Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-07 / 157. szám

Globális-e a globalizáció? Nemzetgazdaság, regionális integráció és a globalizáló­dás - ezek a témakörök, illetve szegmensei kerültek a Magyar Közgazdasági Társaság és a Heves Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara által szervezett háromnapos egri közgazdász-vándorgyűlés fókuszába. Az idei közgazdász-vándor­gyűlés szakmai mondanivaló­jául az említett három szint­nek a sokszálú összefüggése­it, kölcsönhatásait, azok fel- térképezését, bemutatását választottuk, miután hosszú távú, rendkívüli jelentőségű kérdésekről van szó - mondta Medgyessy Péter, a Magyar Közgazdasági Társaság elnö­ke, volt pénzügyminiszter, aki hangsúlyozta, hogy „egy­ség van a fogalmak között, sőt ezek egymást feltételező tényezők is”. Fél évtizednyi szembetű­nő visszaesést, majd stagná­lást követően növekedés in­dult be a magyar gazdaság­ban. E kedvező változások egyik fontos forrása az EU-val kialakított szoros kapcsolat. A csatlakozási-felzárkózási folyamat a világgazdaságban rohamléptekkel haladó glob­alizáció keretei között való­sul meg. Miért alakult ki a global­izáció ? Azért, mert folytonos a tőke allokációjára való tö­rekvés, mert szükséges a ha­tékonyság növelése, illetve a társadalmi munkamegosztá­son belül létrejött a special- izáció, valamint a koordiná­ció - mondta Chikán Attila, a BKÁE rektora, volt gazdasági miniszter, aki szerint a piac dinamizálja ugyan a társadal­mat, ám szükség van kiegé­szítő elemekre, például az ál­lami bürokráciára, miután a piac nem érzékeny a szociális területeken. A piacok kiterje­dése a világlogika megkettő­ződésével is járt. Politikai (nemzetállamok) és gazdasá­gi (multinacionális vállala­tok) kérdésekre bomlottak a folyamatok, és ezek raciona­litásai nem esnek egybe, hi­szen a nemzetállami logika, nem tudja kezelni a vállalati igényeket. Chikán Attila sze­rint megállapítható, hogy a pénzügyi és a reálszféra el­szakadt egymástól világszer­te, a globalizáció révén azon­ban csökkentek a termelési költségek. A humán szféra kérdései azonban váratnak magukra, mivel a nemzetközi munkaerő-áramlást minden­féle akadályok nehezítik je­lenleg. Nem egyértelmű te­hát, hogy maga a globalizáció globális-e - tette hozzá. A szekcióüléseken a ma­gyar gazdaság és a globalizá­ció kihívásairól, a növekedési lehetőségekről, az államház­tartás struktúrájáról, az adó­rendszer továbbfe­jlészétéséről, valamint az in­formatikai infrastruktúra ak­tuális kérdéseiről esett szó. Sz. Cs. Nőtt a vállalati vagyon Heves megyében A Heves Megyei Munkaügyi Központ legfrissebb felmérései szerint az esz­tendő második felében a hevesi mun­káltatók 70 százaléka a nettó árbevé­tel növekedésére számít, a vállalkozá­sok egyharmada tervez még az idén létszámfelvétett. A vállalati vagyon a megkérdezett gazdálkodó szervezetek több mint felénél nőtt. A Heves Megyei Munkaügyi Központ idén tavasszal felmérést végzett gazdálkodói szervezeteinek körében azzal a céllal, hogy Heves megye gazdaságának pénzügyi és re­álfolyamatairól, munkaerő-gazdálkodásá­ról tájékozódjon. Heves gazdasági állapotá­nak vizsgálata 117 cégen keresztül történt, amelyek együttesen 32 ezer dolgozó foglal­koztatásáról gondoskodnak. A vállalatoktól kapott adatok elemzéséből arra lehet követ­keztetni, hogy az északi megye gazdaságá­ban 1997-ben megindult fellendülés az idén is folytatódik. Az idei esztendő második fél évére vo­natkozóan a munkáltatók mintegy fele nö­vekvő rendelésállományú, 68 százalékuk a nettó árbevétel növekedésére számít. A vállalati vagyon a megkérdezett gazdálko­dó egységek 54 százalékánál nőtt, 34 szá­zalékánál változatlan maradt, és mindös­sze 12 százalékánál csökkent. Még mindig jelentős, több mint 50 százalékos, a határ­időn túli kintlévőségekkel rendelkező cé­gek aránya. Ebben az esztendőben a mun­káltatók 31 százaléka tervezi alkalmazotti gárdájának bővítését, amely döntő rész­ben fizikai foglalkozásúakat fog érinteni. A létszámbővítés 70 százalékát előrelátható­lag ipari cégek fogják végrehajtani szak- és betanított munkakörökben. A cégek 21 százalékánál várható munkaviszony-meg­szűnés, melynek nagyobbik része a hatá­rozott idejű munkaszerződések lejártával következik be. A munkáltatók által foglal­koztatottak létszámában 2000. év végére - a munkaerő-felvételek és létszámcsökken­tések számát egybevetve - számottevő el­mozdulás nem várható. Számítani lehet azonban arra, hogy az ősz végi, illetve téli időszakra jellemző szezonális hatások az idén is némi csökkenést eredményeznek a munkaerő iránti keresletben. Ennek alap­ján év végére 15300 főre prognosztizálha­tó a regisztrált munkanélküliek száma He­ves megyében. Ülésezett az ellenőrző bizottság Kamarai gazdaság- és vállalkozáselemzési intézet Maradnak az alapvető célok Öt napirendi pontot vitatott meg legutóbbi ülésén a HKIK ellenőrző bizottsága, amely a kézműves integrá­ció miatt bővült ki. A testü­let elfogadta a HKIK-HKK összevont vagyonmérlegé­nek megállapításait, vala­mint az ASZ-vizsgálat ered­ményét, mely hitelesnek ta­lálta azt. Bánfi Sándor, a ka­mara gazdasági igazgatójá­nak előterjesztésében a bi­zottság meghallgatta a HKIK költségvetésének idő­arányos teljesítéséről szóló beszámolóját is, valamint Gégény Tibor ipari igazgató tájékoztatóját az önkéntes kamarai rendszerre való fel­készülés állomásairól. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Inté­zetének (GVI) tevékenysé­ge a kötelező kamarai tag­ság megszűnte után az alapvető célokat illetőn egyáltalán nem fog változ­ni - hangoztatta Palócz Éva, az intézet ügyvezető igazgatója. Ellenkezőleg, az önkéntes tagságra való áttérés még inkább szüksé­gessé teszi a tagvállalatok­nak nyújtott kamarai szol­gáltatások bővítését. A Gazdaság- és Vállalkozás- elemzési Intézetet az MKIK tavaly márciusban alapítot­ta, közhasznú társaság for­májában. A kamara célja az intézet létrehozásával az volt, hogy különböző, a vállalkozók érdeklődésére számot tartó elemzéseket készítsen, és segítse a me­gyei kamarákban folyó munkát. A kamarák évente kétszer végeznek konjunk­túra-felmérést, de a felmé­résben részt vevő vállala­tok száma jóval nagyobb, mint bármelyik magyaror­szági konjunktúrateszt­ben. Ezt jórészt az teszi le­hetővé, hogy a kérdőíveket a megyei kamarák küldik ki és gyűjtik össze, s mivel ők sokkal „közelebb van­nak” a vállalatokhoz, a vá- laszolási hajlandóság jóval magasabb. A legutóbbi, decemberi felmérésben például 2273 vállalat vett részt. Ez a nagy vállalati min­ta lehetőséget ad arra, hogy ne csak egy általános képet nyerjenek. Az érté­kelést az intézet a vállala­tok különböző csoportjai­ra vonatkozóan is elvégzi: megyei, regionális, ágaza­ti, vállalati méret, és a kül­földi tulajdon részaránya szerinti bontásban. A teszt eredményei minden tekin­tetben visszaigazolják a makrogazdasági adatokkal alátámasztható tényeket. Nem meglepő, a mértéke mégis mellbevágó annak, milyen nagy szakadék tá­tong a kis- és nagyvállalat­ok helyzetmegítélése kö­zött. Kivétel nélkül vala­mennyi kérdésre (üzleti helyzet, megrendelések, beruházások, jövedelme­zőség) a 250 fő feletti nagyvállalatok többszörö­sen jobb helyzetről szá­molnak be, mint a mikro- és kisvállalatok. A „minél nagyobb a vállalat, annál jobb a helyzete” séma szinte minden kérdésre adott válaszban visszakö­szön. A legutóbbi két tesztben némi elmozdulás halvány jelei már mutat­koznak. A kisvállalatok ugyan továbbra is rendkí­vül rossznak ítélik helyze­tüket és jövőbeli kilátásai­kat, az 50-249 fő közötti középvállalatok viszont néhány kérdésre már majdnem olyan „jó”, sőt egyes esetekben már jobb választ adtak, mint a na­gyok. Az sem meglepő, hogy a teljesen vagy többségében külföldi tulajdonú vállala­tok helyzete a konjunktú­rateszt szerint is sokkal jobb, mint a hazaiaké, s e téren nem tapasztalható változás. Ami pedig az ágazati eltéréseket illeti, legjobb helyzetről a pénz­ügyi szolgáltatók, az ipar- vállalatok számolnak be, legrosszabbról pedig az idegenforgalmi és kereske­delmi vállalkozások. Az utóbbi összefügg azzal, hogy ezekben az ágaza­tokban különösen magas a mikro- és kisvállalatok részaránya. Ez évtől a tag­jelölt országok kamarái­nak konjunktúratesztje is szerepelni fog az Európai kamarák Szövetsége, az Eurochambers által szer­vezett és publikált össze­vont európai konjunktúra- jelentésben - közölte Palócz Éva. Az MKIK és kutatóintézete már harma­dik éve végez ilyen felmé­rést. Mindazonáltal a ka­marai átalakulás után a fi­nanszírozás nehezebbé válik: az eredeti elképzelé­sekkel ellentétben a MKIK- nak nem lesz lehetősége az intézet költségvetését teljes mértékben fedeznie. A takarékossági intézkedé­sek jegyében már az idén is csupán a kiadások mint­egy 60%-át fedezi, tehát az intézet viszonylag ala­csony költséggel működik. Szükség esetén külső szakértőkkel dolgoznak, ami jó is, hiszen minden feladatra a legjobb szak­embert tudják felkérni közreműködésre. Üzleti várakozások 2000 első fél évére az MKIK 1999. decemberi konjuktúratesztjében, ágazatok szerint ! Javul O Változatlan H Romlik Ipar Építőipar Gazdasági szóig. Kereskedelem Szállítás, hírközlés Idegenforgalom Pénzügyi tev. Humánszolg. Összesen

Next

/
Thumbnails
Contents