Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-08 / 158. szám

2000. Július 8., szombat HÍRLAP Heves Megyei Hírlap - 7. oldal MAGAZIN A korlátokat sohasem fogadta el Emlékművek, könyvek, festmények - New York-i Golgota - Tíz stáció Mátraszentimrén Hatvan, Egyházasdengeleg, Mátraszentimre. Ezek voltak U. Sze­gedi Árpád legutóbbi stációi. Ősszel New York következik. Újra New York, mert hogy a művész korábban ott már sikeresnek bizonyult. Ott is. A honi tájakon már begyűjtött jó né­hány díjat meg oklevelet. Ú. Szegedi Árpád az elismertek közé sorolható. Ám ettől még nem pihenhet nyu­godtan a babérjain. Sőt! Gyakorta napi megélhetési gondokkal kell szembesülnie. Mint mondja, sze­mély szerint őt ez nem zavarná, ha öt gyermeke közül nem kellene a három kisebbet eltartania. Ezt nem panaszként mondja. Nem olyan éveket élünk, hogy egy elismert képzőművész feleségével és három gyermekével csendesen eléldegél­jen a munkáiból. U. Szegei Árpád idejének java részét önmaga mene­dzselésével tölti. El kell adnia önma­gát. Ha nem tenné, akkor akár ki is állhatna az utcasarokra kéregetni. Árpád-kor és emlékmű Egyházasdengelegnél el kell időznünk egy kicsit. A település északi dombján kis Árpád-kori templom. Nemcsak szentély, ha­elején belevágott a megmentésébe. Mert hogy őseink duzzadó agyagra építették a kis templomot és ez csak mostanság lett igazán probléma: a talaj mozgásától a falak repedezni kezdtek. A nyolcvanas években már volt egy rekonstrukció, ám később kiderült, hogy az alapok körbebeto­nozása nem bizonyult szerencsés­nek. A falak újra megrepedtek. Pá­los Frigyes a Váci Egyházmegye egy­házművészeti és építészeti bizottsá­gának elnökeként évtizedek óta a megmentésén fáradozik. Most kor­mányzati pénz is van rá, több mit húszmillió. Három cég pályázik a munkálatokra, az egyház egy olasz restaurátort szeretne, azt a céget, amelyik az itáliai műemlékek meg­mentésénél már bizonyított. Mohácsi Károly, a Műemlékek Ál­lami Gondnokságának osztályveze­tője azt mondja, hogy július végéig eldől, melyik pályázó kapja meg a megbízást. Az olaszok egy átfogóbb rendezési tervet nyújtottak be, amely talajmunkálatokat is tartal­maz, hogy a csapadékvizet minél gyorsabban elvezessék a műemlék közvetlen közeléből. Ám mindeh­hez újabb hétmillióra lenne szük­ség. A pluszigényt már benyújtották A művész és képei. Az egyházi témák elismert alkotója nem a maga egyszerűségében is építészeti műremek. Más hatvani vonatkozása is van a templomnak, hiszen Pálos Frigyes hatvani prépost fiatal papként még a hatvanas évek a Nemzeti Kudturális Örökség Mi­nisztériumához. Válasz augusztus elejére várható. Akkor dől majd el, hogy csak a szerkezeti megerősítés­re, vagy nagyobb konstrukciós munkálatokra is futja majd az egy- házasdengelgi templom helyreállí­tására szánt pénzből. A hatvani prépost bizakodó a Zagyva-parti városhoz mintegy húsz kilométerre található templom felújítását illetően. Az egyházasden- gelegiek is. Kovács Tibor polgármes­ter egy romkertről beszél, melyet a templom körül alakítanának ki. Oda kerülnének az ezeréves temetőből előkerülő relikviák. A nemzeti kegy­hely egyik dísze a világháborús hő­sök emlékműve, a hatvani U. Szege­di Árpád alkotása. Az ünnepélyes átadásra néhány napja került sor. Az emlékmű talapzatára har­mincnyolc név került, ennyi katoná­nak bevonult férfit vesztett az öt­százötven lakosú település a két vi­lágháborúban. A legtöbb katona is­meretlen helyen nyugszik, s így a helybéliek virágot sem vihettek a sírjukra. Most már van egy hely, ahol emlékezni lehet. A holtak és az élők is megnyu­godhatnak, Ezt egy nénike mondja talpig feketében. A bátyját vesztette el az orosz fronton. Nem tudja, hol van eltemetve. Aztán megsimogatja az emlékművet. A kövek segítenek emlékezni. - Szép ez az emlékmű - mondja. - Isten megáldja a művész urat érte. Tíz csapás U. Szegedi Árpádnak nem ez az első emlékmű­ve. Két évvel ezelőtt már megépült a budapesti Lágymányosi híd pesti hídfőjénél az általa terve­zett világháborús emlék­mű, tavaly pedig a mátra- szentimrei. A fővárosi köztéri alkotás homlokza­ti részén Az utolsó ítélet című képe látható, ame­lyet Sztekly Zsuzsa képző­művész égetett tűzzo­máncba. Az emlékművet a történelmi egyház fő­papjai áldották meg. Ek­kor már két éve érlelődött U. Szegedi Árpádban egy mátraszentimrei monu­mentális emlékmű, az egyiptomi tíz csapás megvalósítása. Tíz stáció, amely az Egyiptom népére zúdított isteni csapásokat örökítené meg. A megvalósítást a történelmi egyhá­FOTÓ:T.Z.M. A holtak és az élők is megnyugodhatnak. Már van hol emlékezni zak erkölcsileg egyöntetűen támo­gatják. Arra is van remény, hogy az anyagiak is összeadódjanak a Mátraszentimrétől, Mátraszent- istvántól és Mátraszentlászlótól egyenlő távolságra található Három falu temploma tőszomszédságában megépülő emlékműhöz. A stáció­kon egy-egy tűzzománckép idézi fel a csapásokat. Az U. Szegedi-képek­ből július elsejétől már megnyílt az állandó tárlat Mátraszentimrén. Bár­ki megtekintheti a tíz csapást, s így elképzelheti milyenek lesznek a megépülő stációk. A szabadtéri monumentális alko­tás elkészültét jövőre tervezik. Ha sikerül mecénásokat találni az ügy­nek. Ha kevesebb lesz a támogató, akkor csak 2002-re készül el az em­lékpark. De akkorra mindenkép­pen, hiszen apápai nunríus a terve­ket megtekintve már jelezte, hogy nemzetközi búcsújáró hellyé nyilvá­nítja Mátraszentimrét. Ez pedig az idegenforgalom fellendülésével jár. U. Szegedi különben az egyhá­zi témák elismert alkotója. Négy évvel ezelőtt Csontos Jenő teológi­ai professzor - miután több jeles grafikus munkáját visszautasította- őt bízta meg a szentírásról szóló könyv illusztrálásával. 1998 őszén jelent meg első önálló kötete, a Tíz csapás. A 105 számozott példány­ból az elsőt II. János Pál pápának ajándékozta. Őszentsége a műért Arany Emlékéremmel tüntette ki, amit Karl Josef Räuber pápai nun- cius úr adott át neki Budapesten. Dr. Ladocsi Gáspár katolikus tábo­ri püspök Ezüst Éremmel jutal­mazta a könyvért, amely Az év grafikai és képzőművészeti albu­ma címet is elnyerte. New York, New York Két évvel ezelőtt indult először az Újvilágba. A New York-i Manhattanben állít ki és néhány ismert művészettörténész nyom­ban lecsap rá. Gondtalan anyagi létet ajánlanak, de csak nekik kel­lene dolgoznia. Fél napig töp­reng, aztán visszautasítja az aján­latot. A korlátokat sohasem fo­gadta el és az eljövendőkben sem akarja. Az elmúlt év elején tér ha­za és nyáron már avatják a mátra­szentimrei világháborús emlék­művét. Ugyancsak 1999-ben jele­nik meg második önálló kötete, a Félperces fohászok. Harminc- nyolc fohászt és ugyanannyi gra­fikát tartalmaz. Most újra Amerikába készülő­dik. Októberben a New York-i Szent József templomban felszentelik a Golgota tizennégy stációját megörö­kítő alkotását. New York újra várja. Mindennapi betevő Az elmúlt évek sikerei után azt hinné az ember, hogy U. Szegedi­nek nincsenek napi gondjai. De vannak. Pülanatnyilag éppen an­nak örül, hogy ki tudta fizetni a jú­niusi kocsirészletet, a gáz- és vil­lanyszámlát. A család nagy, s így a napi megélhetés költségei sem ki­csik. A reklámgrafika hoz valamit a család konyhájára, ám a nyugodt napok még távolinak tűnnek. U. Szegedi azt mondja, hogy jelenleg idejének kilencvenöt százalékát sa­ját menedzselésével tölti és csak öt százalék jut alkotásra. Azt reméli, eljut majd oda, hogy ez az arány ötvan-ötven százalék legyen. Ám a mai Magyarországon egy művész ezt még nem engedheti meg magá­nak. Egyszer, talán... TOMPA Z. MIHÁLY Siker: orvosság a tévhit ellen Díjeső a Gröber Pincészet borcsaládtagjainak Úgy tűnik, mind a hazai, mind pedig a külföldi szakembe­rek figyelmét felkeltette az az új, idén áprilisban piacra ke­rült borcsalád, amelyet az Egervin két borásza, dr. Lőrincz György és Román Péter jegyez. Elmondásuk szerint a nyolc különlegességből álló, s a Gröber Pincészet fantázianévre ke­resztelt sorozat összeállításával a piac gasztronómiai szeg­mensébe kívántak betörni. Az eddigi sikerek azt mutatják: érdemes volt próbálkozniuk... Eger- Az utóbbi időszakban a szaksajtó­ban elterjedné vált az a nézet, misze­rint a nagy borászati cégeknél nem lehet igazán jó borokat készíteni, csak stílusjegy nélküü és személyte­len tömegtermékeket - bocsátotta előre a borcsalád megalkotásának előzményeként Román Péter. -Ezt a tévhitet akartuk megcáfolni a Gröber Pincészet tagjaival, bebizo­nyítva azt, hogy mi is képesek va- gyrnk olyan borokat készíteni, ame­lyek a gasztronómiában is megáll­ják a helyüket, és méltó versenytár­sai a piac kifejezetten eme szelete igényei kiszolgálására berendezke­dett kisebb borászatok termékeinek Ennek fényében már a Gröber Pincészet borainak alapanyagául szolgáló szőlők kiválasztásánál is nagy körültekintéssel jártak el a szak­emberek: az itt megejtett szelektálást nagyban segítette, hogy az Egervin vezetésétől szabad kezet kaptak. Tudni kell azt is - jegyezték meg Lőrincz Györgyök -, hogy az Egervin mintegy 250 hektáron a metszéstől a szüretig a művelést is maga végzi, ezen belül pedig van 50 olyan hektár, amely a kiemelkedően magas minő­ségű termést szolgáltatja, s amely ter­més alapanyagául szolgál a gasztro­nómiai borok kategóriájába tartozó Grőber-borcsaládnak. Mindehhez - tették hozzá - igényes borászati tech­nológia is kell, no és persze az is, hogy mindent alárendeltek a minő­ségi szempontoknak A mai borpiacon ugyanakkor a kiváló minőséghez jó marketingre is szükség van, azaz: jó bornak is kell a cégér... Ilyenformán a név- választás sem véletlen, hiszen a „névadó” Gröber Jenőt a század- fordulón élt neves, innovatív beál­lítottságú egri borászként tartja számon a szakma. - Mi is újdon­ságokkal, s nem a megszokott faj­tákkal igyekeztünk a nyilvános­ság elé lépni - mondta el ennek Dr. Lőrincz György: A bor bizalmi termék Román Péter: Nem a megszokott fajtákkal igyekeztünk a nyil- fotó: gál gábor vánosság elé lépni kapcsán Román Péter -, másrészt pedig az Egervin főpincészetének egyik pinceága volt egykoron a Gröber család pincészete. De, hogy magáról a borcsaládról is essék szó: a két szakember szerint alapvetően kétfelé lehet osztani a Grőber-borokat, egyik részébe a ki­mondottan világfajták - ezek Ro­mán Péter nevéhez fűződnek -, a másikba pedig a magyar fajtákból készült alkotások kerültek - ezeket jegyzi dr. Lőrincz György. Ezzel be­vallottan az volt a szándék, hogy mindenki megtalálhassa a kedvére valót. így született meg tehát Lőrincz György munkásságából a Bianca-Cserszegi fűszeres, az Egri Leányka, az Egedhegyi Kékfrankos, az Egri Bikavér, míg Román Péter al­kotásában a Pinát Gris-Pinot Noir, a Blanc de Noire-Pinot Noir, az Egri Merlot Barrique, valamint az Egri Bi­kavér Grand Reserve. A vörösborok '97-es, míg a fehérborok '99-es évjá­ratúnk A Bianca-Gserszegi fűszeres mind a párizsi, mind a montreah versenyen ezüstérmes lett, ez utóbbi helyen különdíjat is ka­pott, miként Düsseldorfban az új fehérborok kategóriájában is, míg a keszthelyi V. Országos Cserszegi Fűszeres Borversenyen a legmaga­sabbra értékelt borként nyert kü­löndíjat. Az Egri Leányka a madri­di versenyről tért haza ezüstérem­mel. A Pinot Gris-Pinot Noir, illet­ve az Egri Merlot Barrique Bor- deaux-ban szerzett bronzérmet, az Egri Bikavér Grand Reserve pe­dig a Pannon Bormustrán bíráló nemzetközi zsűri ítélete alapján lett a 19 magyar csúcsbor egyike. A sorozatnak, mint megtudtuk, lesz folytatása, méghozzá a 2000- es évjáratú fehér- és a '99-es vörös­borokkal, hiszen mindketten fon­tosnak tartják, hogy egy nagy bo­rászati céget „borász oldalról” is nevesíteni lehessen. A bor ugyanis bizalmi termék, ekképp a borász keze és lelkiismerete garantálhat­ja a megfelelő minőséget a fo­gyasztó számára. KÜHNE GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents