Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-31 / 177. szám
8. oldal - Heves Megyei Hírlap G A Z D A S Á G I TÜKÖR _2000. Jűuus 31., HÉTFŐ BÁT - ÖSSZEFOGLALÓ Drágult a búza A Budapesti Árutőzsde gabonapiacán az elmúlt héten ösz- szesen 2,6 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, a határidős pénzpiacon pedig 1,5 milliárd forint értékű külföldi fizetőeszköz került új tulajdonoshoz - derül ki egyebek mellett a BÁT hétvégi ösz- szefoglalójából. A gabonapiacon 941 kontraktus cserélt gazdát. A takarmánykukorica ára valamennyi lejáratra 20-500 forinttal emelkedett. Ebből a termékből ösz- szesen 456 kontraktust adtak- vettek. A búza valamennyi jegyzése 560-1150 forinttal drágult. A takarmánybúza három lejáratának árfolyama 200-570 forinttal erősödött. A takarmányárpát viszont augusztusra 600, szeptemberre 530 forinttal olcsóbban kínálták. A napraforgó decemberi határidejének árszintje ötszáz forinttal esett. A többi termék ára nem változott. A határidős devizapiacon 5699 kontraktussal kereskedtek a brókerek. Meglepetésre - 2700 kontraktus adásvételével - a japán jen volt a legkeresettebb, maga mögé szorítva a dollárt és az eurót, amelyek 1203, illetve 1769 kontraktussal részesültek a forgalomból. Az euró stabil jegyzések mellet, egy lejáratra gyengülve fejezte be a hetet. Áz angol font piacán a szeptemberi lejárat 50 fillérrel drágult. A távolkeleti fizetőeszköz, a japán jen árfolyamai közül a decemberi és a jövő év márciusi 5,30, illetve 4,20 forinttal gyengült, míg a szeptemberi nem változott. A svájci frank szeptemberben 1,40 forinttal ér kevesebbet. -uoMostoha helyzetű települések Az önkormányzatok bevételei nem tartanak lépést a gazdasággal A községek bevételei 1999-ről 2000-re 2,9 százalékkal nőnek, s a várakozások alapján ennél kissé nagyobb mértékben, 5,1 százalékkal növekednek a városok bevételei. Ezek az értékek messze elmaradnak az ország lendületesen növekedő gazdálkodási szektorainak növekedési ütemeitől, jól mutatják a helyhatóságok „mostohagyerek” mivoltát - mutat rá a GKI Gazdaságkutató Rt. és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) közös felmérése, amelynek eredményeit az elmúlt napokban hozták nyilvánosságra. Budapest A községi önkormányzatok bevételei közül 2000-ben nagyobb hangsúlyt kapnak a helyi adók, az átengedett központi adók és a normatív állami hozzájárulások. Á saját folyó bevételek részét képző intézményi működési bevételek lényegében - nominálisan - nem változnak 1999- ről 2000-re, az esetleges vállalkozási bevételek pedig további súlyt vesztenek a bevételi szerkezeten belül - derül ki a felmérésből. Ezek az önkormányzatok a haszonélvezői a területi kiegyenlítés és az esélyegyenlőség megteremtése érdekében juttatott állami pénzeknek is; nem kevés önkormányzat szorul önhibáján kívül támogatásra azért, hogy forráshiányos helyzetéből valamelyest küábalhasson. Ez utóbbit természetesen tovább nehezíti, hogy az önkormányzati bevételek reálértéke folyamatosan csökken. Fogynak a tartalékok A GKI és a TÖOSZ kutatása alapján megállapítható, hogy a községi önkormányzatok felhalmozási, illetve tőkejellegű bevételei is stagnáló tendenciát mutatnak, ami azzal magyarázható, hogy az önkormányzatok lassan kifogynak eladható tárgyi eszközeikből, értékpapírjaikból. A településtípusok közül a legnagyobb mértékben a városi önkormányzatok bevételei növekednek ugyan, ez‘azonban nem jelenti azt, hogy helyzetük rózsás lenne. Legfőképpen helyi adóbevételeikre kívánnak támaszkodni 2000- ben, ellensúlyozandó az szja-bevételek nagy érvágásnak számító fokozott elvonását, valamint az intézményi működési bevételek stagnálását. A városok felhalmozási és tőkejellegű bevételei szintén húzóerőnek számítanak, azonban az önkormányzati ingatlan- és értékpapír-állományok ebben a szektorban is folyamatosan csökkennek. Sőt, az ingatlanok esetében romlik a forgalomképességi és minőségi összetétel is, amely a jövőbeni eladások volumenét erősen behatárolhatja. Pályázatokon 1999-ben a legtöbb pénzt a községek nyerték el; csaknem 14 milliárd forinttal növelhették így forrásaikat. A legkevesebb a fővárosi önkormányzatoknak jutott. A települések összesen 30 milliárd forinthoz jutottak pályázat útján. A legjelentősebb ilyen támogatási formák az úgynevezett magyar regionális pályázatok voltak. A PHARE-alapoktól a települések majdnem 8 milliárd forintot kaptak, ennek azonban több mint a fele a budapesti önkormányzatok kasszáját növelte. A községek borúlátóak Idén a községi önkormányzatok az építési telkek értékesítéséből várják a legtöbb bevételt, ezen kívül pedig a lakóingatlan-eladásból származó bevételekre is nagyon számítanak - olvasható a felmérés 2000-re vonatkozó bekezdéseiben. A városi önkormányzatoknál is az építési telek eladásából várható az összes bevétel legjelentősebb része. Számottevő még az egyéb ingatlanok - irodahelyiségek, üzlethelyiségek, raktárak - értékesítéséből származó bevétel is - vélekedtek a megkérdezett, több mint 900 település illetékesei. A községi önkormányzatok a forintbetéteken és az államkötvényekben elhelyezett összegektől kívánnak megválni elsősorban, de a diszkont kincstárjegyek állománya és a devizabetétek állománya is csökkenő tendenciát mutat esetükben. A városi önkormányzatok legelőbb forintbetéteik, diszkont kincstárjegyeik és részvény- állományuk egy részéről próbálnak lemondani 2000-ben, ami ezen önkormányzatok esetében is a működési nehézségek miatt történik. Az ország településeinek jövőbeli várakozásai összességében pesszimisták. A községi önkormányzatok meglehetősen kedvezőtlennek ítélik lehetőségeiket; ugyanez mondható el a városok és a fővárosi önkormányzatok önmagukról alko- tott képéről is._______________________istsi Gyorsuló növekedés Romló kereskedelmi, javuló fizetési mérleg A GKI Gazdaságkutató Rt.-ABN:AMR0 Bank prognózisa a magyar nemzetgazdaság 2000. évi folyamatairól 1999 tény 2000. jan.-máj. 2000 előrejelzés 1. A GDP éves volumenindexe (%) 104,5 106,6" 105,2 2. Az ipari termelés indexe (összehasonlító áron, %) 110,4 121,0 114 3. Nemzetgazdasági beruházások indexe (összehasonlító áron, %) 106,6 107,0" 109 4. A kivitel változásának indexe (folyó áron, euróbán, %) 113,7" 129,9 118 5. A behozatal változásának indexe (folyó áron, euróbán, %) 114,5" 130,8 119 6. Külföldi működőtöké beáramlása (milliárd euró) 1,6 0,6 1,7 7. A bruttó átlagkereset indexe 116,1 113,4 113,5 8. Fogyasztói árindex 110,0 109,5" 108,7 A tényadatok forrása: KSH, GM, MNB A százalékos adatok az előző év azonos időszakához viszonyítják a táblázatban szereplő folyamatokat. a) Január-március b) A GKI Rt. számítása c) Január-június Budapest A tavalyinál gyorsabban növekszik az idén a gazdaság, azon belül is az ipar és a külkereskedelem. A külső egyensúly szerény mértékben romlani fog, míg az államháztartás egyensúlya javulni - derül ki egyebek között a GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az ABN- AMRO Bank együttműködésével készült prognózisából. Az előrejelzés szerint a gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata változatlanul az ipar, amely az év eső öt hónapjában rekordot döntött: 21 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. A húzóerő továbbra is az export, de jelentősen - 9 százalékkal - nőtt a belföldi értékesítés is. A mezőgazdaság az évek óta fennálló problémák miatt stagnál. A kiskereskedelem forgalma január és május között 3 százalékkal emelkedett. A lakosság növekvő jövedelme és csökkenő megtakarítási hajlandósága a kiskereskedelmi forgalom gyorsabb bővülését vetíti előre. A fogyasztói árak az év első öt hónapjában 9,5 százalékkal magasabbak voltak a tavalyinál. A leggyorsabban az üzemanyagok árai emelkedtek, ezt követték a szeszes italok és a dohányáruk. A szakemberek az infláció további mérséklődésére számítanak. A bruttó átlagkeresetek 13,4 százalékkal haladták meg a tavalyi év azonos időszakát. A reálkeresetek a versenyszférában nőnek, a költségvetési szféra keresetelmaradása viszont erősödik. A külkereskedelem a tavalyinál gyorsabb ütemben bővül. A kereskedelmi mérleg öthavi hiánya 1,6 milliárd euró, ami - a cserearányok romlása miatt - rosszabb a tavalyinál. A fizetési mérleg viszont - az idegenforgalmi aktívum növekedése mellett - 300 millió euróval kedvezőbb a tavalyinál. A tőzsdei értékesések miatt a tőkebeáramlás a tavalyi 1,1 milliárd euróról alig több mint 400 millióra csökkent. - uo Vegyen TRAKTORT a TRAKTOR Kft.-től!- LAMBORGHINI, MTZ és egyéb erőgépek, munkagépek, munkaeszközök forgalmazása.- Hitel, lízing, állami támogatás intézése. AGROKER "TRAKTOR" Kft. 3300 Eger, Kistályai út 6. Tel.: 36/311-564 Fax: 36/517-754 (16928) A hét 6 napján HEVES'gHÍRLAP T m napon 9 ' VASÁRNAPI HEVEST Hívja a 06-80-513-646 )))! ingyenes számunkat. iSwakrila €» KI T JbErthak Dl. O M V AGROKÉMIA SZOLNOK KFT Lőrinci Agrokémiai Üzemébe állást hirdet kereskedelmi asszisztens munkakörre. (16838) Követelmények: - felhasználói szintű számítógépes ismeretek (Word, Excel, Internet) - növényvédelmi képzettség, mezőgazdasági ismeretek Előnyt jelent: - bonyolítói gyakorlat, német nyelvtudás Jelentkezés: szakmai önéletrajzzal 3021 Lőrinci, Erőmű út Felvilágosítás: 37/389-661 vagy 30/2223-759 Dr. Herczeg Gyula "l|| "III ■ ■III ■ ■ ■ 11 ■ Ilii BET0NTHERM KFT. 3300 Eger, Homok út 26. Tel.: 36/311-438 Miterkocsikkal és betonszivattyukkal állunk ügyfeleink rendelkezésére. Szállítást megoldjuk! (17025) Penzum-96 Oktató és Szervező Kft. egri kihelyezett Konzultációs Központ, pótfelvételt hirdet levelező tagozaton a következő szakokra: Miskolci Egyetem gépész- és villamosmérnöki valamint nappali tagozatos programozó matematikus K. L. Tudomány Egyetem építész-, építőmérnök és műszaki menedzser Másoddiplomásoknak ELTE TTK Általános technika tanári Jelentkezés: 2000. 08. 07-ig Penzum-96 Kft. Eger, Klapka u. 9.1. em. Tel.: 36/411-767 Drága a gyümölcsexport Az Unió nehezen nyitja meg piacait Magyarországról szinte korlátlan mennyiségben szállítható gyümölcs az Európai Unióba. A szakemberek szerint a kertészeti ágazat az ország kitörési pontja lehetne. A gyümölcspiaci „belépőnek” azonban ára van. Budapest Az Unióban érvényben lévő szabályozás szerint a harmadik országból származó gyümölcsök valamint paradicsomfélék csak a helyi piaci áraknál tíz-tizenöt százalékkal magasabb belépési árakon exportálhatók. Ez komoly kor Iátokat állít a hazai termékek elé is, amelyek majd uniós taggá válásunk után szűnnek csak meg. Most mindenesetre a szabályozás révén más agrártermékekkel ellentétben a gyümölcsök halmozottan hátrányos helyzetben vannak az uniós piacokon. Beviteli mennyiségi korlátozás valóban nincs - erősítette meg a Gyümölcstermesztők Szövetségének képviselője -, de az esetek többségében az uniós belföldi átlagáraknál magasabbak a belépési árak, ezért kevesen vállalkoznak a magyar gyümölcs importjára. Az értékesítés az étkezési gyümölcsök esetében okoz komoly nehézséget. Ez legfeljebb átmenetileg enyhülhet, abban az esetben, ha az EU-ban hiány lépne fel valamely gyümölcs- fajtából, s ezért drasztikusan megemelkedik a belföldi ár. A szakértők szerint a belépési árakat nem lehet kikerülni, mert az súlyos következményekkel jár. Amennyiben ugyanis a valós ár alacsonyabb a belépési árnál, akkor az eltérés mértékének a függvényében súlyos büntetővámot fizettetnek a vétkessel. Másfelől a belépődíj megfizetése csak az étkezési gyümölcsökre vonatkozik, az ipari gyümölcsökre nem - tudtuk meg. Azok a termékek pedig, amelyekre nincs megállapítva belépési ár, egyáltalán nem exportálhatók az EU országaiba. Az ipari gyümölcsök exportját illetően Magyarország - a cseresznyéhez és a meggyhez hasonlóan - az ipari szilvára is kérte a kedvezményes belépési ár megállapítását Brüsszeltől. Az engedély megadásának uniós feltétele a többi között az, hogy az exportált ipari szilva jól megkülönböztethető legyen - például csomagolásban - az étkezési szilvától. Az ipari gyümölcsök körének bővítése Magyarország számára azért is fontos, mivel korábban (1995-ig) ipari feldolgozásra jelentős mennyiségű gyümölcsöt szállítottunk az akkor még EFTA országokba, Ausztriába, Finnországba és Svédországba. _______________ _____ _____ -uN ETI NAGYBANI PIACI ÁRAK TERMÉK MISKOLC BÉKÉSCSABA KECSKEMÉT SZEGED _____________________ÁR: FT/KG_________ÁR: FT/KG_________ÁR: FT/KG________ÁR: FT/KG B urgonya 20- 65 35- 40 30-55 40- 70 Paradicsom 65-120 60- 90 60-120 80-100 Zöldpaprika 100-160 80-140 110-140 150-180 Fejes káposzta 35- 65 40- 55 60- 70 60- 80 Kelkáposzta 60-110 80-120 90-120 30- 40 Vöröshagyma 90-110 80-110 50- 60 70-100 Fokhagyma 150-180 180-220 200-280 90-140 Uborka 80-100 60- 90 120-140 60-100 Alma 90-220 100-140 90-130 50- 80 Petrezselyem 60-150 120-180 120-140 90-120 Karfiol 40- 60 50- 70 80- 90 80-100 Sárgarépa 60- 80 60- 75 65- 90 70- 90 Görögdinnye 30- 40 20- 35 45- 55 25- 30 Sárgabarack 80-150 100-160 180-200 160-200 Őszibarack 60-160 110-160 120-150 140-160 Sárgadinnye 110-150 100-140 90-110 110-120 Tojás/db 17- 18 12- 14 13- 17 17- 21
