Heves Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-28 / 201. szám

2000. Augusztus 28., hétfő G A Z D A S Á G I TÜKÖR Heves Megyei Hírlap - 7. oldal Tőzsdehírek Az augusztus közepén tapasz­talt forgalomnál jóval nagyobb értékben adtak el devizát és ga­bonát is a Budapesti Árutőzsde határidős piacain az elmúlt hé­ten. A pénzpiacon 8,7 milliárd forint értékben kereskedtek a brókerek, a gabonapiacon pedig 2,45 milliárd forintnyi üzlet született. A pénzpiacon az euró volt a legkeresettebb deviza, ezt kö­vette az amerikai dollár, a ja­pán jen és a svájci frank. Ugyanakkor az eurónak csak a szeptemberi árfolyama emel­kedett 0,11 forinttal 262,21 fo­rintra, a többi lejárat árfolya­ma változatlan szinten zárt. A dollár valamennyi lejáratra erősödött, 0,25-3,00 forinttal nőttek az elszámolóárak. A ja­pán jen három árfolyama 3,09- 5,80 forinttal erősödött. A svájci frank két határidőre 0,50 és 1,15 forinttal drágult. A szeptemberi lejárat jegyzése 169,15 forinton áll. Meg kell vi­szont említeni, hogy az angol font árfolyama 2 forinttal csökkent a múlt héten. A gabonapiacon a legtöbb kötést takarmánykukoricára je­gyezték, összesen 611 üzlet köttetett, míg étkezési búzára 203. A búza összes jegyzése - május kivételével - 460-670 fo­rinttal erősödött. A szeptembe­ri határidő elszámolóára 30 310 forint. A takarmánykukorica valamennyi határidőre 510- 1110 forinttal drágult. A no­vemberi jegyzés 27410 forinton áll. A takarmánybúza szeptem­beri lejáratának ára 200 forint­tal gyengült, míg a decemberi 300 forinttal emelkedett. A napraforgó decemberi ára már 500 forinttal magasabb, de a többi határidőre változatlan maradt. A repce egy év múlva lejáró jegyzése 1600 forinttal lett magasabb. _______________■ S zeptembertől drágul a tej Egy hét múlva átlagosan 5-6 százalékkal drágulnak a tejtermékek, miközben túlter­melés van az országban. A termelők szerint az áremelést éppen az okozza, hogy nekik maguknak kell támogatni termékeik külföl­di piacra juttatását. Az átlagos áremelés mellett lesz olyan tejter­mékféleség, amelynek ára akár 10 százalékkal is drágulhat. A hírt megerősítette a Hajdútej Rt. vezérigazgatója, Kispál István is, aki elmondta, hogy éppen a friss tej ára emelkedik leginkább, de például a tejfölök és a joghurtok csak 3-4 százalékkal drágulnak; így jön ki az átlagos 5-6 százalékos áremelkedés. Az okokról szólva a szakember három össze­tevőt említett. Az első az, hogy a minden évben megszokotthoz hasonlóan, várhatóan idén is októbertől csökken a nyerstej mennyisége, mi­közben az iskolakezdés miatt nő a fogyasztás. Közben január óta körülbelül 40 százalékkal emelkedtek a nyersanyagárak, ami 1,40 forintos költségnövekedést jelent. A harmadik ok talán furcsán hangzik de valójában a sok tej drágítja a hazai eladásokat. A minisztériumnak ugyanis fokozatosan le kell építenie az agrártermékek exporttámogatását az uniós csatlakozás szelle­mében, tehát ma már nem tudja támogatni az itthon feleslegessé váló tej exportját. Éppen ezért hoztak létre az ágazatban dolgozók önse­gélyező alapot a Tejterméktanácsnál. A felesleg piacra juttatása érdekében mind a termelők, mind pedig a feldolgozók egy adott összeget fi­zetnek be minden megtermelt liter tej után, és ebből a kasszából finanszírozzák a kivitelt.- Most azonban az a helyzet, hogy a felesleg nagyobb, mint ahogy az év elején gondoltuk. Ezért aztán többet kell befizetnünk, mégpedig szeptembertől 2,60 forinttal. Ezt a pluszköltsé­get próbáljuk meg részben visszaszerezni az ár­emeléssel - mondta a vezérigazgató. Az áremelésből egyébként egyetlen fillér hasznuk sem lesz a gazdáknak, a felvásárlási árak ugyanis nem változnak. Növekedtek vi­szont a takarmányárak, ezért a szaktárca támo­gatást nyújt a kalászos gabona, a szemes cirok és a takarmánykukorica megvásárlásához és tá­rolásához. A támogatást csak terméktanácsi ta­gok vehetik igénybe, ha takarmányszükségletü­ket legkésőbb december 31-ig megvásárolják, mr Szépülő és romos műemlékek Budapest Az ország területén csaknem 11 ezer műemlék igényelné a folyamatos karbantartást. Közülük jó néhány állaga az elmúlt évtizedekben olyannyira leromlott, hogy rendbetétele a magán­tőke bevonása nélkül már nem elképzelhető. Az idén állami és egyházi forrásból együttesen 15 milliárd forint áll rendelkezés­re állagmegóvásra, részleges vagy teljes rekonstrukcióra. zelnek, s államközi egyezségtől, a szóban forgó műemlék által képviselt értéktől függ, hogy fel­újítására mennyit áldoznak. Hazánk határain belül kevés olyan védelemre szoruló érték van, amelynek megőrzéséhez, ál­lagának megóvásához más állam­nak érdeke fűződne. Akad azon­ban példa erre is. Legutóbb a tö­rök kormány jelentős anyagi és szakmai segítségével sikerült be­fejezni a Budapesten található tö­rök emlékhelyet, Gül Baba tür- béjét. Visegrádon pedig angol se­A Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma műemlékeink resta­urálására nemcsak az ország ha­tárain belül, hanem azon kívül is áldoz. Az épített örökséghez tar­tozó emlékek jelentős része Ma­gyarország területén kívül talál­ható. Ezek helyreállítását 145 mil­lió forinttal támogatta a tárca - tudtuk meg a műemlékvédelmi főosztály vezetőjétől. Hatházi Gábor tájékoztatása szerint min­den egyes esetet egyediként ke­gítséggel újítják fel a vár Herku- les-kútját. Magyarországon a legtöbb mű­emlék romos állapotú, ezt senki sem tagadja, ám renoválásukra, teljes körű rekonstrukciójukra több száz milliárd forint is elkelne. A minisztériumban most dolgoz­nak a nemzeti kastélyprogramon, melynek segítségével remélik, hogy a magántőke is megmozdul a kastélyok megmentésére. A Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma ebben az évben csak­nem 8 milliárd forintot szánt a ki­emelt millenniumi beruházások mellett a múzeumok és a királyi városok emlékhelyeinek rekonst­rukciójára. Mindezeken túl a Nemzeti Örökség Program pályá­zaton 267 millió forintot osztottak ki 148 nyertes között. h.m. Uniós bérkövetés Budapest A magyar keresetek uniós szintre történő felzárkózta­tásának ütemezéséről java­soltak tárgyalást a szak- szervezetek a munkaadói oldalnak az Országos Mun­kaügyi Tanács legutóbbi ülésén. A Gazdasági Minisztériumban a közel­múltban készített elemzés szerint a magyar átlagkere­setek vásárlóereje az uniós átlagnak körülbelül a 30 százaléka. A magyar nemzetgazdaság telje­sítménye viszont megközelíti az uniós átlag felét. A minisztériumi elemzés ezek alapján megállapít­ja, hogy a hazai bérek színvonala az ország fejlettségi szintjéhez mérten is alacsony. Hozzáteszi azonban, hogy valódi összeha­sonlítást az jelentene, ha ismer­nénk a tagállamoknak az akkori bérszínvonalát, amikor gazdasá­guk olyan fejlettségi szinten volt, mint a magyar. Ilyen adatok azonban nem állnak a kutatók rendelkezésére. Az Európai Unió nem írja elő kötelezően a tagál­lamoknak az elérendő bérszínvo­nalat, s a csatlakozni kívánó orszá­gok számára sincs rögzítve vala­milyen teljesítendő irányszám. Ál­talános vélekedés szerint viszont körülbelül az uniós átlag 60-70 százalékát elérő bérszínvonal szükséges ahhoz, hogy ne jelent­INNEN INDULTUNK NETTÓ BÉRSZÍNVONAL; 1997 Berlin 100 Dublin 90 Madrid 76 Lisszabon 48 Athén 60 Budapest 10 Varsó 16 Prága 20 kezzenek számottevő munkaerő­piaci feszültségek az uniós orszá­gokban, s hogy biztosan ne indul­jon meg munkaerő-vándorlás ke­letről nyugatra a határok teljes megnyitása után. A Gazdasági Minisztérium ta­nulmánya szerint a magyar gaz­daság teljesítménye megfelelő alapot teremt a reálkeresetek emelésére, de az emelés nem valósítható meg egyszerre a gazdaság valamennyi területén. A versenyszférában nincs lehe­tőség kormányzati beavatkozás­ra, a keresetek a teljesítmények­kel összhangban nőnek. A költ­ségvetési szférában az uniós fel­zárkózási cél gyakorlatilag egy­beesik a terület versenyszférá­hoz történő felzárkóztatásával. Különösen igaz ez a magasan képzett közszolgálati alkalma­zottak kereseti helyzetének je­lentős javítására. A tanulmány megállapítja, hogy az országban meglehetősen nagyok az ágazati, területi eltéré­sek a keresetekben. Majdnem kétszeresek a bérkülönbségek a legjobban fizető dohányipar, a lé­gi szállítás, a távközlés, a kőolaj­ipar, illetve a legrosszabbul fizető kiskereskedelem, az idegenforga­lom, a könnyűipar vagy a mező- gazdaság hasonló munkakörben foglalkoztatott dolgozói között. Ha a területi eltéréseket nézzük, feltűnő, hogy hasonló felkészült­séggel a fővárosban húsz száza­lékkal többet lehet keresni, mint vidéken. A Dunántúl középső, valamint északi és nyugati régió­jában mintegy 10 százalékkal magasabbak a keresetek az or­szág többi vidéki térségéhez ké­pest. Számottevő tényező a vál­lalkozások mérete is. Hasonló munkakörökben 35-40 százalé­kos előny tapasztalható az ezer­nél több dolgozót foglalkoztató cégek javára. __________________■ 2 5%kezdőrészlet vagy 0% kamat* biztosan 100% haszon! JUMPY JUMPER A Citroen augusztus 21-től rendkívül kedvező finanszírozási feltételekkel, kezelési költség nélkül kínálja Jumper, Jumpy, Berlingo és C15 típusú haszonjárműveit. Ön választhat: alacsony kezdőösszeg vagy kamat­mentes részletek! Bárhogy is dönt, százszázalék, hogy jól jár! •kezdőrészlettől és futamidőtől függően. WWW.Citroen.hu Az Ön Citroen márkakereskedője: Agria Mobil Kft. 3300 Eger, Kistályai út 133. Tel.:36/41 2-652 Fax:36/414-813 CITROÉN A biotermelés normái Támogatásért pályázhatnak a magyar gazdák is Az Európai Unió tagállamaiban egységes szabályzat lépett életbe csütörtöktől a bio­állattartással és az élelmiszerek ennek megfelelő megjelölésével kapcsolatban. Budapest Az Európai Unióban csaknem százezer üzem ben, kétmillió hektáron folyik már biotermelés Az új, egységesen kötelező szabályo­zás az állattartás mellett az állati és növényi termékekre, valamint a takar­mánytermesztésre is vonatkozik.- Magyarországon 1986-ban még kevesebb mint ezer hektáron folyt ilyen gazdálkodás - mondja Solti Gábor, a Biokultúra Egyesület elnö­ke. - Ma mártöbb mint 40 ezer hek­tárt művelnek, 2006-ig pedig remél­hetőleg 300 ezer hektárnyi területet vonnak be az ellenőrzött biogazdálkodásba Jelenleg a Biokontroll Hungária nevű szerve zet ellenőrzi a nagy körültekintést igénylő munkálatokat, az istállótól egészen az asztalig kisérve egy-egy termék útját. Az alapos vizs­gálódásra valóban nagy szükség van, mert az új rendelet egyik legfontosabb pontja a gaz­dálkodókat kötelezik arra, hogy az állatokat a lehetőségekhez képest a „fajtajelleghez iga­zodva” helyezzék el. A tenyésztett állatoknak életteret, minőségű takarmányt kell biztosí­tani, a génmanipulált termékek al­kalmazása szigorúan tilos.- Az átállást támogatja a minisztéri­um, az ehhez szükséges pénzhez pá­lyázat útján juthatnak hozzá a gazdák - közölte dr. Gyurasits Elemér, a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium főtanácsosa. - A támoga­tás az ilyen típusú termelés háttér­szolgáltatásaira teremti meg a pénzt: a talaj- és növényvizsgálatok elvégzé­séhez, vagy akár a szerves trágya megvásárlásá- hoz is segítséget nyújt._____________________sjlf. Borhamisítás: a cukor a kezdet A héten két tanácskozás is foglalkozott azzal a lehetőséggel, hogy a borhamisítás visszaszorítása érdekében be lehet-e vonni a jövedéki termékek körébe a cukrot? A Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége keddi ta­lálkozója után a tegnapi megbeszélésen jelen volt Tamás Károly, az agrártárca helyettes államtitkára is. Kecskemét- Addig nem lehet megfékezni a hamisítást, amíg nem lehet a cukor útját nyomon követni - jelentette ki lapunknak Bogi Béla, a szervezet alelnöke. - A borkészítés alapjaitól kell elindulni, s a cukor jövedéki termékkörbe vonása épp egy ilyen alaplépés volna. Hogy a lakosság terhei ne növekedjenek, 0 százalé­kos kulccsal történne, azonban el­lenőrizhetővé válnának a nagytéte­lű cukorvásárlások. A tanácskozáson jelenlévő egyik szakember szerint hozzá­vetőlegesen 300 kilogramm az a mennyiség, amely fölött már megkezdődhet aZ ellenőrzés. Ez egy átlagos család által felhasz­nált éves cukormennyiségnek fe­lel meg.- A szőlő- és borgazdálkodás­sal kapcsolatos érvényben lévő törvények, a jelenlegi szabályo­zás sajnos nem éri el a kívánt célt, vagyis nem elegendő a hami­sítások visszaszorítására - nyilat­kozta Bagi Béla. - Számos kiska­pu maradt még, amelyeket ki­használva a borpancsolók ked­vükre működhetnek. Ilyen hézagot jelent, hogy a nyilvántartásokban a szőlőtermő területek nem pontosan szerepel­nek, több mint 130 ezer hektárt szerepel az iratokban, a valóság­ban azonban ennél sokkal kisebb területen folyik tényleges terme­lés. A tönkrement, vagy egyéb ok­ból hásznosíthatatlan szőlőket is termőként tartják számon, s ez al­kalmat ad arra, hogy eredet szem­pontjából tisztára „mossa” a ha­mis borokat. Ezeket szakmai nyel­ven papírszőlőknek nevezik. További illegális tevékenység­re teremt lehetőséget az a jogsza­bály, amely szerint a borról nem a termés, hanem a feldolgozás helye szerint illetékes hegybíró­nál kell jelentést tenni. A szövet­ség feladatának tekinti a hamisí­tás elleni küzdelmet, ezért a gaz­dakörök törvénymódosító javas­latait a jövő héten tárja a parla­ment elé Zsikla Győző képviselő.-RÉ-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents