Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-08 / 158. szám

UH 2000. Július 8., szombat M E G Y E I KÖRKÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal Kemény kamarai követelmények (Folytatás az 1. oldalról)- Miután tudomásuk van ilyen esetről, akkor tör- tént-e már intézkedés?- Ha az ÁNTSZ hivatalos ellenőrzései során ilyet tapasztal, és ezt a tényt rögzíti, akkor kerülhet sor az engedély bevonására. A tisztiorvosi szolgálat folyamatosan végez ellenőrzése­ket a háziorvosi körzetekben, nem csu­pán ebben a tekintetben, de figyelmük erre is kiterjed.- Ha csak a tulajdonos orvos működ­tetheti a praxist, akkor ez azt is jelenti, hogy mondjuk a nyári szabadsága alatt senki sem törődik a betegeivel?- Természetesen erről szó sincs, a he­lyettesítés más téma. Viszont ebben is komoly és szigorú előírásokat fogalmaz meg a törvény. A legfontosabb: csak háziorvosi, illetve azzal egyen­értékű végzettséggel rendelkező orvos helyettesít­het háziorvost. Úgy vélem, a törvény rövid távon leginkább kézzelfogható hozadéka, hogy ennek eredményeként a nyári időszakban sem csökken­het - a korábbi időszakkal ellentétben - az ellátás színvonala. A helyettesítések kapcsán is mód nyí­lik a szankcionálásra. Ha három éven belül két al­kalommal szabálytalanság történik, akkor a ka­mara szintén visszavonhatja a működési enge­délyt. Egyébként az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződésekben is szerepelnie kell, hogy távolléte esetén ki helyettesíti az or­vost. Bízunk abban, hogy az OEP ma még megle­hetősen színes szerződéskötési gyakorlata is hoz­záigazodik majd ehhez az előíráshoz. Az biztos, hogy az új szerződéseket már csak akkor kötik meg, ha a helyettesítés is megoldott.- Mit kell tenniük a háziorvosoknak, hogy ne väsenek - akár akaratlanul, jóhiszeműen - a he­lyettesítés szabályai ellen?- A helyettesítést vállaló háziorvosoknak csak akkor van tennivalójuk, ha maguk nem dolgoz­nak jelenleg háziorvosi körzetben. Ebben az eset­ben viszont csak a kamarai engedély birtokában végezhetnek helyettesítést, miután ezzel tudjuk igazolni a szakképzettségüket.- Az ÁNTSZ-szel közösen a kamara értékeké a praxistörvény eddigi tapaszta­latait is. Milyen megállapításra jutottak?- Az látszik, hogy bár kezd megin­dulni a praxisok „mozgása”, egyelőre inkább az ellátási, szakmai biztonság kérdései, valamint az önkormányzatok ezzel kapcsolatos feladatai vannak elő­térben. Ez érthető is, mert a törvény a praxiscserét, vagyis azt, hogy az orvo­sok adhatnak és vehetnek praxist, 2001. január el­sejétől teszi lehetővé. Ez előtt csak néhány megha­tározott esetben kerülhet vásárlással praxisba egy orvos, például ha egy elhalálozott kolléga örököse­itől veszi meg azt. A praxisok privatizációjára már vannak egyébként példák a megyében, mert akad olyan település is, ahol az orvos a rendelőt és az eszközöket is meg kívánja vásárolni, most éppen a hitelt intézi.- Beszélgetésünk elején Ön azt mondta, a szak­mai biztonság, vagyis a minőségi és a jogi előírá­sok betartatásában a kamara igen következetesen lép fel. Ez a „szigorúság" itteni jelenség csupán, vagy az egész országra jellemző?- A törvény természetesen az egész országra érvényes. Hevesben igen jó az együttműködés a kamara és az ÁNTSZ között, ez mindenképpen megkönnyíti, hogy kitartó - és újszerűsége miatt esetenként talán nehezen fogadott - munkával betölthessük ezt a szerepünket is. Ez nem öncélú hatóságosdi, hanem a háziorvosi tudás megbe­csülése és megbecsültetése, a betegek érdekében. _____________________________________________________(ESPél M egszámlálják az üdülőket • Heves megye hazánkban is július l-jén kezdő­Narkotikum Ifjú és bájos nővérke kötözi a kö­zépkorú férfi ujját, amelyen mély sebet ejtett egy kés. A férfi időnként felszisszen, fájhat a fáslizás is. Kezét maga felé húz­za az asztalon, s így a nővérke kénytelen egyre közelebb hajolni a pácienshez. A nyári forróság­ban a hölgy csak egy mélyen ki­vágott köpenyt visel, s ahogy a beteg felé hajol, keblei is egyre jobban kitárulkoznak. A férfi nézi, ám ezt a nővérke is észreveszi és hirtelen felegye­nesedve folytatja a kötözést.- Kár - nyögi a sérült. - A lát­ványtól még a fájdalmat is elfe­lejtettem. Szemrevaló, ingyenes érzéste­lenítés. Gazdaságilag rosszul ál­ló kórházaknak még jól jöhet. __________________________________(TOMI E GRI ARCOK. Ma este fél nyolc­kor az egri városi televízióban a negyvenedik adás vendége Szabó Sipos Máté lesz. Az Egri Szimfoni­kus Zenekar karmestere a művé­szetről, a sikerről és az elismert­ségről vall. FELSÖTÁRKÁNYI BÚCSÚ. A háromnapos rendezvénysorozat július 21-én, pénteken 17 órakor az általános iskolában megrende­zésre kerülő helytörténeti kiállítás megnyitásával veszi kezdetét. A szombati program délután 3 óra­kor a millenniumi zászló átadásá­val kezdődik a templomban. Va­sárnap 15 órakor a tóparti szabad­téri színpadon Koncz Zsuzsa és Böröndi Tamás énekel, fellép to­vábbá Éles István humorista is. EMLÉKMŰSOR. Az egri városi televízióban vasárnap este fél nyolctól M. Horváth Józsefről su­gároznak emlékműsort. Az adás keretében kollégák, színházi emberek vallanak a kiváló szí­nészről. IRODALMI UDVAR. A hatvani Ady Endre Könyvtárban naponta 9 és 12 óra között különféle kéz­műves foglalkozásokkal, angol nyelvi játékokkal várják a gyer­mekeket. NYERTES MEGFEJTŐK. A múlt szombati számunkban kö­zölt rejtvényünk helyes megfejté­se: Elvégre nem a te anyósodat szi­dom, hanem a magamét. A jó vá­laszt beküldők közül Csuhaj Lász­ló (Bekölce) és PappJózsefné (Po­roszló) nyert könyvutalványt. Gratulálunk! TRAFFIPAX VEZÉNYLÉS 06.00- 14.00 Gyongyös-Mátrafüred­Mátraháza 24. sz. főút. 07.00- 15.00 21. sz. főút. 14.00- 22.00 Eger belterület. A jövő évi népszámlálás program­jában a népesség és a lakásállo­mány teljes körű felmérése mel­lett, az ország területén levő üdü­lők számbavétele is szerepel. Nem új eleme ez a népszámlálásnak, mert legutóbb 1960-ban volt ez az összeírás programjában. Két évti­zeddel később, 1980-ban újra számba vették az üdülőket, de az a felmérés nem volt teljes körű. A jelenlegi munka, amely szűkebb Eger Július 8-tól 15-ig a megyeszékhe­lyen rendezik meg a VII. Magyar Őstörténeti Tábort. A nyitó napon, ma este hat órá­tól Pap Gábor művészettörténész tart előadást a Magyar Szent Koro­náról, vasárnap pedig dr. Tumi G. Kamill filozófus, főiskolai tanár a Magyar Metafizika történetéről be­szél hallgatóságának. Hétfőn Baráz Csaba a bükki kaptárkövek­dött es augusztus 31-ig tart, teljes körű felmérés lesz a kérdőívek ki­töltésével. Ez azokra az üdülőkre vonatkozik, amelyek alapterülete legalább 12 négyzetméter. Az említett munkát azért vég­zik a nyári időszakban, mert na­gyobb az esély arra, hogy a tulaj­donosokat az üdülőikben találják. Az összeíráskor kitöltött kérdőíve­ket egyébként a települések jegy­zői a jövő évi népszámlálás idő­pontjáig tárolják majd, azután ki­ről tart diavetítéssel egybekötött is­mertetést, kedden pedig Molnár V. József a Palócok Boldogasszonyáról című előadását kísérhetik figye­lemmel az érdeklődők. Szerdán Harangozó Imre hitoktató és nép­rajzkutató a székely és csángó népi hitvilág jellegzetességeiről beszél, másnap pedig Makoldi Sándor néprajzos tart ismertetőt a magyar népművészetről. A fenti előadások kivétel nélkül este hat órakor kez­dődnek az Angolkisasszonyok Di­adják a számlálóbiztosoknak, akik a felvétel során ellenőrzik azokat és az esetleges változáso­kat feltüntetve átmásolják a nép­számlálási lakáskérdőívre. A Központi Statisztikai Hivatal az üdülő-összeírás előkészítése során információt kért az építmé­nyeket nyilvántartó települési közigazgatási szakemberektől. Eszerint jelenleg Heves megyében hétezer magánüdülőt és 150 csak nyárom működő intézeti üdülőt ákotthonában. Július 14-én dél­előtt fél tíztől Gondos Béla diavetí­téses úti beszámolóját tekinthetik meg a székelyföldi erődtemplomok­ról, este hat órától pedig dr. Czimeth István teológus, vallástör­ténész az Esszénusokról tart elő­adást. A tábor utolsó programjára július 15-én délelőtt 9 órakor kerül sor, amikor is dr. Bakay Kornél ré­gész és történész a Magyar koroná­zásijelvényekről mesél majd. tartanak nyilván. im. kj Magyar őstörténeti tábor A jellegzetes székely és csángó népi hitvilág TOMPA Z. MIHÁLY Gyárbezárósdi Hozzá kell lassan már szoknunk, hogy egyik napról a másikra kirántják a munkahelyet a lábunk alól. Nemrég egy megyei gyár tulaj­donosai jelentették be, hogy leállítják a ter­melést, most meg egy kisvárosi német nagyüzem zárja be kapu­it. Mindkét esetben több száz ember kerül az utcára. A bezárást nem helyben döntötték el, hanem a távolabbi központban, rövid és rideg számítások után. A drasztikus lépést a megtakarítással indokolják: az üzemet olyan országba telepítik, ahol olcsóbb a kétkezi munka. Néhány éve a multik hasonló megfontolásból jöttek hozzánk, s lám most már mi lettünk drágák. Ezt a keserűségen túl akár jó jelnek is tekinthetnénk, mert azt jelentheti, hogy immár ná­lunk is nőttek a bérek. Ez minden bizonnyal így is van, ám a gyárbezárással utcára kerülők nagy többsége a munkanélküliek táborát gyarapítja majd, s így számukra újra szűkös hónapok, évek következhetnek. A cégeket persze mindez kevésbé érdekli. Ott csak kalkulációkat végeznek: mennyiért készül itt a termék és mennyiért csinálhatnák meg tőlünk keletebbre. Ha a számítások a bezárást, a költözést in­dokolják, akkor nem sokat teketóriáznak. Mindez nem lenne nagy sorscsapás, ha az elbocsátott dolgozók könnyen találnának új munkát. De nemigen találnak. Annak idején a multik éppen azért települtek a gyengébben fejlett régiókba, mert nem volt más mun­kalehetőség, s így nyomott bérekkel is alkalmazhatták az ott élő­ket. És csak addig használták őket, amíg az érdeküknek megfelelt. Kegyetlen valóság ez, de hát ilyen világban élünk, amikor mind­ez bárkivel megeshet. A középkorú és az idősebb generáció mind­ezt még nem szokhatta meg, miután korábban a gyárbezárósdi igencsak ritkaságnak számított. A fiatalabb generáció talán már nem tartja elképzelhetetlennek, hogy élete során akár többször is várost és munkahelyet változtat, az ország egyik részéből a másik­ba költözve. Persze, ez önerőből aligha sikerülhet. Többek között szükséges lenne a megfelelő bérlakás-hálózat kiépítése, hogy a köl­tözők ne szembesüljenek a szinte megoldhatatlannak tűnő lakás- problémával. Kétségtelen, hogy az ország gazdasága az eljövendőkben sem mentesül a változásoktól. Üzemek zárnak be, máshol viszont új gyárak épülnek. A munkaerő-vándorlás elkerülhetetlen. Ám kor­mányzati segítség is szükséges ahhoz, hogy a változásokat a csalá­dok minél kisebb lelki és anyagi sérülésekkel viseljék el. Segítség a „másvilágról” Csodaszerű fordulatot vett az ügy, amelyet az Üzenet a másvilágról című riportunk­ból ismerhettek meg olvasó­ink. Az Egri Városi Bíróság elrendelte a nyomozást. Eger A történet dióhéjban. A Budapes­ten élő, súlyos autóbalesetet szen- . vedett fiatal lány édesapja az egri Felsővárosi lakótelepen lakott. A bohém természetű, egészségé­ben megromlott férfi elmaradt a közös költség fizetésével, 88 ezer forintnyi adósságot halmozott fel. Ezért a közös képviselő árve­rési eljárást kezdeményezett elle­ne, s végül a kikiáltási ár feléért, egymillió-huszonötezer forintért megvette a férfi által továbbra is lakott lakást, tavaly tavasszal. Rö­vid idővel később a korábbi tulaj­donos meghalt. Egyedüli örökö­sével, a fiatal lánnyal ekkor tu­datta a közös képviselő, hogy a lakás már az övé. A lány édesanyja a lakás kiürí­tésekor, volt férje útlevelében egy újságcikket talált a lakásmaffiá­ról. Ezt abban a lelkiállapotban úgy vette, az elhalt így akart „üzenni nekik a másvilágról”. Magánnyomozásba kezdett, majd feljelentést tett a rendőrsé­gen, mert úgy tapasztalta, hogy az árverés jegyzőkönyvén sze­replő aláírások eredetisége erő­sen megkérdőjelezhető. Sejtését grafológus igazolta. Mindennek ellenére a rendőrség megtagadta a nyomozást. Az asszony az egri írásszakér­tői Intézet Kft:. vezetőjéhez for­dult. Katona Ágnes felkutatta dr. Magyar Elemér ügyvéd közbenjá­rásával az eredeti okmányokat, s ő sem mondhatott mást, mint az első grafológus, így álláspontját igazságügyi írásszakértői véle­ménybe foglalta. Az Egri Városi Ügyészség megállapította: a felje­lentő által hivatkozott alapos gya­nú fennáll, és elrendelték a nyo­mozást. Az ügyhöz tartozik még, hogy a közös képviselő, aki tavaly egymillió-huszonötezer forintért megvette a lakást, már el is adta egy távolabbi megyéből érkező vásárlónak 5,3 millió forintért. (NÉGYESSY) Egyenlőség-díj, a várt „nagyok” nélkül Gyöngyös- Azoknak a személyeknek és szakmai közösségeknek adjuk át ezt a tavaly alapított díjat, akik sokat tesznek a romák érdeké­ben, a másság elfogadtatásáért, illetve a többségi kultúrától eltérő értékek megmutatásáért - mond­ta Morzsa Attila, a kisebbségi ön- kormányzat elnöke azon az ün­nepségen, amelyen a Pro Egalitate - Az Egyenlőségért elne­vezésű díjakat adták át. Ezúttal Nagy Sándor ezredes, Heves megye katasztrófavédelmi igazgatóhelyettese, Gubancsik Lászlóné, a polgármesteri hivatal szociális igazgatója, Horváth Atti­la, az önkormányzat kulturális bizottságának elnöke, Lukóczki Gábor szerkesztő-riporter, Kovács Lászlóné, a Vöröskereszt területi szervezetének vezetője, valamint a Dió Rádió kollektívája és az RTL Klub Barátok Közt produkci­ója kapta meg a gyöngyösi romák elismerését. A várakozásokkal el­lentétben mégsem jött el a mátra- alji városba a díjat átvenni Pintér Sándor belügyminiszter, Kovács László szocialista pártelnök, Kósáné Kovács Magda képviselő asszony, Kuncze Gábor 'ex-bel- ügyminiszter és Bakondi György országos katasztrófavédelmi fő­igazgató. Mint a kisebbségi elnök kérdésünkre elmondta: nem ke­seríti el a prominens díjazottak távolmaradása, mindannyiukat felkeresi a fővárosban, és átadja nekik a mátraalji roma közösség elismerését tanúsító oklevelet. _____________________(ESPÉI D íjazottak, barátok közt: Juga Veronika, Halász Gábor, Németh Kristóf FOTÓ: SUHA PÉTER A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVES *g'HÍRLAP Szombat: Terjesztés: Telefon 06/30/218-01-91 8—11-ig * * * Vasárnap: Újságíró: RÉNES MARCELL Telefon - (36)513-615 Fax - (36)513-605

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents