Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-07 / 157. szám

Ill HI 2000- Július 7., péntek __ M EG Y E I KÖRKÉP Heves Megyei Hírlap - 3. oldal Átutalják a pénzt, enyhítik a károkat NÉGYESSY ZITA___ P olip zokniban Az ötlet legalább olyan veszélyes, sikamlós és értelmetlen, mint a polipra zoknit húzni - je­lentette ki dr. Kolláth György alkotmányjog­ász a Ml tévécsatorna tegnap reggeli Napra­kész műsorában. A stúdióban ez alkalommal Grespik Lászlót, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetőjét látták vendégül, aki az elmúlt napokban azzal szerzett országos hírnevet önmagának, hogy korlátozni kívánja a külföldiek ingatlanvásárlását Budapes­ten. Szerinte az volna a normális, ha évente és országonként ma­ximum húszán vehetnének lakást a fővárosban. Ellenkező eset­ben sérül a közérdek, mert ha a dúsgazdag külföldiek kényükre, kedvükre vásárolgathatnak, akkor tovább növekszik majd az in­gatlanár. Alapvetően nem rossz gondolat. Kétségtelen, hogy míg mi, ma­gyarok - átlagfizetésünket tekintve - tízévnyi bruttó fizetésünkből vásárolhatnánk meg egy kisebb alapterületű panellakást, addig ugyanaz a hajlék egy osztrák számára nevetségesen olcsón meg­szerezhető. Következésképpen, ha az az osztrák olyan nagyon áhítja azt a hetedik emeleti panellakást, akkor könnyedén még rá is ígér, a magyar meg mehet a francba. Vigyük tovább ezt a gondolatot. Nézzük meg azt is, hogy kinek fizet többet az az osztrák. Meg fogunk lepődni! Egy magyarnak. Mivel azt a lakást, amit ez a rámenős osztrák megkívánt, nyilván nem egy tálján lakta Vagyis míg az egyik magyarral jól kibab­rált, addig jót tett egy másik magyarral. S ez még csak az első, aki dörzsölgetheti a markát. Mert vélhetőleg így tesz majd a sarki fűszeres, a fodrász, a fogorvos és a kabinos is a strandon, bárki, aki áruját vagy szolgáltatását kínálja az ideköltözködő, nem ga- rasos osztráknak. De täelezzük fel, hogy Grespik László keresztülverheti tervét, és országonként nem több ingatlanvásárlót, csupán csak húszat en­ged letelepedni nálunk. Akkor már ez a huszonegyedikként je­lentkező osztrák - akinek alapvetően örülhetnénk - koppan. De csak akkor, ha nem elég élelmes. Mert, hajó mélyen a zsebébe nyúl nem kizárt, talál majd olyan „nyomós érvet”, amely alapján befurakodhat a húszak sorába. Az is megoldás lehet, ha mondjuk bantu négernek álcázza magát. Beszerzi a bantu okmányokat, vagy csináltat magának egy maláj útlevelet, tetszőlegesen bármilyent, abból az országból, ahonnan nem jönnek hozzánk lakni legalább húszán, s ilyen fondorlatos, ám pofon egyszerű módon mégis csak letelepszik. Már, ha nem megy el a kedve végérvényesen egy olyan ország­tól, ahol a pozícióban lehető vezetők így fogadják a külföldieket. Kétszer fizet, aki zenét hallgat Négyzetméterenként számítják a tarifát A találmány Belsőégésű robbanó cipőt fej­lesztett ki egy orosz mérnök. A lábbelikkel egy lépés négy mé­ter hosszú, és óránként negy­ven kilométeres sebességgel ha­ladhat viselője. Hajdanában csak az istenek követének, Her- mésznek volt hasonló adottsá­gú cipője. Ha a találmány elter­jed, mind több félistennel fut­hatunk össze. __________________________________(E.M.) FOGADÓÓRA. Godó Lajos or­szággyűlési képviselő ma dél­előtt 9 és 11 óra között várja a panaszosokat a hevesi polgár- mesteri hivatalban. ÉPÜL A RAVATALOZÓ. Meg kezdik hétfőn a felnémeti rava­talozó építésének földmunkáit, tájékoztatta lapunkat Vízi Gyu­la önkormányzati képviselő, a Felnémeti Temetőért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az ala­pot és a lábazatot a Variabau Kft. készíti, a kivitelezés többi részét ugyancsak egri cégek vállalták. Az alapkőletételt Nagyboldogasszony napjára, augusztus 15-re tervezi a kura­tórium. HÉT VÉGI FORGALOMKOR­LÁTOZÁS. A Palócnapi vigas­ságok 2000 rendezvény miatt a 24. számú Gyöngyös-Parád- Eger főút Parádfürdő átkelési szakaszán teljes útlezárás lesz érvényben, rendőri biztosítás mellett. Az arrafelé autózók a főúttal párhuzamos önkor­mányzati utakon keresztül jut­hatnak el céljukhoz. ALKOTÓTÁBOR. Hétfőtől a hevesi Eötvös József Középfokú Oktatási Intézményben Kő Pál, Munkácsy-díjas szobrászmű­vész vezetésével a Magyar Kép­zőművészeti Főiskola hallgatói kezdik meg nyári gyakorlatu­kat. A táborban született alko­tásokat a középiskolában állít­ják majd ki. SEGÍTSÉGET KÉRNEK. A Szegényeket Támogató Alap Eg­ri Alapítványa kéri a lakossá­got, hogy a használaton kívüli konyhai eszközeiket - lábasok, tányérok, evőeszközök - ajánl­ják fel a rászorulók számára. Az adományokat az Eger, Rác­kapu tér 1. szám alatti ruharak­tárban várják az alapítvány munkatársai. Nyitva tartási idő: hétfőn, szerdán pénteken 13.30-tól 17.30-ig és kedden és csütörtökön 9.30-tól 13 óráig. Traffipax vezénylés 06.00-14.00: Gyöngyös-Mátrafüred-Mátraháza, 24. számú főút. 11.00- 19.00: 21. számú főút. 14.00- 22.00: 3. számú főút. (Folytatás az 1. oldalról)- A feltáró talajmechanikai fú­rások eredményeit már kiérté­kelték. A mintákat még a kriti­kus időben vették, s azokból pontos kép alkotható arról, hogy hol volt telített a töltés, és hol keletkeztek repedések a véd- műben. A nagyobb terhelést bí­ró védvonal kiépítéséhez ezek alapdokumentumként szolgál­nak. A munka elvégzőjét pályá­zaton választjuk ki, a kivitele­zés várhatóan még ebben a hó­napban megindul - mondta Fejes Lőrinc. Kiskörén ugyancsak igényt tartanak annak az 500 milliós keretnek egy részére is, amely az ár visszavonulása után meg­csúszott partok helyreállítására szolgál. A kormány arról is határo­zott, hogy az 1999-2000. évi ár- és belvízi védekezésre az ön- kormányzatoknak megadja az eddig hiányzó négymilliárd 275 millió forintot. Dr. Rab János ezredes, a me­gyei katasztrófavédelmi igaz­gatóság vezetője az elöljárói értekezleten kapott tájékozta­tás kapcsán említette, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság igazgatójának, dr. Bakondi Györgynek a veze­tésével ismét megalakult az Or­szágos Helyreállítási és Újjáépí­tési Tárcaközi Bizottság. A fel­adat során a Belügyminisztéri­um és a Gazdasági Minisztéri­um között munkamegosztásra kerül sor. A tavaly november 22-vel kezdődött és 2000. má­jus 19-ig tartó mostoha időjá­rás okozta ár- és belvíz védeke­zési költségeire az ország érin­tett települései 29,5 milliárd forintot kaptak.- Három ütemben még kár­enyhítést is vállalt a kormány - hangsúlyozza Rab ezredes. ­Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok helyreállítását száz százalékban megtérítik, de a magánszemélyek lakásaiban keletkezett károk felét is hama­rosan kifizetik. Annak idején a megyei terü­letfejlesztési tanácsok összesítő felméré­sei elju­tottak a BM-hez. Azok hi­telesített adatai alapján az ön- kormányzatok számláin napo­kon belül megjelenik az intéz­ményi károk teljes összegének 70 százaléka, és a magánsze­mélyeket megillető kárenyhítés mértékének a fele. A második ütemre az először kapott és fel­használt pénzek elszámolása után számíthatnak az érintet­tek. A harmadik ütemre való jo­gosultságot ismét ellenőrzés előzi meg. A közoktatási felada­tokat ellátó intézmények (isko­lák, óvodák) újjáépítését au­gusztus 28-ra kell befejezni. Az országos tárcaközi bizottság október végéig szeretné befe­jezni a munkát. Az utóellenőr­zések novemberben történnek. Heves megyében a rendkívü­li időjárás a katasztrófavédelmi igazgatóság jelentése szerint 48 településen 785 lakóépületet rongált meg. A legtöbb kárt szenvedett listát 16 településsel Dél-Heves vezeti. Szűkebb ha­zánk - amint azt a megyei terü­letfejlesztési igazgatóságon el­mondták - védekezési költsé­gekre 284 millió forintot vehe­tett számba. A települési önkor­mányzatokhoz 242,8 millió, a vonulós önkormányzati tűzol­tóságokhoz (Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves) 17,5 millió fo­rint érkezett meg. A megyei ön- kormányzat saját vis maior ke­retéből 23,6 millióval járult hozzá a katasztrófák következ­ményeinek enyhítéséhez. ______________________________(BUDAVÁRI) A szerzői jogdíjak befizeté­sével kapcsolatos cikkünk megjelenése után olvasóink vetették fel a kérdést: miért kell a rádiót működtető vendéglátó egységeknek, boltoknak is szerzői jogdí­jat fizetni, hiszen a rádiók, televíziók egyszer már meg­tették ezt? Heves megye Több érintett is észrevételezte, hogy gyakorlatilag kétszer fi­zetnek a muzsikáért: egyszer a rádió, egyszer pedig az, aki be­kapcsolja. A felvetést tolmácsoltuk az Artisjus Magyar Szerzői Jogvé­dő Irodának, ahol megerősítet­ték: valóban kétszer kell fizet­ni. A rádióstúdióknak azért, mert ők a sugárzók, a boltok­nak, a vendéglátóhelyeknek pe­dig azért, mert ők a továbbítók. Erre jogszabály van. Mivel a szerzői jogdíjak után fizetendő összeg mértéke több olvasónkat is meglepte, ezért né­hány jellegzetes példát közlünk a tarifák közül. Áruházakban, üz­letekben, vendéglátóhelyeken, boltokban négyzetméterenként számolják a tarifát: 1-50 négyzet- méter között 22 forint négyzet- méterenként, 51-200 között 1100 forint a szerzői jogdíj. Az üzem­anyagtöltő állomásoknak egysé­gesen 2300 forintot, az ügyfél- szolgálati irodáknak 1500 forin­tot kell havonta fizetni. A múzeu­mok zenefelhasználása viszont csak 190 forint havonta. Vásáro­kon, show-műsorokon, bemuta­tókon vidéken az egységes ár 25 ezer forint. A jogszabály egyéb­ként minden rendezvény eseté­ben lebontva, részletesen tárgyal­ja azt, hogy mi mennyibe kerül. A tarifatáblázatot a jogvédő iroda munkatársai kérésre postán vagy faxon is elküldik. ___________________________________(BŐM O lcsó ingatlant keres Az érdeklődés csekély, egyelőre nincs árfelhajtás (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt évről összesítő adatok még nem állnak rendelkezésre, az azonban bizonyos­nak látszik, hogy a tavalyi számok valame­lyest növekedést mutatnak a '98-as adatok­hoz képest, meghaladja a 120-at. Ami vi­szont legjobb esetben így is csak megközelít­heti a kétszázat. Országosan ezzel a megyék rangsorának középmezőnyében vagyunk. A külföldiek közül elsősorban a németek alkotják a vevők kétharmadát, őket követik a románok, az osztrákok, a hollandok, vala­mint az egyesült államokbeliek. A kérelme­zők között azonban voltak már svédek, szer- bek, lengyelek, angolok, sőt még algériai, kolumbiai és kínai is akadt. Az izraeli vásár­lók száma nem számottevő. A külföldi vevők érdeklődése elsősorban az üdülőterületek környékére vonatkozik. Az ingatlanok túlnyomó többségét pihe­nésre veszik, ezért népszerű a hegyi terület, vagy a Tisza-tó körzete. A megyeszékhelyen az elmúlt két évben alig húsz ingatlan talált külföldi gazdára, ám vélhetően Eger közel­sége az andornaktályai, az egerszalóki, egerszóláti vételeknél is szerepet játszik. A vevők túlnyomó többsége nem a ko­moly vagyonnal rendelkező, tehetős-pénzes rétegből kerül ki, inkább jellemző a kispén­zű, esetleg nyugdíjas külföldi, aki nem va- gyonhalmozási, spekulációs célból jön ide. Épp ezért inkább az olcsóbb árfekvésű ingat­lanokat keresik. A lakóházak esetében pél­dául 2,8-3,5 millió, az üdülők esetében pe­dig 1,3-2,2 millió forint volt az átlagos vétel­ár. Egy 15 millió forintba kerülő szilvásvára- di ingatlanért lerótt összeg már ritkaságnak számít. • A vásárlásokat eddig sem a bonyolult bü­rokratikus szabályok akadályozzák, mert a hivatal a kérelmek túlnyomó többségére „ál­dását adta”. A nem jelentős számú elutasított igény mögött főként az a néhány eset húzódik meg, amikor a kérelem beadása után kide­rül, hogy mezőgazdasági földterületről, vagy olyan külföldiről van szó, aki rendelkezik magyar állampolgársággal, letelepedési en­gedéllyel, illetve visszahonosítással. (A föld­nél a tiltás él, az utóbbiak esetében pedig nem szükséges engedély.) A megyei számokból kiderül, hogy a kül­földiek lakás- és házvásárlásai nem jelente­nek számottevő keresletet a helyi ingatlanpi­acon, ennek a csekély igénynek aligha van árfelhajtó hatása. Sajnos, mondják az érintett hazai ingat­lantulajdonosok, akik például a Mátrában - ahol egymást érik az eladásra kínált házak, üdülők - örömmel látnák a növekvő külföldi érdeklődést. Mert az itteni piac inkább pang, sem mint élénk forgalom jellemezné. __________________________________(KJ) E gymilliárd kellene Legfrissebb információnk szerint megyénk csak­nem 60 települése remél pénzt az ár- és belvízzel összefüggő károk enyhítésére. A megyei önkor­mányzat a felmérések alapján hozzávetőlegesen egymilliárd forint központi segítségre számít. ___________________________________________PÉNTEKI PORTRÉ „ Nem tudom még, mi leszek, ha nagy leszek” Barta Mária 19 éves, csinos, ki­válóan beszél németül és - Ka- rinthyval szólva - jó tanuló. Mi­után azonban az író ismert kar- colataiban a „jó tanuló” kifeje­zés némi pejoratív felhangot ka­pott, inkább azt írom: kitűnőre érettségizett az egri Közgazda- sági Szakközépiskola kéttan- nyelvű idegenforgalmi és szál­lodás szakán. Ami azt illeti, nem egyszerű dolog jó eredménnyel teljesíteni ezen az öt esztendeig tartó kép­zésen. Elsősorban azért, mert a szakmai tárgyak legtöbbjét ide­gen nyelven - esetében németül - hallgatták, tanulták és vizs­gáztak belőle. Mária szerint a sok tanulásért, amit megköve­telt tőlük az iskola, persze kár­pótlást nyújtott az a sok él­mény, ami együtt járt a középis­kolai tanulmányokkal: a finnor­szági kéthetes szállodai gyakor­lat, a tantervben rögzített sport­foglalkozások a lovaglástól a te­niszen át a bowlingig, és meg­annyi más, csak ennek a speciá­lis szaknak osztályrészül jutó történés. Itt van példaként az úgyneve­zett „nulladik” év. Heti 15 órá­ban tanultak németet, mellette pedig elsajátították a főzés leg­rejtettebb titkait is. Megszámlálhatatlan ételféle­ség elkészítését tanulták, ám a sok finomság közül Máriának mégis a viszonylag egyszerű rakott krumpli a kedvenc ele­dele. Ha pedig mindenáron ar­ra kapacitálná valaki, hogy ugyan készítsen már valami fi­nomságot, akkor a palacsintára vállalkozna. Persze vannak az életben más egyéb fontos dolgok is. Az alig pár hete érettségit, két szakképesítést és felsőfokú né­met nyelvvizsgát szerzett ifjú hölgynek - történetesen - az egyetemi felvételi. A vizsgákon már túl, az eredmény ismeretén .innen van Mária, és úgy gondol­ja: a budapesti Közgazdaságtu­dományi Egyetemen mind a matek, mind a történelem felvé­teli vizsga nehéz volt. Mária bízik abban, hogy eredményes volt, ám ha Buda­pest nem jönne össze, a Miskol­ci Egyetem közgazdasági szaká­nak kapuja nyitva áll előtte, hi­szen vitt pontszáma a maximu­mon van. Még nem tudja, hogy a közgazdaságtan alapjai elsajá­tításának első időszaka után mi­lyen terület iránt kötelezi el ma­gát a szakmában, hogy „mi lesz, ha nagy lesz”. Ha Miskolc, ak­kor bizonyára a marketing szak­irányt választja majd. Végül is, abból a szempontból, hogy éle­tében először lesz hosszú ideig távol a szülői háztól, mindegy melyik városba költözik az ősz­szel - teszi még hozzá.- Biztosan furcsa lesz - fo­galmaz -, de azért kíváncsian várom. Sok egyéb mellett sajnálja itthagyni a barátait is, akikkel nagyokat kirándultak és sokat beszélgettek szabad óráikban. Rajtuk kívül az elmúlt években az olvasás, elsősorban Robin Cook és más szerzők regényei kötötték le kevés megmaradó idejét, és a televízió.- Bár, a szabad idő mindig kevés volt a tanulás miatt. Talán FOTÓ: GÁL GÁBOR a nyáron pótolni lehet néhány kimaradt dolgot, miután egy kis ideig már nem, és még nem kell tanulni semmilyen iskola elő­írásai szerint. síké Sándor A HÍRLAP ÜGYELETÉI HEVES@"HÍRLAP Újságíró: TOMPA Z. MIHÁLY Telefon - (36)513-600 Fax - (36)513-605 * Hirdetésfelvétel: Telefon - (36)513-628 Fax - (36)513-630 * Terjesztő: HANCSÁK ORSOLYA Telefon - (36)513-646

Next

/
Thumbnails
Contents