Heves Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-31 / 204. szám

m 2000. Augusztus 31., csütörtök G A Z D A S Á G TÜKÖR Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Pénzzavarban az agrártárca Nincs lehetőség a tartalékok mozgósítására Ismét pénzzavarba került az agrártárca, 15 milliárd forintra lenne szüksége, hogy büdzséje az év végéig működőképes maradjon. A Pénzügyminisztérium kizárt­nak tartja, hogy a második félévi költ­ségvetési tartalékból ki lehetne hasítani ekkora összeget. Budapest A földművelésügyi tárca idei büdzséjében 152 milliárd forintot különítettek el agrártámoga­tásokra. Mint arról Szabadi Béla, az FVM politi­kai államtitkára a napokban beszámolt, az FVM az első félévben 95,8 milliárd forintot költött el, a maradék összegen belül pedig már nincs lehe­tősége a piacra jutási támogatások javára át­csoportosítani. A minisztérium elképzelése szerint ha meg­kapnák a 15 milliárdos pluszforrást, úgy az év vé­géig működőképes maradna az agrárbüdzsé. Eb­ből az összegből tízmilliárdot a piacra jutási tá­mogatásokra, három-öt milliárdot pedig az aszálykárok enyhítésére szeretnének fordítani. A pénzügyi tárca szakértői kizártnak tartják, hogy a második féléves költségvetési tartalékból ez az összeg átcsoportosítható, mivel az egész éves tartalék összesen 19,4 milliárd forintot tett ki, amelynek negyven százaléka máris elfogyott. A fennmaradó 10-11 milliárdra pedig más minisz­tériumok is igényt tartanak. Az FVM legfeljebb másfél milliárdhoz juthat, ami talán elég lenne az aszálykárok enyhítésére. Szakértők szerint a pénzhiányon átmenetileg enyhíthet, hogy az agrártárca néhány milliárdot át tud rendezni saját költségvetésében. Főként a vidék- és területfejlesztési szubvencióknál vár­ható források felszabadulása. Egyvalami már most bizonyosnak látszik: az idén is lesznek olyan támogatások, amelyeknek a kifizetése át­húzódik a jövő évre. Információink szerint a mi­nisztériumnak szeptember közepéig elszámolást kell készítenie az agrárköltségvetés helyzetéről, illetve az átcsoportosítási lehetőségekről. - uo ­Bizakodóak a vállalatok A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 1998 óta évente két­szer konjunktúrafelmérést folytat tagvállalatai körében. Az eredmények értékelését a kereskedelmi kamarák Gazda­ság- és Vállalkozáselemzési Intézete végzi. Nyugdíjemelést ígér Járai Budapest BÉSZVÉHTÁRFOLYARIOK (2000. augusztus 30.) Borsodchem 9 350 Ft 8 Fotex 290 Ft 8 Matáv 1633 Ft 8 Mól 4 050 Ft 8 OTP 15735 Ft 8 Rába 2 280 Ft 8 Richter 16 505 Ft 8 Zalakerámia 2 580 Ft ____JL BUX: 8460,79-1,12% eltérés az előző záróértékhez képest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁBAK 2000.34. hét Termény USDA Áralakulás Tendencia Búza 104 Tartott Tartott FOB francia kikútö Kukorica 74-81 Gyengülő Tartott FOB MadkóWbői Tak.-árpa 104-107 Tartott Tartott FOB európai kikötű Napraforgó 400 Lanyha Lanyha Ex tank európai kM Szójadara 190 Ingadozó Tartott 46 %CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 425,05 Cseh korona 7,40 Euró 261,21 Német márka 133,55 Osztrák schilling 18,98 Lengyel zloty 66,98 Svájci frank 168,78 Szlovák korona 6,13 USA-dollár 293,89 Budapest Az idei első félév vállalati kon­junktúratesztje csaknem minde­nütt javuló helyzetet jelez. A főbb mutatók vagy javultak vagy szin­ten maradtak az előző évi felmé­réshez képest. A vállalatok aktuá­lis üzleti helyzetüket a fél évvel korábbihoz hasonlóan, várható üzleti kilátásaikat viszont lényege­sen optimálisabbnak ítélték. Az értékesítés nagyjából az előző fel­mérés szintjén maradt, jelentősen emelkedtek viszont azon belül a belföldi megrendelések. Emelke­dett a vállalatok kapacitásának kihasználtsági szintje is. A legpozitívabb válaszokat két dinamikusan fejlődő régió, Közép- és Nyugat-Dunántúl vállalatai ad­ták. Ennek ellenére a válaszok alapján az is megállapítható, hogy az átrendeződés inkább a régiók, megyék közötti kiegyenlítődés, mintsem a további polarizálódás irányába mutat. Javuló helyzet raj­zolódik ki Borsod-Abaúj-Zemp- lén, Csongrád, Nógrád, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye vál­lalatainak válaszaiból is. Az általános helyzeten belül a mikro- és kisvállalkozások helyze­te rosszabbul alakult. ■ A pénzügyminiszter meg­erősítette, hogy a nyugdíjak korrekciójára idén 20-30 milliárd forintot költ az állam. Járai Zsigmond jónak minősítette a gazda­ság helyzetét. A gazdasági helyzet alakulása ala­pot teremt a nyugdíjak korrekció­jára, s erre az idén 20-30 milliárd forintot szán a költségvetés. Járai Zsigmond szerint körülbelül két- három százalékos pótlólagos és visszamenőleges emelés lesz ka­matokkal együtt. A pontos mérté­ket a pénzügyminiszter még nem Tiltakozó Budapest A befektetői szakma egyet­ért a kormány azon szándé­kával, hogy a jövőben a nem munkából származó jövedelmek után is adót kelljen fizetni, azonban úgy vélik, ha az infláció már elég alacsony, a rendelet vonatkozzon mindenfajta megtakarításra vagy egyik­re sem. A tőzsdei szakem­berek egyelőre elutasítják a tőkeszámlák adóztatását. A Pénzügyminisztérium január­tól megadóztatná a tőkeszámlán lévő részvények árfolyamnyere­ségét. Szakmai körökben a tör­vénytervezet felhördülést váltott ki, ugyanis a szabályozás nem terjedne ki sem az állampapírok­ra, sem a banki betétekre - a rész­vényeket egyoldalúan sújtaná. Szakemberek szerint a kor­mány tervezett intézkedései ha­tározottan hátrányosak a tőzsde fejlődésének szempontjából. A tudta megmondani, ugyanakkor úgy látta, hogy a közszférában az idén várhatóan nem lesz bérkor­rekció, hiszen a legtöbb intéz­ményben a többletbevételt már erre a célra fordították. Járai elmondta még, hogy a költségvetés az idén 17 milliárd forinttal többet fordít a gyógy­szerkasszára, 18 milliárd forinttal többet az egyházi iskolák műkö­désére és az önkormányzatok is 10-11 milliárd forinttal több pénzt kaphatnak. A Postabank­kal kapcsolatban elmondta, hogy a tanácsadók kiválasztása után, várhatóan 2001 első negyed­évében kerül sor a bank privati­zációjára ____________ MR t őzsdések Budapesti Értéktőzsde ügyveze­tő igazgatója, Dunavölgyi Mária általánosságban egyetért a kor­mányzati szándékkal, azonban úgy véli, mindaddig hátrányos megkülönböztetés a tőzsdei be­fektetőkre vonatkozó adóztatás, amíg a betéti kamatok és az ál­lampapír-piaci megtakarítások nem adóznak. Dunavölgyi szerint elfogadha­tó, ha a kabinet fokozatosan csökkenteni kívánja az adózás alóli kivételek körét. Ennek úgy kellene megvalósulnia, hogy a befektetők, amikor döntést hoz­nak, ne az adójogszabályokat kezdjék el böngészni, hanem a várható hozamokat vegyék figye­lembe. Az ügyvezető igazgató at­tól tart, hogy ha a tervezet tör­vényerőre emelkedik, drasztiku­san csökkeni fog a tőzsdén a kis­befektetők aránya. Kétséges az államkincstár várható 4 milliárd forintnyi bevételének teljesülése is, az azonban bizonyos, hogy sokan elfordulnának a budapesti parkettől. ___________ <stsi A KONJUKTÚRAINDEX ÉS ANNAK ÖSSZETEVŐI * Az egyes mutatok 1998 1999 2000 Jelenlegi üzleti helyzet 13,3 9,2 10,2 Várható üzleti helyzet 14,0 10,4 16,0 Megrendelések 9,0 10,9 18,1 Kapacitáskihasználtság 17,9 14,1 16,2 Jelenlegi jövedelmezőség-3,5-7,1-5,9 Várható jövedelmezőség 11,5 6,8 6,6 Beruházások 20,7 11,7 10,6 Konjuktúraindex 13,1 9,6 11,7 *)A pozitív és a negatív válaszok különbsége **)Az első félév adatai Lassuló tőkebeáramlás Budapest A gazdasági növekedés az idén várhatóan meg­haladja az 5 százalékot. Az államháztartás egyen­súlya javulni fog, ám az éves infláció jóval meg­haladja majda tervezett 9 százalékot - derül ki egye­bek között a GKI Gazdaság- kutató Rt.-nek az ABN-AMRO Bank együtt­működésével készült előre­jelzéséből. Az ország fizetési mérlege az első félévben 860 millió euró hiányt mutatott. A kutatók kedvezőtlen­nek tartják, hogy kamatok és osz­év egészére vetítve a fizetési mér­leg csak minimálisan romlik; a szakemberek prognózisa szerint a hiányt a külföldi tőkebeáramlás várhatóan még fedezni fogja. Az előrejelzések szerint az ál­lamháztartási egyensúly helyzete az idén javul. Az éves deficit az előirányzottnál várhatóan kisebb lesz, az ÁPV Rt. többletkiadásait nem számítva a GDP 3 százaléka körül alakulhat. Az infláció mér­téke az idén a tervezettet jóval meghaladja. Ennek több oka van, a legjelentősebbek a tartósan ma­gas olajárak és az élelmiszerárak újbóli jelentős emelkedése. Éves átlagban így 9 százalékos fo­gyasztói árszínvonal-növekedés várható. A GKI Gazdaságkutató Rt. - ABN-AMRO Bank prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2000. évi folyamatairól 1999. tény 2000. jan.-jún. 2000. előrejelzés 1. A GDP éves volumenindexe (%) 106,6' 104,5­105,2 2. A kivitel változásának indexe ífolvó áron. euróbán. %) 113,7" 129.6 118 3. A behozatal változásának indexe (folyó áron, euróbán, %) 114,5" 129,6 119 4. A külkereskedelmi mérleg hiánya (milliárd euró) _ 1,8 3,5 5. A folyó fizetési mérleg hiánya (milliárd euró) _ 0,9 2,2 6. Az államháztartás hiánya (milliárd forint) 204,9' 390' 7. A háztartások nettó megtakarításainak növekménye (milliárd forint) 311,1* 637,7 580 8. Fogyasztói árindex 110,109,59­­109 9. A regisztrált munkanélküliek száma az időszak végén (ezer fő) 405 374 380 A tényadatok forrása: KSH. GM, MNB A százalékos adatok az előző év azonos időszakához vis­zonyítják a táblázatban szereplő folyamatokat. a) Január-március b) A GKI Rt. számítása c) 2000. augusztus 25-i árfolyam d) Helyi önkormányzatok nélkül e) Január-július, helyi önkormányzatok nélkül f) Autópálya-hitelek miatti eladósodás nélkül g) Január-július talékok címén a tavalyinál 300 millió euróval több áramlott ki az országból. A külföldiek közvetlen beruházásai lényegében nem vál­toztak, a tőzsdei befektetéseknél viszont a tavalyi 800 millió eurós tőkebeáramlással szemben idén 200 milliónyi tőkét vontak ki. Az A bruttó átlagkeresetek az első félévben 13,2 százalékkal, ezen belül a versenyszférában 14,8, a költségvetésiben 9,6 százalékkal emelkedtek. Az év hátralévő ré­szében az arányok javulására szá­mítanak a szakemberek. ______ -UG­Jó üzletnek számít a feketemunka A diákok és a határon túliak mindent elvállalnak A nagy nyári munkák idején minden évben megszaporo­dik a feketemunkások száma. Ráadásul az őket foglalkoz­tató idegenforgalmi, mezőgazdasági és építőipari vállalko­zók általában a törvényesen foglalkoztatott alkalmazottja­ik után sem adóznak rendesen. A Munkaügyi Főfelügyelő­ség pedig annak ellenére, hogy folyamatos ellenőrzéseket végez, nem tud lényeges javulást elérni. Budapest Az illegális munkaerő nagy ré­sze a környező országokból ér­kező álláskereső és nyári szüne­ten lévő diák. A vállalkozók mindkét csoportot szeretik, mert olyan rossz körülmények között is hajlandóak dolgozni, amit má­sok már elfogadhatatlannak tar­tanak és ezért visszautasítanak. Többnyire nemcsak a viszony­lag alacsony bér és a hosszú munkaidő, hanem az alkalma­zás körülményei is nagy tűrőké­pességet igényelnek. Sok esetben előfordul, hogy a lakóhelyüktől távol dolgozó, ki­szolgáltatott embereket főnöke­ik raktárakban, fabódékban szállásolják el. A méltóságot sértő hangnemen és bánásmó­don sem szabad