is némi változás következett be, hiszen '97-ben elérte a tizedesi rendfokozatot. Viszonylag lassan teltek a hetek, hónapok, mígnem '98 augusztusában újabb helyre vezényelték. Mégpedig Tahiti szigetére, ami - valljuk be - igen sok üdülni vágyó ember álmainak netovábbja. (Ez persze nem jelenü azt, hogy először légiósnak kell lennünk, hogy oda eljuthassunk...)- A Mwvroán a franciák nukleáris robbantásokat végeztek hosszú időn át - szolgál újabb magyarázattal Péter. - Emiatt azonban úgymond megtört a sziget. Nekünk az lett a feladatunk, hogy Francia-Polinézia szigetei közül őrizzünk néhányat. Mellesleg 140 szigetből áll ez a szigetvilág. Fehér homok, kókuszpálmák mindenütt. Hao szigetén ütöttük fel a tanyánkat, onnan jártunk ellátni az őrző feladatunkat. Hiku- eru szigetén repülőtér építésére fogtak be bennünket. Jártam a Húsvétszigeteken is. Mondhatni, hogy szinte civil életet éltünk, motorcsó- nakázhattunk is szabadidőnkben, búvárkodhattunk. Ez utóbbira különösen büszke lehet Péter, hiszen a negyedik fokozatot érte el a víz alatti merülésben. Ez azt jelenti, hogy dolgozhat régészekkel, segíthet rendőrségnek, tűzoltóságnak is. Két hónapos tanfolyam után pedig búvároktató is lehet. Tahitin az idegenlégiósokról szép emlékeket is őrizhetnek a bennszülöttek, hiszen iskolák építésében segédkeztek nekik. De társalgópartnerünk egy külön történettel is meglep bennünket:- Tahiti azért is emlékezetes marad számomra, hiszen ott született a fiam, Donovan. Odavalósi hölgy az édesanyja, akivel megbeszéltük, hogy én nem maradhatok velük, ezért végül is a saját nevére íratta közös gyermekünket. Francia állampolgárság Péter idén május végén kapott lehetőséget arra, hogy újra itthon töltsön néhány hetet szabadságon. Látható, hogy hozzátartozói már rég túl vannak a kezdeti - különösen a Szarajevóban való tartózkodása alatti - nagy ijedtségen. Elfogadják Péter elképzeléseit, amelyek megint csak nem hétköznapiak.- Még tíz hónapom van hátm, s akkor letelik a hét év szolgálat az idegenlégióban mondja. - Erre az időszakra Castelnau- daryba, a bázisra megyek vissza az autóműhelybe. Valószínűleg az év végén megkapom a francia állampolgárságot is. Úgy döntöttem, egyelőre kint szeretnék élni, helytállni a civil életben is Franciaországban. SZALAY ZOLTÁN A cápavadász
