Heves Megyei Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-22 / 196. szám

MEGYEI KÖRKÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal 2000. Augusztus 22., kedd Nő vagy férfi? Az iráni lányok 53 százaléka in­kább fiúként szeretne a világra jönni, ha újraszülethetne. Némi­képp megértem a hátrányos megkülönböztetésekben részesü­lő iráni hölgyeket, akikre szigorú szabályok nehezednek, például idegenek előtt nem mutatkoz­hatnak fedetlen fővel. Ám ha jobban meggondoljuk, még mindig nemesebb dolog el­nyomott nőnek lenni, mint le- igázó férfinak. ___________ieleki V ISSZA A KÖZÉPKORBA. Au­gusztus 26-án és 27-én egy hét­végére jelképesen bárki vissza­utazhat a középkorba, aki ellá­togat a kisnánai várjátékokra. A kétnapos rendezvényen lesz lovagi torna, vásári komédia, boszorkányégetés és szelle­mek éjszakája. S az Éden La­koma Tanyán ínycsiklandozó falatok várják a kimerült ven­dégsereget. CSALÁDI NAP. A Heves Megyei Önkormányzat Idősek, Fogyaté­kosok Otthona és Módszertani Intézete családi napot szervez augusztus 26-án 10 órától. A rendezvényre az otthon lakói szórakoztató műsorszámokkal készülnek, fellép a balatoni tánccsoport, s lesz rock and roll bemutató. Délután játékos sportvetélkedő, koncert és Ki mit tud? várja a szórakozni vá­gyókat. VISSZA A SULIBA! A Heves Megyei Hírlap, a Merkúr Papír Kft. és az egri McDonald 's közös játékának augusztus 15-i szelvé­nyével egy McDonald's-menüt nyert Pongrácz László (Gyön­gyös), akinek nyereményszelvé­nyét levélben küldjük el. Az au­gusztus 18-i kérdéssel egy-egy ezerforintos írószercsomagot nyert Pintér Ádám és Vivien (Párád), Rátkai Tamás (Boconád) és Smid Eszter (Ecséd). A szerencsések nyere­ményszelvényüket - melyet postán juttatunk el - beválthat­ják az egri, illetve gyöngyösi Merkúr papírüzletekben. KÖSZÖNET. A kompolti Idősek Klubjának tagjai és dolgozói Tóth Andrásáé klubvezetővel a napokban kirándulást tettek a Mátrában. Útjuk először Parádfürdőre vezetett, majd Sás­tón, végül Kékestetőn gyönyör­ködtek a táj szépségeiben. Az idősek részére a Kompolti Pol­gármesteri Hivatal biztosította az autóbuszt, amiért ezúton mondanak köszönetét. TRAFFIPAX VEZÉNYLÉS 11.00- 19.00: 21. sz. főút hatvani szakasza. 14.00- 22.00: M3-as autópálya, Gyöngyös belterület. Kenyérfronton Eger a legdrágább A legtöbb boltban drágultak a pékáruk A különféle sütőipari vállalatok hosszú ideje tervezik, hogy - tekintettel az energia-, a lisztárak és egyéb költsége­ik növekedésére - megemelik a kenyér és a sütőipari ter­mékeik nagykereskedelmi árát. Különféle okok miatt eddig tartózkodtak ugyan ettől a lépéstől, de augusztusban nem vártak tovább. Heves megye A nagyobb sütőipari cégek ár­emelési szándéka nem mai kele­tű. Egyes vélemények szerint ed­dig a nagyobb üzletláncok ellen­állásán akadt el törekvésük, de végül augusztus 21-éré beharan­gozták a nagykereskedelmi ár megemelését, mert úgy látták: to­vább már nem „nyelhetők le" inf­lációs veszteségeik. A megye különböző élelmi­szerboltjaiban tájékozódva kide­rült: kevés kivételtől eltekintve a boltokban már drágábban kap­ható a pékáru. Az árszint meg­ítélése szempontjából mérvadó egy kilogrammos fehér kenyér a megyeszékhelyen kerül a legtöb­be, kisebb-nagyobb eltérésekkel 128 forint körül mozog. A Rózsa Károly úti Hossó ABC-ben au­gusztus 7-étől lehet drágábban kapni a Hesi Rt. fehér és a Sütker házi jellegű kenyerét. Az előbbi A FEHER KENYER ÁRA EGERBEN Saját felmérés. Az összegek megközelítő pontosságúak 127 forintba, míg az utóbbi 135- be kerül. Az elmúlt héten válto­zott a siroki magánpékségből szállított kenyér ára is, 118 fo­rintról 129-re emelkedett. Mint az üzletben megtudtuk, koráb­ban január első napjaiban voltak változások, de az valamivel ki­sebb mértékű volt. Hevesen, a Penny Marketben augusztus 21-étől történtek az ár­változások. A fehér kenyér az ad­digi 105 forintról 119-re, a félbar­na 99-ről 115-re emelkedett. Nem változott a zsömle és a kifli eladá­si ára, a péksütemények viszont 10 százalékkal drágultak. A ter­mékeket az üzlet egyébként Szol­nokról kapja, és az áruházlánc tagjaira érvényes tarifákkal áru­sítja. Az általunk megkérdezett üz­letek közül a Csemege Julius Me­inl hatvani Jééé Diszkontjában kapni a legolcsóbban a kenyeret: itt a túrái egykilós fehér 89 forint­ba, míg a Sebestyén-féle házike­nyér 135-be kerül. A kifli 10, a zsömle pedig 7 forintot taksál. Mint megtudtuk, az árakban ed­dig nem volt változás, és ha lehet, nem is tervezik azt. Nem tapasztaltunk árváltozást a kis pékségekkel együtt kenyér­boltot is működtető vállalkozá­soknál, bár várhatóan kis időelté­réssel lesz majd egyfajta árköve­tés. Ezekben az üzletekben 100 forint körüli áron kínálják a fehér kenyeret. isikéi Elég volt a nyári szünetből? Alig egy hét, és a padsorok ismét megtelnek az iskolákban. Hi­szen az oktatási tárca egyeztetések után úgy döntött, augusztus 28-án becsengetnek. A most következő tanévben ugyanis vala­mennyi nemzeti ünnep hétköznapra esik, és a törvényben köte­lezően előírt 185 napot csak így lehet teljesíteni. A mostani tanév - az erről szóló miniszteri rendelet szerint - a kö­zépiskolák utolsó évfolyamainak kivételével 2001. június 15-én zárul. Újdonsága az őszi vakáció, amely november 1-től 5-ig tart, míg a téli szünet december 22-én kezdődik és január 2-án zárul. A tavaszi vaká­ció első napja 2001. április 11., az utolsó 17-e. A szülőktől és gyermekeiktől ar­ról érdeklődtünk, mit szólnak az előre hozott iskolakezdéshez és a magas tanszerárakhoz. Szerűim Elvira két gyermeke nem igazán örül, hogy néhány na­pot lefaragtak a nyári szünet­ből.- Ennél na­gyobb gondot okoz azonban a családnak - mondja az anyuka hogy a 10. és 7. osztályba lépő gyerekek tanévkez­dése az idén csaknem 50 ezer fo­rintba kerül. Szerencsére a Bél­apátfalvi Általános Iskolában a ki­sebbiknek három hónapos rész­letfizetési kedvezményt adnak, így a könyvek árát könnyebb lesz kifizetni. A további írószereken, táskán és kiegészítő taneszközö­kön azonban nemigen lehet spórolni. Nagy Lászlónénak egy általá­nos és egy kö- zépiskolás gyermeke van.- Azt hi­szem, ez a pár nap eltérés nem viseli meg különö­sebben a gye­rekeket - em­líti. - Elég volt ez a nyári szünet. Persze, biztos jobban örültek volna, ha az augusztusból fenn­maradó négy napot szabadon tölthetik el, viszont a lányom most megy középiskolába, ami nagy izgalommal tölti el. A fiam talán már a héten megkapja a könyveit, ám a lányom csak 28- án. Addig nem tudom, mennyi­be fog kerülni, és őszintén szól­va a füzeteket sem szereztük még be. Nem fogok ugyanis tüle­kedni a boltokban és vásárokon, hogy öt forinttal olcsóbban ve­gyek meg egy füzetet. Czipó István és Péter ikertestvé­rek, hatodik osztályba készülnek. Őszintén bevallották: egyáltalán nem örülnek, hogy egy hét múlva vissza kell menni a suliba, de azért egy kicsit várják is.- Hosszú ez a két és fél hónap - mondja Nagy Ágnes, az anyuka. - Az ember nem tud kivenni ennyi szabadsá­got, a gyerekek pedig nem jár­hatnak állandó­an a nagyszü­lőkhöz. Szeren­csésebb, hogy előrébb hozták a tanévkezdést, de talán még tagol­tabban kellene megszervezni az is­kolaévet. Például hosszabb lehetne a téli szünet, s minden iskolában be kellene vezetni a síszünetet, hi­szen rengetegen szeretnének feb­ruárban is kiruccanni valahová. Nálunk az ikreknek mindent dup­lán kell megvásárolni, s csak a könyvek már csaknem 10 ezer fo­rintba kerülnek fejenként. Ha eh­hez hozzáadjuk a tanszereket, fü­zeteket, a tolltartót, a táskát és az esetleges köpeny árát, ez az összeg majdnem a duplájára emelkedik. ELEK ESZTER SZUROMI RITA Ünnep az erdőben Nem lehet jó dolog mostanság erdei polgár­mesternek lenni. Ha valaki mégis vállalja, könnyen járhat úgy, mint a nyuszika, akit ak­kor is orrba ver a medve, ha van rajta sapka, meg akkor is, ha nincs. Történt, hogy egy városi nyuszika - galamblelkületéhez illőn - igyekezett mindent megtenni az erdő lakóinak. Ám az erdő lakói­nak sehogy sem volt jó. így is, úgyis fejbe verték. Az erdei népek nagy ünnepségre készültek. Ám abban, hogy hol legyen az ünnep­ség, sehogyan sem tudtak megegyezni. Kitalátták hát, hogy az erdő legrégibb épületében tartsák a nagy összejövetelt. Mégis ez az erdő rangidős helye. Bár az ötlet eleinte jónak tűnt, utóbb kiderült, az erdei tempbm nem felel meg sok erdőlakónak. Az ateista veréb azt mondta: miért kell neki templomba mennie? Ő nem hívő, ő csak ünnepelni szeretne. A református sündisznó azt duruzsolta a többi­ek fiüébe: hát én meg református vagyok, mit keresek a katolikus templomban? Jöttek erre a többiek is. Mindenki a saját templomá­ban szeretett volna ünnepelni. Legvégül megjelent az erdő katolikus népe, s kérdezte: miért kell nekik lemondani a miséről, azért, hogy a református sündisznó és az ateista veréb jól érezze magát? Áz erdő népe két részre szakadt. Medve koma és róka koma úgy gondolta, most végérvényesen igazságot teremt. Medve koma nagy garral kijelentette: márpedig az ateista kisebbség ellenére ide igenis kell a mise! Mire róka koma megjegyezte: ők bizony nem ülnek be a templomba! Az erdő ünnepre készülő népét a nyuszika igyekezett megmente­ni a botránytól Elhatározta, hogy a helyszín mégiscsak a tempbm bsz, de nem kell misét hallgatni. A bölcs nyuszikának ezután mindkét oldal az orrára vert. Eközben a szomszédos erdő lakói böl­csen mosolyogtak. Az ateista is jár tempbmba, ha az épület műem­lékét, történeti múltját kell megcsodálni. A hithű életnek pedig nem a misehallgatás az egyetbn útja. Ők, akik nem érintettek e heves érvelésben, nyugodtan elgondol­kodhattak, mire voü ez jó? Vallási hovatartozásból miért kellett az ünnepséget átfogó kérdést kreálni? Csak nem elindult egy kam­pány, amely két év múlva talán már az erdei erőviszonyok átrende­zésére hivatott? Persze, ezt a problémát az erdeiek nagyon komolyan vették. Nyuszika is, aki igyekezett mindenkinek a kedvére tenni. Mégis orrba verték. Innen is, onnan is. A gyülekezés szabadsága (Folytatás az 1. oldalról) Ezekkel kapcsolatban az 1989. évi III. törvény a gyülekezési jogról semmilyen hatáskört nem ad az önkormányzatoknak. Ha az önkor­mányzat hatáskörébe tartozna, hogy engedélyezzen vagy ne enge­délyezzen ilyen jellegű rendezvé­nyeket, ez azt jelentené, hogy az önkormányzat eljárásával meghiú­síthatná a gyülekezési jog lényegé­nek érvényesülését, a közterülete­ken való aktuális és gyors véle­ménynyilvánítást. Éppen ezért egyházunk minden fórumon fel­lebbezni fog a jegyző úr által indí­tott szabálysértési eljárás ellen. A hatvani Hit Gyülekezete ve­zetősége a leghatározottabban visszautasítja a lőrinci jegyző azon állítását, amely szerint »a gyülekezet jelen lévő tagjai az összes lőrinci polgárt megsértet­ték, semmibe vették«. Ez az állítás éppoly abszurd, mintha valaki azt nyilatkozná - ha kiderül, hogy a jogvitában mégis nekünk van iga­zunk, s ha a sajtó ugyanilyen ter­jedelemben foglalkozik majd ez­zel -, hogy a »lőrinci jegyző meg­sértette és semmibe vette az ösz­szes magyar állampolgárt«, ami­kor alkotmányos jogaik gyakorlá­sában korlátozni próbálta az evangelizációs csoport tagjait. Vé­leményünk szerint egy jegyzőhöz méltatlan egy vallási kisebbséggel szemben ilyen hangulatkeltő állí­tásokat tenni nagy nyilvánosság előtt egy vitatható jogi helyzet­ben. Természetesen minden ilyen jellegű rendezvény a tüntetések­től vagy a Pepsi Szigettől a millen­niumi tűzijátékon át a köztársasá­gi elnök beavatását kísérő díszlö­vésekig zavarhatja egyes polgárok nyugalmát, ez azonban nem te­remt jogalapot az ilyen rendezvé­nyek és mások alapvető emberi jogainak korlátozásához. Az evangelizációs csoport tagjai kö­zött egyébként számos lőrinci polgár is tevékenykedett; nem egyházunkhoz tartozó lőrinciek is kérték a rendezvény megismétlé­sét a csoport tagjaitól. A cikk megemlítette a Hit Gyüle­kezete augusztus 26-i hatvani, egész napos »hasonló« rendezvé­nyét is. Éz azonban nem közterü­leten, hanem a gyülekezet saját tu­lajdonában lévő, volt Városi Sport­csarnok területén lesz.” ■ Megdőlt a vízcsúcs A rendszer még bírja a kánikulát Az augusztusi kánikula a vízellátó rendszert is próbá­ra teszi, hiszen egyes tele­püléseken 50 százalékkal is megnőtt a fogyasztás. Az el­látásban nem volt fennaka­dás, és korlátozások beve­zetését sem tervezik. Heves megye Megdőlt az idei vízfogyasztási csúcs az elmúlt hét végén. Szomba­ton megyei szinten 60 ezer köbmé­ter ivóvíz fogyott a szokásos napi 40 ezerhez képest. A vízellátási rendszer jól bírja a pluszterhelést, sehol sem volt nagyobb fennaka­dás a vízszolgáltatásban. Bakos István, a Heves Megyei Vízmű Rt. műszaki igazgatóhelyet­tese arról tájékoztatta lapunkat, hogy vízkorlátozást sehol sem kel­lett bevezetni, és takarékoskodási intézkedések meghozatalára vélhe­tően nem is kerül sor, az ivóvíztar­talékok is megfelelőek. A megyei vízmű 83 megyei tele­pülés ellátását biztosítja. Az au­gusztusi forróságban jelentősen megnőtt a napi fogyasztás. Eger­ben a mostani kánikulában átlago­san 30 százalékkal több víz fogy a megszokotthoz képest. A Tisza- parti üdülőhelyeken ennél is na­gyobb a vízigény, hiszen ott 50 szá­zalékkal engedtek ki több vizet a vezetékekből. Az ivóvíz zavartalanul eljut va­lamennyi fogyasztóhoz. Kisebb vízkimaradás csak ott fordulhat elő, ahol a mélyen kiszáradó talaj károsítja a műanyag vezetékeket. Csak pár lakóházban okozhat rö­vid ideig fennakadást, a hibák kija­vítása gyorsan megtörténik - je­gyezte meg a szakember. _____________________(T. Z. M.) S ajátos kultúrára épülő oktatás Egy reprezentatív felmérés szerint két évti­zed alatt több mint 50 százalékkal nőtt, s már 800 ezresre tehető hazánkban a roma származású lakosság száma. A csökkenő népességet figyelembe véve 2015-re a ci­gányság aránya elérheti a 8 százalékot - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, ame­lyet tegnap az Eszterházy Károly Főiskolán tartott dr. Balázs Sándor. Eger A neveléstudományi tanszék vezetője ezt annak kapcsán ismertette, hogy szerdától háromnapos romapedagógiai konferenciát tartanak országos szaktekintélyek - így Pokomi Zoltán oktatási miniszter - részvételével. A tanácskozást az te­szi aktuálissá, hogy - mint Orbán Viktor minisz­terelnök is megfogalmazta - a romák felemelke­déséhez a munkahelyteremtésen kívül az okta­tásban való részvételük a legfontosabb. A megyeszékhelyen működő főiskola már csak azért is megfelelő helyszín ennek a témá­nak az elemzésére, mert az intézmény - akár­csak a korábbi években - az idén is számos ro­ma származású jelentkezőt vett fel hallgatói so­rába. Közülük többen a közé az 1400 diák közé tartoznak, akik más szakok mellett speciális pe­dagógiai képzésben részesülnek, s így elsajátít­ják a fejlesztő pedagógia - a felzárkóztatás, a te­hetséggondozás - fortélyait. A tanszék oktatói, illetve a hallgatók által vég­zett helyi kutatások azt mutatják, hogy az érin­tett tanulók körében - a sajátos szokások és életviteli gondok miatt - gyakori a hiányzás, nagyarányú a lemorzsolódás, s emiatt később hátrányos helyzetbe kerülnek. Netán még azok is elkallódnak, akik tehetségesek. A jövőben mindinkább nagy jelentőséggel bíró romapeda­gógia feladata tehát, hogy - figyelembe véve a réteg eltérő kultúráját - kidolgozza, s alkalmaz­za a felzárkóztató programokat. Továbbá felku­tassa a tehetséges diákokat, akiket bevonhat a felsőoktatásba. Ennek érdekében - várhatóan 2001 szeptem­berétől - önálló romanobgia szakot indítanak, ám addig is nagy súlyt fektetnek a már pályán lévő pedagógusok továbbképzésére, illetve a többségében roma tanulókat oktató helyi isko- lák támogatására. _____________’__________t-si A HÍRLAP ÜGYELETÉI 4--------------------------------------­HEVESfHÍRLAP Újságíró: SUHA PÉTER Telefon - (36)513-600 Fax - (36)513-605 * Hirdetésfelvétel: Telefon - (36)513-628 Fax - (36)513-630 * Terjesztő: MURÁNYI GERTRÚD Telefon - (36)513-646

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents