Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-07 / 157. szám
Globális-e a globalizáció? Nemzetgazdaság, regionális integráció és a globalizálódás - ezek a témakörök, illetve szegmensei kerültek a Magyar Közgazdasági Társaság és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett háromnapos egri közgazdász-vándorgyűlés fókuszába. Az idei közgazdász-vándorgyűlés szakmai mondanivalójául az említett három szintnek a sokszálú összefüggéseit, kölcsönhatásait, azok fel- térképezését, bemutatását választottuk, miután hosszú távú, rendkívüli jelentőségű kérdésekről van szó - mondta Medgyessy Péter, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, volt pénzügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy „egység van a fogalmak között, sőt ezek egymást feltételező tényezők is”. Fél évtizednyi szembetűnő visszaesést, majd stagnálást követően növekedés indult be a magyar gazdaságban. E kedvező változások egyik fontos forrása az EU-val kialakított szoros kapcsolat. A csatlakozási-felzárkózási folyamat a világgazdaságban rohamléptekkel haladó globalizáció keretei között valósul meg. Miért alakult ki a globalizáció ? Azért, mert folytonos a tőke allokációjára való törekvés, mert szükséges a hatékonyság növelése, illetve a társadalmi munkamegosztáson belül létrejött a special- izáció, valamint a koordináció - mondta Chikán Attila, a BKÁE rektora, volt gazdasági miniszter, aki szerint a piac dinamizálja ugyan a társadalmat, ám szükség van kiegészítő elemekre, például az állami bürokráciára, miután a piac nem érzékeny a szociális területeken. A piacok kiterjedése a világlogika megkettőződésével is járt. Politikai (nemzetállamok) és gazdasági (multinacionális vállalatok) kérdésekre bomlottak a folyamatok, és ezek racionalitásai nem esnek egybe, hiszen a nemzetállami logika, nem tudja kezelni a vállalati igényeket. Chikán Attila szerint megállapítható, hogy a pénzügyi és a reálszféra elszakadt egymástól világszerte, a globalizáció révén azonban csökkentek a termelési költségek. A humán szféra kérdései azonban váratnak magukra, mivel a nemzetközi munkaerő-áramlást mindenféle akadályok nehezítik jelenleg. Nem egyértelmű tehát, hogy maga a globalizáció globális-e - tette hozzá. A szekcióüléseken a magyar gazdaság és a globalizáció kihívásairól, a növekedési lehetőségekről, az államháztartás struktúrájáról, az adórendszer továbbfejlészétéséről, valamint az informatikai infrastruktúra aktuális kérdéseiről esett szó. Sz. Cs. Nőtt a vállalati vagyon Heves megyében A Heves Megyei Munkaügyi Központ legfrissebb felmérései szerint az esztendő második felében a hevesi munkáltatók 70 százaléka a nettó árbevétel növekedésére számít, a vállalkozások egyharmada tervez még az idén létszámfelvétett. A vállalati vagyon a megkérdezett gazdálkodó szervezetek több mint felénél nőtt. A Heves Megyei Munkaügyi Központ idén tavasszal felmérést végzett gazdálkodói szervezeteinek körében azzal a céllal, hogy Heves megye gazdaságának pénzügyi és reálfolyamatairól, munkaerő-gazdálkodásáról tájékozódjon. Heves gazdasági állapotának vizsgálata 117 cégen keresztül történt, amelyek együttesen 32 ezer dolgozó foglalkoztatásáról gondoskodnak. A vállalatoktól kapott adatok elemzéséből arra lehet következtetni, hogy az északi megye gazdaságában 1997-ben megindult fellendülés az idén is folytatódik. Az idei esztendő második fél évére vonatkozóan a munkáltatók mintegy fele növekvő rendelésállományú, 68 százalékuk a nettó árbevétel növekedésére számít. A vállalati vagyon a megkérdezett gazdálkodó egységek 54 százalékánál nőtt, 34 százalékánál változatlan maradt, és mindössze 12 százalékánál csökkent. Még mindig jelentős, több mint 50 százalékos, a határidőn túli kintlévőségekkel rendelkező cégek aránya. Ebben az esztendőben a munkáltatók 31 százaléka tervezi alkalmazotti gárdájának bővítését, amely döntő részben fizikai foglalkozásúakat fog érinteni. A létszámbővítés 70 százalékát előreláthatólag ipari cégek fogják végrehajtani szak- és betanított munkakörökben. A cégek 21 százalékánál várható munkaviszony-megszűnés, melynek nagyobbik része a határozott idejű munkaszerződések lejártával következik be. A munkáltatók által foglalkoztatottak létszámában 2000. év végére - a munkaerő-felvételek és létszámcsökkentések számát egybevetve - számottevő elmozdulás nem várható. Számítani lehet azonban arra, hogy az ősz végi, illetve téli időszakra jellemző szezonális hatások az idén is némi csökkenést eredményeznek a munkaerő iránti keresletben. Ennek alapján év végére 15300 főre prognosztizálható a regisztrált munkanélküliek száma Heves megyében. Ülésezett az ellenőrző bizottság Kamarai gazdaság- és vállalkozáselemzési intézet Maradnak az alapvető célok Öt napirendi pontot vitatott meg legutóbbi ülésén a HKIK ellenőrző bizottsága, amely a kézműves integráció miatt bővült ki. A testület elfogadta a HKIK-HKK összevont vagyonmérlegének megállapításait, valamint az ASZ-vizsgálat eredményét, mely hitelesnek találta azt. Bánfi Sándor, a kamara gazdasági igazgatójának előterjesztésében a bizottság meghallgatta a HKIK költségvetésének időarányos teljesítéséről szóló beszámolóját is, valamint Gégény Tibor ipari igazgató tájékoztatóját az önkéntes kamarai rendszerre való felkészülés állomásairól. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézetének (GVI) tevékenysége a kötelező kamarai tagság megszűnte után az alapvető célokat illetőn egyáltalán nem fog változni - hangoztatta Palócz Éva, az intézet ügyvezető igazgatója. Ellenkezőleg, az önkéntes tagságra való áttérés még inkább szükségessé teszi a tagvállalatoknak nyújtott kamarai szolgáltatások bővítését. A Gazdaság- és Vállalkozás- elemzési Intézetet az MKIK tavaly márciusban alapította, közhasznú társaság formájában. A kamara célja az intézet létrehozásával az volt, hogy különböző, a vállalkozók érdeklődésére számot tartó elemzéseket készítsen, és segítse a megyei kamarákban folyó munkát. A kamarák évente kétszer végeznek konjunktúra-felmérést, de a felmérésben részt vevő vállalatok száma jóval nagyobb, mint bármelyik magyarországi konjunktúratesztben. Ezt jórészt az teszi lehetővé, hogy a kérdőíveket a megyei kamarák küldik ki és gyűjtik össze, s mivel ők sokkal „közelebb vannak” a vállalatokhoz, a vá- laszolási hajlandóság jóval magasabb. A legutóbbi, decemberi felmérésben például 2273 vállalat vett részt. Ez a nagy vállalati minta lehetőséget ad arra, hogy ne csak egy általános képet nyerjenek. Az értékelést az intézet a vállalatok különböző csoportjaira vonatkozóan is elvégzi: megyei, regionális, ágazati, vállalati méret, és a külföldi tulajdon részaránya szerinti bontásban. A teszt eredményei minden tekintetben visszaigazolják a makrogazdasági adatokkal alátámasztható tényeket. Nem meglepő, a mértéke mégis mellbevágó annak, milyen nagy szakadék tátong a kis- és nagyvállalatok helyzetmegítélése között. Kivétel nélkül valamennyi kérdésre (üzleti helyzet, megrendelések, beruházások, jövedelmezőség) a 250 fő feletti nagyvállalatok többszörösen jobb helyzetről számolnak be, mint a mikro- és kisvállalatok. A „minél nagyobb a vállalat, annál jobb a helyzete” séma szinte minden kérdésre adott válaszban visszaköszön. A legutóbbi két tesztben némi elmozdulás halvány jelei már mutatkoznak. A kisvállalatok ugyan továbbra is rendkívül rossznak ítélik helyzetüket és jövőbeli kilátásaikat, az 50-249 fő közötti középvállalatok viszont néhány kérdésre már majdnem olyan „jó”, sőt egyes esetekben már jobb választ adtak, mint a nagyok. Az sem meglepő, hogy a teljesen vagy többségében külföldi tulajdonú vállalatok helyzete a konjunktúrateszt szerint is sokkal jobb, mint a hazaiaké, s e téren nem tapasztalható változás. Ami pedig az ágazati eltéréseket illeti, legjobb helyzetről a pénzügyi szolgáltatók, az ipar- vállalatok számolnak be, legrosszabbról pedig az idegenforgalmi és kereskedelmi vállalkozások. Az utóbbi összefügg azzal, hogy ezekben az ágazatokban különösen magas a mikro- és kisvállalatok részaránya. Ez évtől a tagjelölt országok kamaráinak konjunktúratesztje is szerepelni fog az Európai kamarák Szövetsége, az Eurochambers által szervezett és publikált összevont európai konjunktúra- jelentésben - közölte Palócz Éva. Az MKIK és kutatóintézete már harmadik éve végez ilyen felmérést. Mindazonáltal a kamarai átalakulás után a finanszírozás nehezebbé válik: az eredeti elképzelésekkel ellentétben a MKIK- nak nem lesz lehetősége az intézet költségvetését teljes mértékben fedeznie. A takarékossági intézkedések jegyében már az idén is csupán a kiadások mintegy 60%-át fedezi, tehát az intézet viszonylag alacsony költséggel működik. Szükség esetén külső szakértőkkel dolgoznak, ami jó is, hiszen minden feladatra a legjobb szakembert tudják felkérni közreműködésre. Üzleti várakozások 2000 első fél évére az MKIK 1999. decemberi konjuktúratesztjében, ágazatok szerint ! Javul O Változatlan H Romlik Ipar Építőipar Gazdasági szóig. Kereskedelem Szállítás, hírközlés Idegenforgalom Pénzügyi tev. Humánszolg. Összesen
