Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-29 / 176. szám

6. oldal - Heves Megyei HIrlap hírlap magazin 2000. Július 29., szombat Velencei örökségünk: holdjárók a sárban A divat fogalma a kései lovagkorban teremtődik meg Kevés dolog az, ami az ember életében örök. Közéjük tartozik a divat követése, éljen az em­ber a középkorban avagy napjainkban. Azok, akik kilátogatnak e hét végén az egri várba, bőséges ízelítőt kaphatnak a XIV. és a XVI. század viseletéből. Aki pedig a női bájakat ki­emelő ruhákat és a férfiak vitézségét erősítő kosztümöket szakértő szemmel figyelte, az Ko­vács Annamária, a középkori viselettudomány fiatal doktora. Középkori viseletek parádéja fotó: perl marton- A divat mai értelemben hasz­nált fogalma a középkorban te­remtődött meg. Köthető ez egy századhoz, egy néphez vagy egy fejedelemséghez?- A divat egyes jelenségei már megjelennek a XI. században, van­nak egyházi krónikások műveiben leírások arról, hogy némely világi urak nem átallnak extravagáns öl­tözetekben, mint például hosszú cipőben, hosszú ruhaujjakkal vagy torzonborz szakállal megjelenni. Ez azonban elszigetelt jelenség, vagy egy személyhez vagy annak kíséretéhez köthető. A divat meg­jelenése a XIV. századhoz köthető.- Miért nem jelenik meg mond­juk a görög poliszrendszerben vagy a római társadalomban a di­vatfogalma? A vagyoni különbsé­gek ez utóbbiban határozottan megmutatkoznak.- Ez egy nagyon jó kérdés szá­munkra is. Azt hiszem, a jelenség egy adott társadalom sóiddal éle­sebb rétegződésének jele. Nagyon pontosan köthető a divat egy társa­dalmi réteghez. A görög poliszok­ban nem alakul ki éles rétegződés a társadalomban. A középkorban jellemző a nagyon kiváltságosak viseletben elkülönülése a polgár­ságtól, hiszen ők már azt is kifeje­zésre juttathatják, hogy olyan va­gyoni helyzet áll mögöttük, amely megengedhetővé teszi a nemesi vi­seletét. Bizonyos színek, anyagok, ékszerek fejezték ki a hovatarto­zást.- A viselet minden esetben stá­tusszimbólum?- A középkorban igen. Ponto­san azért, mert ami divatos, az ér­tékes. A XX. században ez átérté­kelődött.- A divat eredete a XIV. század­ra vezethető vissza. Mi volt a di­vat a késői lovagkorban?- Az 1330-as, '40-es években je­lentek meg az egyházi krónikák­ban a szűk ruhák. Nagy felhördü­lést keltett, hiszen láttatni engedte a test formáit, sőt egyes esetekben áttetsző, a korábbiakhoz képest vékonyabb anyagokat használt. Ez a divat a férfiviseletben jelent meg. A ruha megrövidült, láthatóvá vál­tak a harisnyás lábszárak, s ez okozott akkora skandalumot, hogy végigsöpört Európán. Persze, a megjelenést mindenki másnak tulajdonítja: a franciák az angolok­nak, az angolok az olaszoknak, az olaszok a németeknek. Annyi bi­zonyos: a százéves és a ma­gyar-itáliai háborúnak köze lehe­tett e divat kialakulásához, hiszen Európa hadszíntérré vált, s az ál­landó harcok indokolták a ruha rö­vidülését, az azokban való részvé­tel a testhezállóságot. Meg mer­ném kockáztatni, hogy a formás férfilábszárak láttatása tetszést arathatott a nők körében.- Azt hihetnénk pedig, hogy a divatdiktátorok a nők...- A hadakozás a férfiak dolga, s a nők egy picit háttérbe szorultak e korban. Ismerünk ugyan a korábbi évszázadokból történelmet formá­ló nőalakokat, elég csak Aquitániai Eleonórára gondolni, Oroszlánszívű Richárd édesanyjá­ra, de a nő nem volt meghatározó ekkor. A férfiakra figyelt a világ, ők diktálták a divatot is.- A nő szerepe kifejeződik a vi­seletben?- A XIV. században a presztízs, a reprezentáció fontos lett a nő számára, eljutottak egy olyan szintre, amikor ez a külsőségek­ben is kifejeződött. A társadalom e században nemcsak úgy rétegző­dött, hogy gazdag vagy szegény, hanem nem, kor, családi állapot szerint is. Amit ma apácaviselet­nek ismerünk, az a XIII-XIV. szá­zadban az özvegyek viselete volt.- Pedig a reneszánsz nők na­gyon is elegánsaknak tűntek...- A reneszánsz szépségideálja az itáliai városállamokban szüle­tett, de hamar megváltozott, s át­alakult merev, spanyolgalléros vi­seletté.- Mikortól illette meg a gyerme­ket a felnőttek viselete?- A középkorban a születéstől fogva a felnőttek miniatürizált vi­seletét hordták a gyermekek. A gyerekruha a XX. század találmá­nya. A középkori gyakorlat az volt, hogy a női és férfi viselet születés­től a halálig végigkísérte az em­bert.- Államok, hercegségek, fejede­lemségek, államformák szerint kialakultak é sajátos divatjelen­ségek?- Általában nehéz pontosan re­konstruálni a jelenségeket, hiszen legtöbbször csak azt mondták: egy fejedelemségbe bevonult a fejede­lem, s apródjai német mintára öl­tözködtek. Ebből azonban nem 1?- het tudni, mi volt a német minta, s melyik fejedelemséghez vagy terü­lethez volt köthető. Hiányosan ma­radtak fenn a feljegyzések, s fő­képp ritkán jelölték pontosan az eredetét. Abban talán megegyez­nek a kutatók, hogy a Német-ró­mai Birodalomban rendkívül ízlés­telenül öltözködtek.- Mi nem tetszett a krónikások­nak?- Rengeteg bevagdosást, sallan­gozást, túlságosan díszített ruhá­kat alkalmaztak. Érdekes módon a legjobb viselet-összehasonlító anyag e korban a Képes Krónika, amely reprint kiadásban most is kapható.- A XV. század elejétől Európá­ban jelen voltak a törökök. Ha­totté ez a közép-európai viseletre, s ha igen, miként?- A törökös elemek a határvidé­ken jutottak szerephez. Mostaná­ban vetődik fel az a kérdés, hogy az új, törökös elemek, avagy ko­rábbi keleti hatások erősödtek fel? Ez kétoldalú kapcsolat lehetett, bár a pontos megállapításokat ne­hezíti, hogy az oszmán birodalom igen sokrétű társadalom volt.- Hoztunk magunkkal valamit a középkor divatjából?- Mostanában egy-két szabást újra felfedeznek, de ezek is XVI. századiak. A változásra és a ki­csiny részletekre való érzékeny­ségre azt mondanám, a középkor­ból hoztuk magunkkal. De na­gyon érdekes, hogy a magas talpú cipő egy bizonyos funkcióhoz, a sárban járáshoz kötődött, először Velencében kezdték el alkalmaz­ni. Igaz, ott igyekeztek a kurtizá­nok viseletére korlátozni a holdjá­ró cipőt, amely rendkívül egész­ségtelen.- Magyarország ebben az idő­ben mennyire követte az európai divatot?- Kutatásaim szerint nagyon markánsan követjük a divatot, sok forrás szerint gyorsan átvesszük az újításokat viseletben és fegyver­ben egyaránt. Nagyon markánsan jelen volt viszont a kun könnyűlo­vasság viselete a hadseregben, és emiatt az udvarban is. Ezzel kü­lönbözünk jelentősen az európai udvarokról.- A barokk spanyol divata azért ilyen élesen nem jelent meg...- Amit ma díszmagyarnak neve­zünk, az a spanyol udvari viselet­ből származik. Egy derékból állt, hosszú abroncsos szoknyából, puffos ujjú ingből és egy kötény­ből. S néhány esetben igenis hasz­nálták hozzá a spanyolgallért is.- Ezek hétköznapi vagy ünnepi viseletek voltak?- Attól függ, melyik társadalmi réteget vizsgáljuk. A hétköznap­okon a formák ugyanezek marad­tak, talán egyszerűbb anyagból ké­szítették őket. A középkorban egy ruha nagyon drága volt. A posztó, a selyem, a bársony, az arannyal átszőtt anyagok sokkal nagyobb' értéket képviseltek, mint manap­ság. Több feljegyzés maradt fenn, hogy elhagyományozták a család­tagok. Több hagyatékban is feltűnt egy-egy ruha. Már Nagy Lajos édesanyjánál is megfigyelhetjük, hogy unokáira, Máriára és Hedvig­re is hagyott egy-egy ruhadarabot. De a XV. századi Sopronból is ren­geteg olyan polgári végrendelet maradt fent, amelyben ruhát örö­kítenek anyák lányaikra, illetve apák fiaikra. A XIV. századból ránk maradt egy szerződés, amit egy kisnemes kötött egy ispánnal arra, hogy szolgálni fogja őt, ezért egy rend ruhát is adományoz neki.- Ezeket a ruhákat kívülről is­merjük. De vajon mi volt alattuk?- Néhány nagyon érdekes kó- dex-iüusztrációnk van, ahol látsza­nak az alsóneműk. A Képes Króni­kában van egy miniatúra, amikor az egyik Árpád-házi trónviszály során a szekszárdi apát lovagnak öltözött. Az apát bújt bele a zeké­be, miközben látni a két nadrág­szárat és a fehér alsónadrágot, ami alá be vannak gyűrve a szárak. A kódexíróktól maradtak ránk azok az ábrázolások is, amikor cigány­kerekező bolond embereket ábrá­zoltak alsóneműben. Számadás­okban is említenek néha alsóne­műket, ingeket. Az alsónadrágot a XIII. század óta ismerjük, a bikinit a rómaiak hordták, a nők a közép­korban mell-leszorítót viseltek, de hosszú inget is. Az alsónemű XVII. századi találmány.- Merre halad a mai divat?- Több tendencia küzd egy­mással: az extravagáns és a le­tisztult, egyszerű forma. Nálunk talán ez utóbbi dominál. Nekünk nagyon fontos lenne, hogy visz- szataláljunk a gyökereinkhez. Ahogy elnézem a fiatalokat, egy­re többen vannak, akik viselik és jól érzik magukat ezekben a tisz­ta formákban. SZUROMI RITA Viselet magyar módra A XIII. század végétől az osztrák és a cseh területeken elter­jedt egy divat, amire azt mondták, magyar módra öltözköd­nek. A hajukat és szakállukat befonták és gyöngyöt aggattak bele. A szakállt hosszúra eresztették. Ez kifejezetten barbariz­musra utaló jel, már csak azt kell tisztázni, hogy ez egy ősi magyar motívum, vagy a kunok betelepedése hozta magával. Végvári vigasságok 2000 v/ FOTÓ: PERI

Next

/
Thumbnails
Contents