fennakadnia annak, aki nyári segédmunkát akar végezni. Ma már az is előfordul azon­ban, hogy irodai, magasabb kép­zettséget igénylő állásokba is be­kerülnek illegális dolgozók. En­nek oka, hogy például a bank­szektorban - főleg hanyagságból - nem mindig kérnek munkavál­lalási engedélyt. A feketemunkások a főváros­ban találnak a legnagyobb eséllyel pénzkereseti lehetősé­get. Utána Pest megye, a keleti és a déli határ mentén elterülő alföldi körzetek és a Balaton következik. A szemfüles maszek az amúgy is kevés pénzért dolgo­zó embereken adó- és tb-fizetés nélkül a többszörösét keresheti annak, mintha betartaná a tör­vényes utat. munkáltatók jelentős része egyébként is megpróbálja kiját­szani az államot, mert még a hi­vatalosan nála dolgozók után is csak a minimálbérnek megfelelő adót fizeti, az efölötti rész pedig zsebből zsebbe vándorol. A helyzet rendezése érdeké­ben a Munkaügyi Főfelügyelő­ség rendszeres ellenőrzéseket ILLEGÁLIS MÜNKA MIATTI IHTÉZKEDÉSEK SZÁMA MAGYAROBSZÁGON belföldi munkaerő külföldi munkaerő 1998 8 358 844 1999 10 233 1774 2000 (első fél év) 7668 1214 Más is ösztönzi azonban a jogszabályok kijátszását. Ahhoz ugyanis, hogy valaki külföldről jött alkalmazottját hivatalos pa­pírokkal lássa el, hosszadalmas engedélyeztetési eljárást kell ki­várnia, amire az idénymunkák hónapjaiban nincs idő. Igaz, a tart, de így is csupán augusztu­sig pár száz feketemunkást tu­dott megfogni. Ez a szám töredé­ke, becslések szerint alig hu­szadrésze annak, ahányan feke­tén dolgoznak az országban ezekben a napokban is.- W ­A burgonya is drágulni fog Nyíregyháza - Veszprém Burgonyahiány ugyan nem várható az idén, mert a tava­lyinál alacsonyabb termés fedezni fogja a belföldi szükségletet, viszont aligha­nem többet fogunk fizetni a krumpliért mint egy évvel korábban. A nagy forróság miatt Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében az el­múlt napokban leálltak a terme­lők a burgonyabetakarítással. A 30-36 fokos hőség úgy felforró- sította a talajban lévő gumókat, hogy azok alkalmatlanokká vál­tak a tárolásra. A gazdálkodók ezért felfüggesztették a mun­kát, és arra várnak, hogy a hű­vösebbre forduló időjárás lehűt­se a földet, illetve a benne lévő burgonyát - jelentette be Szendrei Kálmán, az FVM föld­művelésügyi hivatalának főta­nácsadója. A térségben két tele­pülés - Balkány és Tímár - kivé­telével már nincsenek meg a ko­rábbi nagyüzemi hűtőrendsze­rek, a megfelelő tárolási hőmér­séklet elérését ebben a térség­ben a természettől várják a gaz­dálkodók. A földművelésügyi és vidék- fejlesztési tárca adatai szerint tavaly 56,8 ezer hektáron ter­meltek burgonyát, a termésát­lagok 18,4 tonna körül mozog­tak. Az idén a vetésterület mint­egy húsz százalékkal csökkent, s a minisztérium szakemberei az aszálynak tulajdonítják a 20- 25 százalékos terméskiesést. Horváth Sándor, a Veszprémi Egyetem Georgikon mezőgazda­ság-tudományi karának burgo­nyakutatási osztályvezetője sze­rint akinek tárolója van, annak nincs gondja a betakarítással. A forróság rontja a földben lévő érett burgonya állapotát. Annak ellenére, hogy a száraz, rögös talaj nem kedvez a betakarítás­nak, a gazdálkodóknak arra kell törekedniük, hogy minél előbb felszedjék a földből a termést. Ha ugyanis csapadékosra fordul az időjárás, a talajban megindul a gumók rothadása. Az idén a burgonya is koráb­ban ért be. A tavalyinál 12 ezer hektárral kisebb területen ve­tettek a gazdálkodók burgo­nyát, s erről a várt 1 millió ton­nás termés helyett alig 700 ezer tonnát tudnak betakaríta­ni. Az egy főre jutó éves krum­plifogyasztás 55-65 kilogramm, a megtermett mennyiség fedezi a szükségletet. ______________________________IUJVÁHH

Next

/
Thumbnails
Contents