Heves Megyei Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-29 / 176. szám
6. oldal - Heves Megyei HIrlap hírlap magazin 2000. Július 29., szombat Velencei örökségünk: holdjárók a sárban A divat fogalma a kései lovagkorban teremtődik meg Kevés dolog az, ami az ember életében örök. Közéjük tartozik a divat követése, éljen az ember a középkorban avagy napjainkban. Azok, akik kilátogatnak e hét végén az egri várba, bőséges ízelítőt kaphatnak a XIV. és a XVI. század viseletéből. Aki pedig a női bájakat kiemelő ruhákat és a férfiak vitézségét erősítő kosztümöket szakértő szemmel figyelte, az Kovács Annamária, a középkori viselettudomány fiatal doktora. Középkori viseletek parádéja fotó: perl marton- A divat mai értelemben használt fogalma a középkorban teremtődött meg. Köthető ez egy századhoz, egy néphez vagy egy fejedelemséghez?- A divat egyes jelenségei már megjelennek a XI. században, vannak egyházi krónikások műveiben leírások arról, hogy némely világi urak nem átallnak extravagáns öltözetekben, mint például hosszú cipőben, hosszú ruhaujjakkal vagy torzonborz szakállal megjelenni. Ez azonban elszigetelt jelenség, vagy egy személyhez vagy annak kíséretéhez köthető. A divat megjelenése a XIV. századhoz köthető.- Miért nem jelenik meg mondjuk a görög poliszrendszerben vagy a római társadalomban a divatfogalma? A vagyoni különbségek ez utóbbiban határozottan megmutatkoznak.- Ez egy nagyon jó kérdés számunkra is. Azt hiszem, a jelenség egy adott társadalom sóiddal élesebb rétegződésének jele. Nagyon pontosan köthető a divat egy társadalmi réteghez. A görög poliszokban nem alakul ki éles rétegződés a társadalomban. A középkorban jellemző a nagyon kiváltságosak viseletben elkülönülése a polgárságtól, hiszen ők már azt is kifejezésre juttathatják, hogy olyan vagyoni helyzet áll mögöttük, amely megengedhetővé teszi a nemesi viseletét. Bizonyos színek, anyagok, ékszerek fejezték ki a hovatartozást.- A viselet minden esetben státusszimbólum?- A középkorban igen. Pontosan azért, mert ami divatos, az értékes. A XX. században ez átértékelődött.- A divat eredete a XIV. századra vezethető vissza. Mi volt a divat a késői lovagkorban?- Az 1330-as, '40-es években jelentek meg az egyházi krónikákban a szűk ruhák. Nagy felhördülést keltett, hiszen láttatni engedte a test formáit, sőt egyes esetekben áttetsző, a korábbiakhoz képest vékonyabb anyagokat használt. Ez a divat a férfiviseletben jelent meg. A ruha megrövidült, láthatóvá váltak a harisnyás lábszárak, s ez okozott akkora skandalumot, hogy végigsöpört Európán. Persze, a megjelenést mindenki másnak tulajdonítja: a franciák az angoloknak, az angolok az olaszoknak, az olaszok a németeknek. Annyi bizonyos: a százéves és a magyar-itáliai háborúnak köze lehetett e divat kialakulásához, hiszen Európa hadszíntérré vált, s az állandó harcok indokolták a ruha rövidülését, az azokban való részvétel a testhezállóságot. Meg merném kockáztatni, hogy a formás férfilábszárak láttatása tetszést arathatott a nők körében.- Azt hihetnénk pedig, hogy a divatdiktátorok a nők...- A hadakozás a férfiak dolga, s a nők egy picit háttérbe szorultak e korban. Ismerünk ugyan a korábbi évszázadokból történelmet formáló nőalakokat, elég csak Aquitániai Eleonórára gondolni, Oroszlánszívű Richárd édesanyjára, de a nő nem volt meghatározó ekkor. A férfiakra figyelt a világ, ők diktálták a divatot is.- A nő szerepe kifejeződik a viseletben?- A XIV. században a presztízs, a reprezentáció fontos lett a nő számára, eljutottak egy olyan szintre, amikor ez a külsőségekben is kifejeződött. A társadalom e században nemcsak úgy rétegződött, hogy gazdag vagy szegény, hanem nem, kor, családi állapot szerint is. Amit ma apácaviseletnek ismerünk, az a XIII-XIV. században az özvegyek viselete volt.- Pedig a reneszánsz nők nagyon is elegánsaknak tűntek...- A reneszánsz szépségideálja az itáliai városállamokban született, de hamar megváltozott, s átalakult merev, spanyolgalléros viseletté.- Mikortól illette meg a gyermeket a felnőttek viselete?- A középkorban a születéstől fogva a felnőttek miniatürizált viseletét hordták a gyermekek. A gyerekruha a XX. század találmánya. A középkori gyakorlat az volt, hogy a női és férfi viselet születéstől a halálig végigkísérte az embert.- Államok, hercegségek, fejedelemségek, államformák szerint kialakultak é sajátos divatjelenségek?- Általában nehéz pontosan rekonstruálni a jelenségeket, hiszen legtöbbször csak azt mondták: egy fejedelemségbe bevonult a fejedelem, s apródjai német mintára öltözködtek. Ebből azonban nem 1?- het tudni, mi volt a német minta, s melyik fejedelemséghez vagy területhez volt köthető. Hiányosan maradtak fenn a feljegyzések, s főképp ritkán jelölték pontosan az eredetét. Abban talán megegyeznek a kutatók, hogy a Német-római Birodalomban rendkívül ízléstelenül öltözködtek.- Mi nem tetszett a krónikásoknak?- Rengeteg bevagdosást, sallangozást, túlságosan díszített ruhákat alkalmaztak. Érdekes módon a legjobb viselet-összehasonlító anyag e korban a Képes Krónika, amely reprint kiadásban most is kapható.- A XV. század elejétől Európában jelen voltak a törökök. Hatotté ez a közép-európai viseletre, s ha igen, miként?- A törökös elemek a határvidéken jutottak szerephez. Mostanában vetődik fel az a kérdés, hogy az új, törökös elemek, avagy korábbi keleti hatások erősödtek fel? Ez kétoldalú kapcsolat lehetett, bár a pontos megállapításokat nehezíti, hogy az oszmán birodalom igen sokrétű társadalom volt.- Hoztunk magunkkal valamit a középkor divatjából?- Mostanában egy-két szabást újra felfedeznek, de ezek is XVI. századiak. A változásra és a kicsiny részletekre való érzékenységre azt mondanám, a középkorból hoztuk magunkkal. De nagyon érdekes, hogy a magas talpú cipő egy bizonyos funkcióhoz, a sárban járáshoz kötődött, először Velencében kezdték el alkalmazni. Igaz, ott igyekeztek a kurtizánok viseletére korlátozni a holdjáró cipőt, amely rendkívül egészségtelen.- Magyarország ebben az időben mennyire követte az európai divatot?- Kutatásaim szerint nagyon markánsan követjük a divatot, sok forrás szerint gyorsan átvesszük az újításokat viseletben és fegyverben egyaránt. Nagyon markánsan jelen volt viszont a kun könnyűlovasság viselete a hadseregben, és emiatt az udvarban is. Ezzel különbözünk jelentősen az európai udvarokról.- A barokk spanyol divata azért ilyen élesen nem jelent meg...- Amit ma díszmagyarnak nevezünk, az a spanyol udvari viseletből származik. Egy derékból állt, hosszú abroncsos szoknyából, puffos ujjú ingből és egy kötényből. S néhány esetben igenis használták hozzá a spanyolgallért is.- Ezek hétköznapi vagy ünnepi viseletek voltak?- Attól függ, melyik társadalmi réteget vizsgáljuk. A hétköznapokon a formák ugyanezek maradtak, talán egyszerűbb anyagból készítették őket. A középkorban egy ruha nagyon drága volt. A posztó, a selyem, a bársony, az arannyal átszőtt anyagok sokkal nagyobb' értéket képviseltek, mint manapság. Több feljegyzés maradt fenn, hogy elhagyományozták a családtagok. Több hagyatékban is feltűnt egy-egy ruha. Már Nagy Lajos édesanyjánál is megfigyelhetjük, hogy unokáira, Máriára és Hedvigre is hagyott egy-egy ruhadarabot. De a XV. századi Sopronból is rengeteg olyan polgári végrendelet maradt fent, amelyben ruhát örökítenek anyák lányaikra, illetve apák fiaikra. A XIV. századból ránk maradt egy szerződés, amit egy kisnemes kötött egy ispánnal arra, hogy szolgálni fogja őt, ezért egy rend ruhát is adományoz neki.- Ezeket a ruhákat kívülről ismerjük. De vajon mi volt alattuk?- Néhány nagyon érdekes kó- dex-iüusztrációnk van, ahol látszanak az alsóneműk. A Képes Krónikában van egy miniatúra, amikor az egyik Árpád-házi trónviszály során a szekszárdi apát lovagnak öltözött. Az apát bújt bele a zekébe, miközben látni a két nadrágszárat és a fehér alsónadrágot, ami alá be vannak gyűrve a szárak. A kódexíróktól maradtak ránk azok az ábrázolások is, amikor cigánykerekező bolond embereket ábrázoltak alsóneműben. Számadásokban is említenek néha alsóneműket, ingeket. Az alsónadrágot a XIII. század óta ismerjük, a bikinit a rómaiak hordták, a nők a középkorban mell-leszorítót viseltek, de hosszú inget is. Az alsónemű XVII. századi találmány.- Merre halad a mai divat?- Több tendencia küzd egymással: az extravagáns és a letisztult, egyszerű forma. Nálunk talán ez utóbbi dominál. Nekünk nagyon fontos lenne, hogy visz- szataláljunk a gyökereinkhez. Ahogy elnézem a fiatalokat, egyre többen vannak, akik viselik és jól érzik magukat ezekben a tiszta formákban. SZUROMI RITA Viselet magyar módra A XIII. század végétől az osztrák és a cseh területeken elterjedt egy divat, amire azt mondták, magyar módra öltözködnek. A hajukat és szakállukat befonták és gyöngyöt aggattak bele. A szakállt hosszúra eresztették. Ez kifejezetten barbarizmusra utaló jel, már csak azt kell tisztázni, hogy ez egy ősi magyar motívum, vagy a kunok betelepedése hozta magával. Végvári vigasságok 2000 v/ FOTÓ: PERI
